Együttműködési lehetőségek az NRSZH Szociális - Rehabilitációs Főosztályával

1. Együttműködési lehetőségek az NRSZH Szociális - Rehabilitációs Főosztályával Kiss Györgyi főosztályvezető

2. Az NRSZH új feladatai • 331/2010. (XII. 27.) Korm. rend. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól • Szociális Főosztály – szociális igazgatási, ellenőrzési feladatok, szolgáltatások pályázataihoz, finanszírozásához kapcsolódó feladatok, nyilvántartások vezetése, névjegyzékek vezetése • Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály – megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához rehabilitációs költségtámogatások finanszírozása, rehabilitációs munkahelyek akkreditációja,ellenőrzése • Jogvédő Főosztály – betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselet

3. Az NRSZH szervezetei

4. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK, SZAKVÉLEMÉNYEK Több, mint 30 féle jogcímen szakhatósági állásfoglalást, illetve szakvéleményt adunk ki, többek között: • rokkantsági, baleseti nyugellátás, • rehabilitációs járadék, • rokkantsági járadék, • rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, • fogyatékossági támogatás, • súlyos fokozatú demens megbetegedés, • fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata, • szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat, • átfogó rehabilitációs vizsgálat és felülvizsgálat.

5. A SZOCIÁLIS - REHABILITÁCIÓS FŐOSZTÁLY FELADATAI • A vizsgálatokban közreműködő szociális szakértők munkájának szakmai irányítása: • tájékoztatás, • koordináció, • egységes eljárások, protokollok, • módszertani feladatok, • a szociális szakértői tevékenység bizottsági munkába történő integrálásának segítése.

6. MÓDSZERTANI FELADATOK • a rehabilitációs, valamint a szociális ellátások és szolgáltatások iránti szükségletek felmérése és az értékelés szempontjainak kidolgozása, • a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó vizsgálatok szakmai szabályainak, a szakértői véleményezés szakmai rendszerének kidolgozásában való közreműködés.

7. A SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG • A szociális szakértők az NRSZH vizsgálataiban vesznek részt: • bizottsági tagként, illetve • előadó szakértőként. • Feladatuk: • a szociális szakmai szempontok érvényesítése a bizottsági munka során. • Szakértők száma: • 23 szociális szakértő dolgozik első fokú bizottságokban a kirendeltségeken, • 7 szociális szakértő a regionális igazgatóságokon másodfokú eljárásokban.

8. MILYEN VIZSGÁLATOKBAN VESZ RÉSZT A SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐ? • Fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata, • Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat, • Átfogó rehabilitációs vizsgálat és felülvizsgálat, • Komplex minősítések.

9. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, • 92/20008.(IV.23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról, • 2007. évi LXXXIV. tv. a rehabilitációs járadékról • 321/2007. (XII.5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról • 331/2010.(XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól.

10. EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERREL

11. PROBLÉMÁK A SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁSBAN • Nem mindíg épül a személyes képességekre, • az NRSZH-tól nem kell szakvéleményt kérni abban az esetben, ha fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra alkalmas személyt az intézmény munka rehabilitációban foglalkoztatja, • a finanszírozás intézményi „csomagok” alapján történik, amely lehetővé teszi az átcsoportosítást. • Ritkán látható tényleges különbség a munkarehabilitációs és a fejlesztő – felkészítő tevékenységek között. • Önálló rendszer, független a nyílt munkapiactól.

12. PROBLÉMÁK A SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁSBAN • A nyílt munkaerőpiacra az ellátottak nem, vagy csupán kevés eséllyel tudnak kilépni. Ez a szociális intézményeknek nem is érdeke. • A védett munkahelyekre nehéz belépni, mivel nem érdekeltek új munkaerő beléptetésében. • A termékek nagy része nem piacképes. • A piacképes termékek külső értékesítési háttere hiányzik, • hiányzik a piaci tudás, a kapcsolatrendszer, a marketing tevékenység.

13. EGYÜTTMŰKÖDÉS • Vizsgálatokkal kapcsolatban tájékoztatás, • Rendszeres párbeszéd, • Vizsgálati módszerek és eljárási protokollok egyeztetése, • Részvétel a szociális szakma rendezvényein, • Akkreditált képzések szervezése, • Kiállítások szervezése.

14. KOMPLEX MINŐSÍTÉS, FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ

16. FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ • Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási alapú rehabilitációja. • Nem a hiányzó, hanem a meglévő, fejleszthető képességeken alapul. • Cél: segély helyett az aktivitás támogatása! • Munkahelyek teremtése szükséges.

17. A REHABILITÁCIÓ FOLYAMATA • Orvosi rehabilitáció • Szociális rehabilitáció • Foglalkoztatási rehabilitáció • Egyéb:pedagógiai, pszichológiai, jogi rehabilitáció • Nem különálló, hanem egymásba kapaszkodó elemek • Fókuszában az aktív egyén áll!

