Gyermekjóléti szolgálatok szakmai napja

1. Gyermekjóléti szolgálatok szakmai napja

2. ”… ahogy a szakértő látta…” - A gyermekjóléti szolgálatok hatósági ellenőrzésének tapasztalatai a módszertani szakértő szemszögébőlElőadó: Borbély PéterKAPOCS Szociális, Gyermekvédelmi és Egészségügyi IntézményKecskemét, 2013. június 6.

3. KAPOCS Szociális, Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény Gyermekjóléti Szolgálatának módszertani tevékenységének bemutatása • Intézményünk 1999. szeptember 1-jétől 2012. december 31-éig látta el a módszertani feladatokat • Ellátási területe: Bács-Kiskun megye közigazgatási területére terjedt ki

4. Ellátási területünk, Bács-Kiskun megye – a számok tükrében • Bács-Kiskun megye közigazgatási területe 8.445 km2 • Lakosság száma: 522.312 fő (2012.I.1.) • 0-18 éves korú lakosság ? fő (2012.I.1.) • 11 járás (2013. január 1-jétől) • 119 település • 1 megyei jogú város (Kecskemét) • 21 város • 7 nagyközség • 90 község

5. A módszertani tevékenység jogszabályi háttere • A módszertani intézmények által ellátott feladatokat a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (továbbiakban NM rendelet) 4.§ (3) bekezdése határozza meg • Legfőbb feladatai: • - figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá elősegíti ezek mind szélesebb körű megismerését, gyakorlati alkalmazását, • - szervezi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését, • - elemzi és értékeli a szolgáltatók működését, valamint javaslatot tesz a hiányzó ellátások megszervezésére, a működés lehetőség szerinti javítására, • - információkat gyűjt az illetékességi területén az ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról, • - szaktanácsadás keretében szakmai módszertani segítséget nyújt a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók szakmai problémáinak megoldásához, • - szervezi az egyetemi, főiskolai képzésben és a szakképzésben részt vevő hallgatók, tanulók terepgyakorlatát. • - részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, és segítséget nyújt azok gyakorlati alkalmazásához, • - részt vesz a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), valamint az Intézet által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, valamint az e szervektől származó anyagoknak, információknak a szolgáltatókhoz való eljuttatásában.

6. A módszertani tevékenység jogszabályi háttere • 2013. január 1-jétől a módszertani feladatokat az SZGYF látja el. • Hivatalos név: Szociális és Gyermekvédelmi FőigazgatóságSzékhely: 1132 Budapest, Visegrádi utca 49.Központi telefonszám: +36 -1- 412-9742Központi elektronikus levélcím: info@szgyf.gov.huHonlap:www.szgyf.gov.hu

7. Módszertani tevékenységünk - irányelvek (szakmai programunk alapján) • Hatékony segítségnyújtás a megyében dolgozó minden munkatársunknak, • a megyét behálózó gyermekjóléti szolgáltatók közösséggé formálódása, • ne legyen a területen „magára maradt” családgondozó, • a gyermeki jogok érvényesítése, • a szakemberek naprakész szaktudásának a preferálása, • törvényi-jogszabályi változásokról, szakmai munkát érintő változásokról folyamatos, naprakész tájékoztatás nyújtása, • szakmai munka színvonalának emelése, elősegítése.

8. Módszertani tevékenységünk - feladatok(szakmai programunk alapján) • Jogszabályi, törvényi változások megismertetése, azok gyakorlati alkalmazásának bemutatása a gyermekjóléti szolgáltatók munkatársaival, • hozzájárulás a családgondozók biztosabb szakmai tudásához, • szakmai jártasságuk erősítése, személyiségük támogatása, • a családgondozók közötti kohézió erősítése, • szakmai tapasztalatcserék szervezése, • megyei szinten egységes színvonalú intézményi gyakorlat kialakításának elősegítése, a helyi sajátosságok figyelembe vételével, • a gyermekjóléti szolgáltatás „gyengébb pontjainak” kiszűrése, okainak vizsgálata és ezekre megoldások ajánlása, • települési szintű észlelő- és jelzőrendszer működésének javítása, • gyermeki jogok preferálása, érvényesítése, • szakmai ellenőrzéseken való részvétel, • szakmai találkozók szervezése, • továbbképzéseken, tanácskozásokon való aktív részvétel, • továbbképzési feladatok, • egyéb, a szakmai munkát segítő tevékenységek.

