Köszöntöm a megjelent kollégákat

1. Köszöntöm a megjelent kollégákat

2. Tbj. változás • 4. § g) Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt,szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy. • A fogvatartott definíciója átkerül a 15. § (2) bekezdéséből a 4. §-ba. • A fogalom új elzárási elemekkel bővült

3. Tbj. változás • 4. § k) Járulékalapot képező jövedelem: • 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, • A korábbi statikus járulékalapot (tanulószerződésben meghatározott díj) felváltja a dinamikus járulékalap (kifizetett díj)

4. Tbj. változás • 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint január 1-jétől biztosított a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló • Ezt megelőzően a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló minősült biztosítottnak. • A változtatás oka az alapjogszabályban történő módosítások (1997. évi XXXI. törvény)

5. Tbj. változás • 8. § Szünetel a biztosítás: • a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha • ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe (új elem)

6. Tbj. változás • 8. § Szünetel a biztosítás: • e) az ügyvéd,ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt (pontosítás) • g) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt (végrehajtási szintről törvényi szintre emelik) • h) a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt (új elem) • i) az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel (új elem)

7. Tbj. változás • 11. § A biztosítás nem terjed ki: • d) a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra (új elem)

8. Tbj. változás • 11. § A biztosítás nem terjed ki: • b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; • 11/A. § (1) A 11. § b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha • a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és • b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. • (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az e jogviszony alapján létrejött - külön törvényben meghatározott - szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget (új elem) • 11. § b) pontban foglaltak alkalmazandók 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre.

9. Tbj. változás • 16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki • s) nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét, • Hatályon kívül, figyelemmel a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában történt változásra tekintettel

10. Tbj. változás • 19. § (4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 helyett 6810 forint (napi összege 222 helyett 227 forint).

11. Tbj. változásai • 24/A. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. • A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő • természetbeni, • pénzbeli egészségbiztosítási járulék, • nyugdíjjárulék együttes összegét.

12. Tbj. változás (3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a) a biztosított által vagy b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott járulékok együttes összege.

13. Tbj. változás • (4) A családi járulékkedvezményt a kedvezményezettek egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. • (5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában, munkáltatói adómegállapításában feltünteti.

14. Tbj. változás • (6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). • Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

15. Tbj. változás • 24/C. § Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget.

16. Tbj. változás • 51. § (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha • az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító • munkáltatónak minősül!!! • A foglalkoztatott nyilatkozhat, hogy nem kéri a kedvezmény érvényesítését • Év közbeni (havi) érvényesítésre kizárólag az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult jogosult .

17. Tbj. változás • 51/A. § (2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő • a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és • b) nyugdíjjárulék • összege.

18. Tbj. változás • 51/A. § (3) A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő • a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és • b) nyugdíjjárulék • összege.

19. Tbj. változás • 37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó • a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, • b) fogvatartott, • c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, • d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel (pontosítás) • e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, • f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát (vállalkozói igény kielégítés)

20. Szocho tv. változás • 455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja: • c) a tanulószerződésben meghatározott tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; • Összhang a Tbj-vel

21. Szocho tv. változás • 455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja: • d) a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető hivatásos nevelőszülői díj hatályon kívül. • Tbj-vel összhang 5. § (1) bekezdés a) pont

22. Szocho tv. változás • 455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja: • (1b) Az adóalap megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. • (1c) Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. • Tbj-vel összhang. Eddig ezekben az esetekben nem volt adófizetési kötelezettség.

23. Szocho tv. változás • 455. § (3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget • d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. • 44. § (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: • a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, • b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

24. Szocho tv. változás • 456. § (4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha • a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy • b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll. • Törvényi rés kitöltése.

25. Szocho tv. változás • A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény hatályon kívül • Start kártyához kapcsolódó kedvezmények hatályon kívül

26. Szocho tv. változás • A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény • 462/C • (3) E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző (9 hónap helyett) 275 napon belül legalább (6 hónapig helyett) 183 napig álláskeresőként nyilvántartott.

27. Szocho tv. változás • A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény • Lehetővé vált a gyed folyósítása alatti munkavégzés, ehhez kellett igazítani a tv. szövegét isY>gyed folyósítása alatt is érvényesíthető adókedvezmény • Főszabály szerint: • 2 évig érvényesíthető a magasabb kedvezmény (100 e Ft 27 %-a) • a harmadik évben a 100 e Ft 14,5 %-a.

28. Szocho tv. változás • A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény új szabályai • 3 gyermek+családi pótlékra jogosult szülő (gyed, gyes) alatt, után • Gyet alatt, után • 3 évig 100e Ft 27 %-a • 4-5. év 100e Ft 14,5 %-a

29. Szocho tv. változás • A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény időkorlátja • Főszabály szerinti kedvezménynél a folyósítást követő 45. végéig, max 3 évig érvényesíthető • Kedvező szabálynál a folyósítást követő 69. hónap végéig, max 5 évig érvényesíthető • Igazolások: • Anyasági ellátás folyósításáról (egbiztosító, tbkifizető, kincstár) • Családi pótlék folyósításáról (kincstár)

30. Szocho tv. változás • A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye • A kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített munkaviszony alapján a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. • A részkedvezményre való jogosultság (új) feltétele, hogy • a) a kifizető a létszámát a munkaviszony kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és • b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és • c) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított - legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a szabad vállalkozási zóna.

31. Szocho tv. módosítás • Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény • a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy • b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt (új elem) • munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. • a) az (1) bekezdés a) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával, • b) az (1) bekezdés b) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával.