1 / 56

A 2008. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ISKOLAI EREDMÉNYEI

A 2008. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ISKOLAI EREDMÉNYEI. Az átlag konfidencia-intervalluma /megbízhatóági tartománya/ Az átlag egy statisztikai eredmény, amelynek van hibája, mert ha ugyanazt a tesztlapot ismét kitöltetjük ugyanazon tanulókkal, nem feltétlenül ezt az átlagot kapjuk eredményül.

fordon
Download Presentation

A 2008. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ISKOLAI EREDMÉNYEI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A 2008. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ISKOLAI EREDMÉNYEI

  2. Az átlag konfidencia-intervalluma /megbízhatóági tartománya/ Az átlag egy statisztikai eredmény, amelynek van hibája, mert ha ugyanazt a tesztlapot ismét kitöltetjük ugyanazon tanulókkal, nem feltétlenül ezt az átlagot kapjuk eredményül. Azt viszont tudjuk mondani, hogy 90%-os valószínűséggel milyen intervallumba esik az átlag ismételt méréseknél. Ezt az intervallumot nevezzük az átlag konfidencia-intervallumának. Ha iskolánk átlaga matematikából 516, a csépi iskoláé 524 pont, akkor ők jobbak nálunk? Nem biztos! Meg kell nézni mindegyiknek a konfidencia-intervallumát, és ha van köztük átfedés, akkor csak azt mondhatjuk, hogy a két átlag szignifikánsan nem különbözik egymástól. NÉHÁNY ALAPFOGALOM

  3. Medián: Ha a tanulói mintánkat az eredmények alapján növekvő sorrendbe („tornasor”) állítjuk, a középső elem teljesítménye lesz a medián. Például 27 tanulót vizsgálva, a 14. tanuló képességpontja a medián ebben a mérésben. A mediánnál a minta egyik fele rosszabb, másik fele jobb eredményt ért el. Ha páros számú a mintánk, akkor a középső két elem átlaga a medián. Például 20 tanuló esetén a sorba állított minta tizedik és tizenegyedik elemét összeadjuk és elosztjuk kettővel. Az így kapott értékre is teljesül, hogy a minta egyik fele (10tanuló) jobb, a másik fele rosszabb eredményt ért el nála.

  4. Pe r c e nt i l i s : mintánkat ismét sorba állítjuk, de most nem felezzük, hanem 100 egyenlő részre osztjuk. Így kapunk 99 osztópontot, ezek közül az 5 percentilis az az érték, amelynél a minta 5%-a gyengébb, 95%-a jobb eredményt ért el. Akkor az 50 percentilis éppen a medián. A CSH-indexet tanulók szociokulturális háttérkérdőívre adott válaszaiból hozzuk létre.

  5. NÉHÁNY ADAT, ÉRDEKESSÉG AZ ORSZÁGOS JELENTÉSBŐL

  6. MEGOSZLÁS A KÉPESSÉGSZINTEKEN

  7. MEGOSZLÁS A KÉPESSÉGSZINTEKEN

  8. ELOSZLÁSOK A TELEPÜLÉS TPUSA SZERINT

  9. ELOSZLÁSOK A KÉPZÉSI FORMÁK ESETÉBEN

  10. A FIÚK ÉS A LÁNYOK EREDMÉNYEImatematika

  11. A FIÚK ÉS A LÁNYOK EREDMÉNYEIszövegértés

  12. A MI ISKOLÁNK

  13. Tanulási környezet

  14. Az épület közepes állagú.

  15. A Telephelyen folytak részleges felújítási munkálatok az elmúlt tíz évben.

  16. Az egyes speciális tantermek előfordulási aránya az iskolák telephelyein

  17. A Telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszaik alapján az Önök telephelyén a diákok fegyelmére vonatkozó index értéke -1

  18. A motivációra vonatkozó index értéke -4.

  19. A különböző képzési formákban tanulók továbbtanulási aránya

  20. Matematika 6. o.

  21. Az iskolánk eredményei a községi általános iskolaitelephelyek eredményeihez viszonyítva

  22. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébbenteljesítő telephelyek száma és aránya (%)

  23. A képességeloszlás néhány jellemzője

  24. Átlageredmény a CSH-index tükrében

  25. Képességeloszlás

  26. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása

  27. Az átlageredmény változása Év átlag (konf. int.) 2003 526 (494;556) 2004 522 (488;547) 2008 534 (490;568)

  28. A képességeloszlás változása

  29. SZÖVEGÉRTÉS 6. o.

  30. Az iskolánk eredményei a községi általános iskolaitelephelyek eredményeihez viszonyítva

  31. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébbenteljesítő telephelyek száma és aránya (%)

  32. A képességeloszlás néhány jellemzője

  33. Átlageredmény a CSH-index tükrében

  34. Képességeloszlás

  35. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása

  36. Az átlageredmény változása Év átlag (konf. int.) 2003 535 (507;564) 2004 526 (494;548) 2008 555 (521;579)

  37. A képességeloszlás változása

  38. MATEMATIKA 8. o.

  39. Az iskolánk eredményei a községi általános iskolaitelephelyek eredményeihez viszonyítva

  40. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébbenteljesítő telephelyek száma és aránya (%)

  41. A képességeloszlás néhány jellemzője

  42. Átlageredmény a CSH-index tükrében

  43. Képességeloszlás

  44. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása

  45. Az átlageredmény változása Év átlag (konf. int.) 2004 518 (487;554) 2006 531 (485;577) 2007 537 (502;574) 2008 482 (451;515)

  46. A képességeloszlás változása

  47. SZÖVEGÉRTÉS 8.o.

  48. Az iskolánk eredményei a községi általános iskolaitelephelyek eredményeihez viszonyítva

  49. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébbenteljesítő telephelyek száma és aránya (%)

  50. A képességeloszlás néhány jellemzője

More Related