300 likes | 394 Views
Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések. Márkus Miklós. OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2007 Sopron. Hatvan. a megye harmadik legnagyobb települése központi szerepet tölt be négy megye határán az elmúlt évszázadban a tízszeresére növekedett
E N D
Hatvani forgalomszervezéstmegalapozó vizsgálatok és következtetések Márkus Miklós OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2007 Sopron
Hatvan • a megye harmadik legnagyobb települése • központi szerepet tölt be négy megye határán • az elmúlt évszázadban a tízszeresére növekedett • lakóövezeteit az M3-as autópálya és több főút zaja érinti • országos közutak a belterületen • 3. számú és 21. számú elsőrendű főút • 32. számú másodrendű főút • 2111. számú versegi összekötőút • 2401. számú selypi összekötőút • 31121. számú boldogi bekötőút • 3104. számú turai összekötőút • két összekötő út a belterületen kívül • 2134. számú kerekharaszti és 3201. számú atkári összekötőút
Feladat • a város környezetében jelentős mennyiségű ipari beruházás valósult meg • megnövekedett a város belterületén a nehéz-tehergépjármű forgalom • 20/1984 (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról • a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását korlátozhatja • ha a települési önkormányzat kezdeményezi • és rendelkezésre áll a település elkerülését lehetővé tévő útszakasz • és a zaj- és rezgésterhelés az emberi egészségre és környezetre ártalmas • felkérték a FONOR Kft-t a vizsgálatok elvégzésére
Vizsgálatok módszere • környezeti zaj-, és rezgésterhelés vizsgálata • MSZ ISO 1996:1995 szabványsorozat Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése • MSZ 18150-1:1998 szabványA környezeti zaj vizsgálata és értékelése • MSZ 13-183-1:1992 szabványA közlekedési zaj mérése. Közúti zaj • MSZ 18163-2:1998 szabványRezgésmérés. Az emberre ható környezeti rezgések vizsgálata • forgalmi felülvizsgálat és a környezeti zajterhelés számítása • ÚT 2-1.302:2000 útügyi műszaki előírásKözúti közlekedési zaj számítása • ÚT 2-1.109:2004 útügyi műszaki előírásOrszágos közutak keresztmetszeti forgalmának meghatározása
Vizsgálatok módszere • a „fantasztikus ötlet” • vizsgálatok a forgalmi csomópontokban is • a közlekedési csomópontokban találkozó főutak forgalma összeadódik • a környezeti zajterhelés várhatóan nagyobb lesz • a csomópontban felmérhető egyszerre több közút forgalmi állapota is • költséghatékony megoldás • a vizsgálat útszakaszok és forgalmi csomópontok • M1. a 3-as és 21-es elsőrendű főút csomópontjában • M2. a 21-es főút és a 2111-es versegi összekötőút csomópontjában • M3-4. a 3-as főút és a 32-es másodrendű főút csomópontjában • M5. a 2401. számú selypi összekötőút • M6. a 31121. számú boldogi bekötőút • M7. a 3-as főút és a 3104-es turai összekötőút csomópontjában
Vizsgálatok módszere • vizsgálatok 2007. május 16. és 2007. július 11. között • közúti és környezeti tényezők alapján meghatározott 24 napon keresztül • hosszú idejű vizsgálatok mintavételezéses módszerrel • a mérésekkel párhuzamosan forgalomszámlálás • a mérési időszakok alatt folyamatosan • a forgalmi irányok és a járműkategóriák megkülönböztetésével • adatok feldolgozása és elemzése • vizsgálati eredmények • forgalomszámlálási adatok • mértékadó éves átlagos napi forgalmi adatok • a vizsgálatok eredménye • közúti közlekedésből származó egyenértékű A-hangnyomásszint • a főúti korlátozás bevezetése után várható zajállapot
Forgalmi csomópont modell • indokolt lehet a tervezett főúti korlátozás bevezetése • ha jelentős szerepe van a nehéz-tehergépjármű forgalomnak • ehhez meg kell határozni a főúti korlátozás hatását • az ÚT 2-1.302:2000 lehetővé teszi a csomópontok modellezését • a kereszteződést egy adott számítási útszakaszra vonatkozóan két egymást követő útszakasszal kell figyelembe venni • az adott megítélési pont zajterhelését egynél több ilyen számítási útszakasz is meghatározhatja • a csomópontok számítása felvetett bizonyos kérdéseket… • az M1 jelű vizsgálati helyszín modellezése • három eltérő bonyolultságú szoftveres zajmodell (Muntag András) • papíron két különböző bonyolultságú modell • szabvány szerinti és leegyszerűsített modellezés eltéréseinek vizsgálata