18. KOMPLEX MINŐSÍTÉS • Az NRSZH komplex rehabilitációs eljárás keretében végzi a vizsgálatot. • Komplex minősítést végző bizottság: • 2 orvos, • 1 szociális szakértő, • 1 foglalkoztatási szakértő. • Szakhatósági állásfoglalás • Minősítések (össz – szervezeti egészségkárosodás) • 50% - 79 %-ig komplex rehabilitáció vagy III. csoportú rokkant, • 79% - 90%-ig II. csoportú rokkant, • 90% - 100%-ig I. csoportú rokkant.

19. A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ CÉLJA • Az egyén, illetve családja korábbi társadalmi pozíciójának, egzisztenciális biztonságának megőrzése, • A megváltozott élethelyzetből adódóan a kieső jövedelem pótlása, • Kapcsolati háló megőrzése, bővítése, családi, baráti, lakókörnyezeti kapcsolatok erősítése.

20. AZ NRSZH SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐJE: • Vizsgálja az igénylő szociális szükségleteit, • A szociális rehabilitáció lehetőségeit, • A rendelkezésre álló szolgáltatásokat, • A rehabilitációt befolyásoló körülményeket, • A közvetlen és tágabb fizikai és társadalmi környezetet, • A szűkebb környezet, legtöbbször a család rehabilitációt segítő vagy gátló tényezőit.

21. IGÉNYBE VEHETŐ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK • Pénzbeli, természetbeni ellátások, • Társadalombiztosítási ellátások, • Gyermekvédelmi ellátások • Alapszolgáltatások: • Étkeztetés, • Házi segítségnyújtás, • Családsegítő szolgálat, • Támogató szolgálat, • Közösségipszichiátriai, illetve szenvedélybetegek ellátása, • Nappali ellátás. • Szakosított ellátások: • Bentlakásos intézmény, • Rehabilitációs intézmény, lakóotthon.

22. INTERPROFESSZIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK • NRSZH – szociális rehabilitációs szükséglet feltárása, • Munkaügyi Központ, mentor (esetmenedzser) – rehabilitációs terv, melynek része a szociális rehabilitáció, • Együttműködés a szociális szervezetekkel az egyén szociális rehabilitációjában.

23. A REHABILITÁCIÓ AKADÁLYA • A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációjának jelentős akadályát képezik a szociális problémák. • Sok esetben a közvetlen családtagok szociális helyzete, egészségi állapota akadályozza a rehabilitációt. • Rontja a rehabilitációs esélyeket az is, hogy a szociális ellátórendszer nem készült fel a megváltozott munkaképességűek problémáinak kezelésére, illetve a szolgáltatások nem érhetőek el számukra. • Ahol a legrosszabbak a körülmények, ott a leghiányosabb a szolgáltatási háló is!

24. „A komplex rehabilitációs vizsgálatban résztvevők szociális szükségletei, motivációi és az igénybe vehető szociális ellátások”KUTATÁS • Vizsgált kérdéscsoportok: • Lakókörnyezet, • Iskolai végzettség, • Munkaviszonyban eltöltött idő, beosztás, • Alapszükségletek, • Önellátási képesség, • Közlekedés, • Közösségi kapcsolat, • Motiváció, • Szociális támogatások szükségessége.

25. A kutatás célja Képet kapni: a komplex rehabilitációs vizsgálatokban résztvevő, megváltozott munkaképességű személyek szociális szükségleteiről, a megváltozott munkaképességű személyek motivációjáról és motiválatlanságának okairól. Annak felmérése: hogy a megváltozott munkaképességűek lakókörnyezetében rendelkezésre állnak-e a feltárt szociális szükségletek megoldását segítő ellátások, ismerik-e a településen elérhető szociális ellátásokat és igénybe veszik-e azokat.

26. Mintavétel módja, nagysága Módszer: - struktúrált interjú készítés Mintavétel nagysága: - az éves tervezett vizsgálatszám több, mint 10%-a, 16.431 személy, - 30 szociális szakértő végezte az interjúzást. - Jelenleg zajlik az elemzés.

29. A REHABILITÁCIÓ AKADÁLYA • Az ügyfelek tájékozatlanok, • félnek az újtól, motiválatlanok a változásra, • gyakori, hogy az NRSZH szakértői bizottságában találkoznak először szociális szakemberrel, • a szociális szolgáltatásokat nem ismerik, illetve nincs a lakókörnyezetükben. Jól működő természetes támaszok esetén az egyén és környezete a nehéz problémákat is megoldja. Amennyiben a szociális szükségletek tartósan kielégítetlenek, az egyén és a család belső erőforrásai felőrlődnek. A mesterséges támaszok, ellátórendszerek belépése esetleges, külső segítség nélkül azonban mélyülnek a problémák, az egyén önerejéből nem lesz képes helyzetén javítani.

30. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET