480 likes | 735 Views
Az erdő a magyar festészetben. The Forest in Hungarian Paintings. Paál László. 1846-1879 Tájképfestészete kiemelkedő Az „intim táj” mestere A franciaországi barbizoni iskola tagjaként is a magyar lélek kifejezője Fő témája az erdő Minden erdőképe lelkiállapotot is kifejez. László Paál.
E N D
Az erdő a magyar festészetben The Forest in Hungarian Paintings
Paál László • 1846-1879 • Tájképfestészete kiemelkedő • Az „intim táj” mestere • A franciaországi barbizoni iskola tagjaként is a magyar lélek kifejezője • Fő témája az erdő • Minden erdőképe lelkiállapotot is kifejez
László Paál • 1846-1879 • His landscape paintings are outstanding • Master of „intimate landscape” • As a member of the Barbizon school of France he is the representative of the Hungarian soul. • His main theme is the forest. • Each of his forest paintings reflects a state of mind too.
Paál László: Erdő széle (Nyárfák) László Paál: Edge of Forest (Poplars)
1876. • Olaj, vászon • Mérete: 53,3 cm x 72,6 cm • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Oil on canvas • Height: 53.3 cm (21 in). Width: 72.6 cm (28.6 in) • Hungarian National Gallery, Budapest
Út a fontainebleau-i erdőbenPath in the forest of Fontainebleau
1876. • 91,5 x 63 cm • Magyar Nemzeti Galéria • Paál László egyik fő műve ez a monumentális erdőrészlet. • A keskeny erdei utat fák szegélyezik, melyek túlnőnek a kép síkján. A fák egyszerre állnak szabályos rendben és egymás felé szabadon hajolva. Lombkoronájukon engedik át a széles fénysávokat. Egy fénysávon egy sétáló ember alakja tűnik fel.
1876 • 91,5 x 63 cm • Hungarian National Gallery • This monumental forest view is one of László Paál’s main works of art. • The narrow forestpath is lined with trees which exceed the plane of the picture. The trees stand in one line leaning freely towards each other. They let the wide rays of light through their foliage. In one of the rays of light there appears a figure of man walking.
A kép különleges szépségét a napfény ábrázolása kelti. • Az ecsetkezelés lendületes. • A tájelemek (fatörzsek, lomb, erdei út, cserjék) zöld, sárga, barna színei igazi erdei élményt nyújtanak.
The portrayal of the sunshine lends the painting its special beauty • The brushwork is dynamic. • The green, yellow, brown colours of the landscape details (tree-trunks, foilage, path, shrubs) create a real sense of forest.
Munkácsy Mihály • 1844. Munkács – 1900. Endnich • Magyarországon nagyon népszerű festőművész. • Munkácsy viszonylag kevés tájképet festett.
Mihály Munkácsy • 1844. Munkács – 1900. Endnich • A very popular artist in Hungary • He has only a few landscape paintings
Colpachi park. 1886. • 95,5 x 130 cm • Magyar Nemzeti Galéria • Colpach a festő feleségének luxemburgi birtoka. Néhány nagyszerű képet festett itt. • A mester sokat betegeskedett és lelki problémái voltak. Alkotói és emberi vál-ságában vágyakozott a megértésre, de igazi nyugalomra csak a természetben talált.
Park of Colpach. 1886. • 95,5 x 130 cm • Hungarian National Gallery • Colpach was the artist’s wife’s estate in Luxemburg. He painted some great paintings here. • The artist was often ill and had inner problems. Being in a state of both artistic and human crisis he longed for understanding, but he could find real rest in nature only.
A képen különös kompozíciós szerepe van egy öreg fának. • Lombjai a napsugarak felé nyújtózkodnak, a sötétbarna ágak kinyújtott kezekre emlé-keztetnek. • A tájképnek monumentális ereje van. • Emberi alak nélkül is él, erős mozgást ér-zékeltet.
An old tree has a special compositional part in the painting. • Its boughs are reaching for the sunshine, the dark brown branches are reminiscent of arms stretched out. • The landscape has monumental power. • Even though there is no human being in the painting, it is alive, it suggests strong movement.
Fasor. 1886. • 111,5 x 182 cm • Magyar Nemzeti Galéria • A művész teljesen átadja magát a látvány varázsának. A sokféle zöld szín és tónus legkülönfélébb árnyalatait jeleníti meg. • A számára fontos természet szépségét, idilli hangulatát, a nyugalmat ábrázolta.
Avenue, 1886. • 111,5 x 182 cm • Hungarian National Gallery • The artist totally gives himself up to the magic of the sight. He represents many different shades of green. • He depicts the beauty, the idyllic atmosphere and the tranquility of nature which is important to him.
Pásztorleány az erdőben. 1886. • 95,3 x 142,5 cm • olaj, vászon • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • A kép kb. száz éven át lappangott. 2012-ben került elő. Pákh Imre műgyűjtő meg-vette és a szegedi múzeumban állította ki. • Munkácsy a természet idilli szépségét, a vidéki élet nyugalmát ábrázolja.
Young shepherdess in the forest, 1886. • 95,3 x 142,5 cm • oil, canvas • Móra Ferenc Museum, Szeged • The painting had been in hiding for a hundred years. It was bought by art collector Imre Pákh, and was exhibited in the museum of Szeged. • Munkácsy depicts the idyllic beauty of nature and the tranquility of provincial life.
