A MEGYEI TERVEZÉS HÁTRALÉVŐ FELADATAI Chikán Márton tervező-elemző

1. Veszprém, 2014. szeptember 26. A MEGYEI TERVEZÉS HÁTRALÉVŐ FELADATAI Chikán Márton tervező-elemző Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

2. A megyei tervezési folyamat lépései • Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentum elkészítése (2012-ben elkészült) • Megyei területfejlesztési koncepció elkészítése (2014. április végéig elkészült) • Megyei területfejlesztési program elkészítése (2014. július 31-ig a miniszteri állásfoglalást megszerezte) • A 2014-2020 közötti uniós programozási időszak tervezését segítő megyei integrált területi program elkészítése (határidő: 2014. október 31.) • Partnerség biztosítása • Területi koordináció ellátása • Uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése • A tervezési folyamat fő célja, hogy annak végeztével a megyék sajátos fejlesztési szükségleteik alapján kijelöljék azokat a legfontosabb, TOP forrásokból, illetveágazati OP-k forrásaiból finanszírozható kiemelt területfejlesztési célkitűzéseiket és fejlesztéseiket (projektek vagy több projektből álló projektcsomagok), amelyekre ráépülhet a fejlesztési projektcsomagok, projektek továbbfejlesztése, azaz azok tartalmi kidolgozása, részletezése.

3. A megyei tervezési folyamat során elkészítendő dokumentumok összefüggései

4. A megyei integrált területi program (ITP) elkészítése A folyamat kulcseleme a TOP forrásaira tervezett projektcsomagok végleges összeállítása, azaz: Célzott projektfejlesztésvégrehajtása a megye teljes területén A TOP kereteiből 2014-2020 között finanszírozni tervezett projektek megjelölése - Excel formátumú projektösszesítő táblázatban, később az LLTK által fejlesztett online felületen Ezen belül az első két évben megvalósítani tervezett projektek körének meghatározása - Excel formátumú projektösszesítő táblázatban, később az LLTK által fejlesztett online felületen Az első két évben tervezett projektekre, a megye forráskeretének 40 %-áig az ITP sablon mellékletét képező Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) kidolgozása E folyamat célja, hogy a legfontosabb megyei fejlesztési projektek olyan kidolgozottsági szintre jussanak, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a tervezési folyamat lezárásával, 2015 I. negyedévére, szükség esetén célzott projekt-előkészítést követően (utóbbi elsősorban a műszaki tervelőkészítést jelenti) a TOP- bólmegvalósítható fejlesztésekké váljanak.

5. A megyei ITP kidolgozásának főbb szempontjai • A megye/megyei jogú város szintjén a megye/megyei jogú város ITP forrásarányának nagyságrendjében indikátor (eredmény és kimeneti mutatók) vállalásokmegtétele. • Az ITP-ben egymásra épülő projektcsomagok kijelölése, melyek térségi gazdaságélénkítő, foglalkoztatást bővítő hatása és térségi területfejlesztési hatása a legnagyobb. • A különböző projekteket projektcsomagokba szükséges rendezni. Ezek lényege, hogy területileg és/vagy tematikusan kapcsolódó projekteket tartalmaznak. • Az integrált projektcsomagtartalmaz egy kulcs vagy vezér projektet, amely az integráltság és integritás magját jelenti, és közvetlen erre és/vagy kölcsönösen egymásra épülnek a támogató projektek, amelyek a TOP bármely intézkedéséhez kapcsolódhatnak (a megye számára biztosított keretösszeg erejéig). • A tematikus projektcsomagazonos beavatkozási célt, logikát szolgáló, azonos típusú, tartalmú projektek, egyedi pontszerű fejlesztések (főként közfeladatoknál pl. egészségügyi alapinfrastruktúra, óvoda-bölcsőde fejlesztések összessége. • Az ITP projektcsomagban a kulcsprojektek kiemelt fontosságúak, ezek adják a város fejlesztésének fő irányait – összhangban az ITS és a TOP kiemelt céljaival – a 2014-2020-as tervezési időszakban. Érdemes erre a célra egy jelentős értékű és értéktermelő képességű integrált projektet (lásd magyarázat alább) választani, ami komplexitásánál fogva gerjeszti maga körül és az egész városra kiterjesztve az egyéb pontszerű fejlesztési igényeket és a vonalas infrastruktúra támogatást. • Egyéb, ágazati OP-hoz kapcsolódó fejlesztési projekt vagy projektcsomag esetén a TOP-on túlmutató fejlesztési elemek megjelölése. • A túligény miatt a projektek között megvalósítási sorrend felállítása. A sorrend kialakítását a megyei önkormányzatoknak tervezés- koordinációs szerepkörükből adódóan az érintett települések bevonásával, egyeztetve szükséges kialakítani. • Az ITP-t ugyan a források 100 %-ára szükséges tervezni, de a hatékony és gördülékeny abszorpció miatt javasolt(körülbelül az indikatív források 150%-ának erejéig) tartalék lista kialakítása.A tartaléklistát az ITP részét képező projektlistában kell rögzíteni. • A megyei integrált területi program nem terjed ki a megyei jogú városok (MJV-k) fejlesztési elképzeléseire. A MJV-k integrált településfejlesztési programjaikat önállóan, Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk (ITS) alapján, de a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz illeszkedve, a megyékkel együttműködésben dolgozzák ki.

