Növényvédelem, növényfajták állami elismerése, vetőmag-gazdálkodás

1. Növényvédelem, növényfajták állami elismerése, vetőmag-gazdálkodás Szilágyi J. Ede 2004.04.21.

2. Az előadás témái • Növényvédelem (2000:XXXV.tv.): • Növényfajták állami elismerése, vetőmag-gazdálkodás (2003:LII.tv.)

3. A növényvédelemről (nv.) • Bevezető (5) • Növényvédelem (7) • Növényvédő szerek engedélyezése (5) • A környezet-, természet és emberi egészség védelme • A növényvédelmi igazgatás szervezete • Növényvédelmi bírság

4. Bevezető • Célja • Törvény hatálya • Értelmező rendelkezések (I-III.)

5. A törvény célja • 1. § A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával (növényvédő-szerek)

6. A törvény hatálya (személyi) • természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gt., külföldi székhelyű vállalkozások Mo-i fióktelepe, aki: • fölhasználó • termelő • engedélyköteles terméket importáló, gyártó, tároló, szállító • növényt, növényi terméket az ország területére behoz, onnan kiszállít, átszállít • növényvédelmi gépet forgalomba hoz

7. Értelmező rendelkezések I. • növény: az élő növény és a növény élő részei • növényi termék: a feldolgozatlan v. egyszerű előkészítésen átesett növényi eredetű termék; kivéve a növény (fogalma) • károsító v. károsító szervezet: a növényt v. növényi termékeket károsító • növény-, állat- vagy károkozó • faj, törzs vagy biotípus • zárlati károsító: 1. potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely 2. a veszélyeztetett területen még nem fordul elő (v. előfordul, de el nem terjedt) 3. hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. • Növény-egészségügyi bizonyítvány:EU és harmadik országok között használandó. • Növényútlevél: az EU tagállamai között használandó.

8. Értelmező rendelkezések II. • Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége. • Zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés • Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növény-egészségügyi intézkedés. • Kötelező védekezés: növény-egészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés.

9. Értelmező rendelkezések III. • Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédő szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy az előző. pontokban meghatározott károsító előfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés.

10. Növényvédelem • növényvédelmi tevékenység • a nv-i tevékenység fajtái(4) • növény- egészségügyi vizsgálatok • az Európai Bizottság szakértői

11. Növényvédelmi tevékenység • 4. § (1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy • a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék: • b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel.

12. A nv-i tevékenység fajtái • termelői • állami • közérdekű

13. Termelői védekezés • A földhasználó és termelő köteles • a zárlati károsítókat (vizsgálatköteles nem zárlatit) elpusztítani • egyéb károsító ellen is védekezni, ha a szomszéd növényvédelmi biztonságát, emberi egészségét veszélyezteti • zárlati károsító okozta fertőzést (gyanúját) illetékes megyei Szolgálatnak bejelenteni • növény-egészségügyi hatósági nyilvántartás felé adatszolgáltatás • A földhasználó és termelő köteles tűrni • az állami és közérdekű védekezéssel megbízott munkavégzését • a nv-i hatóság ellenőrzését, az intézkedéseit köteles vh-ni

14. Állami védekezés • esetei: • (1) országban nem honos zárlati károsító • (2) ha a termelői védekezés nem kielégítő hatású • (3) ha a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni • elrendelésére jogosult: • a (2) és (3) esetben az illetékes megyei Szolgálat (akár egész megyére) • az (1) esetben illetve több megyére (az egész országra) kiterjedően a FVM • költségviselés: központi költségvetés • az elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a vh-ra nincs halasztó hatálya

15. Közérdekű védekezés • esete: ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. • A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője rendeli el. • A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. • költségviselés: a földhasználó, termelő (a védekezést elrendelő hatóságnak)

16. Növény-egészségügyi vizsgálatok • A behozatali, a kiviteli és az átmenő forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak (1) növény-egészségügyi bizonyítványával, ill. (2) növényútlevéllel szabad szállítani. • Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy (1) a növény, növényi termék (2) előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során (3) a növény-egészségügyi követelményeket (4) nyilvántartásba vett termelők betartották. • Növényegészségügyi-bizonyítvány: az (1) ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, (2) az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat (3) annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importőr ország előírásainak.

17. Az Európai Bizottság szakértője • Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértő az eljáró hatóság jelenlétében jogosult Magyarországon (1) a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint (2) a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét ellenőrizni. • Ennek keretében jogosult: • létesítménybe, helyiségbe belépni, • szállító járművön tartózkodni, • növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni, • növényből, növényi termékből, talajból, felszíni és felszín alatti vizekből, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát venni.

18. Növényvédő szerek engedélyezése • forgalomba hozatali és felhasználási engedély • az engedély visszavonása és szünetelése • Eseti és kísérleti célú felhasználás • osztályozás, csomagolás

19. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély • növényvédő szert csak az engedélyező hatóság engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni. • kérelmező lehet aki, akinek képviselője vmely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. • szakhatóság: ESzCsM, KvVM • az engedélyezés feltételei • kivételesen a FVM (!) engedélyezheti engedéllyel nem rendelkező nv. szer felhasználását: • késedelem veszélye • kivitelre szánt növényeken, növényi termékeken • A kérelemről 18 hónapon belül dönt az engedélyező hatóság (szakhatóság 12 hónap) • Az engedély 10 évig érvényes (ismételten kérhető)

20. Az engedély visszavonása és szünetelése • Az Eng. Hat. visszavonja: • engedélyes kéri • a nv. szer veszélyes • jsz. tiltja a felhasznált hatóanyagot • Az engedély érvényessége szünetel, ha: • ezt kérik • kérelmező nem fizeti a fenntartási díjat

21. Az eseti és kísérleti célú felhasználás • Kísérleti célú felhasználás: • Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint • Eseti felhasználás: • Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint • valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérően

22. Nv. szerek osztályozása, csomagolása • osztályozása: • fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanás veszélyességi kategóriákba • környezeti veszélyességi kategóriákba, • forgalmi kategóriákba • csomagolása: • csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban lehet forgalomba hozni

23. A környezet-, természet és az ember egészségének védelme • A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. • Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása. • A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell. • Spec. rendelkezések: vad (és védett állat), vizek (vízfolyások) környéke, háziméhek • A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne veszélyeztesse a lakosság egészségét, ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát. • A növényvédelmi szerrel kapcsolatos felelősség: munkáltató, nv-i szolgáltatást végző, felhasználó (a saját részre végzett munka esetén)

24. A növényvédelmi igazgatás szervezete • miniszter • FVM • Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat • megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat • növényvédelmi (talajvédelmi) felügyelő • települési ök. jegyzője • közreműködik: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

25. Növényvédelmi bírság • kiszabása • kötelező esetek • fakultatív lehetőség • összege: 20 000- 2M Ft

26. Növényfajták állami elismerése • 2003:LII.tv. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

27. Tartalom • Tv tárgya, értelmező rendelkezések • Növényfajták állami elismerése • Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei • Vetőmagvak, szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása • előállítás, forgalmazás • vetőmag-szaporítási zárt körzet • vetőmag- és szaporítóanyag- minősítés • Jogsértések szankciói

28. Tv tárgya • 1. § (1) E törvény a növénytermesztés biológiai alapjainak megőrzése és fejlesztése érdekében szabályozza (1) a genetikai anyagok megőrzését és fenntartását, (2) a növényfajták állami elismerését, (3) a fajtahasználatot, (4) az ebben érdekelt bejelentők, szaporítóanyag-előállítók, -feldolgozók, -forgalmazók és -felhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá (5) a szaporítóanyag előállításának, hivatalos vizsgálatának, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének rendjét.

29. Értelmező rendelkezések I. • Állami fajtaelismerés: hivatalos vizsgálatok és eljárások rendszere, amelynek eredményeként a növényfajta, illetve a szőlő klón a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzésre kerül. • Fajtajegyzékek: Nemzeti Fajtajegyzék: a Magyar Köztársaságban állami elismerésben részesített fajták, valamint a szőlőklónok lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék (közhitelű). Leíró Fajtajegyzék: a Nemzeti Fajtajegyzékben felsorolt egyes növényfajták leírását és lényeges jellemzőit tartalmazó jegyzék. Ajánlott Fajták Jegyzéke: a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben felsorolt növényfajták közül a szakmai és civil szervezetek által szélesebb körű összehasonlító fajtavizsgálatok alapján meghatározott termőhelyre és termesztési célra javasolt növényfajták jegyzéke. Közösségi Fajtajegyzék: az Európai Unió Bizottsága által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze.

30. Értelmező rendelkezések II. • Nemesítő, bejelentő (képviselője) ill. fajtafenntartó: Nemesítő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az adott fajtát maga nemesítette vagy felfedezte és továbbfejlesztette(ill. aki ilyen személynek a munkáltatója, megbízója vagy mindezeknek az örököse), Bejelentő: a fajtát állami elismerésre közvetlenül vagy képviselő útján bejelentő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve ezek örököse, jogutódja. Fajtafenntartó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a növényfajta változatlan formában való megőrzését, fenntartását végzi, és gondoskodik a szaporításához szükséges kiindulási anyag folyamatos előállításáról, vagy aki a növényfajta fenntartásáért felelős.

31. Értelmező rendelkezések III. • Fajtavizsgálat:a növényfajta állami elismeréséhez szükséges DUS vizsgálat és gazdasági értékvizsgálat. DUS-vizsgálat: megkülönböztethetőség, egyöntetűség (egyneműség), állandóság (Distinctness, Uniformity, Stability) meglétének vizsgálata. Gazdasági értékvizsgálat: a növényfajta mennyiségi és minőségi mutatókkal kifejezett termesztési, illetve használati értékének

32. A növényfajták állami elismerése I. • Bevezető: A Magyar Köztársaságban a) a Nemzeti Fajtajegyzékben, b) a Szállítói Fajtajegyzékben (gyümölcs), c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében, d) az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben (erdészeti szaporítóanyag), e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban szereplő faj, növényfajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek. • A Nemzeti Fajtajegyzék során alkalmazott elbírálás szempontjai: • más növényfajtáktól megkülönböztethető, állandó, egyöntetű (egynemű) • megfelelő és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik, továbbá • (egyes fajtáknál) megfelelő gazdasági értéke van.

