Gyermek-és ifjúságvédelem II.

1. Gyermek-és ifjúságvédelem II. A gyermekvédelmi alapellátási formák I. Gyermekjóléti szolgáltatás. A jelzőrendszer szervezése, működtetése.

2. 1. Alapfogalmak • 1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás:a gyermek érdekeit védő személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.   • 1.2. Észlelő- és jelzőrendszer: a törvény által létrehozott települési szintű információs rendszer a Gyvt. és az Szt. körében, melyet a gyermekjóléti szolgálat, illetve a családsegítő szolgálat szervez, és amelyben a jogszabályban megnevezett szervezetek és személyek vesznek részt. Feladata részben az egyéni problémák, részben pedig a lakosságot (annak valamelyik csoportját) jellemző szükségletek, problémák feltárása, valamint az ezzel kapcsolatos információk továbbítása.

3. 2. A gyermekjóléti alapellátás rendszerének felépítése • új szolgáltatás létrehozása(gyermekjóléti szolgáltatás) • már meglévő szolgáltatások áthelyezése(gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása)

4. 2.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatást a ’97. évi XXXI. tv. és a gyermekvédelmi reform tervezői találták ki azzal a céllal, hogy elérjék a következőket: • az önkéntesség szerepének növelése a kötelezéssel szemben, • a szolgáltatás szerepének növelésea hatósági cselekményekkel szemben • jóléti szükségletekre és problémákra fordított figyelem növeléseaveszélyeztetettség-centrikussággal szemben.

5. 2.2. A gyermekek napközbeni ellátásának áthelyezése a Gyvt.-be • A gyermekek napközbeni ellátását a szociális törvényből vette át a Gyvt. • Az áthelyezés azért történt, hogy létrejöhessen a jóléti ellátások csoportja. • A Gyvt. alkotói olyan gyermekjóléti ellátáscsomag kialakítására törekedtek, amely nemcsak a veszélyeztetett gyermekek problémáinak kezelését szolgálja, hanem különféle problémák és szükségletek megoldását is biztosítja. • A Gyvt.-ben kiemelkedő szerepet kap a bölcsőde.

6. 2.3. A gyermekek átmeneti gondozásának áthelyezése a Gyvt.-be • a helyettesítő gondozás önkéntes (hatósági kötelezés nélküli) lett – korábban családból kiemelés volt hatóságilag • főleg külföldi minták alapján (Hollandia) a gyermekjóléti alapellátások része lett a helyettesítő gondozás önkéntes formája, és a gyermekvédelmi szakellátások része a helyettesítő gondozás kötelezésen alapuló formája. • Megszűnt az intézeti elhelyezés.

7. 3. Kapcsolódási pontokI. A gyermekjóléti szolgáltatáskapcsolódik: • családsegítéshez, • az észlelő-és jelzőrendszer révén különféle szolgáltatókhoz, intézményekhez, • a gyermekvédelmi gondoskodáshoz (védelembe vétel, nevelésbe vétel), • az önkormányzat pénzbeli és természetbeni ellátásaihoz. A gyermekek napközbeni ellátása kapcsolódik: • az óvodához és az iskolai napközi foglalkozásokhoz, • a gyermek fejlesztését szolgáló eü.-i szolgáltatásokhoz, • családtámogatási ellátásokhoz (gyes, gyet, gyed).

8. 3. Kapcsolódási pontok II. Az átmeneti gondozás kapcsolódik: • a gyermekvédelmi gondoskodás intézkedéseihez (családba fogadás, ideiglenes elhelyezés, nevelésben vétel), • a közoktatás egyes szolgáltatásaihoz (kollégiumi ellátás), • az önkorm. egyes támogatásaihoz (lakással kapcs.)

9. 4. A gyermekjóléti szolgáltatás kiépülése 4.1. Kialakulás • A Szt. bevezette a családsegítést, mint szociális alapellátást. • 1993 után a nagyobb települések egy részében létrejöttek a családsegítő szolgálatok. • 1997 előtt tehát létezett már a családsegítés, de azokat az ügyeket, melyekben a gyermek veszélyeztetettsége tűnt a probléma lényegének, a gyámhatóságok intézték a maguk hatósági eszközeivel. • A Gyvt. hatályba lépése után a városokban a gyermekjóléti szolgálatok többsége a családsegítő szolgálatok szervezeti egységeként jött létre, más részük önálló gyermekjóléti szolgálatként, többfunkciós intézmények részeként, vagy egyéb intézmények részeként alakult meg.