6. A megyei ITP FELÉPÍTÉSE KONKRÉT PROJEKTEK!!! KONKRÉT PROJEKTEK!!! A programcsomagok tematikusan integrálódnak NEM területi alapon. A csomagok közötti integráltság területi alapon valósul meg, nem közvetlenül.

7. ITP fejlesztés – az integráltság biztosítása • Érdemes a kiválasztott kulcsprojekthez viszonyítani a további kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek beemelése igazolható önmagukban és a kulcsprojekthez való viszonyukon keresztül is. • Az integráltságot támasztja alá a függőségi viszonyok vizsgálata. Bizonyos fejlesztések csak úgy értelmezhetőek, hogy egy másik fejlesztés megvalósul, és annak léte igazolja, illetve szükségessé teszi (részben vagy egészben) az adott projekt megvalósulását. • Aszinergiavizsgálateredményeként kimutatható, hogy a projektek együttesen jóval erősebb fejlesztő hatást képesek elérni, mint egyedileg,egymástól függetlenül és egymást kioltó hatások nem érvényesülnek. A gazdasági jellegű kulcsprojektek esetében szükséges az ágazati programokhoz való illeszkedés vizsgálata. • Az igényfelmérés képes a helyi tapasztalatokból kikövetkeztetett szükségletekre alapozott fejlesztési döntéseket lakossági véleménnyel alátámasztani. Ez az ITP esetében nem kérdőíves felmérést jelent, hanem a komplex terv elemeinek véleményezését pl. az interneten és/vagy egy, az idősek számára is elérhető helyi lapon keresztül.

8. ITP fejlesztés – PÉNZÜGYI TERVEZÉS • Az ITP tartalmi összeállítását megelőzően fontos ismerni az adott intézkedésekből potenciálisan finanszírozható projektek hozzávetőleges költségét, ami egy alapszintű előkészítettséget feltételez. • Az adott intézkedésen belül a projektek prioritási sorrendbe kerülnek és a forráskeret kimerítésének határán egy markáns határvonal rajzolódik ki. • Az integrált projektek esetében a nem megosztható költségek az integrált projekt jellegéből adódó intézkedés forráskeretét terhelik. • Az ITP pénzügyitáblájaegy Excel fájl, aminek minden munkalapja egy külön TOP prioritás, mert ezen a szinten adottak a forráskeretek, ugyanakkor a rendelkezésre álló források tervezése és nyilvántartása intézkedés szinten javasolt. • Az ITP prioritásonkénti forrásfelhasználása mellett szükséges a pénzügyi tábla összehangolása a program ütemezésének táblázatával. • Az alapadatok feltöltése után a pénzügyi tábla nem csupán a tervezésnél, de a program menedzsment során is kulcsfontosságú. Ennek segítségével követhető • a támogatási keret lekötöttsége, • a forráskeret „fogyasztásának” üteme, • a költségvetés egyenlege.

