„Tudni semmi, elképzelni minden.” (Anatole France: Bonnard Szilveszter vétke.)

1. „Tudni semmi, elképzelni minden.”(Anatole France: Bonnard Szilveszter vétke.) Délkelet-Európa klímájáról nem lehet eleget tudni. És tudni nem elég, el is kell képzelni!

2. RÉVAI

3. A „Balkán” szó törökül erdős hegységet jelent. Az összesen több, mint fél millió négyzet km kiterjedésű régió túlnyomóan hegyes vidék. Ugyanakkor kelet felől mégis nyitott! Közép-Európához 1200 km-en kapcsolódik, és magas hegység attól nem választja el. Dél felől a Dinári Hegység és a Balkán Hegység láncolata akadályozza a közlekedést.

5. Hogy lássuk, hol is járunk, idézzünk egy történelmi példát! Mauricius kelet-római császár (582 – 602) bölcs és rátermett uralkodó volt, de elődeitől jelentős költségvetési hiányt örökölt. Ezért 602-ben katasztrófális döntést hozott: elrendelte, hogy a légiók Pannóniában teleljenek. A légiók fellázadtak, és Phocas-t pajzsukra emelték

6. A malőrt (részben) az éghajlati viszonyok okozták. Ha a hőmérséklet-, vagy csapadék átlagos értékeinek térképeit nézzük, nem egészen értjük, hogy mi a probléma.

7. T - január

8. T - július

9. P - január

10. P - július

11. Ezekből a térképekből, pl. nem derül ki, hogy a Déli Kárpátok és a Duna közötti Román Alföld, vagyis Olténia és Munténia, miért kapta a Havasalföld nevet? A válasz az Általános Légkörzés: Erdély klímája enyhébb és csapadékosabb, mert a Kárpátok koszorúja elzárja a nyugati szelek útját kelet és dél felé, és ugyancsak elzárja a kelet felől érkező hideg és száraz szelek útját nyugat felé.

13. A legérdekesebb és legtanulságosabb Bulgária esete!

14. Éves középhőmérséklet

15. Átlagos évi csapadék

16. A Balkán Hegység összesen 600 km hosszú, legmagasabb csúcsa a Botev (2376 m): • vízválasztó a Duna vízgyűjtője, és a Marica vízgyűjtője között, • klíma választóvonal, • és a múltban közlekedési akadály is volt. (Összesen 20 hágó keresztezi. Legfontosabb a Sipka szoros, és az Iskur folyó völgye.)

17. A választóvonaltól északra fekvő térség klímája kontinentális, hasonló a közép-kelet európai térség klímájához, de annál a terület nagy részén zordabb. Más szóval: a szoláris klíma nem minden. Ebben a térségben különösen jelentősek az Általános Légkörzésből származó egyéb hatások. Fontosak a hó- és szélviszonyok!

18. A Balkán Hegység déli oldala meredek, az északi oldal enyhén lejt észak felé. Ennek következtében kevesebb inszolációt kap!!! A hegység 1600 méter fölötti részét októbertől májusig hó borítja.

19. A mediterrán klíma dominanciájának északi határa a Rodope hegység. A Rila, Pirin, Rodope együttes és a Balkán hegység közé esőTrák alföld (Marica völgye) egyaránt tükröz kontinentális- és mediterrán hatást, de a kontinentális hatás az erősebb. Itt a klíma zordabb, mint Európa más hasonló földrajzi szélességű területein. (Az átmeneti jellegből is fakad, hogy a hőmérséklet- és csapadék viszonyok szeszélyesek, évről-évre jelentősen változhatnak.)

20. A klímát, mint a mérsékeltövben általában, itt is a vándorló ciklonok pályái határozzák meg. A Földközi-tengeri ciklonok szerepe döntő. A polárfront télen a Balkán félszigettől délre helyezkedik el, nyáron felhúzódik északabbra. A csapadék erősen függ az orografikus tényezőktől. A magasabb fekvésű lejtők évi 2.500 mm-nél több csapadékot is kapnak. A jelentősebb anomáliák télen fordulnak elő.

21. Az átlagos évi csapadék 630 mm. A Fekete tenger partján Dobrudzsa, valamint a Trák alföld 500 mm-nél kevesebb csapadékot kap. Ezeket a (különben termékeny) területeket, valamint a kevésbé kedvező klímájú Duna menti platót gyakran sújtja szárazság. A hegyek közé zárt völgyek fölött gyakran alakul ki hőmérsékleti inverzió, ami a levegő stagnálását, olykor a szmog megülését okozza.

22. A mediterrán kapcsolat

23. A Dinaridák előtere (a Dalmát tengerpart) mediterrán jellegű. A nyár hosszú és forró, és a csapadék kevés. A tél enyhe (8-12°C) és csapadékos (Nyugati szelek esetén, jelentős orografikus csapadék: pl. Kotori Öböl – 4930 mm)

24. Belgrád és Pulahavi csapadékösszegek összevetése • Belgrád: legtöbb júniusban (64 mm),legkevesebb februárban (39 mm). • Pula:legtöbb novemberben (112 mm),legkevesebb júliusban (43 mm).

25. De nemcsak a mediterrán öv jelent idegenforgalmi vonzerőt! A térséget a télisportok kedvelői is kezdik felfedezni. A tájak szépsége, vadsága, érintetlensége, az élővilág, a műemlékek gazdagsága stb. mind szélesítik a kínálatot. Mindegyiknek megvan klíma szempontból a sajátos feltétel rendszere. Mindez rohamosan fejlődik.

26. Balkan Holidays (London) „The true holiday specialist” to: Bulgaria, Croatia, Slovenia, Montenegro, Serbia & Romania. With 41 years of experience, no-one knows more about them then we do!

27. Aszály probléma: Európában leginkább a Mediterrán térséget, a Balkán félszigetet, valamint a közép- és kelet-európai országok területét sújtják aszályok. A klímaváltozás következtében ez a probléma élesebbé válhat.

28. Szerbia: Éves csapadék összegek (1950 – 2000)

29. Sub-regional Drought Management Centerin South-Eastern EuropeAz UNCCD (ENSZ Egyezmény a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelemről) kezdeményezni szeretné egy „aszály központ” létrehozását. A kontakt csoport vezetője Dr. Vermes László. • meteorológiai és hidrológiai adatok gyűjtése és értékelése, • aszály-menedzsmentre vonatkozó programok koordinálása, • figyelmeztető rendszer kiépítése, • integrált katasztrófa kezelési rendszer kifejlesztése, • érdekeltség felkeltése, oktatás.

30. Befejezésül engedjük elkalandozni a gondolatainkat! • A balkán félsziget félúton Róma és Bizánc között szinte kínálkozott arra, hogy a Római Birodalom súlypontja legyen. De nem lett az! Miért? • Erre a természeti viszonyok adják a magyarázatot. Hiába volt szép, de nem volt eléggé jó hely, ezért általában csak felvonulási területnek tekintették. • Sosem volt a konvergencia helye, hanem inkább a divergenciáé. • Most a térség kezd az érdeklődés előterébe kerülni. • Nagyok a rejtett tartalékok. De a klíma továbbra is problémákat vet fel: régieket és újakat.