A MAB állásfoglalása a doktori iskolák ügyében Bazsa György, a MAB elnöke

1. A MAB állásfoglalása a doktori iskolák ügyében Bazsa György, a MAB elnöke A Magyar Rektori Konferencia egyetemi tagozatának ülése Budapest, 2007. május 2.

2. „Tavaszi zsongás” a PhD körül: • A 33/2007. (III. 7.) kormányrendelet megjelent; • OKM rektori körlevél e-mailben erről (is); • Ftv módosítás napirenden (lásd később); • FO-i kerekasztal bizottsága elemzi a témakört; • Egy ad hocMTA–MRK bizottság ajánlásokat fogalmazott meg MTA intézetek részvételéről; • A DOSZ több kritikus állásfoglalást adott ki; • Az Universitas Press felmérést publikált; • A média is gyakran foglalkozik a témakörrel; • Új MAB állásfoglalás készült a doktori iskolák akkreditációs követelményeiről, eljárásáról; • Az ODT rendszeresen napirendjén tartja.

3. Korábban az EU miniszterek a doktori képzést a bolognai rendszer 3. ciklusaként deklarálták: a mester fokozat egyik funkciója, készítsen fel részvételre a doktori képzésben. • A magyar „viszonzás”: • doktori képzésre csak M fokozatos vehető fel (de egyelőre az Ftv nem mondja ki, hogy a PhD fokozathoz M fokozat kell! – a „kiskapu” az egyéni felkészülés lenne!) • doktori iskola csak akkor létesíthető, ha M képzés van. (Megfeleltetést lásd később.)

4. Ftv módosítási javaslatok (2007): a doktori témakör alapjaiban változatlan. Jogilag külön van képzés és külön fokozat-szerzés, a módosítás után is így marad. Az egyéni felkészülés lehetősége sem módosul. • A 33/2007. (III. 7.) kormányrendeleta dok-tori iskolák létesítéséről és a fokozatszer-zés követelményeiről – már hatályban van. • A MAB 2007. április 27- i állásfoglalása:„A doktori iskolák létesítésének és működésének követelményei” - hatályban

5. A MAB mindig „csak” szakértői véleménytad. Nem dönt, szmsz-e szerint „határozatot” hoz. Doktori iskola létesítése és működése ügyében az Ftv a MAB támogató szakértői véleményét [= (elő)akkreditációt] – esetenként két fordu-lóban – feltételkéntrögzíti. („A miniszter a szakértői véleményhez kötve van, …) A MAB sohasem l’art pour l’art testület: a teljesmagyar FO minőségügyének megszemélyesítője. A MAB követelmények valójában nem a MAB,hanem a minőség követelményei.

6. Képzési- és tudományrendszer a FO-ban • A képzési rendszer hierarchiája – [kormány]: • 14 KÉPZÉSI TERÜLET(A és M képzésben) • 45 képzési ág(csak A képzésben) • 108 alapszak(sokban sok szakirány) • 300-400 mesterszak(sok szakirány) – az M szakok képzési területhez rendelhetők • Tudomány (a PhD tudományos fokozathoz): • a) 8 TUDOMÁNYTERÜLET – [Ftv] • b) 45 tudományág (DI-hoz) – [MAB/MRK] • c) ? számú DI kutatási terület – [MAB] hierarchia jött létre.

7. a) TUDOMÁNYTERÜLET(Ftv):„Doktori képzésre az a FOI szerezhet jogosultságot, amelyben mesterképzés folyik az adott TUDOMÁNYTERÜLETEN…” • Tudományterület és mesterképzés (képzési terület) nehézkesen illeszthetők egymáshoz. • A vegyes rendszer logikája: • A és M szakokon aképzés a meghatározó, ezért képzési területi/ági rendszer vann; • a PhD „tudományos fokozat”, ehhez tudományterületi/ági rendszer indokolt.

8. 8 TUDOMÁNYTERÜLET:14 KÉPZÉSI TERÜLET: agrár- agrár- bölcsészet- bölcsészet- társadalom- társadalom- jog/igazgatás- gazdaság- műszaki műszaki informatikai-* orvos- orvos/egészség- sport- természettudományok természettudomány/inf.* művészetek művészetek művészetközvetítés (A fok.) hittudomány hittudomány --- pedagógusképzés (A fok.)

9. b) A doktori képzésben a tudományágakat az Alkotmány Bíróság szerint a kormány nem határozhatja meg, erre a tudomány autonómiája jogosult. [A 169/2000 kormányrendelet a tudományágakról hatályát vesztette.] A MAB rendszerea felsőoktatás (a PhD fokozat) tudományági rendszere (másra – MTADSc, OTKA – nem kötelező). Stabil, de rugalmas: a DI maga választ TUDOMÁNYTERÜLETET(pl. informatika, környezettudomány stb.) Eddig kb. 45 tudományág volt és ezután is várha-tóan ugyanennyi lesz a magyar felsőoktatásban.

10. c) A DI kutatási területe(ha megnevezi) Az új kormányrendelet egy tudományágban megenged több DI-t is: ezek különböző, megnevezett kutatási területen működnek. Ezt a MAB „akkreditálja” a DI létesítésekor. Ha az intézményben 1 tudományágban 1 doktori iskola van, annak is megnevezhető a kutatási területe, de ez nem kötelező. ATUDOMÁNYTERÜLETETés a tudományágatfel kell tüntetni a PhD oklevélben, a DSZ megengedheti a kutatási terület feltüntetését. A DI-k (személy)nevet is viselhetnek.

11. Kormányrendelet: DI-hez min. 7 törzstag kell Munkajogi követelmények/változatok: • min. 4 „költségvetési főállású” oktató#, • vagy „szerződéses” kutatóintézet tudományos tanácsadója, kutatóprofesszora (DSc)*, • vagy az egyetem aktív professor emeritusa*. • Minőségi/teljesítmény követelmények: • tudományos fokozat, [MAB: a 7 törzstag közül legalább 4 „saját intézményi ” egyetemi tanár] – # ez ekvivalens a *-okkal; • a DI-hez kompetens, folyamatos magas szintű tudományos tevékenység: „megfelelőség”; • témavezetés vállalása.

12. 1 fő csak 1 helyen lehet törzstag, min. 3+2 évre (de máshol is oktathat, doktori témát vezethet). • A MAB törzstagi megfelelőséget vizsgál – ehhez az egyetemi tanári pályázatokkal kapcsolatos MAB kívánalmakból a tudományos teljesítmény követelményeit veszi alapul. (Ez jelenti a kormány-rendeletbeli „folyamatos magas szintű tudományos tevékenység” konkretizálását.) • A DI vezetője működés során maximum 70, alapításkor 65 év alatti egyetemi tanár lehet.

13. A szigorlat, a védés, az értekezés és a téziseknyilvánosak – nyomtatva és elektronikusan is! Ez az intézmény feladata. 2 év titkosság lehet. • A továbbiakban (május 1.) a kiadott fokozatokról az adatokat nem a MAB, hanem az Országos Felsőoktatási Információs Központ kezeli.A MAB az eddigi doktori nyilvántartást átadja. • A habilitáció ügye intézményi, (a DI-k akkredi-tációja révén MAB) ill. ODT hatáskör. • Ahol esedékes: az egyetem szerződést kell kössön kutatóintézettel kutatói részvételéről a DI-ben. Közös DI nem lehet, együttműködő intézet van, PhD fokozatot az egyetem ad.

