200 likes | 306 Views
Szakesztétika. A tömegkultúra esztétikája 1. Három jelenség. 1929. Bloomingdale-áruházlánc (később, napjainkig: Macy’s) 1930-as évek, Egyesült Államok: paperback-könyvek megjelenése 1930-as évek, Moszkva – egy új városkép kialakításának kísérlete (metró). Áruházláncok 1. Pretty Woman
E N D
Szakesztétika A tömegkultúra esztétikája 1.
Három jelenség • 1929. Bloomingdale-áruházlánc (később, napjainkig: Macy’s) • 1930-as évek, Egyesült Államok: paperback-könyvek megjelenése • 1930-as évek, Moszkva – egy új városkép kialakításának kísérlete (metró)
Áruházláncok 1. Pretty Woman Rodeo Drive – áruház
Áruházláncok • egységes, „esztétizált” külső megjelenés • minőségi – de megfizethető – árukészlet • újfajta vásárlóközönség
Paperback Értékes (és kevésbé értékes) irodalom – elérhető áron, nagy közönségnek Magyarországon: Gyulai Pál: Olcsó Könyvtár 2 vh. között: Filléres könyvek 50-es évek vége: Olcsó Könyvtár II. 60-as évektől: a Világirodalom Klasszikusai (Ifjúsági változata: az Én könyvtáram)
Moszkva a 30-as években • A diktatúrák kultúrafelfogása: • egyértelműségre törekvés (az értelmezési nehézségek minimalizálása – mert a szabad értelmezés akár veszélyes is lehet) • dekoratív ÉS demonstratív jelleg • a szocialista realizmus – Sztálin-barokk
Tanulságok • a könyv, az építészet beilleszkedik a tömegkultúrába • a „szépség”, a kultúra közszolgáltatássá válik • áruvá, fogyasztási cikké, ideológia hordozójává lesz • elérhető, megfizethető, nemcsak az elkülönült rétegek privilégiuma a fogyasztása
Tanulságok Robert ESCARPIT (irodalomszociológus) a kulturális áruról: • bizonyos szándékok szolgálatába állított • bizonyos gyakorlati felhasználásra alkalmas • meghatározott technikai eljárások gyümölcsként létrejött termék pl. az irodalmat termelik, kinyomják, tárolják, közvetítik, fogyasztják
Könyvfajták • tárgy-könyv (befektetés, díszítőelem, státuszszimbólum) • funkcionális könyv (lexikonok, tankönyvek stb.) • szépirodalmi könyv „piaci helyzetüket” tekintve nincs köztük lényeges különbség, legfeljebb fogyasztói körük és áruk tér el
A kultúra mint szerkezet 1. Mihail BAHTYIN François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája Népi (karneváli) Hivatalos (egyházi és arisztokratikus) • szertartások, színpadi formák • komikus nyelvi alkotások (paródiák) • familiáris vásári beszéd • Egyetemes • Össznépi • Ambivalens • Ünnepi ELLENKULTÚRA! „Groteszk realizmus”
A kultúra mint szerkezet 2. Pierre BEC – Paul ZUMTHOR (a középkori udvari és közköltészet kapcsán) ARISZTOKRATIKUS - MAGAS POPULÁRIS MIDCULT
poétikai és szociológiai tények együttese • meghatározott műfaji kereteket, poétikai szabályokat, témát, toposzrendszert és műfaji konvenciók meghatározott rendszerét jelenti (sőt bizonyos esetekben még a nyelvet is meghatározza, választást az anyanyelv és a latin között) • e poétikai konvenciók egy meghatározott társadalmi réteghez kötődnek, részben mint a művek alkotóihoz • egy-egy réteg ideológiáját fejezik ki Ezek alapján: udvari regiszter, liturgikus regiszter, vágánsköltészet, populáris, illetve udvariság előtti regiszterről. (Zemplényi Ferenc: Az európai udvari költészet és a magyar irodalom. 1998. 32.)
Bec - Zumthor oralitás és mediatizáltság a midcult műfajai • újság • képregény • film • reklám • sláger • tévé • könyv (alkalmi, gyakorlati felhasználásra szánt)
A kultúra mint szerkezet 3. Umberto ECO (Mac Donald nyomán) A rossz ízlés struktúrája MAGAS KULTÚRA MASSCULT/TÖMEGKULTÚRA MIDCULT
KÖZNAPI KOMMUNIKÁCIÓ Egyértelmű (referenciális) redundáns „PROSZPEKT” ESZTÉTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ Az esztétikai üzenet mindig többértelmű és önreflexív „LABIRINT” Köznapi és esztétikai kommunikáció
ECO: Az esztétikai üzenetek létrejötte az édeni nyelvben • Szemantikai egységek és jelölő szekvenciák az édenkertben igen – nem AA – BB ehető – nem ehető ABA – BAB jó – rossz ABBA – BAAB szép – csúnya …. piros – kék …. kígyó – alma (!!!) ….
„Ádám abban a pillanatban érti meg a kód struktúráját, mikor éppen kétségbe vonja és szétrombolja. (…) Miközben szétzúzza a kódot, megérti annak valamennyi lehetőségét, s rájön, hogy urává vált. Röviddel ezelőtt még azt hitte, hogy a költészeten keresztül az istenek szólnak hozzá – most felfedezi a jel önkényességét.(…) Ádám akkor lépett ki az Édenkertből, amikor – félénken – először nyúlt a nyelvhez. Ebben az értelemben mondtuk, hogy Isten hibát követett el, mikor egy tilalom többértelműségével felkavarta az eredeti kód egyértelmű harmóniáját; olyan tilalommal, amly – mint minden tiltás – olyasvalamit tilt meg, ami kívánatos. Ettől a perctől kezdve – s nem attól, amikor Ádám valóban megette az almát – kezdődött a földi történelem.
Esztétikai üzenet • Referenciális funkciójában változást iktat be • Megszegi a kód szokványos szabályait • Kiküszöböli a redundanciát • Az üzenetnek saját maga által történő kiemelése • Művészet → nyitott élmény • Dekódoló találkozása a művészi üzenettel → interpretációs feszültség
ECO • magas kultúra • masscult/tömegkultúra – olyan tömegtermék, amelynek célja a hatáskiváltás, de nem próbálja meg meg a magas művészetet helyettesíteni, nem törekszik magasabb rendű esztétikai élmény elérésére • midcult – a masscult elfajzása, amely úgy jelenik meg, mint a magas szintű kultúra megrontása, s amely valójában a közönség kívánságait szolgálja (mint a masscult), de látszólag nehéz és kiváltságos élményhez invitálja a műélvezőt (v. ö. Hemingway: korai Aki nem adja meg magát vs. Az öreg halász és a tenger)
A midcult jellemzői (ECO) • avantgarde eljárásokat vesz kölcsön, ezeket egy mindenki számára érthető és élvezhető üzenet előrecsomagolásához használja • akkor használja fel őket, amikor már közismertek, elterjedtek, elcsépeltek, azaz elhasználtak • úgy építi fel az üzenetet, hogy az direkt hatást váltson ki • úgy adja el, mint művészetet • megnyugtatja a fogyasztót, meggyőzi arról, hogy (magas)kultúrával találkozott