9. ITP fejlesztés – A végrehajtás menete – Egy lehetséges forgatókönyv • Az ITP háttérdokumentum elkészítése és áttekintése után az ITP elfogadásra kerül, a TOP-hoz való illeszkedés tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részéről, végrehajtási szempontból az Irányító Hatóság részéről. • Az elfogadott ITP dokumentum képezi a TOP források felhasználásának jogi hátterét egy keretszerződés formájában. A szerződés az IH és az ITP gazda között kerül megkötésre. • Az ITP tartalmának végrehajtása projektenként megkötött támogatási szerződésenalapul. A projektek befogadása az ITP-hez való illeszkedésen (integráció) és az egyedi projektszintű elbíráláson múlik. • Az egyes projektek előkészítése a támogatási szerződés megkötéséhez képest hamarabb megkezdhető saját felelősségre. • Az ITP végrehajtás során a TOP forráskerettel rendelkező területi szereplő rendszeres időközönként és a program lezárásaként beszámolót készít.

10. ITP fejlesztés – A MENEDZSMENT • Az ITP-t az IH által jóváhagyott menedzsment szervezet (munkaszervezet) hajtja végre. A helyi szintű döntéshozatal a megye, illetve a megyei jogú városok közgyűlése által felhatalmazott bizottságok és végül a közgyűlés feladata. A megyei gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramok esetében a munkaszervezet javasolt formája a megyei önkormányzaton belül létrehozott munkaszervezet. • A program menedzsment nem csupán az ITP háttérdokumentum tartalmának mechanikus végrehajtását jelenti, hanem az időközben bekövetkező változások kezelése és az időben még távolabb eső projektek pontosítása és támogatási csatornába terelése is a feladata. • A projektgazdák felelőssége, hogy megalapozott tervezéssel majd teljesítéssel biztosítsák az operatív program eredményeit. Az Irányító Hatóság az elvárások súlyának megfelelő kiemelt figyelemmel kívánja kísérni a projektek előrehaladását és az indikátorértékek megvalósulását.

11. AZ itp struktúrája – a sablon részei • 1. Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei • 2. Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája • 2.1. ITP beavatkozási logikája és struktúrája • 2.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz • 2.2.1. A Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez • 2.2.2. Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez • 2.3 Területi célokhoz és térségi fejlesztési szükségletekhez való hozzájárulás • 2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere • 3. ITP projektcsomagok leírása • 3.1. [Projektcsomag megnevezése] projektcsomag • A) Projektcsomag sorszáma, megnevezése • B) Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények • C) A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók • 4. A horizontális elvek érvényesülése az ITP fejlesztéseiben • 5. Kockázatelemzés • 6. Az ITP végrehajtásának módja

12. Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT) tervezése Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) célja Egyrészt: az operatív program tervezői számára olyan információkat szolgáltasson a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban, amelyek betekintést engednek az előkészítés alatt álló és a megye szempontjából legfontosabbnak ítélt projektek részletesebb szakmai tartalmába, hozzájárulva e fejlesztések megalapozásához, a magasabb szintű (koncepcionális és stratégiai) dokumentumokhoz való illeszkedésük biztosításához. Másrészt: a döntéshozók számára elegendő információt szolgáltasson annak megítéléséhez, hogy a projekt valós probléma megoldását célozza, illeszkedik a TOP céljaihoz, megfelelő műszaki és szakmai tartalommal bír, társadalmi hasznai jogossá teszik a támogatást, pénzügyileg végiggondolt és a támogatási szabályoknak megfelel. Az EMT részeként a tervezett tevékenységeket, projekttartalmat, műszaki tartalmat a rendelkezésre álló információk alapján a lehető legrészletesebben meg kell adni, hiszen csak ez alapján ítélhető meg a projekt TOP illeszkedése, tartalma, a költség-becslések realitása és az, hogy a tervezett műszaki tartalom megfelelően szolgálja-e ki célkitűzések eléréséhez szükséges szakmai tartalmat, illetve üzleti tervet. Az EMT-k elkészítési határideje az első két évben tervezett fejlesztésekre, a megyei forráskeret 40 %-áig: 2014. szeptember 30., míg a minőségbiztosítást követő végső anyag esetében 2014. október 31.

13. Az Emt-k szükséges adattartalma (Adattípusok) Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány A tevékenység alapadatai: megnevezés, vonatkozó TOP intézkedés, vonatkozó indikátor, helyszín, időtartam, stb… Konzorciumi partner alapadatai: név, székhely, vonatkozó költség, stb… Alapadatok: érintett megye neve, forrásallokáció… Projektgazda alapadatai: név, székhely, kapcsolattartó, stb… A projekt részletes adatai: cím, összköltség, cél, helyszín, célcsoport, stb… Intézkedés-specifikus adatok (adott esetben): Pl. alapítás ideje, fenntartó, akcióterület lakosságszáma, stb…

14. AZ Ágazati Operatív Programokhoz kapcsolódó megyei fejlesztések tervezése • A tervezett ágazati projektek a megyék és megyei jogú városok integrált területi programjaihoz kapcsolódnak, de annak nem részei. • A tervezett ágazati fejlesztéseket tartalmazó dokumentumot önállóan, az integrált területi programhoz képest kevésbé részletesen szükséges kidolgozni. • A dokumentum célja, hogy bemutassa a megyék és megyei jogú városok részéről szükségesnek tartott, ágazati operatív programokból finanszírozható projektjavaslatokat, megadva a projektcsomagok és projektek tartalmi elemeit és becsült költségigényét. • … • 4. A dokumentumot az érintett ágazati operatív programok szerinti szerkezetben, az egyes tematikai blokkokat ágazati operatív programonként szükséges kidolgozni (ágazati operatív programonként ismétlődnek a blokkok.) az alábbi szempontok szerint: • Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési stratégiához és célkitűzésekhez • Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez • Kapcsolódás a megyei integrált területi programhoz

15. AZ Ágazati Operatív Programokhoz kapcsolódó megyei fejlesztések – a sablon felépítése • Ágazati operatív programonként: • A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és megyei célkitűzésekhez • 1.1. Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési célkitűzésekhez • 1.2. Kapcsolódás a megyei/megyei jogú városi integrált területi programokhoz • 1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív • programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez • 2. Projekt(csomagok) bemutatása • 2.1. Ágazati OP forrásaira tervezett projektcsomag • 2.2. Projekt(csomag) célja • 2.3. Projekt(csomag) rövid tartalma • 2.4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei • 3. A megyei/megyei jogú városi integrált területi programokhoz kapcsolódóan • tervezett ágazati fejlesztések

16. FŐBB TARTALMI ELEMEK AZ EMT részét képező PROJEKTLISTA KIJELÖLT PROJEKTjeinEKVONATKOZÁSÁBAN • Projektek/projektcsomagok részletes műszaki tartalma (projektelemenként); • Kedvezményezettekprojektelem szintű azonosítása; • Kedvezményezettek önerő vállalási képessége – a fő kockázati tényező: támogatási intenzitás??? • Tulajdonviszonyok feltérképezése; • Projekt/projektcsomag megvalósításához szükséges előkészítési tevékenységek tételes azonosítása és azok költségigényének bemutatása • A projektösszesítő táblázatba mindennek gazdaságfejlesztési és településfejlesztési blokk szerinti feltöltése • E két blokk szerinti projektcsomagok, projektek közötti kapcsolódás esetén, azaz ha ezek integrált módon, de legalábbis egymáshoz kapcsolódva valósulnak meg, az ITP-bene kapcsolódás jelölése • Opcionálisan az ágazati OP-k forrásaira tervezett, lehetőség szerint a megyei integrált területi programokhoz kapcsolódó projektek bemutatása (tervezett ágazati fejlesztések című dokumentum)

17. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!