A mai magyar politikai rendszer és pártpolitikai struktúra

1. A mai magyar politikai rendszer és pártpolitikai struktúra

2. A szocialista rendszer válsága az 1980-as években • A válság külső feltételezettsége: A szocialista országok gazdasági válsága Szovjetunió 1985-től: Gorbacsov reformjai, a peresztrojka Megszállás és/vagy támogatás – helyett: a kis kommunista országok magukra maradtak

3. Válságjelenségek Magyarországon az 1980-as években • A válság tényezői: • Gazdasági válság (eladósodás, infláció, elszegényedés, stb) • Társadalmi válság • Önpusztító jelenségek • Korrupció • Tudati- és értékválság • Politikai válság

4. A válság elmélyülése • Válságkezelés helyett válságtagadás • 1987 júniustól Grósz Károly a miniszterelnök, 1988 májustól az MSZMP főtitkára is • A többpártrendszer születése • 1988 november: miniszterelnök Német Miklós

5. A bukás előzményei • 1989 január 28, Pozsgay Imre nyilatkozata: 1956 népfelkelés = • A rendszer legitimitásának megkérdőjelezése • Megoldási alternatívák: forradalom a népmozgalom erőszakos leverése az állampárt szétveri önmagát

6. A bukás előzményei • 1989 október 5-7 az MSZMP feloszlatása az MSZP megalakulása az állampárt lekerült a politikai palettáról • Modellváltás helyett rendszerváltás következik

7. A többpártrendszer kialakulása A pártosodás eszmei és rétegspecifikuma • Az MSZMP reformerei – később MSZP • A nemzeti demokratikus ellenzék( népiesek) – később MDF • A demokratikus ellenzék urbánus szárnya – később SZDSZ • Radikális ellenzéki egyetemi ifjúság, szakkollégisták – később FIDESZ • A történelmi pártok egykori vezetői – később Kisgazdapárt, MSZDP, KDNP

8. A pártosodás szakaszai Látens pártosodás, 1980-1988 mozgalmak, akciók, szamizdatok, civil szerveződések Nyílt pártosodás 1988-tól Előzmény: 1987 szeptember 27, Lakitelek, a Magyar Demokrata Fórum megalakulása 1988-tól: SZDSZ, FIDESZ, Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Kereszténydemokrata Párt, stb

9. A békés rendszerváltás előzményei • 1989 március 22 az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) létrejötte • 1989 június 13- szeptember 18 Nemzeti Kerekasztal tárgyalások (MSZMP-EKA) a békés átmenetről: Alkotmány módosítás, Alkotmánybíróság Pártok működése Választójog, választások Köztársasági Elnök jogköre és választása

10. A békés rendszerváltás előzményei • 1989 szeptember 10: határnyitás az NDK menekülteknek • 1989 október 23: a Magyar Köztársaság kikiáltása • 1989 október az MSZMP feloszlatása, MSZP megalakulása • Az első – a „négyigenes” népszavazás • Az SZDSZ és MDF viszonyának megromlása

11. Az 1990-es országgyűlési választások (márc-ápr) • A választójog: általános, titkos, közvetlen • Egyéni és listás, kétfordulós • 386 képviselő (176 egyéni, 158 területi listás, 58 országos listáról) • Első forduló: Listás és egyéni választókerületi • Második forduló: egyéni választókerületi • Bejutási küszöb: 4% (1994-től 5%)

12. Az 1990-es választások törésvonalai • 28 párt állít jelölteket • Országos listát 12 párt állít • Kommunista: MSZMP • Szocialista: MSZP, Agrárszövetség, Hazafias Választási Koalíció (részben MSZDP) • Liberális: SZDSZ, FIDESZ, Vállalkozók Pártja • Nemzeti, keresztény, konzervatív: MDF, FKgP, KDNP, Magyar Néppárt

13. Az 1990-es választások eredményei MDF: 24,7% (listán) és 42,7% mandátumarány SZDSZ: 21,4% és 24,3 mandátumarány FKgP: 11,4% és 11,4 mandátumarány MSZP: 11% és 8,5 mandátumarány FIDESZ: 8,6% és 5,7% mandátumarány KDNP: 6,5% és 5,4% mandátumarány

14. 1990 • Az MDF, FKgP és KDNP koalíciója • Miniszterelnök: Antall József • 1990 május: MDF-SZDSZ paktum a kormányozhatóságról 20 kétharmados többséggel elfogadott törvény meghatározása A konstruktív bizalmatlansági intézmény A köztársasági elnököt a Parlament választja: Göncz Árpád

15. A Magyar Köztársaság politikai rendszere • Az Alkotmány (többpártrendszer, parlamentáris demokrácia) • Az Országgyűlés (és jogkörei) • A Köztársasági Elnök (és jogkörei) • A Kormány • Alkotmánybíróság • Legfelsőbb Bíróság (Elnöke)

16. A Magyar Köztársaság politikai rendszere • A Legfőbb Ügyész • Az Állami Számvevőszék • Az Önkormányzati rendszer: Települési önkormányzatok (Képviselőtestület, Polgármester) Megyei Közgyűlés (és Elnöke) (Régiók)

17. A Magyar Köztársaság politikai rendszere • A pártok (parlamenti és parlamenten kívüliek) • Érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetek (szakszervezetek, kamarák,munkáltatói szervezetek) • Civil szerveződések (egyesületek, alapítványok, klubok, mozgalmak, stb)

18. A pártok mozgás tendeciája 1990-1994 • Az MDF népszerűségi indexe csökken: A gazdasági válság (infláció, eladósodás, munkanélküliség, elszegényedés) nő. Bizalmi válság: pl.: taxisblokád. A párt erodálása, a harmadikutasok és a nemzeti liberálisok kiválása: a MIÉP és Nemzeti Demokrata Szövetség megalakulása

19. A pártok mozgástendenciája 1990-1994 • FIDESZ népszerűsége nő 1993-ig (majd csökken a „félfordulat” miatt) • SZDSZ nem tudta növelni népszerűségét • MSZP népszerűségi indexe fokozatosan növekszik (ok: nosztalgia a Kádár-rendszer „jóléti időszakáért”)

20. Az 1994-es választások (május) • 35 párt indul • 15 párt állít országos listát Politikai pártcsaládok (törésvonalak) • Kommunista: Munkáspárt • Szociáldemokrata: MSZP, MSZDP, Agrárszövetség • Liberális: SZDSZ, FIDESZ, Köztársaság Párt, Liberális Pártszövetség VP

21. Az 1994-es választások • Nemzeti liberális: Nemzeti Demokrata Szövetség (NDSZ) • Nemzeti, keresztény, konzervatív: MDF, FKgP, KDNP, Egyesült Kisgazdapárt • Radikális jobboldal: MIÉP • Fasisztoid szerveződés: Magyarországi Zöld Párt

22. Az 1994-es választások eredményei • MSZP: 33% (listán) és 54,1% mandátumarány • SZDSZ: 19,7% és 17,9% mandátumarány • MDF: 11,7% és 9,8 % ‘’ • FKgP: 8,8% és 6,7% ‘’ • KDNP: 7% és 5,7 % ‘’ • FIDESZ: 7% és 5,2% ‘’

23. Az 1994-es választások • MSZP – SZDSZ koalíció • Miniszterelnök: Horn Gyula • A két pártnak kétharmados többsége van

24. Pártok mozgástendenciái, 1994-1998 • MSZP népszerűsége ingadozik. Okai: Bokros csomag (1995),Tocsik ügy • SZDSZ népszerűsége csökken. Okai: Liberális gazdaságpolitika, Tocsik ügy, közbiztonság csökkenése, • FIDESZ népszerűsége nő. Ok: jobboldali fordulat, a Polgári Szövetség létrehozása

25. Az 1998-as választások (május) • 26 párt állít jelölteket • 12 párt állít országos listát 12 • MSZP, SZDSZ, FIDESZ-Magyar Polgári Párt, MDF, KDNP, FKgP, Munkáspárt, MIÉP, Új Szövetség Magyarországért Párt (FKgP-ből), Magyar Demokrata Néppárt (MDF-ből), Új Szövetség Magyarországért Párt (civil szerveződés), Nemzetiségi Fórum (nemzetiségiek)

26. Az 1998-as választások eredményei • FIDESZ: 29,5% (listás) és 38% mandátumarány • MSZP: 32,9 % és 34,7% mandátumarány • FKgP: 13,1% és 12,4 ‘’ • SZDSZ: 7,6% és 6,2% ‘’ • MDF: 2,8% és 4,7% ‘’ • MIÉP: 5,5% és 3,6% ‘’

27. Az 1998-as választások eredményei • FIDESZ – Kisgazda (- és MDF) koalíció • Miniszterelnök : Orbán Viktor

28. Pártpolitikai mozgások 1998-2002 • FIDESZ, MSZP fej-fej mellett • Kisgazdapárt lenullázódása (korrupciós ügyek és a szalámitaktika) • MDF, KDNP nem mérhető • SZDSZ küszöb körül

29. A 2002-es választások • 39 párt állít jelölteket • 9 párt indít országos listát: • FIDESZ (és MDF együtt), MSZP, SZDSZ, FKgP, MIÉP, Munkáspárt, Új Baloldal, Centrum (MDNP, KDNP, Zöldek, és Harmadik oldal Magyarországért civil szervezet) • Részvétel igen magas: 71% és 73 %

30. A 2002-es választások sajátosságai • A negatív kampány dominanciája • Modern kampányeszközök használata (SMS, e-mail) • Az ország kettészakadása • A közvéleménykutatók csődje • A „nyertes nem győztes”

31. A 2002-es választások eredményei • MSZP: 42% listás46,1% • mandátumarány • FIDESZ:41% és 48,7% mandátumarány • SZDSZ: 5,5% és 4,9% ‘’ • FIDESZ-nek nem maradt szövetségese • Miép: 4,4%, Centrum: 3,9%, Munkáspárt: 2,2%, FKgP. 0,75% = nem kerültek be

32. A 2002-es választások eredményei • A parlamentben négy frakció: FIDESZ, MDF, MSZP, SZDSZ • Koalíció: MSZP – SZDSZ • Miniszterelnök: Medgyessy Péter

33. Pártok mozgástendenciái 2002-2006 • MSZP indexe csökken. Oka: a kormányfő kétszer „100 napos” politikája a költségvetés csődjét eredményezte. Vereség a 2004-es EU parlamenti választásokon. • A kormányfő lemondatása, Gyurcsány Ferenc kormánya • FIDESZ és MDF viszonyának elromlása

34. A 2006-os választások sajátossága • A negatív kampány erősödése • A pártpolitikai kínálatok lecsökkenése • A szociális demagógia dominanciája • A FIDESZ-nek most sincs szövetségese

35. A 2006-os választások eredményei • 21 párt állít jelölteket, • Országos listát: MSZP, SZDSZ, FIDESZ-KDNP, MDF, Centrum, MIÉP-Jobbik, Magyar Kommunista Munkáspárt, Magyar Vidék és Polgári Párt, MFC Roma Összefogás Párt, Kereszténydemokratapárt-Keresztényszociális Centrum Összefogás

36. A 2006-os választások eredményei • MSZP: 43,2% listán és 48,2% mandátumarány • FIDESZ-KDNP: 42% és 42,5% • mandátumarány • SZDSZ: 6,5% és 4,6% ‘’ • MDF: 5,04% és 2,8% ‘’ • Nem jutottak be: MIÉP: 2,5%, Munkáspárt:0,4%

37. A 2006-os választások eredményei • MSZP – SZDSZ koalíció • Miniszterelnök: Gyurcsány Ferenc

38. A pártok mozgástendenciái 2006-tól • MSZP és SZDSZ népszerűsége az első két évben drasztikusan csökkent • OK: a konvergencia program – megszorítások a költségvetési válság miatt. A kormányfő 2006-os öszödi beszéde bizalomvesztést és polgári engedetlenségi mozgalmakat eredményezett.

39. A magyar politikai rendszer A westminsteri és a konszenzusos modell keveredése

40. I. A hatalmi ágak viszonya Ingadozó Inkább westminsteri A kormány dominanciája a parlament felett

41. II. A kormány jellege • Inkább Konszenzusos (Kis) Koalíciós kormányzás

42. III. A törvényhozás jellege • Westminsteri Egykamarás parlament

43. IV. A választási rendszer • Inkább Konszenzusos Vegyes, mérsékelten arányos kétfordulós

44. V. A pártrendszer • Konszenzusos (még) Mérsékelt többpártrendszer Tendencia: a kétpártrendszer felé

45. VI. Társadalmi, politikai törésvonalak • Konszenzusos Több törésvonal

46. VII. Központi és helyi hatalom viszonya • Westminsteri A kormány dominanciája az önkormányzatok felett

47. VIII. Az alkotmány jellege • Konszenzusos Írott, nehezen módosítható alkotmány

48. IX. A képviselet jellege • Inkább westminsteri Közvetett, bár lehet népszavazás

49. A kevertségből fakadó jellemzők Vannak szélsőségek A választások értelmezése sokszor nem egyértelmű A választási program nem kormányprogram A koalíciós kormányzásból viták lehetnek Válság esetén csere, leváltás lehetséges Túl sok törésvonal létezik - feszültségek A felelősség nem egyértelmű