Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai

2. Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai dr.ElekLászló energia elemző Energia Központ Kft. Előadás az MTA Statisztikai Bizottsága részére Budapest, 2011.június 15.

3. A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői I. • Az 1997-es IEA-csatlakozás és a 2004-es EU-csatlakozás új követelményeket jelentett az energiastatisztika számára • Az energiastatisztika fejlesztéséhez az Energia Központ jogelődje egy PHARE-projekt keretében 1996-1998 között EU-segítséget kapott • Az energia szektor és az ipari szektor kategóriái teljes mértékben IEA/EUROSTAT konformak • A statisztikai módszertan is harmonizált a vonatkozó IEA/EUROSTAT módszertanokkal

4. A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői II. • Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP részei • Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP Iparstatisztikai fejezetében találhatóak • Az OSAP-ot évről évre felülvizsgálják, az új statisztikai követelményeket beépítik

5. A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői III. • Az energiastatisztika fontosabb területei: • Az energiaellátás kormányzati feladatai (termelés, import, készletezés) • Az energiahatékonyság monitorozása országos, ágazati szinten és végfelhasználói célonként • A megújuló energiák monitorozása megújuló fajtánként • Forrás és elosztási mérlegek kidolgozása a vezetékes energiahordozókra • Információk biztosítása az energiamegtakarítások számbavételéhez • Nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek • Havi szintű energiahordozó mérlegek • Éves szintű energiahordozó mérlegek • Üzemanyagok áraira vonatkozó adatgyűjtés • Nemzetközi energiastatisztikai projektekben való részvétel

6. Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői IV. • A legfontosabb adatszolgáltatói csoportok: • Energiatermelők (szénbányák, olajkitermelők, gázkitermelők) • Energiaátalakítók (erőművek, kenőanyaggyártók, kokszgyártók, brikettgyártók) • Energiahordozók kül- és belkereskedelme (import, export, belföldi értékesítés) • Energiaszolgáltatók • Készletező Szövetség a kőolaj és másodlagos olajtermékek készletezésére

7. Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői V. • Az energiastatisztika legfontosabb területei: • Energiaellátás • Szénbányászat, szénhidrogének kitermelése, villamosenergiatermelés, hőtermelés, energiahordozók export-importja, • Az energiatermelők készleteinek monitoringja, a legfontosabb fogyasztói csoportok készleteinek monitoringja • Az olajtermelés legfontosabb termékeinek monitoringja • Havi olajstatisztika (MOS, JODI) • Éves olajstatisztika

8. Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői VI. • Ágazati végső energiafelhasználások • Ipar • Közlekedés • Háztartások • Tercier szektor • Mezőgazdaság • Az energiahatékonyság monitoringja • Az ODYSSEE-adatbázis felhasználása • A megújulókra vonatkozó célkitűzések monitoringja • Biomassza, települési szilárd hulladék, biogáz, folyékony bioüzemanyagok, szél-, nap-, vízienergia

9. Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői VII. • Az éves energiamérleg feldolgozása • Az országos primerenergia felhasználás feldolgozása • A végső felhasználások feldolgozása • A fontosabb felhasználói csoportok feldolgozása • Az energiahordozónkénti mérlegek kidolgozása • Energiahatékonysági indikátorok kifejlesztése az energiahatékonyság monitorozására • Direkt és indirekt CO2-emissziók kalkulációja • Adatbányászati lehetőségek a SAS-adatbázisban speciális energiafelhasználási csoportok energiafelhasználásának lekérdezésére

10. A közös IEA/EUROSTAT/UNECE energiakérdőívek rendszere • Az IEA/EUROSTAT/UNECE minden évben begyűjti az éves energiastatisztikákat az öt közös energiakérdőívet felhasználva (harmonizált energetikai termékdefiníciókkal, harmonizált mértékegységekkel, harmonizált statisztikai módszertannal) • Közös olajkérdőív • Közös szénkérdőív • Közös földgázkérdőív • Közös villamosenergia- és hőre vonatkozó kérdőív • Közös megújuló energiákra vonatkozó kérdőív • A közös energiakérdőívekre vonatkozó az IEA által kidolgozott Energiastatisztikai Kézikönyv hasznos háttérmagyarázatokat tartalmaz a kérdőívek kitöltésére vonatkozóan, mélyebb műszaki háttérinformációkat is közöl, segít a különböző statisztikai kategóriák értelmezésében

11. Energiastatisztikai alapok I. • Fosszilis és megújuló energiák: • Primer nem megújuló energiák: atomenergia, szén, kőolaj, földgáz, NGL, olajpala • Nem megújuló másodlagos energiák: olajtermékek, feldolgozott szilárd energiahordozók, feldolgozott gázok, villamosenergia és hő • Primer megújuló energiák: megújulóból termelt villamosenergia és hő, bioüzemanyagok • Másodlagos nem megújuló energiák: megújulókból származó üzemanyagok, villamosenergia és hő • A fosszilis energiák természeti erőforrásokból származnak, amelyek biomasszából alakultak át a geológiai múltban • A megújuló energiák direkten vagy indirekten folyó áramokból származnak

12. Energiastatisztikai alapok II. • Az energiaellátások sémája az egyes energiahordozókra: • Termelés (hazai termelés és a másodlagos energiahordozók feldolgozása) • Egyéb források (felhasznált hulladékok) • Import • Export • Nemzetközi raktárak • Termékek közötti átsorolások és bekeverések • =Hazai ellátás

13. Energiastatisztikai alapok II. folyt. • Energiaátalakításba bevitt • Kizárólag villamosenergiát termelő üzemek • CHP üzemek • Kizárólag hőt termelő üzemek • Szilárd energiahordozók és feldolgozott gázok • Koksz • Kohógáz • Brikett • Olajfinomítók • Egyéb energiaátalakítások • Elosztási veszteségek • Nem energetikai felhasználás • Végső felhasználás

14. Energiastatisztikai alapok III. • Ipari osztályozás • Bányászat • Fém alapanyagok gyártása • Vegyipar és petrolkémiai ipar • Nem vasfém fémek gyártása • Nemfémes ásványi anyagok gyártása • Közlekedési eszközök gyártása • Gépek és berendezések gyártása • Élelmiszer, ital dohánytermék gyártása • Papír és nyomdaipar • Faipar • Textil és bőripar • Építőipar • Egyéb (máshol nem specifikált)

15. Energiastatisztikai alapok IV. • A közlekedési energiafelhasználások felosztása: • Közúti közlekedés • Vasúti közlekedés • Légiközlekedés • Belvízi hajózás • A fenti kategóriák csak a közlekedési eszközök hajtására felhasznált energiát tartalmazzák. A közlekedési vállalatok ettől eltérő energiafelhasználásait a Tercier szektor energiafelhasználásainál kell elszámolni.

16. Energiastatisztikai alapok V. • Egyéb szektorok • Háztartási szektor (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási eszközök és világítás) • Tercier szektor • Mezőgazdaság • Egyéb

17. A háztartási szektor energiafelhasználása

18. A háztartási energiafelvételekre vonatkozó EUROSTAT-ajánlások • Háztartási energiafogyasztás felmérése (földgáz, szén, tüzelőolaj, PB-gáz, biomassza, villamosenergia, távhő, napenergia, hőszivattyú) • Végfelhasználói célok szerinti fogyasztások felmérése (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás) • Energiahatékony technológiák (kompakt izzók, energiahatékony kazánok, A/A+ háztartási gépek) behatolásának felmérése • Lakóépületek típusának és jellegének a felmérése • A háztartási energiafogyasztás felmérése • A folyamatosan lakott lakások állományának felmérése

19. A 2009-es Háztartási Energiafelvétel blokkjai • A háztartásban felhasznált energiafajták mennyiségi jellemzői • Távfűtés, épület több lakását biztosító fűtés jellemzői • Földgázfogyasztás • Villamosenergiafogyasztás • Egyéb energiahordozók (többek között tüzifa) fogyasztása • Kazánok felmérése • Kiegészítő fűtések felmérése • Világítástechnikai eszközök felmérése • Elektromos háztartási készülékek legfontosabb jellemzőinek felmérése • Személygépkocsik energiafogyasztásának néhány kiemelt jellemzője

20. A 2009-es Háztartási Energiafelvétel legfontosabb outputjai

21. A háztartások megoszlása a fűtési energiahordozók szerint 2008

22. A 2009-es Háztartási Energiafelvétel és a 2008-ra vonatkozó energiamérleg outputjainak összehasonlítása • A villamosenergia felhasználásában 2% az eltérés (a számbavételi rendszerek különbözősége miatt megengedhető) • A földgáz felhasználásában 1,4% az eltérés (a számbavételi rendszerek különbözősége miatt megengedhető) • A PB-gáz felhasználásában 79% eltérés (az energiamérleg valószínűsíthetően ipari fogyasztást vesz számba háztartási fogyasztásként) • A távhőfogyasztásban 26,1% eltérés (az épületfűtések 6-8%-os többletfogyasztást indokolnak, az eltérés fennmaradó része tisztázatlan eredetű) • A biomasszafelhasználás jelentős különbözőségének módszertani okai vannak, az energiamérleg csak a kereskedelmi forgalomba kerülő tüzifát veszi figyelembe, míg a HEF2009 felméri a saját termelésű és a gyüjtött tüzifát is (adatellenőrzéssel kontrollált adatfelvételre lenne szükség)