14. A DI dokumentumai (a honlapon is!) • TUDOMÁNYTERÜLETI, -ági besorolása • megalapozó mesterszakok (képzési ág) • [kutatási terület, (személy)név, ha van] • a kiadandó doktori fokozat elnevezése • személyi állománya (1 vezető + 6 törzstag, további törzstagok, oktatók, témavezetők) • képzési terve • nemzetközi kapcsolatai • minőségbiztosítási terve • működési szabályzata (benne a DI tanácsa) • a DI honlapjának címe, egyéb elérhetősége

15. Aktuális feladatok – határidőkkel: • Június 30. A DSZ megküldése a MAB-nak. • Június 30.Egyetemi intézkedési terv kidolgo-zása a rendeletben előírt feltételek teljesíté-sére (mesterszak,7 törzstag, 1 fő 1 helyen, dokumentumok) Terminus:2008. június 30. • Szeptember 30. és folyamatos: adatbázis feltöltése a MAB szerverén. • Minden DI működtessen hiteles, friss, aktuális honlapot. Ez a MAB primer információforrása. • Folyamatos: új DI-k akkreditációs kérelme. Szétválás esetén minden DI-t (a kiválókat és a maradókat is) újként akkreditáltatni kell.

16. Kritikus pontok: • 7 törzstag + az „1 fő 1 helyen”követelmény teljesítése (ez az intézkedési terv nagyon fontos és reális tervezést igénylő eleme). • Multi- és interdiszciplináris jelleg helyett2vagy több tudományágra épülőkutatási terü-let: ha ezt a képzési terv, közös pályázatok, publikációk, értekezések stb. tükrözik. • „Kis” tudományág: 1 (!) DI-ben min. 4 saját és 3 „vendég” törzstag rokon tudományágból Várható, hogy lesznek átrendeződések a doktori iskolák terén.

17. Intézmények együttműködése DI-kban • A Ftv 31. §-a megenged „közös képzést és közös oklevélkiadást”, a kormányrendelet nem szól erről (csak a kutatóintézetekről). • Egyetem és kutatóintézet együttműködését a kormányrendelet biztosítja és szabályozza. • Magyar egyetemek akkor működtethetnek közös DI-t, ha külön-külön is akkreditálhatók. • Magyar és külföldi egyetem: külön-külön is dokumentált jogosultság esetén. Az EUA támogatja a joint PhD degree-k szervezését és kiadását.

18. A főiskolák: • Saját DI-t főiskola is akkreditáltathat. • Saját DI révén köthet együttműködést egyetemmel közös DI működtetésére. • A főiskolákon dolgozó egyetemi tanárok, minősített oktatók más egyetem DI-jában lehetnek oktatók, témavezetők, de törzs-tagok nem (a kormányrendelet taxatív!). • Az Ftv oktatókkal szembeni követelményei miatt nagyszámú (fiatal) főiskolai oktató kell részt vegyen PhD fokozatszerzésben. Ennek komoly anyagi vonzata van/lesz.

19. Nem a MAB kompetenciájába tartoznak: • A doktoranduszok jogállásának, oktatási fog-lalkoztatásának, díjazásának stb. kérdésköre. [OKM, MRK, ODT, DOSZ, FDSZ.] • A DI-k költségvetése az intézményen belül. [FOI] • A nem állami (vállalati, alapítványi) járulék-mentes ösztöndíjak lehetősége, az ilyen doktoranduszok fogadásának rendje. [OKM] • A különböző képzési formák („levelező”, „rész-idős” stb. helyzete) rendezése. [OKM, ODT, FOI] • Ösztöndíjak teljesítményalapú elosztása. [ODT] • A pre- és poszt-doktori ösztöndíjak rendszere. (A MAB ezeket feltétlenül támogatja.) [OKM, MTA]

20. A doktori képzés és doktori fokozatszerzés elsődlegesszervezetiéstartalmikérdései: • a képzés funkciója és tartalma: kutatóképzés és tudományos eredmény (egy példa:Urey / Miller); • a doktori képzés szervezése; • a doktori kreditrendszer működtetése; • a doktorandusz kutatómunkájának szervezése segítése, a beszámolás rendszeressége; • a publikálás belső és külső feltételei; • a fokozat 4 követelményének színvonala[egy tudományágban lehetőleg országosan azonos/ hasonló követelmények legyenek – pl. „külső” tagok kölcsönös részvétele révén];

21. a fokozatszerzés eredményessége, segítő és hátráltató tényezők („lemorzsolódások”); • a fokozatot szerzettek pályaképe, esélyei, elhelyezkedésük tapasztalatai; • a magyar PhD fokozat minősége, értéke a tudományos világban; • a PhD társadalmi értéke, presztízse. • A MAB az intézményi és a párhuzamos akkre-ditáció során ezekkel a kérdésekkel rendsze-resen foglalkozik. • Vannak teendőink a minőségbiztosításban – nem hibátlan az összkép! Sőt!

