Az érzelmi intelligencia

1. Az érzelmi intelligencia

2. Az érzelem dezinformál • Hallgattasd el érzéseidet, képzeleted, szenvedélyeid és megfogod hallani a belső igazság tiszta hangját • Az érzelem elhomályosítja az elménket • Az érzelem cerebrális kontrollvesztést okoz • Az érzelmesség nem okos dolog

3. Az értelem az érzelem ügynöke • Az értelem figyelembe veszi a valóságot a szenvedélyek diktálta célok eléréséhez • Mi fontos, mi nem, az érzelem dönti el, nem az ész • Az érzelem energizálja az adaptív viselkedéseket • Az érzelem egy jelző és kommunikációs rendszer • Az érzelem információval látja el az embert ami formálja döntéseit, prioritásait, viselkedését

4. „Az ész és az érzelem frigyéből szenvedélyes világosság születik. Az értelem érzelem nélkül tehetetlen lenne, az érzelem értelem nélkül pedig vak” (Tomkins 1962)

5. Nem-akadémikus intelligenciák • Thorndike: szociális intelligencia • Gardner: többféle intelligencia • Sternberg: gyakorlati intelligencia • Mayer, Salovey, Caruso: érzelmi intelligencia

6. Gardner (1983) Frames of Mind többféle intelligencia • Nem egyfajta monolitikus intelligencia hoz sikert az életben, hanem az intelligenciák széles skálája. 7 fő változat jelzi az intelligencia sokféleségét • Verbális, matematikai-logikai, téri, kinesztétikus, zenei, interperszonális, intraperszonális

7. Az érzelmi intelligenciával kapcsolatos tévhitek cáfolata • Az érzelmi intelligencia nem egyenlő azzal, hogy kedvesek vagyunk • Nem jelenti azt, hogy egyeduralmat biztosítunk az érzéseknek • Sem a nők sem a férfiak nem jobbak az érzelmi intelligencia terén

8. Reuven Bar-On (1997) érzelmi intelligencia modellje Az érzelmi intelligencia azon érzelmi, személyes és társas kompetenciák valamint készségek együttese amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén eredményesen küzdjön meg környezete követelményeivel

9. 5 kulcsfontosságú nonkognitív képesség különíthető el amely öt faktorba rendezhető  • Intraperszonális képességek: önismereti képesség, érzelmeink felismerésének képessége, az érzelmeink kifejezésének képessége • Interperszonális képességek: szoros érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége, mások érzelmeinek megértése, az emberek iránti érdeklődés fenntartása • Alkalmazkodókészség: rugalmasság, realitásérzék, problémamegoldó képesség • Stresszkezelés: stressztűrés, impulzivitás kontroll, érzelmi kontroll • Hangulatszabályozás: Optimizmus, öröm kifejezésének képessége, a másokkal való kapcsolat élvezetének képessége

10. Cooper és Sawaf (1997) érzelmi intelligencia modellje • Emocionális „Fitness”: rugalmasság és érzelmi kitartás (szociálisan ragaszkodás) • Emocionális mélység: intenzitás és differenciáltság az érzelem világban • Emocionális műveltség (a saját érzelmekről és azok működéséről való tudás) • Emocionális „alkímia”: az érzelmek kreativitásban való felhasználásának képessége

11. Az érzelmi intelligencia Mayer és Salovey (1977) modellje alapján Érzelmi intelligencia Az érzelmek megkülönböztetésének képessége Az érzelmek megértésének képessége Az érzelmek szabályozásának képessége Az érzelmek integrálásának képessége

13. Személyes kompetenciák Éntudatosság Önszabályozás Motiváció Szociális kompetenciák Empátia Társas készségek Goleman érzelmi intelligencia modellje

14. Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy képesek vagyunk a magunk és mások érzéseit felismerni, önmagunkat motiválni,az érzelmeinkkel magunkban és emberi viszonylatainkban megfelelően bánni.

15. ÉntudatosságSaját belső állapotaink, preferenciáink, erőforrásaink és intuícióink ismerete. • Érzelmi tudatosság: érzelmeink és azok hatásainak felismerése • Pontos önértékelés: erősségeink és korlátaink ismerete • Önbizalom: értékeink és képességeink biztos tudata.

16. ÖnszabályozásKépesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat. • Önkontroll: a hátráltató érzelmek és impulzusok kordában tartása • Megbízhatóság: őszinteség és igazmondás. • Alkalmazkodás: a változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság. • Innováció: találékonyság, nyitottság az új ötletekkel, megközelítési módokkal és az új információval szemben. • Lelkiismeretesség: a saját teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás.

17. MotivációOlyan érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik és irányítják a kitűzött célok elérését. • Teljesítménymotiváció: a kiválóság fejlesztésére vagy egy adott szintjének elérésére irányuló késztetés. • Elköteleződés: igazodás a team vagy a szervezet céljaihoz. • Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. • Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitartás az akadályok és kudarcok ellenére.

18. EmpátiaMások érzéseinek, szükségleteinek és meggyőződéseinek ismerete • Mások megértése: ez a képesség teszi lehetővé, hogy megértsük mások érzelmeit és nézőpontját, és aktív érdeklődést tanúsítsunk mások meggyőződése iránt. • Mások fejlesztése: ez a képesség elősegíti mások fejlődési szükségleteinek megértését és mások képességeinek fejlesztését. • Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy elvárjuk, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek szükségleteit. • A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző emberek számára. • Politikai tudatosság: egy team érzelmi feszültségeinek és erőviszonyainak észlelése.

19. Társas készségekOlyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. • Befolyásolás: hatékony módszerek bevetése mások meggyőzésének érdekében. • Kommunikáció: pártatlan érdeklődés mások véleménye iránt, és képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk. • Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását • Vezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása. • A változás katalizálása: változás kezdeményezése vagy kezelése • Kapcsolatépítés: hasznos ismeretségek ápolása. • Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében. • Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében.

20. Szociális érzelmi intelligencia teszt(Maureen O’Sullivan és J. P. Guilford)

22. SEMIQ-teszt Oláh A. (1999) ”A” otthagyta a többieket, mert… • hirtelen haragú. • fél attól, hogy a mulatozásnak rossz vége lesz. • nem tudott kijönni a többiekkel. • a többiek öröme őt inkább elszomorította. • úgy gondolta ő nem érdemli meg, hogy felszabadultan vigadozzon.

23. Davies, Stankov és Roberts vizsgálata (1998) • vizsgálat (30 változó) faktorai: E,N,P, kristályos és fluid intelligencia,érzelmi világosság, érzelmi tudatosság, érzelemészlelés • vizsgálat faktorai: N, E, Barátságosság, technikai tudás, perceptuális gyorsaság, kvantitatív és verbális képesség • vizsgálat: N-I, gondolkodás-érzés, kristályos intelligencia., fluid intelligencia, szociális intelligencia. Ez utóbbin van súlya az érzelmi arckifejezések felismerésének és az interperszonális intelligenciának – ellentétes előjellel.