9. Ellenőrzések és azok tapasztalatai – a módszertani intézmény feladatai • Az ellenőrzések: • a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala éves munka és ellenőrzési terve alapján, • a Szociális és Gyámhivatal szakértő kirendelő végzés alapján történtek.

10. Ellenőrzések és azok tapasztalatai – ellenőrzések szempontjai • Az ellenőrzéseket: • a hatályos jogszabályok, • a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala célvizsgálati szempontrendszere, • a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete (MOGYESZ) által kidolgozott „Szempontrendszer a gyermekjóléti szolgálatok szakmai ellenőrzéséhez” (MOGYESZ IV. Konszenzus Kiadványa, Balatonkenese 2004.) című szakmai anyag, • módszertani ajánlások, szakmai útmutatók vonatkozó rendelkezési alapján végeztük el.

11. Ellenőrzések és azok tapasztalatai – ellenőrzések száma • 2012. évben: • 22 gyermekjóléti szolgáltató által ellátott 45 település szakmai munkájának értékelésére, valamint • 9 esetben új gyermekjóléti szolgáltató (minden esetben társulásból való kiválás miatt) szakmai programjának véleményezésére került sor a Szociális és Gyámhivatal szakértő kirendelő végzése alapján.

12. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása • Minden önkormányzat kötelező feladata a területén élő gyermekek ellátásának megszervezése, • a Gyvt. 94.§ (2a) bekezdése rendelkezik a gyermekjóléti szolgáltatás biztosításáról, A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. • Bács-Kiskun megye minden településén biztosított volt a gyermekjóléti szolgáltatás.

13. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása • A gyermekjóléti szolgáltatás az NM rend. 27. §. alapján megszervezhető: • önálló gyermekjóléti szolgálat, vagy gyermekjóléti központ, • többcélú intézmény önálló szakmai egységeként működő gyermekjóléti szolgálat, vagy gyermekjóléti központ, vagy • önálló családgondozó alkalmazásával. • Bács-Kiskun megyében mindhárom forma megtalálható.

14. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása • 2012-ben 44 gyermekjóléti szolgáltató látta el a gyermekjóléti feladatokat, • 2013. január 1-jétől számuk 51-re nőtt, a korábbi társulások megszűnése miatt.

15. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – tájékoztatás • A lakosságot az NM rendelet 27. § (3) a) pontban meghatározottak alapján tájékoztatni kell a szolgáltató működéséről, • ennek a szolgáltatók eleget tesznek, • a település weboldalán, vagy külön a szolgáltató weboldalán, • önkormányzati hirdető táblán, • helyi ingyenes újságban • található információ a szolgáltató elérhetőségéről, az általa nyújtott szolgáltatásról.

16. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – ellenőrzési tapasztalatok • Települések közötti együttműködés: • a gesztor település és a társult települések együttműködésében további javulás következett be az elmúlt időszakban, • Intézményünk rendszeresen nyújtott szakmai segítséget, támogatást az egységes intézményi gyakorlat kialakításában, • a pozitív változás annak is köszönhető, hogy a családgondozók régebb óta dolgoznak együtt, így az idő előre haladásával egyre jobban együtt tudnak működni.

17. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – ellenőrzési tapasztalatok • Egységes intézményi gyakorlat: • nagyon fontos tényező, • egyre több esetben figyelhető meg pozitív változás, • a társuláson belüli eltérő szolgáltatási színvonal mértéke csökkent, • az egységes intézményi gyakorlat egyre több tárulás esetében figyelhető meg, de esetenként javítaniuk kell az egyes szolgáltatóknak, • a szakmai vezetők nagy gondot fordítanak arra, hogy az általuk vezetett szolgálat szolgáltatásai egységes, magas színvonalon valósuljanak meg.

18. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – ellenőrzési tapasztalatok • Szolgáltatás időtartama: • problémát jelent, hogy az alacsony lakosság– illetve gyermekszámú településeken nagyon kevés óraszámban (heti 5-10 óra) dolgoznak a családgondozók, ami a hatályos jogszabályban foglaltaknak megfelel ugyan, de a tényleges feladatellátásra sokszor nem elegendő, • a esetek növekvő száma és súlyossága miatt ez egyre nagyobb gondot okoz, • a szolgáltatók nyitva tartása, elérhetősége sokat javult, • több esetben tettünk arra javaslatot, hogy a délelőtti és a délutáni órákban is elérhető legyen a gyermekjóléti szolgáltatás.

19. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – javaslatok • Figyelmet kell fordítani: • az NM rendelet 28.§ (1) b) pont által előírt szakmai megbeszélések biztosítására, megtartására, • legalább havi két alkalommal, minden családgondozó, és a szakmai vezető részvételével • önálló családgondozók, kisebb szolgáltatók a környéken működő nagyobb szolgálat munkatársaival közös szakmai megbeszéléseket tarthatnak (a Kecskeméti és a környéki gyermekjóléti szolgálatok esetében ez évek óta jól működik) • valamennyi felmerülő problémára ki kell térni, megoldási alternatívát kell keresni azok megszüntetéséhez.

20. A gyermekjóléti szolgáltatók belső dokumentumai Minden gyermekjóléti szolgáltatnak rendelkeznie kell: • alapító okirattal, amelyet a fenntartó önkormányzat képviselő-testületi határozattal hagy jóvá, • hatályos működései engedéllyel, amelyet 2011. július 1-jétől kizárólag a Szociális és Gyámhivatal adhat ki, • tanúsítvánnyal, amelyet szintén a Szociális és Gyámhivatal ad ki, • társulás keretében működő szolgáltató esetén társulási megállapodással, ezt a dokumentumot valamennyi, a társulást fenntartó önkormányzat képviselő testületének el kell fogadni, • szervezeti és működési szabályzattal, amelyben a hatályos jogszabályoknak megfelelően, az intézmény működési rendjét, szervezeti felépítését, az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat, a biztosított feladatokat kell meghatározni • („milyen szolgáltatásokat nyújtunk”), • szakmai programmal, amely az egyes szolgáltatási elemek módszereit mutatja be („hogyan végezzük a meghatározott feladatokat”) • egyéb, a szolgáltató működését meghatározó szabályzatokkal.

21. A gyermekjóléti szolgáltatók belső dokumentumai – a szakmai program • A szakmai programot • a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 4/A §, • a MOGYESZ „Gyermekjóléti Szolgálatok szakmai programjának szempontrendszere” (MOGYESZ VI. Konszenzus Kiadványa, Balatonkenese 2006.) alapján kell elkészíteni, • minden gyermekjóléti szolgáltató részére kötelező, • a szakmai munka alapjait meghatározó dokumentum, • a gyermekjóléti szolgáltatások célját, feladatait, alapelveit határozza meg.

22. A szakmai program – ellenőrzési tapasztalatok • A szakmai programok kidolgozottsága, helyi sajátosságokat tükröző formája egyre több település dokumentációjában jelenik meg, • a szakmai programok leggyakoribb hibája továbbra is az, hogy kizárólag a jogszabályi háttér jelenik meg bennük, • nem követi a módosítás a jogszabályi változásokat, • az adott település földrajzi, demográfiai, szociális jellemzői, sajátosságai nem kerülnek megjelenítésre, • a településekre jellemző, a családokat, gyermekeket leginkább veszélyeztető tényezőket nem mutatják be kellő részletességgel, • a gyermekjóléti szolgálat kötelező és vállalt feladatainak részletesebb bemutatása, azok igénybevételének módja is sok esetben hiányzik a szakmai programokból, • általánosságban jelennek meg az egyes szolgáltatási elemek, a konkrét feladat-ellátási módszer bemutatása hiányos, • előfordul, hogy a valóságban nyújtott szolgáltatás a szakmai programban nem jelenik meg.

23. A szakmai program elkészítése – javaslatok • A megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtás alapja a jó szakmai program, amely keretet ad a szolgáltatások nyújtásához, ezért nagyon fontos: • a hatályos jogszabályok, • a helyi sajátosságok figyelembe vételével készüljön el, • legalább évente célszerű áttekinteni a szakmai program tartalmi elemeit, • a jogszabályi változásokhoz, • vagy a településen felmerülő újabb problémákat és az azok megoldására adott válaszokat, esetleges új szolgáltatási elemeket meg kell jeleníteni a dokumentumban, • az egyes feladatokat, azok ellátásának módját mindig részletesen, egyértelműen kell meghatározni.

24. Személyi feltételek • Jogszabályi háttere: • az egyes településeken foglalkoztatott szakemberek létszámát az NM rendelet I. számú melléklete, • a foglalkoztatottak szakirányú szakképesítésére az NM rendelet II. számú melléklete tartalmaz előírásokat.

25. Személyi feltételek – a munkaköri leírás • Minden gyermekjóléti szolgáltatónál dolgozó személynek rendelkeznie kell munkaköri leírással, amelyet: • a hatályos jogszabályok alapján kell elkészíteni, • pontosan meg kell jeleníteni a betöltött munkakör megnevezését, • az ellátandó feladatokat, • a foglalkoztatás módját, • a heti munkaidő-keretet, • fel kell tüntetni a munkavégzés helyét (területi irodák megjelölésével, az ott nyújtott szolgáltatás időtartamának megjelölésével), • az NM rendelet 29.§ (1) b.) pont alapján rendelkezni kell arról, hogy a családgondozók számára a heti munkaidő-keret legalább felét a kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez biztosítani kell, • helyettesítő személy nevét fel kell tüntetni, (önálló családgondozók foglalkoztatása esetében két, vagy több szolgáltató megállapodást köthet a helyettesítés biztosításáról).

26. Személyi feltételek – tapasztalatok • A jogszabályi előírások betartása a szolgáltatók többségénél megvalósul, • több esetben javasoltuk a szolgáltatás időtartamának növelését a gyermeklétszám, vagy a magas ellátotti létszám alapján.

27. Személyi feltételek – tapasztalatok • Megállapítható az is, hogy: • a családgondozók leterheltsége egyre jobban növekszik, • az esetek súlyosbodása miatt, • az összetettebb veszélyeztető tényezők (munkanélküliség – ebből fakadó anyagi problémák, gyermeknevelési problémák, beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő gyermekek számának emelkedése, addikciók számának emelkedése, válások számának növekedése – gyermekelhelyezéssel, láthatással kapcsolatos problémák) • jogszabályi változások kapcsán egyre több feladat hárul a gyermekjóléti szolgáltatók munkatársaira, (adatszolgáltatási kötelezettség – KENYSZI, eseti gondnoki teendők ellátása) • aránylag magas fluktuáció jellemző, különböző okok miatt (pályaelhagyás, alacsony fizetés, nagy felelősség, kiégés, gyermekvállalás stb.)

28. Személyi feltételek – tapasztalatok • Az NM rendelet rendelkezései alapján a fenntartónak biztosítani kell: • a családgondozók rendszeres szakmai továbbképzését, az NM rendelet 29.§ (1) c) alapján, valamint • lehetőség szerint a szupervíziót, melynek célja a családgondozó mentálhigiénéjének karbantartása, a kiégés megelőzése, az NM rendelet 29.§ (1) f) alapján.

29. Személyi feltételek – tapasztalatok Az ellenőrzések tapasztalatai alapján: • a fenntartó önkormányzatok és az intézmények rendelkezésére nem áll elegendő forrás, így a továbbképzéseken csak kevés alkalommal tudnak részt venni a kollégák, • elsősorban az ingyenes képzésekre jutnak el (pl. módszertani szakmai napok), • szupervízió nem érhető el minden kolléga részére, • ahol a szupervízió biztosított, ott általában belső szakember végzi a szupervíziót.

30. Személyi feltételek – módszertani intézmény feladata • Ingyenes szakmai találkozók szervezése, 5 helyszínen (Kecskemét, Kiskunhalas, Kalocsa, Baja, Izsák) • az eddigi 3 alkalom helyett 5 alkalommal. • A szakmai találkozókat a megyében dolgozó kollégák igényei, kérései, a felmerülő problémák megoldásában való segítségnyújtás fényében szerveztük meg. • A szakmai találkozók témái a gyermekjóléti szolgáltatás során felmerülő szakmai kérdésekre, megoldandó helyzetekre igyekeztek választ adni.

31. Szakmai napok témái • jogszabályi változások, • pályázati lehetőségek, • továbbképzési lehetőségekről tájékoztató, • beszámoló egyes továbbképzések tapasztalatairól, • beszámoló konferenciákról, ill. egyéb szakmai anyagokról, • Béthel Alapítvány – Dél-Alföldi Szak-Tár által nyújtott lehetőségek ismertetése, igénybe vehető szolgáltatások ajánlása, • Bács-Kiskun megyében működő gyermekjóléti szolgálatok sajátosságai, jellemzői, a körükben előforduló speciális problémák, • jó gyakorlatok gyűjtése és preferálása, • szakmai tapasztalatcsere • iktatás, forgalmi nyilvántartások szakszerű vezetése, • adatvédelem, iratbetekintési jog, • „Gyermekeink védelmében” adatlap-rendszerrel kapcsolatos kérdések, • fenntartó felé történő beszámoló elkészítésével kapcsolatos kérdések, • KSH statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos információk.

32. Szakmai napok témái • 50 óra alatti és az ezt meghaladó igazolatlan iskolai mulasztással kapcsolatos tudnivalók, az eljárás során felmerülő kérdések megvitatása, • eseti gondnoksággal kapcsolatos tudnivalók, • magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdések, • tankötelezettség szüneteltetése, • teendők magyar állampolgárságú gyermekek külföldi tartózkodásakor, • külföldi állampolgárságú gyermekek ügyével kapcsolatos teendők, • családi pótlék természetben történő nyújtásáról tudnivalók, • 2 éven túli védelembe vételek tapasztalatai, • átmeneti nevelésben lévő gyermekek hazagondozása, • gyermeki jogok, • családgondozók kompetencia határai, • jelzőrendszer működtetésével kapcsolatos információk, • éves tanácskozás lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.

33. Szakmai napok • 2012. évben 3 ingyenes szakmai napot tartottunk • Kecskeméten, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán. • Témák: • gyermekjóléti központok speciális feladatai, szolgáltatásai • jó gyakorlatok bemutatása a Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ tevékenysége alapján • a gyermekkori traumák hatása a személyiségfejlődésre, • a válás hatása a gyermekekre • a prostitúció gyermek áldozatai • erőszakmentes kommunikációra épülő kortárs mediátor képzés • a korai beavatkozás szerepe a bűnmegelőzésben • gyermekbántalmazás-csecsemőbántalmazás: rizikótényezők és tünetek

34. Szakmai segítségnyújtás – tanácsadás • A szakmai találkozókon felül személyes, telefonos és elektronikus úton is végeztünk tanácsadást, amely során az alábbiak voltak a leggyakoribb kérdések: • „egyszemélyes” gyermekjóléti szolgálatok és a társulások speciális kérdései, problémái, • újonnan alakult társulások esetében az egységes intézményi gyakorlat kialakítása, • gyermekjóléti szolgálatok belső szabályzatai, azok egységesítése, • adminisztráció, • statisztika, • adatvédelem, • családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok együttműködése, • a jelzőrendszer működtetése során felmerülő problémák, • védelembe vételhez kapcsolódó feladatok, dilemmák, • egyéni gondozási-nevelési terv elkészítéséhez kapcsolódó problémák, • esetkezelés, • ügyintézési tudnivalók, • jogszabályok, • KENYSZI-vel kapcsolatos kérdések.

35. Szakmai segítségnyújtás a számok tükrében • 2012-ben: • minden gyermekjóléti szolgáltató részt vett rendezvényeinken, • a szakmai találkozókon összesen 296 fő, • a szakmai napokon 145 fő vett részt. • Az év során összesen: • 584 alkalommal nyújtottunk tanácsadást a megyében dolgozó kollégáinknak.

36. Szakmai segítségnyújtás – kiadvány • A szakmai munkát kiadványunk megjelentetésével is igyekeztünk segíteni: • a „Hírmondó” című kiadvány 3 alkalommal jelent meg 2012-ben, • Bács-Kiskun megye minden településére eljut • ingyenes kiadvány. • Tartalma: • jogszabályi változások • aktuális témák • lehetőség van a gyermekjóléti szolgálatok bemutatkozására, ezáltal megismerhetik egymás munkáját, jó gyakorlatait. • Célja, hogy: • színvonalas, a gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozó szakembereket segítő kiadvánnyal járuljunk hozzá a szakmai munka segítéséhez.

37. Tárgyi és elhelyezési feltételek • Jogszabályi háttere: • NM rendelet 29. § (1) bekezdése, • a lakosság tájékoztatása a szolgáltató működéséről az NM rendelet 27. § (3) a) pontban meghatározottak alapján

38. Tárgyi és elhelyezési feltételek – tapasztalatok • A legtöbb településen központi helyen, a lakosság által jól ismert, könnyen megközelíthető helyen található a gyermekjóléti szolgáltató irodája, • kevés kivételtől eltekintve a szolgáltató nyitva tartása, elérhetősége kifüggesztésre került, • több település pályázati összegből felújította, korszerűsítette a gyermekjóléti szolgáltatónak is helyt adó épületet, • elsősorban kis településeken fordul elő, hogy a területi irodaként a polgármesteri hivatal, művelődési ház, vagy iskola egy irodája szolgál, amelyben más személy is dolgozhat, • az infrastrukturális felszereltség (telefon, mobiltelefon, internet, számítógép, nyomtató, irodai eszközök) többnyire biztosított, • közlekedési eszköz (kerékpár) általában biztosított, sok helyen szolgálati gépkocsi is, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy tanyagondnok, polgárőr stb. gépkocsival megoldott a családlátogatás, • Önvédelmi, személyes biztonságot szolgáló eszköz kevés helyen biztosított, • hatályos jogszabályok elérhetősége biztosított, általában net.jogtar weboldalon keresztül, de több helyen hozzáférhető a cd-jogtár, vagy a Magyar Közlöny is • szakkönyvek, folyóiratok beszerzésére kevés forrás áll rendelkezésre.