10. 4.2. A gyermekjóléti szolgáltatás funkciójaI. A Gyvt. a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait 4 csoportra osztja: • feladatok a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében • feladatok a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében (a településen élő összes gyermekre vonatkozó adatgyűjtési, jelzési teendők, valamint a gyermekvédelemben érdekeltek együttműködésével kapcsolatos teendők tartoznak ide.) • feladatok a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, • feladatok a családjából kiemelt gyermeke visszahelyezése érdekében.

11. 4.2. A gyermekjóléti szolgáltatás funkciója II. A gyermekjóléti szolgálat a szolgáltatásokat: • az ellátások teljesítésével (gondozással), • ellátások közvetítésével (szolgáltatás), • szervező tevékenységgel (szervezés) biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tehát olyan szolgáltató intézmény, amelynek alapvetőfeladatai: • a segítő munka végzése és más szolgáltatások nyújtása, • a más szervezetek által nyújtott ellátások közvetítése, • a helyi gyermekjóléti és-védelmi rendszer szervezése, • közreműködés az önkormányzat, illetve a gyámhatóságok tevékenységében.

12. 5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai I. 5.1. A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése „39.§ (2) a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése...” Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat munkatársa • különböző ismertető,-illetve szóróanyagokat készít, melyeket eljuttat a jelzőrendszer tagjaihoz, illetve minden olyan helyre, ahol a gyermekek és családtagjaik megfordulnak, • igyekszik folyamatosan megjelenni a település közéletében, hogy tájékoztasson, és felhívja a figyelmet az esetleges változásokra.

13. 5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai II. 5.2. A segítséget kérő gyermek segítése „A gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában.” Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat • felvilágosítja a gyermeket, • eljár az érdekében, • képviseli, • illetve közvetíti más intézményhez, szervezetekhez.

14. 5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai III. 5.3. Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya segítése „39.§ (2) c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutás szervezése...” Az ezen a területen végzett szociális munka prevenciót (kellene) szolgál(nia). Ezt a feladatot a gyermekjóléti szolgálatok a védőnői szolgálattal együttműködve végzik. A tevékenység minél hatékonyabb megvalósításához a következőket kell figyelembe venni: • kapcsolatfelvételkor nem elég a spontán találkozásra építeni, „keresni kell a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyákat”, • meghatározó a jelzőrendszer és az általános figyelemfelkeltő tájékoztatás szerepe, • a tájékoztatások során a magzatvédelmet kell elsősorban kiemelni a felelősségérzet felkeltése, és megerősítése révén. • Cél az anya folyamatos, és minden oldalról történő támogatásának a megszervezése, fenntartása. Dilemma lehet, hogy kinek a feladata a koordinálás.

15. 5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai IV. 5.4. Szabadidős programok szervezése Nem általános szabadidős, hanem a „családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését” célzó programokról van szó. Ilyenek például • az iskolai szünetek idejére tervezett különböző szakkörök, táborok, amelyek megszervezésénél mindig cél a szabadidő hasznos eltöltése, szerepek, viselkedésmódok elsajátítása. • Ide tartozik még a folyamatosan működő, különböző játékos készségfejlesztő és önismereti, illetve kézműves csoport szervezése is.

16. 5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai V. 5.5. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése „39.§ (3) a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint a magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben.” Ezen a ponton kell ismertetni az észlelő-és jelzőrendszer működését! • Makro szintű feladatok: figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, a gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. • Mikro szintű feladatok: az észlelő-és jelzőrendszer működtetése.