22. A H nem jól sikerült, de talán még kezelhető. Az ODHT-ből ODT lett. Úgy vélem: a „tavaszi zsongás” a D körül– akár pro, akár kontra – nem véletlen! MRK, ODT, DOSZ, MAB, OKM,– professzorok és doktoranduszok –vigyázzunk együtt a D-re!

23. X

24. Az egyetemi tanári pályázatok véleményezése • Magyar rendszer: aki teljesít, számíthat(ott) előlépésre – egészen az egyetemi tanárig (ma pénzügyi korlátai lehetnek/vannak). • Ez stimulál, célt ad, de az intézményi feladatoktól független és gyakran belterjes. • Több országban (feladatarányos) professzorinumerus clausus van. • Stimulál, célt ad, továbbá erős versenyt ésmobilitást eredményez.

25. 2007. évi tapasztalatok • rekordszámú kiírás volt, a MAB-hoz 166 pályázat érkezett; • valószínű 1 kiírásra csak 1 pályázó volt (azaz személyre szólt a kiírás, nincs kompetencia); • csak állami intézményekből kaptunk pályáza-tokat (hitéleti képzés nem a MAB ügye); • előzetesen semmilyen irányszámot, arány-számot nem fogalmaztunk meg. • Amit tudtunk: 166 pályázó között 54 DSc van, más statisztikát nem néztünk.

26. Egyetemi tanári pályázatok és véleményezésük eredménye

27. Utólagos helyzetelemzés • A magyar felsőoktatásban kb. 1700 főállású egyetemi tanár van → • formális átlagban 50 évtől 70 évesig, 20 évig professzor az egyetemi oktató → • ez így évente 85 fő – 50 évesen kinevezett, és 85 fő – 70 évesen nyugdíjba menő profot jelent, ekkor stabil a létszám. Évi 166 kineve-zés meredek növekedést okozna. • Ezt az 5% körüli arányt szakterületenként is lehet/kell nézni, de csak több év átlagában.

28. A DSc szerepe – ma • Hagyományosan érvényesülő, de a felső-oktatás függetlensége okán nem törvényi mérce. • Egyes intézményekben, karokon szigorú kinevezési kritérium. • A magyar FO-ban ~1700 prof és ~1000 MTA/DSc van, ez kb. 60%-os arány. • Utólag: a MAB ezévi 85 javaslatában 51 DSc van, ami 60%. (3 pályázót DSc-vel sem támogattunk, 34 pályázót DSc nélkül is.)

29. A DSc szerepe – meditációk • vannak „egzakt” szakmák (karok), ahol a DSc kinevezési kritérium – ott az oktatók ennek tudatában terveznek és dolgoznak; • vannak „részben felmentett” szakmák (kísérleti orvostudomány, műszaki/innovációs terület, művészetek …) – itt a mentességi mentalitás erős(ödik); • vannak „hezitáló” szakmák, ahol vegyes és bonyolult okok miatt (a DSc eljárás egyes MTA osztályokban heterogén, „egyéb” elfoglaltság stb.) sokan nem akarják, nem vállalják, nem indítják az eljárást.

30. DScvs egyetemi tanári kinevezés • A DSc szerepe az egyetemi tanári ambíciókban és a kinevezésekben ma széles skálán mozog: a „megköveteljük”-től a „felmentjük”-ig sokféle. • A DSc retrospektív (elbírálás mit tett? alapon; a mit fog tenni? nem mérce, csak ambíció. • Az e. t. retro- és perspektív: a pályázat elbírálási mércéje mit tett? és mit fog tenni? • A PhD képzés ügyében kialakított javaslatok után – indokolt egy MRK–MTA–MAB közös elemzés DSc vs prof. előlépés témakörben is.