1 / 79

Politikai és szociálgeográfia I.

Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár. 16.tétel: A magyarság történeti földrajza és politikai földrajza.

zach
Download Presentation

Politikai és szociálgeográfia I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

  2. 16.tétel: A magyarság történeti földrajza és politikai földrajza

  3. Magyarság a Kárpát-medencébenA magyarság élettere

  4. Nyelvrokonaink – nyelvföldrajzi kapcsolataink Kultúrrokonaink – a szittya (turáni) lovas kultúra kultúrföldrajzi jelentősége Vérrokonaink – a Kárpát-medencében és azon túl (genetikai kapcsolatok) Megmaradásunk alapjai A MAGYARSÁG ROKONAIkultúrföldrajzi megközelítésekben „Nincs más testvérem, csak magyar” Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus

  5. 1. Nyelvrokonaink – nyelvföldrajzi kapcsolataink „Sajnovics jármától óvjuk nemzetünket, ki Lappóniából hurcolja nyelvünket” Barcsay Ábrahám

  6. Az Urali nyelvcsalád tagjainak földrajzi elhelyezkedése Lappok Nenyecek Hantik Finnek Karélok Manysik +Csúdok Komik +Inkerik Vótok Vepszek Észtek Udmurt Karélok +Csúdok Livek +Csúdok +Mescserek +Merják +Muromák Marik Mordvinok Baskírok Magyarok Süli-Zakar

  7. Urali nyelvcsalád Süli-Zakar

  8. Urali nyelvcsalád tagjai számokban A világ kb. 3000 nyelvéből 21 tartozik a velünk rokon Urali nyelvcsaládhoz Süli-Zakar

  9. A világ nyelveinek csoportosítása • Izoláló (tagoló) nyelvek: Pl.: sino-tibeti, vietnámi • Flektáló (hajlító) nyelvek Pl.: indo-európai nyelvek • Agglutináló (ragozó) nyelvek Pl.: magyar (F. M. Müller: turáni nyelvek) • Inkorporáló nyelvek Pl.: csukcs, paleo-ázsiai nyelvek • Osztályozó nyelvek Pl.: bantu

  10. Agglutináló nyelveken beszélő népek Eurázsiában Süli-Zakar

  11. Agglutináló nyelveken beszélő népek földrajzi elterjedése Eurázsiában Lappok Jakutok Finnek Szamolyédok Komik Nyenyecek Magyarok Udmurt Tunguzok Manysi Cs Mari Mordva Evenki Evenki Tatár Hanti B Oszmán- török Tuvaiak Burjátok Azeri Kazahok Mongolok Mandzsuk Üzbégek + Sumérok Türkmének Újgurok Buris S Indus- menti civilizáció Mundák Dravidák Süli-Zakar

  12. Miért mi maradtunk meg? A Kárpát-medencébe érkező turáni (szittya) népek • Bolgár-törökök, Aszparuh-népe (szláv-bolgárok, Bulgária) • Kuber-népe (griffes-indás késői avarok, kettős honfoglalás) • Magyarok • Kabarok • Besenyők • Úzok (Gagaúzok?) • Kunok • Jászok (A Kaukázusban oszétok) • Mongol-tatárok (1241, Arany-horda – Krími-, Kazanyi-, Asztrahányi- stb. tatárok) • Kimmerek • Szkíták • Szarmaták • Jazigok • Roxolánok • Alánok • Hunok • Nyugati-gótok (Vizi-gótok) • Keleti-gótok (Osztro-gótok) • Vandálok • Langobárdok • Gepidák • Avarok Süli-Zakar

  13. 1. Kultúrföldrajzi rokonaink (V. -X. szd.)

  14. Turáni rokonság

  15. A „szittya”-út

  16. A „szittya”-út – a turáni népek útja

  17. Szkíták és szarmaták A magyarok „ősei” (i. e- V.-IV. sz.) ugorok? Tápiószentmárton Szentes-Vekerzug

  18. Turáni harcos sztyeppei szobra

  19. A Hun birodalmak Eurázsiában 4. Bronz üst leletek: Érdy Miklós gyűjtése nyomán Bérczi Szaniszló (2004) közlése Catalaunum 451 Germánok Finn törzsek Róma 452 3. HUNOK (375-453) Szlávok Volgai Finnek Alánok Türkök (531) Keleti-Gótok X375 Zsuanzsuanok (Áriai avarok) 350 Bizánc MAGYROK Tinglingek (Ogurok)350 350 • HSZIUNGNU Birodalom Ke. IV. sz. – ku. 91. Japánok SZOGDIA • HUNOK (HJÓNOK) (UAR-HUNOK) (91-350) Koreaiak HEFTALITÁK (456-531) FEHÉR HUNOK (460) • Ázsiai Hunok: HSZIUNGNUK Bir. Ke. IV. sz. – ku. 91. • Közép-ázsiai Hunok: UAR-HUNOK – Hjóno (Oino) (91-350) • Európai Hunok: HUNOK (375-453) • HEFTALITÁK (456-531), Fehér-hunok (Húna) (460) Kínai Birodalom Süli-Zakar

  20. Hun bronz áldozati üst

  21. Az Onugor-Bolgár birodalom Szamojédek Lappok Csúdok Inkerik Komik Hantik Norvégok Finnek Karélok Finnugor törzsk Manysik Vepszek Permiek Vótok Vikingek Skótok Észtek Karélok Svédek Merják Marik Csúdok Muromák VolgaiBolgárok Írek Lívek Dánok Mescserek Balti-törzsek Mordvinok Baskírok Angolszászok Britek Onugor-Bolgár Birodalom(Nagy- v. ősi Bolgária) (610-650) Szlávok Magyarok 730k Szászok Burtaszok Kazárok (Nyugati-türkök) (650) Alánok Frank Királyság Bajorok 677 „első” ? honfoglalók Avar BirodalomKuber népe(Griffes-indás, késő avar) X Aszparuh 670k Kordovai Emírség Dunai Bolgár Kánság Langobárd Kir. Bolgár=keverék(kutrigurok, szaragurok,utigurok, szabirok stb.) Onugor= tíz nyíl Kovrat (Kuvrat) kagán (610-650) Batbaján (Boján) kagán (650-) Alánok Bizánci Birodalom Bagdadi Kalifátus X: Kézai Simon: 677-es honfoglalás Nestor krónika: fehér és fekete magyarok II. (Német) Lajos oklevele (860) Wangarok a Kárpát-medencében László Gyula: kettős honfoglalás elmélete (1978) Süli-Zakar

  22. A magyar nép vándorlása és a honfoglalás Hantik Manysik Urali népek Kr. e. 3000 ? „Ugor Együttélés” I. Török hatás Magyarok Baskírok FeltételezettMagyar Őshaza(Kr.e. 500-500) F i n n - t ö r z s e k Volgai bolgárok MagnaHungaria(500-600) Onugor Birodalom(600-700) Alánok II. Török hatás Keleti-Szlávok Levédia (Dentumoger) (700-840) Lengyel törzsek Keleti-Frank Birodalom Besenyők (895) MorvaFejede-lemség III. Török hatás Etelköz (Hetumoger) (840-895) Bajor- karantán végek Sarkel Árpád Főserege 894-895 Avarok Kabarok Etil IV. Török hatás Kazár Kaganátus Bolgár-végek Levente (894) Szamandor Alánok Nándorok-Bolgár Birodalom Bizánc Szavárd Magyarok Bizánci Birodalom Bagdadi Kalifátus Süli-Zakar

  23. A Magyarok vándorlása és a 300 mm évi csapadékösszeg alatti területek Ázsiában és Afrikában 1 2 3 5 4 895 A magyarok vándorlása • Feltételezett magyar Őshaza (Kr.e. 500-500) • Magna Hungária (500-600) • Onugor Birodalom (600-700) • Levédia (700-840) • Etelköz (840-895) Süli-Zakar

  24. A téli- és nyári szállások Etelközben Nyári- (kis) szállás, a nemzetségek ideiglenes szállása A folyóközi hátakon a sztyeppén, ideiglenes nyári-szállások Folyó menti galériaerdők Őszi behajtás (Szent-Mihály) A csordák legelőterülete Folyó (Etil) Tavaszi kihajtás (Szent-György) Kaszálók Szántóföldek Szőlő Gyümölcsös Téli- (nagy) szállás A köz- és szolganépek állandó falvai Süli-Zakar

  25. A turáni népek hozzájárulása az emberiség kultúrájához Turáni kultúr javak: • Nadrág • Fehérnemű • Gomb • Csizma • Étkezési villa • Rugós „kocsi” Visszacsapó (reflexiós) íj Süli-Zakar Nyereg és kengyel

  26. Már Gombolcz Zoltán a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavairól írt műveiben (1906, 1912) kimutatta, hogy nyelvünknek az állattenyésztésre és földművelésre vonatkozó alapvető szókincse honfoglalás előtti „bolgár-török” eredetű: így pl.: bika, ökör, tulok, tinó, ünő, toklyó, gyapjú, disznó, ártány, serte, ól, tarló, árpa, búza, eke, sarló, aratni, kéve, boglya, szérű, szórni, ocsú, őrölni, dara, szőlő, szűrni-szüret, bor, komló, kender, csüpű orsó, borsó, gyümölcs, körte, alma, stb.) A földművelésre vonatkozó bolgár-török (onogur) eredetű szavaink

  27. III. Vérrokonaink – a Kárpát-medencében és azon túl „Se nem szőke,se nem barna,igazi magyar fajta” (Népdal)

  28. A kevert magyar minta és a nemzetközi referencia népességek genetikai távolsága Referencia népességek 13,9 Keleti nagyrassz 3,8 Türk 3,2 Spanyol 2,8 Iráni 2,3 Finn 1,2 Dél-német (Sváb, bajor, osztrák) 1,1 Szláv (Szlovák) Turáni-embertípus? Forrás: Czeizel E. 1990.

  29. Nem vagyunk egyedül, • mert: • vannak nyelvrokonaink • vannak kultúrrokonaink • és vérrokonaink

  30. Magyarország történeti földrajza Megmaradásunk alapjai

  31. A magyarság területfoglalása a Kárpát-medencében Morvák Etelköz Ennsburg Brezalauspurc 907 Árpád főserege (894-895) 2 Széttelepülés az Alföldön (895-899) A honfoglalók első állomása (895-896) Bajor és Morva végek elfoglalása (900) 3 1 Szeri gyűlés Bolgár végek (Nándorok) Süli-Zakar

  32. A magyarság soha nem volt igazi nomád nép. A nemzetségek a nyári és téli szállások között transzhumáltak, a köznép a folyók mentén állandó falvakban lakott Levédiában és Etelközben is. A magyarság kb. 4-500 év alatt jutott el a feltételezett őshazából – az Ural mellékéről – a Kárpát-medencébe (kb. 2700-3000 km). Az igazi nomád népek (besenyők, kunok) ezt a távolságot nagyon rövid idő (néhány hónap, vagy 1-2 év) alatt leküzdötték.

  33. Gyepürendszer a X. század első felében Morva őrgrófság Fehér horvátok Szlávok (Tótok) Laventenburg Székely gyepüőrök Szlávok (Tótok) Besenyők KABAROK Székelyek SZABOLCS Ostmark 955- Nyitrai dukátus LÉL Lehel Sur népe KUNDU Székelyek Steiermark 955- FEJEDELEM KABAROK Besenyők Karnten 955- Besenyők Avarok Szlávok (Tótok) Bihari dukátus Avarok Székely gyepüőrök KARKÁSZ Horka: Bulcsu Majd: Tar Zerind Krajnaimark 955- G Y U L Á K Székely gyepüőrök BOTOND Besenyők KABAROK („Fekete” magyarok) Szlávok (Tótok) Bolgárok, Szlávok Kálizok Besenyők Horvátok Bolgár Birodalom Süli-Zakar

  34. A magyarság gazdálkodásában a honfoglalásig a nagyállattartás meghatározó szerepet játszott, de már Etelközben is fontos gazdasági tevékenységet jelentett a szántóföldi gazdálkodás, a kertészkedés, sőt a szőlőművelés is. A Kárpát-medence földrajzi adottságai kedveztek a földművelés térnyerésének

  35. A IX. század végére a Kárpát-medencében hatalmi vákuum alakult ki. Az avarokat a frankok és a bolgárok politikailag-katonailag megsemmisítették. A honfoglalás idejére a peremvidékeket uraló „birodalmak” (Morva Nagyfejedelemség, Bolgár Birodalom, Keleti-Frank Királyság) szétestek, vagy meggyöngültek.

  36. A magyarság a IX.-X. században jelentős katonai erőt képviselt, s viszonylag könnyen és gyorsan meghódította a teljes Kárpát-medencét (895-907). Turáni harcmodor Az Aquileia-i dóm altemplomában látható, hátrafelé nyilazó magyar harcos ábrázolása

  37. A besenyő-bolgár támadás hatására az etelköziek rövid idő alatt, szinte menekülésszerűen keltek át a Kárpátokon, s zsúfolódtak össze az Erdélyi-medencében és a Felső-Tisza mentén. A törzsszervezet a betelepüléskor szétbomlott (a magyarok 9-12 hágón és szoroson keltek át a Kárpátokon), a nemzetségek összekeveredtek.

  38. A törzsi szervezet az Alföld elfoglalásakor már nem regenerálódott (Szeri Gyűlés). A törzsi együvé-tartozás szerepe csökkent, a korábban egy törzshöz tartozó nemzetségek szétszóródtak a Kárpát-medencében.

  39. Kürt-gyarmat törzs nemzetségeinek szétrajzása a Kárpát-medencében Süli-Zakar

  40. A külső gyepü-rendszer kiépítésével a magyarság maximálisan kihasználta a természetes határok geostratégiai adottságait (Kárpátok hegykoszorúja, Keleti-Alpok, Al-Duna-Száva)

  41. Gyepürendszer a X. század első felében Morva őrgrófság Fehér horvátok Szlávok (Tótok) Székely gyepüőrök Szlávok (Tótok) Besenyők KABAROK Székelyek LÉL Lehel Ostmark 955- Besenyők FEJEDELEM KUNDU SZABOLCS Székelyek Steiermark 955- Besenyők Besenyők Karnten 955- Avarok Szlávok (Tótok) Avarok Székely gyepüőrök Besenyők KARKÁSZ Horka: Bulcsu Krajnaimark 955- G Y U L Á K Székely gyepüőrök BOTOND Besenyők Szlávok (Tótok) Bolgárok, Szlávok Kálizok Besenyők Horvátok Bolgár Birodalom Süli-Zakar

  42. A környező nagyhatalmak (Keleti-Frank Királyság, Bizánc) ideiglenes meggyengülése, agresszív külpolitikai aspirációik elhalványulása csaknem másfél évszázadra békét és nyugalmat biztosított a magyarság számára. (Idegen had az ország belső területére csak a Péter-Aba Sámuel-féle polgárháború időszakában tudott behatolni.)

  43. A gyepü ezalatt a másfél évszázad alatt egy „világtól elzárt” sajátos magyar mikrokozmoszt teremtett, amely a Kárpát-medencében élő népek összeforrását, nyelvi-etnikai egységesülését tette lehetővé (a peremterületek szláv népességét leszámítva).

  44. A Magyar Királyság népei a XI. században Lengyel Királyság Kijevi Nagyfejedelemség 1014-1017 Német-Római Birodalom Besenyők 1030-1043 Besenyők Horvát Királyság Bizánci Császárság Süli-Zakar Forrás: Kniezsa I. térképe alapján

  45. Árpád egyeduralkodói (fejedelmi) szerepe kialakult és utódai alatt megerősödött. A statégiai központok élére fejedelem-fiak, Árpád-házi rokonok, vagy a fejedelmekhez hű vezérek kerültek. Az Árpád-ház hatalmát házasságokkal is erősítették (besenyőkkel, az Abákkal, az erdélyi Gyula leányával). Géza és Szt. István központosított államot hoztak létre.

  46. A korai királyi vármegyék területe Szent István korában (Kristó Gy. nyomán)

  47. Az augsburgi vereség – 955-után nőtt a „hajlandóság” a nyugati hatalmakkal való megegyezésre (Gizella megkérése) és a kereszténység felvételére.

More Related