17. 5.5.1. A gyermekjóléti tevékenység alapja az észlelő-és jelzőrendszer megfelelő működtetése. • A gyermekjóléti szolgálat koordinálja azoknak a szakembereknek az együttműködését, akik valamilyen formában kapcsolatba kerülhetnek a gyermekekkel. • Az együttműködés egyik formája az esetmegbeszélés, amely legalább havi rendszerességgel. 5.5.2. Az észlelő-és jelzőrendszer célja: feltárni a veszélyeztető tényezőket, elősegítve a problémák időben történő felismerését, és azok megoldását. 5.5.3. Feladata: figyelemmel kísérni a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, az életformákat, a közösségi viszonyokat, az ellátó intézményeket. Felismerni és feltárni a gyermekeket általában veszélyeztető okokat, és információkat nyújtani a megoldásokhoz.

18. 5.5.4. Az észlelő-és jelzőrendszer működésének alapelvei • a veszélyeztetettséget észlelő-és jelzőrendszeri tevékenység nem hatósági jellegű, • tevékenységének mindig a gyermek és a család érdekeit kell szolgálnia, • a jelzőrendszer valamennyi munkatársát a titoktartási kötelezettség köti, • a gyermekvédelmi munkában résztvevő szakember a legjobb tudása szerint és a meghatározott etikai elvek, normák betartásával járul hozzá a gyermekek jóllétét szolgáló módszerek kialakításához, megvalósításához.

19. 5.5.5. Az észlelő-és jelzőrendszer működésének főbb szabályai • Fontos, hogy az észlelő-és jelzőrendszer tagjai alakítsák ki együttműködésük szabályait, melynek összhangban kell lennie a szociális munka etikai elveivel és a gyermekvédelem alapelveivel. • Célszerű a szociális szakmán belül kidolgozott és elfogadott egységes fogalomhasználatot megismerni, egyeztetni, összehangolni a társszakmák képviselőivel. • A gyermekjóléti szolgálat összehívja az észlelő-és jelzőrendszer tagjait. • Az észlelő-és jelzőrendszer találkozásairól minden esetben készüljön emlékeztető, amely tartalmazza az időpontot, helyet, a találkozás témáját, célját, röviden az elhangzottakat, az információkat, javaslatokat, véleményeket, megállapításokat és a következő találkozás tervezett időpontját. Az emlékeztetőhöz csatolandó a jelenléti ív.

20. A gyermekvédelmi alapellátási formák II. Napközbeni ellátási formák, átmeneti gondozás, helyettes szülői hálózat

21. A gyermekek napközbeni ellátása Az állam a gyermek nevelésével kapcsolatosan nemcsak jogokat és kötelezettségeket határoz meg, hanem elismeri azt a jogát is, hogy intézmények és szolgáltatások biztosításával kapjon segítséget a szülői jogok gyakorlásához. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások a családok szükségletei és igényei kielégítése során hozzájárulnak a gyermekek jólétének biztosításához, illetve az arra rászoruló gyermekeknél részt vesznek a veszélyeztetettséget megelőző, illetve a veszélyeztetettséget elhárító feladatok megoldásában. A gyermek családban történő nevelésének segítésében, a veszélyeztetettségének megelőzésében fontos feladata van a napközbeni ellátásnak: • a veszélyek jelzése, • illetve a család érdekében történő jó együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal. • Kapcsolatot kell tartani a gyermek családi környezetével, az oktatási-nevelési intézményekkel, egyéb segítő, eü.-i vagy más szolgáltatást nyújtóval.

22. A gyermekek napközbeni ellátásának szervezése Kiknek kell megszervezni? A Gyvt. előírásai szerint azon családban élő gyermekek számára kell megszervezni a napközbeni felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést, akinek szülei, nevelői, gondozói dolgoznak napközben, vagy betegség, illetve egyéb ok miatt a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. Különösen azoknak a gyermekeknek az ellátásáról kell gondoskodni (Gyvt. 41.§ (2)): • akiknél az optimális testi, szellemi fejlődés érdekében van erre szükség, • akiket egyedülálló szülő vagy időskorú személy nevel, akik nagycsaládban élnek, • akiknek olyan a szociális helyzetük, hogy a szülő, gondozó ellátásukról nem tud gondoskodni. Az ellátás a gyermek életkorának megfelelően megszervezhető: • bölcsődében, • családi napköziben, • házi gyermekfelügyelet keretében, • nyári napközis otthonban, vagy napközis táborban, egyéb alternatív ellátás keretében, • óvodában iskolai napköziben