Forgalmi csomópont modell • durva szoftveres csomópont modell: 62,4 dB • nyomvonalas szoftveres csomópont modell: 64,7 dB • több sávos szoftveres csomópont modell: 67,0 dB • durva szabvány szerinti becslés: 67,4 dB • pontos szabvány szerinti számítás: 68,4 dB • mérési eredmény: 68,1 dB • a számítás célja nem a zajterhelés pontos meghatározása • hanem a JK3 „kivonása” után várható zajcsökkenés mértéke • ez a forrásra vonatkozó paraméter és nem terjedési tényező • különbségek a felbontás összetettségében és a távolságokban • az egyes hibák összegződnek és néha „kioltják egymást”
Harmonoise és Imagine • 2002/49/EK európai direktíva • stratégiai zajtérképek harmonizált számítási módszerekkel • új számítási módszerek kidolgozása vált szükségessé • Harmonoise projekt • Harmonized, Accurate and Reliable Methods for the European Directive On the Assessment and Management of Environmental NOISE • zajforrások modellezése (WP1.1) • a referencia terjedési modell (WP2) • a források és a terjedés leírása szigorúan szétválasztásra került • a forrásmodell pontosabb és a terjedési modell forrás-független • közúti és vasúti zaj egyazon terjedési modellel számítható • Imagine projekt • kiegészítő útmutatók, irányelvek és tanulmányok • 2012-től már az új számítási módszerek alkalmazása
Zajforrás jármű típusműködési kondíciókútburkolat típus Terjedés távolságlevegő abszorpciós hatásatalajhatásszél gradienshőmérsékleti gradienshangárnyékolás Zajterhelés Ldenhosszú távú becslésátlagolt adat Harmonoise modell
Mértékadó és mért adatok • mértékadó forgalmi adatok • Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. • Az országos közutak 2006. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma • a mértékadó forgalmi helyzethez tartozó zajállapot számítása • össze kellett vetni a mért és mértékadó forgalmi adatokat • a számlálóállomáson rögzített adat nem mért, hanem felszorzott • megváltozik-e ezáltal a JK3 aránya a közúti forgalomban? • a JK2 és JK3 mértékadó forgalmi adatok 2-3-szor nagyobbak! • a mértékadó és mért adatok közötti eltérés mintegy 14 % • ha a mértékadó adatokat megbízhatónak fogadjuk el, a közúti forgalomban részt vevő nehéz-tehergépjárművek aránya éves viszonylatban minden útszakaszra vonatkozóan jelentős mértékben megváltozik!
Mértékadó és mért adatok A mért és mértékadó forgalmi adatok összevetése • A mértékadó forgalom megbízhatóságának elemzése
Főúti korlátozás várható hatása A forgalomkorlátozással elérhető zajcsökkenés
Főúti korlátozás várható hatása • a kb. 3 dB(A) zajcsökkenés közel a forgalom megfelezését jelenti • ez a különbség az ott lakóknak nem igazán észrevehető • megfelelő előkészítés nélkül a zajcsökkenés nem észrevehető • a határérték feletti zajterhelés sem szűntethető meg • mérsékelhető a túllépés és a veszélyes mértékű terhelés • a nehéz-tehergépjárművek hiányának pszichikai hatása jelentős • a lakossági panaszok többségében nem a zajártalommal kapcsolatosak • más módon kötődtek a nehéz-tehergépjárművek jelenlétéhez • elmegy a TV adás, leárnyékolják az ablakot / kertet • stroboszkóp-hatása van az elhaladásoknak • a szokásos pohárzörgés a kredencben
Főúti korlátozás várható hatása • a városba beirányuló, illetve azt elhagyó forgalom mintegy a harmad része annak, ami a városon belül közlekedik • 3-as út forgalma az alábbiak szerint alakul • kb. 5000 gépjármű halad át nappal a város nyugati határán • kb. 14000 gépjármű halad át a központban a 21-es út kereszteződésénél • kb. 5000 gépjármű halad át a város keleti határán • a tehergépjármű forgalomhoz kötődő, a lakosságtól, illetve a környező ipari létesítményektől gyűjtött információk • a JK3 teljes megszűntetése nem tükrözi a várható eredményt • csak akkor legfeljebb, ha a városvezetés hajlandó lenne komolyabban belenyúlni a városon belüli forgalomba • bár zajvédelmi szempontból nem jelentős az eredmény, de a pszichikai hatás számottevő
Köszönöm a figyelmet! Márkus Miklós markusmiklos@fonor.hu