33. A növényfajták állami elismerése II. • A növényfajták állami elismerésének menete: (1) Az eljárás a nemesítő, fajtafenntartó bejelentésére indul. (2) A minősítő intézet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, majd ennek eredményeit és javaslatát megküldi a Fajtaminősítő Bizottságnak. (3) A Fajtaminősítő Bizottság állást foglal. (4) Ez alapján a kérdésről a minősítő intézet dönt. (5) A minősítő intézet az állami elismerésben részesített növényfajtákról közhitelű nyilvántartást vezet és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket.

34. A növényfajták állami elismerése III. • Az állami elismerés időtartama: • szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták, illetve fásszárú dísznövények esetében a megadástól számított 20. év végéig, • egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart, • amely a bejelentő kérelmére további 20, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható.

35. Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei • A bejelentő (1) a fajtával szabadon rendelkezik. (2) A fajták eredeti tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartássalkell gondoskodnia. • A növényfajta fajtafenntartására más személy (fajtafenntartó) is támaszthat igényt. • A nemesítő (1) kérheti, hogy ilyen minőségben feltüntessék a nyilvántartásokban, ill. ilyen minőségben nyilvánosan elismerjék (2) a növényfajta szaporítóanyaga után és a fajtahasználatért díjazás illeti (a fajtafenntartóval kötött szerződés alapján)

36. Vetőmagvak, szaporítóanyagok (sza.) előállítása, forgalmazása • A Magyar Köztársaságban a) a Nemzeti Fajtajegyzékben, b) a Szállítói Fajtajegyzékben (gyümölcs), c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében, d) az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben (erdészeti szaporítóanyag), e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban szereplő faj, növényfajta sza-át szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek. • Kivétel: a minisztérium engedélyezheti sza. eseti felhasználását. • Sza. előállítója, forgalomba hozója csak az adott termékpálya szerinti terméktanács tagja lehet.

37. Szaporítóanyag-előállítási zárt körzet és a védőtávolság fogalma • Szaporítóanyag-előállítási zárt körzet:a szaporítóanyag előállítás genetikai és növény-egészségügyi tisztaságának megőrzése céljából e törvényben és külön jogszabályban előírt korlátozásokkal elrendelt termesztési körzet; ide tartoznak a külön jogszabályban meghatározott nagyságú törzsültetvények is. • Védőtávolság: elválasztó sáv: az a távolság, amely a vetőmag-előállítás mechanikai keveredés mentességét szolgálja. izolációs távolság: az a távolság, amely az idegen beporzás-, valamint növény-egészségügyi fertőzésmentes szaporítóanyag-előállítást szolgálja.

38. Vetőmag-szaporítási zárt körzet kialakítása • Szaporítóanyag előállítási zárt körzet: (1) 1. A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag előállítása esetén - 2. a genetikai és növényvédelmi követelmények biztosítása céljából - a külön jogszabályban meghatározott 3. védőtávolságok alkalmazásával 4. egy vagy több termesztési ciklusban zárt körzetet lehet kialakítani. (2) A vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról. (3) A zárt körzet kialakításának tervezetét a vetőmag előállítója megküldi a termékpálya szerinti terméktanácsnak, amely véleményével együtt 8 napon belül továbbítja azt a minisztériumnak. A zárt körzet engedélyezéséről a minisztérium 8 napon belül dönt. (4) A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a minősítő intézet ellenőrzi. (5) A védőtávolságon belüli termőföld-használónak a korlátozás, illetve a tilalom elrendelése miatti kártalanítására - a felek erre vonatkozó megállapodása hiányában - a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.

39. Vetőmag- és szaporítóanyag minősítés • külön jsz. határozza meg a minősítés követelményeit, eljárását. • a minősítés a OMMI hatáskörébe tartozik. • A minősítő intézet a szaporítóanyag minősítést (jogszabályban meghatározott módon) a termékpálya szerinti terméktanács véleménye megkérésével a szaporítóanyag-előállítóra átruházhatja, felügyeleti jogának megtartása mellett.

40. Szankciók • A minősítő intézet e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén jogosult • az előírásainak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználásától és forgalomba hozatalától eltiltani, illetve a jogosulatlanul előállított szaporítóanyagot zár alá venni, • szigorított minősítést elrendelni, • szaporítóanyag megsemmisítését elrendelni, • a jsz-ok előírásait megszegők tevékenységét megtiltani, és azt a minisztérium hivatalos lapjában közzétenni, • az eredetet igazoló bizonylattal nem rendelkező növényfajta használata esetén a faiskolai, illetve palántanevelő üzemi engedélyt visszavonni, • minőségvédelmi bírságot kiszabni, • szabálysértési eljárást vagy büntetőeljárást kezdeményezni.