23. A bölcsőde, mint napközbeni ellátási forma A bölcsődei gondozás-nevelés feladata: a gyermek testi és pszichés szükségleteinek a kielégítése, fejlődésének elősegítése. Ennek érdekében biztosítania kell: • a gyermek korának megfelelő egészséges táplálkozást, • a mozgásfejlődést, • a kulturhigiénés szokások kialakítását segítő környezetet, felszereléseket. • Követelmény, hogy az intézmény olyan derűs légkört biztosítson, melyben lehetőség van az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes gyermek-gondozónő kapcsolat, valamint a társas kapcsolatok kialakulására, az együttélés szabályainak elfogadására. • A környezetnek olyannak kell lennie, hogy támogassa az önálló aktivitást, kreativitást, és figyelmet fordítson az ismeretszerzésre.

24. A bölcsőde • A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. • Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

25. A család és a bölcsőde kapcsolata Az együttműködés formái: • családlátogatás – a bölcsődébe kerülés előtt a gondozónő családlátogatást tesz, melynek célja a gyermek családi körülményeinek, a család nevelési szokásainak, a gyermek otthoni napirendjének megismerése, tájékoztatás a bölcsődei életről, tájékozódás a szülők bölcsődével kapcsolatos elvárásairól, • szülővel történő beszoktatás – a gyermek zökkenőmentesebb adaptációját segíti elő, ugyanakkor lehetőséget ad a szülőnek, hogy belülről ismerje meg az intézmény életét. Ettől függetlenül a szülő bármikor bemehet a bölcsődébe, hogy megnézze a gyermekét, • szülőcsoportos beszélgetések – a szakemberek a helyes nevelési módszereket közvetítik, a szülő elmondhatja véleményét, érzéseit, megoszthatja azokat a szülőtársakkal, gondozónőkkel, • családi délutánok, programok.

26. Sajátos nevelési igényű gyermekek a bölcsődei gondozásban • A bölcsődék 1986 óta fogadnak speciális szükségletű gyermekeket. • Ezt a szolgáltatást a fogyatékos gyermekek 6 éves korukig vehetik igénybe. • A különleges szükségletekkel bíró gyermekek ellátása és korai fejlesztése céljából a bölcsőde két okból is optimális színteret jelent: • a bölcsőde gyermekközössége jó hatással van a különleges bánásmódot igénylő gyermekre, mert együtt van az egészséges társakkal, így a szakszerű fejlesztés mellett érvényesülhet az egészséges társak viselkedésének pozitív hatása, • valamint a szülők bizalmát is fokozza, hogy a másság elfogadása a gyermekek körében természetes, és a bölcsődék megnevezésében nincs „elkülönítésre” utaló jelleg.

27. Sajátos nevelési igényű gyermekek a bölcsődei gondozásban A különleges szükségletekkel bíró gyermeket nevelő szülők és családok támogatását több jogszabály is előírja. • A gyermek különleges gondoskodáshoz, rehabilitációs foglalkozásokhoz, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekbe kerüléséhez való jogát, valamint a képzési kötelezettséget az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról tartalmazza. • Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szól.

28. Sajátos nevelési igényű gyermekek a bölcsődei gondozásban A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján jogosultak bölcsődei felvételre, korai fejlesztésre és fejlesztő programokra. Gondozási formák • A gyakorlatban egyaránt alkalmazzák a részleges integrációt (egészséges, sérült csoport egymás mellett, közös kiszolgáló helyiséggel, összenyitható csoportszobával) • és a teljes integrációt (egészséges és sérült gyerekek közös csoportszobában). • A szegregált gondozást csak indokolt, súlyosabb esetekben alkalmazzák egy-egy bölcsődében.

29. Családi napközi I. • A Gyvt. hívta életre, ’97 előtt nem létezett. • Különösen azokon a településeken lenne létjogosultsága, ahol nincsenek bölcsődék, vagy zsúfoltak az óvodák, iskolai napközik. • A családi napközi a gyermekek napközbeni ellátását családias körülmények között biztosítja. • Az ellátást nyújtó személy a saját otthonában vagy az erre a célra kialakított családias környezetben fogadja a gyermekeket 20 hetestől 14 éves korukig. • A szolgáltatás során koruknak és egyéniségüknek megfelelően gondoskodnak róluk, lehetőség szerint rugalmasan alkalmazkodva a szülők kéréseihez. • A családi napközire jellemző • a kis gyermekszám (max. 5 gyerek, ha segítővel dolgozik, max. 7 gyermek). • a család igényeinek megfelelő időbeosztásban működik, • a szülők szerződéses alapon vásárolják meg a szolgáltatást.

30. Családi napközi II. • Ma Mo.-on 70-80 családi napközi működik. • A szülők legtöbb esetben a 2-5 évesek elhelyezését kérik, de egyre több az iskolásokat ellátó napközi, amely sérült, vagy valamilyen okból speciális ellátást igénylő kisgyermekeket fogad. • A feladatot ellátók zöme vállalkozás formájában működteti a családi napközit. • A családi napközi működésének kritikus pontja az önkormányzatok támogatásának megnyerése az ellátási szerződés megkötése érdekében, valamint a tevékenység folyamatos szakmai nyomon követése. • A szülők a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján fizet az ellátásért, mely az élelmezés jogszabályban meghatározott térítési díján felüli, viszonylag magas összeg.

31. Házi gyermekfelügyelet I. • A házi gyermekfelügyelet a gyermek otthonában biztosított szolgáltatás, igénybe vehető a csecsemőkortól az általános iskolás korig bármely korú gyermek számára. • A család igényeihez, a szülő munkarendjéhez igazodó, rugalmas szolgáltatási forma, melyet a gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények (bölcsik, gyermekjóléti szolgálatok) vagy egyéni vállalkozók üzemeltetnek. • Térítési díj: a szolgáltatásért térítési díjat fizet a szülő, amely az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított óradíj. A szülő által fizetett személyi térítési díj nem haladhatja meg a havi jövedelem 15%-át, illetve étkezéssel együtt a 20%-át.

32. Házi gyermekfelügyelet II. Ki veheti igénybe? A Gyvt. 44.§ szerint a szülő akkor veheti igénybe, ha gyermeke napközbeni ellátása intézményben vagy szolgáltatásban nem biztosítható, és ezt a feladatát önerőből nem tudja ellátni. Ilyen ok lehet az, ha • fogyatékossága miatt a gyermek nem helyezhető el napközbeni ellátást biztosító intézményben, • a szülők több műszakban vagy változó munkaidőben dolgoznak és a gyermekintézmények nyitvatartási ideje miatt a gyermek oda-vagy hazavitele, otthoni felügyelete nem megoldott, • a gyermek számára biztosított ugyan a napközbeni ellátás valamilyen formája, de a szülőnek probléma a munkahelyről való távolmaradás a gyermek kisebb betegsége esetén, vagy hosszabb betegség lábadozó szakaszában, • fogyatékos, képzési kötelezettségét magántanulóként teljesítő gyermek esetén a szülő kérésére otthoni felügyeletet kell biztosítani.

33. Alternatív napközbeni ellátások I. Az alternatív napközbeni ellátás a gyermekek életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális helyzetéhez igazodó, célorientált, a helyi szükségletek és igények szerint heti/napi rendszerességgel és különböző időtartamokra szervezett, önálló szakmai programra épülő tevékenység. A Gyvt. 41.§ (4) bekezdése az alternatív napközbeni ellátások közé sorolja azokat a tevékenységeket, melyek • a helyi adottságok és lehetőségek függvényében a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas közintézményben (közösségi, művelődési, ifjúsági ház, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, iskola, óvoda) illetve szabadtéri játszóhelyeken szerveződnek, • személyi, tárgyi feltételeiben, szakmai programjában figyelembe veszik az ellátott gyermekcsoport életkori sajátosságait, napközbeni ellátásra vonatkozó szükségleteit.

34. Alternatív napközbeni ellátások II. Az ellátás formái: • sport-és szabadidős tevékenységhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás, • játékhoz kötődő egyéni készségeket, képességeket fejlesztő családi nevelést segítő, szülő-gyermek kapcsolatot erősítő játszóház, „integratív családi játéktár” és „játszva megelőzni” játszótéri programok, • azonos problémákkal küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára szervezett személyiségfejlesztő, önsegítő, kortárssegítő tematikus csoportfoglalkozások, • nyári napközis foglalkozás, tábor.

35. Átmeneti gondozás I. • A Gyvt. a gyermekek átmeneti gondozásának három típusát határozza meg: • Gyermekek átmeneti otthona • Családok átmeneti otthona • Helyettes szülői szolgáltatás • A megfelelő segítség nyújtására csak abban az esetben képes ez az ellátás, ha a probléma valóban csak átmeneti, és komoly esély és megfelelő szülői motiváltság mutatkozik arra, hogy a szükséges szakmai támogatás mentén a család helyzete belátható időn belül valóban rendeződni tud. • Ha az ellátás előreláthatólag egy hónapnál több időt vesz igénybe, három héten belül készíteni kell egy részletes egyéni gondozási-nevelési tervet, mely meghatározza az átmeneti időszak egyénre szabott feladatait és azok határidejét. • Az átmeneti gondozás nem értelmezhető a szakellátáshoz vezető út egyik átmeneti intézményeként, még akkor sem, ha sajnos néha tényleg ezen keresztül vezet az út a szakellátáshoz.

36. Gyermekek átmeneti otthona • Megszakítás nélküli munkarend szerint működő, gyermekjóléti alapellátást biztosító, bentlakásos gyermekintézmény. • Az elhelyezés leggyakoribb okai: nem megfelelő lakhatási körülmények, otthontalanság, életvezetési problémák, a gyermek bántalmazása, elhanyagolása, családi konfliktus, váratlan élethelyzetek.

37. Családok átmeneti otthona • Megszakítás nélküli munkarend szerint működő, gyermekjóléti alapellátást biztosító, bentlakásos gyermekintézmény. • Ebben az ellátási formában azonban az otthontalanná vált szülő kérelmére együttesen helyezhető el gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. • A családok átmeneti otthonába befogadható a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya, amennyiben olyan családi, környezeti, társadalmi helyzetben van, amely veszélyezteti az anyát, és ezáltal a gyermek egészséges megszületését, az újszülött biztonságos gondozását.

38. Helyettes szülői szolgáltatás • Preventív jellegű alapellátási forma. • A kiváltó ok általában krízishelyzet, a szülő átmeneti akadályoztatása. A szülő kérelmére történik. • Rövid ideig tart, sok esetben előre meghatározott időszakra. • Folyamatos kapcsolattartás van a vérszerinti szülővel, minden, a gyermeket érintő kérdésben a szülő dönt.

39. Ki lehet helyettes szülő • Bárki, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, a 24. életévét betöltötte, fizikai és pszichikai alkalmassága alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására (ugyanígy a vele együtt élő házastársa/élettársa), otthonában a jogszabályban meghatározott elhelyezési feltételeket biztosítani tudja, a Gyvt.-ben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és vállalja, hogy a nála elhelyezett gyermeket meghatározott ideig neveli és gondozza. • A helyettes szülőnek jelentkezőknek kötelességük egy 28 órás döntés-előkészítő programon részt venni, mely az alapvető ismeretek átadásán túl a résztvevők alkalmasságáról is hivatott dönteni. • A helyettes szülő egyszerre legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti, melybe a saját gyermekeit is bele kell érteni.

40. A helyettes szülői szolgáltatás előnyei és hátrányai Előnye • a gyermek gondozása, az érzelmi fejlődést legkevésbé veszélyeztető közegben, egy családi környezetben történik. • a leggazdaságosabb ellátási forma, mert a tárgyi feltételek megteremtésére nem kell pénzügyi forrásokat mozgósítani, működtetése csak annyi költséget von maga után, amennyi ideig az ellátás tart. Hátránya • a szülő nem helyezhető el a gyermekkel együtt. Mivel az ellátás egy zárt családi közegben zajlik, a folyamatos ellenőrzés és a szakmai támogatás nyújtása nehéz feladatot jelent a működtetőnek.

41. A gyermekek átmeneti gondozásának meghatározó elemei, jellemző fogalmai • Prevenció és krízisintervenció:a család megtartó erejének növelésével fejti ki preventív tevékenységét, tehát a gyermek szüleitől való elválasztásának megelőzésére törekszik. Krízishelyzetben a kiváltó okok megszüntetését már nem lehet preventív tevékenységként értelmezni, szükségszerűvé válik a célzott beavatkozás. • Átmeneti jelleg:az átmeneti szó egyaránt utal a probléma jellegére és az ellátás időtartamára is. A kiváltó ok fennmaradásáig, de legfeljebb egy évig tarthat, illetve tekintettel a gyermekre, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. • Önkéntesség, motiváltság:önkéntesség az átmeneti gondozás esetében abban kerül kifejezésre, hogy az ellátás a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével történik. Így lehet számítani a szülő, illetve a gyermek aktív részvételére. Azonban nem mindig ilyen egyértelmű a helyzet. • A probléma helyben történő megoldása:meghatározott esetekben a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodniuk bizonyos feladatok ellátásáról. Pl. a gyermekek átmeneti otthonát a 20 ezer, a családok átmeneti otthonát 30 ezer lakost meghaladó önkormányzatoknak kell működtetniük. • teljes körű ellátás – vagy szükség szerinti ellátás dilemmája • megfelelő feltételek biztosítása – szegényes vagy luxuskörülményrevaló törekvés dilemmája

42. Gyermekek után járó pénzbeli ellátások

43. A Gyvt.-ben nevesített pénzbeli támogatások • Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (2001. január 1-től 2003. II. 14-ig kiegészítő családi pótlék) • Rendkívüli gyermekvédelmi támogatások • Gyermektartásdíj megelőlegezése • Otthonteremtési támogatás A kiegészítő támogatások lényege, hogy megakadályozzák a gyermekek családból történő kiemelését a család anyagi helyzetére hivatkozva. A kiegészítő támogatások célja a gyermekek étkeztetési, lakhatási és tanulási lehetőségeinek biztosítása.

44. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, • ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege), • és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. A rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - 2007. évben X forint. A 2003. évet követően a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával. A pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.

45. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, akkor a települési önkormányzat képviselő-testületének módja van a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni. A törvény szerint azokat a gyermekek, illetve családokat kell ilyen módon alkalmankénti támogatásba részesíteni, • akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, • illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kialakításával támogathatóvá vált: • a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermeke megtartásának érdekében, • a nevelésbe vett gyermekek családjukkal való kapcsolattartása, • a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, • betegség illetve iskoláztatás miatti többletkiadásokkal küzdő család.

46. Gyermektartásdíj megelőlegezése • Ha a jogerős bírósági határozatban megjelölt gyermektartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, • és a gyermek számára a gondozó szülő vagy törvényes képviselő nem képes megfelelő tartást nyújtani, lehetőség van a gyermektartás megelőlegezésére, feltéve, hogy • a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

47. Otthonteremtési támogatás I. A gyermekvédelmi törvény értelmében az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt számára lehetőség van otthonteremtési támogatást nyújtani, a célból, hogy megoldódjon lakáshoz jutása, illetve tartós lakhatása. A szabályozás értelmében az otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek a) legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.

48. Otthonteremtési támogatás II. Mire fordítható? • részben vagy egészben telek, lakhatásra alkalmas helyiség vásárlására, építésére, felújítására, bérlői jogviszony vásárlására, illetve • bérleti díj kifizetésére, • államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, • valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. • Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, a szociális törvény hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is.

49. Otthonteremtési támogatás III. Az otthonteremtési támogatással kapcsolatosan több szakmai probléma felmerült. • az egyik legfontosabb az otthonteremtési támogatás összegére vonatkozik, hiszen a gondozásból kikerülő fiatalok nem rendelkeznek semmilyen lakhatási lehetőséggel, a törvény által előírt összeg azonban nem elegendő egy megfelelő minőségű lakhatás fedezésére. • a másik az egész gyermekvédelmi rendszert érintő kritika: a kikerülő fiatalok nem rendelkeznek megfelelő a tudással az életvitel, gazdálkodás és az emberi kapcsolatok terén, így a kapott pénzt nem a célnak megfelelően használják fel. • Az otthonteremtési támogatás tényleges eredménye éppen ezért a megelőző nevelés - gondozás illetve majd az azt követő utógondozás függvénye.

50. Természetben nyújtott ellátások A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján mód van arra, hogy a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában jusson el a gyermekekhez. Ilyen támogatások • az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, • a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, • tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.