510 likes | 1.02k Views
A magyar vegyipar 100 éve, az olajipar és petrolkémiai ipar fejlődése Olvasó Árpád TVK Nyrt. vezérigazgató, MAVESZ elnök. CENTENÁRIUMI VEGYÉSZKONFERENCIA 2007. május 29. - június 1. SOPRON. Összeállította: Szendiné Boros Katalin stratégiai elemző, TVK Nyrt. TARTALOM.
E N D
A magyar vegyipar 100 éve,az olajipar és petrolkémiai ipar fejlődéseOlvasó ÁrpádTVK Nyrt. vezérigazgató, MAVESZ elnök CENTENÁRIUMI VEGYÉSZKONFERENCIA 2007. május 29. - június 1. SOPRON Összeállította: Szendiné Boros Katalin stratégiai elemző, TVK Nyrt.
TARTALOM • A MAGYAR VEGYIPAR JELENLEG • VEGYIPARI RÉGMÚLT ÉS A PETROLKÉMIAI IPARÁG KIALAKULÁSA • A KŐOLAJ- ÉS PETROLKÉMIAI IPAR TÖRTÉNETÉNEK FŐBB MÉRFÖLDKÖVEI • A PETROLKÉMIA REGIONÁLIS MEGERŐSÖDÉSE • A VEGYIPAR ISMERTSÉGE ÉS ELISMERTSÉGE • ÖSSZEFOGLALÁS
A MAGYAR VEGYIPAR JELENLEG • A vegyipar szerkezete • Olajipar és petrolkémia • Foglalkoztatottak megoszlása • Vállalkozások jellemzői • Jelentős vegyipari vállalatok (gyógyszeripar nélkül)
A vegyipar szerkezete Magyarországon a 23-as, 24-es és 25-ös statisztikai kódnak megfelelő ágazatok összességét nevezzük vegyiparnak. Az EU vegyipari statisztikának nem része a koksz és kőolaj-feldolgozás.
Olajipar és petrolkémia A vegyiparon belül a legnagyobb volumeneket és termelési értéket az olajipari és petrolkémiai szegmens állítja elő. A petrolkémia jelentősége folyamatosan növekedett az elmúlt években, teljesítménye szorosan összefügg a gazdasági növekedés mértékével.
Foglalkoztatottak megoszlása A vegyipar az ipar kevésbé létszámigényes ágazatai közé tartozik. A teljes vegyipar az iparban dolgozók 9,6%-át foglalkoztatja (közel 76 ezer főt). A létszám - összefüggésben az új technológiák bevezetésével - hosszabb ideje folyamatosan, éves szinten átlagosan 1-1,5%-kal csökken.
Vállalkozások jellemzői (I.) A vegyipar a feldolgozóiparon belül a leginkább koncentrált iparág. A teljes termelés 75-80 százalékát 15-20 vállalat adja. A nagy vállalati méret a jelentős vertikális integrációnak is eredménye, ami az olaj és petrolkémiai szegmensben különösen jellemző.
VEGYIPARI RÉGMÚLT ÉS A PETROLKÉMIAI IPARÁG KIALAKULÁSA • A kémia: kulcs a vegyiparhoz • A vegyipar fő korszakai I. • Kezdetek és háborús veszteségek (1900-1929) • Újrakezdés és ismételt helyreállítás (1930-1949) • Intenzív fejlődés és szerkezetváltás, Beruházások (1950-1970)
A kémia: kulcs a vegyiparhoz „Az a kulcs, amely a Föld anyagainak értékesítése érdekében a természet titkainak évezredeken át érintetlen zárát fölpattintotta, és a vegyészeti ipar kifejlődését lehetővé tette: a kémiai tudomány volt” (Halmi Gyula)
Intenzív fejlődés és szerkezetváltás (1950-1970) Tájékoztató a Politikai Bizottság részére a vegyipar fejlesztéséről (1959) Vegyiparunk fejlesztésének iránya, célja elsősorban a műtrágyagyártásunk jelentős mértékű növelése, e mellett a szintetikus szálak és műanyagok fejlesztése. E termékek nyersanyaga teljes mértékben a kőolaj és a földgáz. Földgázból kiindulva: nitrogénműtrágyát, PVC-t, metilalkoholt, karbamidot, formaldehidet, aminoplaszt műanyagot, Kőolajpárlatból kiindulva: benzolt, fenolt, kaprolaktámot, polietilént, perlon műszálat, fenoplaszt műanyagot és műanyag lágyítókat tervezünk előállítani. A fenti vegyipari termékek képezik vegyiparunk fejlesztésének gerincét. 1958-ban ezek a termékek a vegyipari termelésünk 4,6%-át képezték, 1965-ben több mint 22%-át fogják jelenteni.
Intenzív fejlődés és szerkezetváltás Beruházások (1950-1970)
A KŐOLAJ ÉS PETROLKÉMIAI IPAR TÖRTÉNETÉNEK FŐBB MÉRFÖLDKÖVEI • A szénhidrogén-termelés fejlődése • Az olajipar története • A műanyag alapanyaggyártás fejlődése
A PETROLKÉMIA REGIONÁLIS MEGERŐSÖDÉSE • A vegyipar fő korszakai II. • Petrolkémiai beruházások (1971-1989) • Privatizáció és szerkezeti változás (1990-2000) • Európai versenykörnyezetben (2001-2007) • A termelés fejlődése • A beruházások alakulása • A petrolkémiai iparág regionális vezető vállalatai: • MOL Nyrt. • TVK Nyrt. • BorsodChem Nyrt.
Privatizáció és szerkezeti változás (I.) (1990-2000) ALKALMAZOTT PRIVATIZÁCIÓS TECHNIKÁK: • Egyben való értékesítés egy, vagy kevés vevőnek (Chinoin) • Egyben való értékesítés a dolgozókból létrejött jogi szervezetnek, az MRP-nek (Budapesti Vegyiművek, Egyesült Vegyiművek, Pest Megyei Műanyagipari Vállalat Rt.) • Vegyi szövetkezetek átalakítása révén dolgozói tulajdonba adás (Első Vegyi Industria Rt., Florin Rt.) • Állami segítséggel, vagy a nélkül, feljavított vállalatok részvényeinek road show-kon, több pénzügyi befektetőknek történő értékesítése (Richter, MOL, BorsodChem, TVK) A PRIVATIZÁCIÓHOZ TÁRSULÓ FOLYAMATOK: • állami tulajdonú földek, épületek átadása az önkormányzatoknak • állami tulajdon biztosítása (25+1%, aranyrészvény), majd fokozatos kivonása (Alkaloida, MOL) • holdingok kialakítása (Pannonplast Rt., Graboplast Rt.) • vállalatok darabolása és részenkénti értékesítése, • gazdaságos és gazdaságtalan részek szétválasztása (Nitrokémia) • profiltisztítás (TVK - Műanyagfeldolgozás, MOL- Gázüzletág) • név-változások (Nitroil - Huntsman, Viscosa-Zoltek)
Privatizáció és szerkezeti változás (II.) (1990-2000) Az állami szerepvállalás radikális csökkenése, a privatizáció, a külföldi tőkebevonás, az importliberalizáció,..stb. a magyar ipari struktúra és benne a vegyipar jelentős átalakulását eredményezi. • a vegyipari termelés-visszaesés 1988-1992 között 34,5%-os • a mezőgazdasági kemikáliák iránti igény drasztikusan lecsökken, a műtrágya és növényvédő-szer ágazat súlya a vegyiparon belül 1988-1992 között harmadára esik. • a kőolaj-feldolgozási ágazat termelési volumene csökken legkevésbé, súlya a vegyiparon belül 32-34% körüli, és jelentős finomítói fejlesztések is megvalósulnak. • A műanyag alapanyaggyártás termelési volumene megmarad, ill. 1992-től folyamatosan nő. • 1992-től a műanyagtermék-gyártás lesz a vegyipar legdinamikusabban fejlődő területe.
Európai versenykörnyezetben(2001-2006) A világ vegyiparát meghatározó tényezők: • Növekvő igény a környezeti terhelés csökkentésére • Globalizáció és technológiai transzfer • Profit elvárások • A munkaerő minőségével szembeni elvárások növekedése: a vegyipar munkaerő igénye folyamatosan átalakul • Az európai vegyipari termeléshez a magyar vegyipar csak kis mértékben járul hozzá • Az iparág követő szerepben és alkalmazkodási kényszerben van • A vegyipar legnagyobb kihívása a globális gazdasági hatásokból és az európai uniós vállalásból adódik: Versenyképes működés és társadalmi felelősség Az európai vegyipari értékesítés megoszlása
A beruházások alakulása (2001-2005) Az ezredfordulót követő években a jelentős vegyipari beruházások emelték az iparágat Magyarországon belül a 2. helyre, és eredményezték egyben az olaj- és petrolkémiai ipar regionális megerősödését is
A Petrolkémia regionális vezetői • A legfontosabb regionális szereplők: • Vegyipari alapanyagok, olefinek, poliolefinek esetében: • MOL+ TVK&SPC • OMV + Borealis • PKN (Chemopetrol+ Unipetrol) + BOP • Lukoil + LUKOR&LUKoil Neftochim • PVC és izocianátok esetében: • BorsodChem
MOL Nyrt. (II.) A MOL ellátási rendszere Magyarországon és Szlovákiában Kőolaj import Oroszországból: 11.2 Mt Hazai kőolaj- és alapanyag- feldolgozás: 1.2 Mt A MOL/Slovnaft finomítóit csővezetéken keresztül látja el alapanyaggal Az Adria kőolajvezeték alternatív útvonalat jelent a kőolaj-import számára. A termék-vezetékek és az általuk összekapcsolt tároló telepek gazdaságos és megbízható ellátást tesznek lehetővé a töltőállomások és a nagykereskedelmi vevők számára
MOL Nyrt. (III.) A MOL-csoport töltőállomásai a régió országaiban
TVK Nyrt. (II.) A TVK PIACAI
BorsodChem Nyrt. (II.) EURÓPAI VERSENYTÁRSAK AZ IZOCIANÁT PIACON 2012-BEN (kt/év)
A VEGYIPAR ISMERTSÉGE ÉS ELISMERTSÉGE • A vegyipar jelentősége • A vegyipar megítélése • Vállalások a fenntartható fejlődésért • A vegyipar jó híréhez: a műanyagokról
A vegyipar jelentősége Vegyipari termékek felhasználása Európában – 2003 A mai életünk elképzelhetetlen a vegyipar termékei nélkül. Hiányában leállna a közlekedés jelentős része, megbénulna az áruszállítás, leállna a többi iparág, megszűnne a gyógyszerellátás, eltűnnének a festékek, mosóporok, mosogatószerek stb., töredékére csökkenne a megtermelt élelmiszer mennyisége. A vegyipar főbb előnyei (CEFIC felmérés (2004) szerint)
A vegyipar megítélése Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) 2004 elején hét országban, 9000 ember bevonásával végzett felmérése alapján, a vegyipar tevékenységének megítélése a válaszok 48%-a esetében volt pozitív és 44%-ban negatív. A vegyipar főbb kockázatai A vegyipar iránt tapasztalható társadalmi bizalmatlanság és kémia ellenesség a szakmai utánpótlással és műszaki oktatással kapcsolatos gondokban is megjelenik.
A vegyi anyagok uniós szabályozásából a legfontosabb három irányelv a REACH, a SEVESO és a kibocsátási jogok kereskedelme, melyek az emberi egészség, a környezet és a globális klíma megóvását célozzák. • A REACH az emberi egészség és a környezet védelmében az Európai Unió komoly szabályozási vállalása a vegyi anyagokra vonatkozóan. Rövidtávon a vegyiparon belül költségemelkedéshez vezethet, de a relatív versenyképességet nem érinti. • A SEVESO irányelvek a megelőzésre, a következmények korlátozására és a védelemre koncentrálva az ipari tevékenységek baleseti kockázatainak csökkentésére törekednek.A SEVESOalkalmazása a nagyobb cégeknek nem jelent nagy terhet, a munkavállalók kockázatát viszont jelentősen csökkenti. • A kibocsátás kereskedelmi rendszer nemzetközi összefogással az üvegházhatású gázok okozta globális klíma változás fékezésére törekszik. Esősorban az energetikai vállalkozásokat érinti, és néhány éves időhorizonton még komoly terhet nem jelent a magyar vegyipar számára. Vállalások a fenntartható fejlődésért
A vegyipar jó híréhez: a műanyagokról A műanyagok jelentősége a globális problémák megoldásában óriási. A világ olajfelhasználásának mindössze 4%-át használja fel a műanyagipar, és ezzel jelentős energia megtakarításhoz és CO2 emisszió csökkenéshez járul hozzá. A műanyagok felhasználása révén jelentősen csökken a világ csomagoló-anyag és energiafelhasználása, valamint a képződő hulladék mennyisége
ÖSSZEFOGLALÁS A sikeres vegyipari múltnak, az olajipar és petrolkémia dinamikus fejlődésének és regionális megerősödésének kulcstényezői: • A biztos alap: a hazai kémiai tudás megléte • A jó időpontban hozott, helyes döntések • A folyamatos továbbfejlődés és továbbfejlesztés képessége A sikeres vegyipari jövő kulcstényezői: • A vegyipar és a társadalom kapcsolatának javítása • Figyelem az utánpótlásra