Benczúr Gyula • Kassán, majd Olaszországban, Németor-szágban, Franciaországban tanult festeni és rajzolni. • 1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián tanított. • Hazatérésekor megalapította az első ma-gyar művészképzőt: a Benczúr-mester-iskolát. • Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt.
Gyula Benczúr • He learnt to paint and draw in Kassa, Hungary, then in Russia, Germany and France. • He taught at the Academy of Munich between 1876 and 1883. • When he returned home, he established the first Hungarian art school, the Benczúr-artschool. • He was an acknowledged and highly respected artist while still alive.
Olvasó nő (Pihenés az erdőben) • 1875. • Olaj, vászon • 87 x 116 cm • Magyar Nemzeti Galéria • Klasszikus elegancia, hagyományos (akadémiai) festészeti stílus • A természet és az ember harmonikus kapcsolatát mutatja be.
Gyula Benczúr: Reading Woman in the Forest • 1875. • oil, canvas • 87 x 116 cm • Hungarian National Gallery • Classical elegance, traditional (academic) style of art • It depicts the harmonious relationship between nature and man.
Ferenczy Károly • Bécs, 1862. – Budapest, 1917. • A nagybányai művésztelep első nemzedé-kének kiemelkedő képviselője. • Ferenczy Károly volt a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere • Mindhárom gyereke művész lett: Noémi festő és gobelinművész, Béni szobrász, grafikus, Valér festő, grafikus
Károly Ferenczy • Vienna, 1862 – Budapest, 1917. • An outstanding representative of the first generation of the art school of Nagybánya. • Károly Ferenczy was the best artist of the Hungarian impressionism. • All of his three children became artists: Noémi an artist and tapestry artist, Béni a sculptor, graphic artist, Valér an artist, graphic artist.
Madárdal / Bird Song 1893. • A mű formailag két szín - a piros ruha és a zöld növényzet - kontrasztjára épül. • A kép főszereplője egy állapotos asszony, aki gyön-géden a fának támaszkodva fölfelé néz egy madárra. • Érdeklődő tekintetében az ismeretlen jövő iránti vá-rakozás tükröződik. A mozdulat ugyanakkor azono-sulásról is tanúskodik: a szíve alatt gyermeket hordó nő magától értetődően közvetlen kapcsolatot érez a természettel, amely az ember számára időtlen idők óta az örök misztérium, a folytonos megújulás jel-képe. (Forrás: Vadas József: A magyar festészet remekei, Bp., Corvina 2003, 108. oldal)
Bird Song 1893 • This work of art is based on the contrast of two colours – the red dress and the green plants. • The main character of the painting is a pregnant woman who is gently holding unto the tree looking upwards at a bird. • The expectation of the unknown future is reflected in her curious looks. This motion is also about identifying: the woman bearing a child under her heart obviously feels a direct contact with nature, which has been the symbol of eternal mystery and continual regeneration for mankind for ages. (Source: József Vadas: Masterpieces of Hungarian paintings, Bp., Corvina 2003, page 108.)
Csontváry Kosztka Tivadar • Kisszeben, 1853. – Budapest, 1919. • Eredetileg gyógyszerész, de tehetséget érezve otthagyta állását, és festészetet tanult. • Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. • Művészetét az expresszionizmushoz, il-letve posztimpresszionizmushoz kapcsol-ják, de nem tartozott egyik irányzatba sem.
Tivadar Csontváry Kosztka • Kisszeben, 1853. – Budapest, 1919. • Originally a chemist, but being aware of his talent, he gave up his job to study art. • He travelled, he painted his most important paintings in the Orient. • His artistic work is connected to expressionism and post-impressionism, however he did not belong to either trend.
Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban • 1907. • Olaj, vászon • 205 x 200 cm • Magyar Nemzeti Galéria
A kettős törzsű ikerfa egymástól füg-getlen, lombkoronája azonban szoro-san összefonódik. A kettő együtt alkot egészet, klasszikusan tökéleteset. • A kompozíció egyik legfontosabb ele-me az egység és kettősség ellentétpár-ja. A fa a polaritások, mint asszony-fér-fi, mint az élet és halál dialektikus egy-ségének szimbóluma. Életfa.
Pilgrimage to the Cedars in Lebanon • 1907. • Oil, canvas • 205 x 200 cm • Hungarian National Gallery
The double trunks of the twin tree are independent from each other, while the leaves and branches are closely intertwined. The two together form one, classically complete. • One of the most important element of the composition is the dichotomy of unity and duality. The tree is the symbol of polarities, the dialectic unity of man and woman, life and death. A tree of life.
Magányos cédrus • 1907. • Olaj, vászon • 194 x 248 cm • Csontváry Múzeum, Pécs
Lonely Cedar • 1907. • oil, canvas • 194 x 248 cm • Csontváry Museum, Pécs
A magányos cédrus uralkodik a tájon. Önarcképnek, a festőt megtestesítő médiumnak is tekinthetjük. • A fa az örök megújulást, az elmúláson úrrá lett örök körforgást szimbolizálja. • A fa életképessége átvitt értelemben a művészet hatalmas erejét és örökkéva-lóságát is hirdeti.
The lonely cedar dominates the landscape. It can be considered as a self-portrait, a medium that embodies the artist. • The tree symbolizes the eternal regeneration, the eternal cycle that prevails over death. • The tree’s capability of living also proclaims figuratively the enormous power and eternity of art.
2011-2013. „Forest fancy Facebook” Comenius project of Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Hungary and Viinijärven koulu, Finland