310 likes | 460 Views
OLVASSUNK A FELHŐKBŐL!. Torma S ándor Szabolcs XI.B. A FELHŐ. A F öld szine fölött nagyobb magasságban uszó vizhólyagcsák. Keletkezésöket a Föld felszálló légáramlásának köszönhetik, melynek lehülése következtében a benne foglalt vizpárák megsürüsödnek. A FELHÖK OSZTÁLYOZÁSA.
E N D
OLVASSUNK A FELHŐKBŐL! Torma Sándor Szabolcs XI.B
A FELHŐ AFöld szine fölött nagyobb magasságban uszó vizhólyagcsák. Keletkezésöket aFöld felszálló légáramlásának köszönhetik, melynek lehülése következtében a benne foglalt vizpárák megsürüsödnek.
A FELHÖK OSZTÁLYOZÁSA A legrégibb és ma is legelterjedtebb osztályozás a Howard-féle: e szerint 4 főalak: -Cirrus (fodros) -Stratus (réteges) -Cumulus (gomoly) -Nimbus (esőfelhő) és az ezek összetevéséből származó kombinált mellékalakokat :cirrocumulus,cirrostratus, stratocumulus,nimbostratus,cumulonimbus, altocumulus
A FELHÖK ELHELYEZKEDÉSÜK SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA A felhõtípusokat talaj feletti magassága alapján is elkülönithetjük :- magasszintû felhõk, 5 - 13 km- középszintû felhõk, 2 - 6 km- alacsonyszintû felhõk, 0 - 2 km magasan a talajtól.A negyedik csoport függõlegesen fejlett felhõket tartalmaz: olyan felhõk, melyek annyira nagyok, hogy a felhõalap magassága szerint nem lehet õket a fenti csoportokba sorolni.
Magasszintû felhõk Magasszintû felhõk a cirrus, a cirrostratus és a cirrocumulus. Olyan magasan vannak az égen, hogy fõleg milliónyi jégkristályból állnak, kevésbé vízcseppekbõl, utóbbiakat alacsonyabb magasságokban találjuk. Valójában hõmérsékletük kevesebb, mint -40°C!
A cirrus • A cirrus (pehelyfelhok) felhõk göndörösek, tollszerûek,melyek megjelennek a tiszta, kék égen. Alakjuk és mozgásuk jelezheti a nagymagasságú szelek erõsségét, és irányát. • Ilyen felhõkbõl nem származik esõ, vagy hó a felszínen.
Cirrocumulus(bárányfelhõ) • Kicsi fehér labdákhoz hasonlít formájuk, melyek különállóak, vagy hosszú sorokba rendezõdnek magasan az égen. Mikor ezek a pamacsok sorokba rendezõdnek, a felhõnek egy hullámzó megjelenést adnak, mely hasonlít egy halpikkelyhez és megkülönbözteti a cirrocumulust a cirrustól, vagy a cirrostratustól. • Alacsony légnyomásról,illetve nyári vihar gyors kőzeledéséről árulkodik pl:
Cirrostratus(fátyolfelhõ) • Ezek közel áttetszõ felhõk 6 km feletti magasságban. Cirrostratus felhõk olyan vékonyak, hogy a Nap és a Hold rajta keresztül tisztán látható. Mikor a Nap és a Hold fénye áthalad a cirrostratus jégkristályain, a fényt eltéríti, olyan módon, hogy Nap-, vagy Holdudvar alakulhat ki.Cirrostratus felhõk gyakran jeleznek közeli csapadékeseményt. • Ime ebből is egy pár:
Középmagas felhõk • Az ilyen "alto" elõtagú felhõket, amelyek felhõalapja 2 és 6 km magasan van, Altostratus és Altocumulusnak nevezünk.
Altostratus (lepelfelhõ) • Az altostratus felhõket vízcseppek és jégkristályok alkotják. Beborítják a teljes eget egy terület fölött, melynek kiterjedése általában több száz négyzetkilométer is lehet. A Napot úgy látjuk, mintha fagyott üveg mögött lenne.Habár az altostratus felhõkbõl nagyon kis csapadékot hullik, gyakran jelzik a növekvõ és valószínû csapadékot. Ime:
Altocumulus (párnafelhõ) • Ezek a felhõk fehérek, szürkék, vagy szürkésfehérek. Dagadt, rojtos buborékokhoz hasonlítanak, amik hosszú sorokban vannak. Alsó részük általában sötét, árnyékban van. Az árnyék nélküli altocumulusokat össze lehet téveszteni a cirrocumulussal (bárányfelhõ).
Alacsonyszintû felhõk • A talaj és 2000 méter között a felhõk leggyakrabban vízcseppekbõl állnak, és stratusnak, stratocumulusnak és nimbostratusnak hívjuk õket.
Stratus(alacsony rétegfelhõ) • A stratus felhõk alacsony réteget alakítanak ki, ami, mint egy takaró befedi az eget. Vízszintesen fejlõdnek, szemben a függõlegesen fejlõdõ cumulus felhõkkel. Néhány méterre a földtõl is képesek kialakulni. Sõt, a talajon lévõ stratus felhõ nem más, mint köd. Ime:
Stratocumulus (alacsony gomolyos rétegfelhõ) • Szürkék, sötét árnyékkal és vastag rétegben terülnek szét. Nem keletkezik belõlük esõ. Gyakran alakulnak ki zivatar után.
Nimbostratus (réteges esõfelhõ) • Az ilyen felhõk sötétszürke, nedves kinézetû réteget alakítanak ki, kapcsolatban vannak hulló esõvel, vagy hóval. Tekinthetjük õket középszintû felhõknek is, mivel vastagságuk 3000 méter is lehet. Teljesen elfedik a Napot. Ime egy pár:
Nimbus (esőfelhő) • Sötét, sürü és alaktalan felhőtömeg, melyből eső vagy hó hull le; hézagaiban gyakran Altostratus réteg látható.Alacsony felhők, 1000-2000 m középmagassággal.
Függõleges kiterjedésû felhõk Cumulus(gomolyfelhõ): A cumulus felhõk olyanok, mint selyemfonálon lévõ vattapamacsok. A felhõket egymástól általában a kék ég választja el, és gyakran mulatságos alakjuk van.Sima alapjuk és fodros tetejük van.
Cumulonimbus(zivatarfelhõ) Az ilyen felhõk esetében a felhõtetõ elérheti a 12 km-t (sokkal magasabb, mint az Everest!), a felhõtetõ pedig rendszerint üllõ alakú. Ritkán a zivatarfelhõ elérheti a 18 km-es magasságot, és behatol a sztratoszférába. Alacsonyabb szintû zivatarfelhõk fõleg vízcseppekbõl állnak, a magasabb rétegekben a jégkristályok dominálnak, mivel a hõmérséklet jóval 0°C alatt van. A felhõn belüli függõleges irányú áramlás elérheti a 100 km/h-t. Ime egy pár:
Könyvészet www.környezetünk.hu www.pikk.hu/marine/felhő www.atmosphere.de www.reputable.com www.whiteplanes.com www.srh.weather.gov