39. A szakmai tevékenység dokumentációja • Kiemelten fontos, hogy az egyes gyermekekről, családokról naprakész, minden információt tartalmazó dokumentáció álljon rendelkezésre. • Ezen adatlapok, nyilvántartások kitöltését a hatályos jogszabályok és a módszertani útmutatók határozzák meg. • 235/1997. (XII.17) Korm. rend. 2. számú melléklet, a „Gyermekeink védelmében” adatlap-rendszer (Macis lapok) • Gyvt. 139.§ és 235/1997. (XII.17) Korm. rend. 1. számú melléklet – IX. számú adatlap • a jelzőrendszeri tagok által használt esetjelző adatlapok • védőnői esetjelző lap • forgalmi napló • iktatókönyv • 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról – KENYSZI (elektronikus formában)

40. A szakmai tevékenység dokumentációja – tapasztalatok • A dokumentációra vonatkozó előírásoknak valamennyi szolgáltató eleget tesz, • az adatlapok kitöltése során sok javaslattal éltünk az ellenőrzések és a tanácsadás során (részletesség, határidők, továbbítás), • hiányosság esetén felhívtuk a figyelmet az adatlapok kitöltésének fontosságára, hiányuk esetén azok pótlására, • a családgondozók által készített feljegyzések megtalálhatók voltak az esetdossziékban, • ezek naprakészek, általuk nyomon követhető a családgondozás folyamata, • a legtöbb esetben követhető volt a családgondozó által folytatott hivatalos levelezés, • az esetdossziék rendezettsége, szakmai tartalma legtöbb esetben megfelelő.

41. A szakmai tevékenység dokumentációja – az esetdosszié • Az esetdossziénak minden esetben tartalmaznia kell: • a szolgáltatás igénybe vételéről, a jogokról és kötelezettségekről szóló nyilatkozat törvényes képviselő és gyermek által előírt példányát, • iktatólapot, • az adott gondozási formának megfelelő adatlapokat, • a családgondozó által készített feljegyezéseket, • hivatalos levelezést, • szükség esetén a gyermekről készült pedagógiai véleményeket, védőnői vagy orvosi szakvéleményeket, egyéb szakvéleményeket, • orvosi lelet, dokumentum esetében az ügyfél írásos hozzájárulása szükséges!

42. Szakmai munka értékelése - észlelő- és jelzőrendszer működtetése, beszámolók • Jogszabályi háttér: • Gyvt. 14. § (2) bekezdése írja elő az észlelő – és jelzőrendszer működtetését, • NM rendelet 15. § (3) bekezdés a) pont - esetkonferencia, • NM rendelet 15.§ (3) b.) pont - szakmaközi megbeszélés , • Gyvt. 96. § (6) átfogó értékelés (beszámoló) a szakmai munkáról a testület felé.

43. Észlelő- és jelzőrendszer működtetése – tapasztalatok • a szolgáltatók mindegyike eleget tesz az észlelő- és jelzőrendszer működtetésének • előfordul azonban, hogy nem a jogszabályban előírt rendszerességgel kerül sor a szakmaközi megbeszélésre • a legtöbb szolgáltatónál megvalósul, gyakori, hogy a nyári tanszünet kivételével havonta kerül sor szakmaközi megbeszélésre • jelzőrendszeri tagok a jelzési kötelezettségüknek nem, vagy nem minden esetben tesznek eleget, illetve megpróbálják elkerülni az írásos formájú jelzést. Ennek kiküszöbölése érdekében, illetve a jelzőrendszer megfelelő működtetése érdekében a kollégák továbbra is erőfeszítéseket tesznek. Jó kapcsolatot alakítanak ki és ápolnak a jelzőrendszeri tagokkal, a szakmaközi megbeszéléseken felhívják az érintettek figyelmét a kötelezettségeikre. Ez a téma a szakmai találkozókon is minden alkalommal felmerült. • jelzéseiket szóban teszik meg a gyermekjóléti szolgálat felé. Főleg kisebb településeken jellemző, hogy a jelzőrendszeri tagok – bár jeleznek – de ezt csak szóban teszik meg. Ennek oka az, hogy a kis településeken, ahol mindenki jól ismeri a másikat nem könnyen vállalják fel az írásos jelzést a szakemberek. A nagyobb településeken pedig előfordul, hogy szóban egy-egy problémát erőteljesebb színezetben jelenítenek meg, mint írásban.

44. Észlelő- és jelzőrendszer működtetése – tapasztalatok • Kisebb településekre jellemző, hogy a jelzőrendszeri tagokkal napi szintű a kapcsolat, de a jelzések szóban történnek meg, illetve nincsen dokumentálva a szakmaközi megbeszélés, • problémát jelent, hogy a szakmaközi megbeszéléseken konkrét esetekről, gyermekekről, családokról is szó esik, az ilyen megbeszélésekre az esetkonferencia ad lehetőséget, • ugyanakkor az is elmondható, hogy a kisebb településeken csak egy óvoda, iskola található, így a részt vevő személyek köre azonos • előfordult olyan eset, amikor az éves tanácskozás nem került megtartásra, vagy nem került dokumentálásra.

45. Észlelő- és jelzőrendszer működtetése • Javaslatok: • motiválni kell a jelzőrendszeri tagokat a jogszabályi kötelezettségeik betartására, • fel kell hívni figyelmüket az együttműködés szükségességére, • jelzési kötelezettségüket tudatosítani kell, • fokozott figyelmet kell fordítani a jelzőrendszer összehangolt működésére, mert: • a településen folyó gyermekvédelmi munka hatékony, jól szervezett működésének előfeltétele, hogy a jelzőrendszeri tagok eleget tegyenek jogszabályi kötelezettségeiknek, feladataiknak, • a település gyermekkorú lakosságáról csak abban az esetben lehet átfogó képet kapni, ha valamennyi jelzőrendszeri tag, amely a gyermekekkel kapcsolatban áll elkészíti az éves gyermekvédelmi munkájáról szóló beszámolót, hozzájárul a problémák feltárásához, azok megoldásához.

46. A családgondozás, mint szakmai tevékenység • Gyermekközpontú szociális segítő tevékenység, • a veszélyeztetettség megelőzése, illetve megszüntetése a fő célja, • a segítő tevékenység a családdal, gyermekkel közösen megfogalmazott, problémára fókuszáló gondozási terv szerint, előre tervezetten folyik, • sok esetben szükséges a családgondozón kívül más segítő szakember bevonása is a gondozási folyamatba, • együttműködés hiánya, súlyos veszélyeztetettség esetében hatósági intézkedés is szükséges lehet.

47. A családgondozás, mint szakmai tevékenység • A családgondozás folyamata kezdődhet: • önkéntes kapcsolatfelvétel útján, amikor az érintett személy (család, gyermek) keresi fel a szolgálatot, • jelzőrendszeri tag által küldött jelzésre (gyermek életterében lévő szakember), • lakossági bejelentés alapján, • hatósági megkeresés alapján.

48. A családgondozás, mint szakmai tevékenység • Tájékoztatási kötelezettség • a Gyvt. 33.§, valamint az NM rendelet 2.§ előírásai alapján szükséges, • írásban, gyermek és törvényes képviselő aláírásával ellátva, • minden esetben szükséges megtenni, a gyermekjóléti ellátórendszerbe való bekerüléskor, • az esetdossziénak tartalmaznia kell.

49. A családgondozás, mint szakmai tevékenység • A gondozási típusok többfélék lehetnek, így: • tanácsadás, információ nyújtás (egyszeri esetkezelés) • alapellátás • védelembe vétel • átmeneti nevelésbe vett gyermekek és családjaik gondozása.

50. Tanácsadás, információnyújtás • Jellemzően kisebb mértékű, jól meghatározható probléma jelentkezése esetén, • általában egyszeri tanácsadás keretében lezárható eset, • nem áll fenn veszélyeztető tényező, • sokszor ügyintézésben segítségkérés, kérelmek, adatlapok kitöltése stb. jellemző. • Szükséges adatlapok: • nyilatkozat az együttműködésről és a tájékoztatási kötelezettségről, • törzslap, • feljegyzés a megtett intézkedésről