23. A háztartási végfelhasználói célonkénti fogyasztások dekompozíciója • Az energiapolitika számára releváns indikátorok képzéséhez a teljes háztartási fogyasztást a végfelhasználói célok szerint (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás) • Az említett végfelhasználói célok szerinti felbontáshoz az ENERDATA dekompozíciós modelljét használtuk, amely az EUROSTAT által megadott energiahordozónkénti fűtési részarányok, a vízmelegítő készülékekre vonatkozó egységfogyasztások, a tűzhelyekre vonatkozó egységfogyasztások alapján kalkulálja a végfelhasználói célonkénti egységfogyasztásokat • A fenti felbontással kalkulálhatóak a DG-ENER által ajánlott háztartásokra vonatkozó preferált energiahatékonysági indikátorok is

24. A háztartási energiahatékonysági indikátorok

25. Az energiapolitika számára releváns indikátorok a háztartási szektorban • Az energiahatékonyság monitorozására szolgáló indikátorok: • Műszaki-gazdasági arányszámok: egységfogyasztások (fogyasztás/lakás, fogyasztás/m2, kWh/háztartási eszköz) • Az ODEX-index az energiahatékonyság fejlődési rátája (%/év) (a ráta inverze alapján kalkulálhatóak az elért megtakarítások) • Összehasonlító indikátorok: az energiahatékonyság nemzetközi összehasonlítására (hozzáigazított egységfogyasztások) • Diffúziós indikátorok: az energiahatékony technológiák és gyakorlatok behatolásának felmérésére (kompakt izzók, kondenzációs kazánok, hőszivattyúk)

26. Az egy lakásra jutó hazai helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval

27. Az 1 m2-re jutó hazai helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval

28. Az egy lakásra jutó helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban (2008)

29. Az 1 m2-re vetített helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban (2008)

30. A központi fűtések előnyei • Központi fűtés • Lakásonként telepített központi fűtést megvalósító kazánt jelent, ami gondoskodik a lakás fűtéséről és jelentős részben a használati melegvíz ellátásáról is. Alkalmazása igen gyakori családi házaknál és társasházi lakásoknál. • A központi fűtések energiahatékonyabbak az egyedi helyiségfűtéseknél, másrészt magasabb komfortot is biztosítanak. • A központi fűtések sokkal jobban szabályozhatóak az egyedi fűtéseknél, ami önmagában is energiamegtakarítást jelent a szóbajöhető alternatívákhoz képest.

31. A központi fűtések részaránya az összes fűtésen belül

32. A fűtési módok típusai • A fűtési módok típusai: • Távfűtés (távoli fűtőműből távhővezetéken keresztül biztosított kollektív fűtés) • Épület egyedi kazánfűtése (az épület egy közös kazánja biztosítja az lakások fűtését és a használati melegvízellátást) • Lakás egyedi kazánfűtése (lakásonként telepített kazán biztosítja a fűtést és a használati melegvízellátást) • Korszerű helyiségfűtés (helyiségenkénti konvektoros fűtés) • Hagyományos helyiségfűtés (helyiségenkénti egyedi fűtés (cserépkályha, kandalló, olajkályha, villanykályha))

33. Épülettípusonkénti fajlagos éves fűtési költségek 2008-ban

34. A háztartási végfelhasználói célok • A háztartási végfelhasználói célok • Helyiségfűtés • Vízmelegítés • Főzés • Háztartási készülékek + világítás • Az energiapolitika releváns energiahatékonysági indikátorokat igényel, amelyek képesek bemutatni a kijelölt végfelhasználói célok energiafogyasztásának alakulását, s a háttérben meghúzódó mozgatórugókat

35. A háztartási energiafelhasználás végfelhasználási célok szerinti arányai 2000-ben és 2009-ben

36. A háztartási energiafelhasználás tényezői • Lakásállomány • A lakásállomány lakástípusonként • A lakások kora • A lakások alapterülete • A háztartások átlagos nagysága • A lakások lakottsága • Helyiségfűtés • A központi fűtések aránya • A belső és külső hőmérsékletek • A felhasznált tüzelőanyagok • Az építési szabályok • Gazdasági tényezők • Háztartási energiaárak • Az energiaköltségek a lakásfenntartási kiadások százalékában

37. A háztartások energiafelhasználása Mo-on

38. A háztartási ODEX tényezői • 8 kiemelt kategória energiahatékonyságát kalkulálja • Fűtés • Vízmelegítés • Főzés • Háztartási hűtők • Háztartási mélyhűtők • Háztartási mosógépek • Háztartási mosogatógépek • Háztartási TV-k

39. A háztartási ODEX-index Mo-on

40. Köszönöm a figyelmet! • laszlo.elek@energiakozpont.hu