A fenntarthatóság élelmiszerlánc szemléletű megközelítése

1. A fenntarthatóság élelmiszerlánc szemléletű megközelítése Palotásné Gyöngyösi Ágnes vezető főtanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály

6. Válozások 1950 óta • A világ népessége 2,5 milliárd főről 6 milliárd fő fölé emelkedett – 2050-re az előrejelzés 9 milliárd fő • A megavárosok (ahol a lakosság száma meghaladja a 8 millió főt) 2-ről 25-re emelkedett • Az éves vízfelhasználás 1300 köbkilométerről 4200-ra nőtt • Az esőerdők az 1950-ben mért felületnek csak 70%-át adják • A CO2 kibocsátás ötszörösére emelkedett • A fakitermelés megháromszorozódott • A papírfogyasztás hatszorosára nőtt • A halászat közel ötszörös mennyiségű • A gabonafogyasztás közel háromszorosára nőtt • Az ásványi tüzelőanyagok égetése közel megnégyszereződött • A levegő és vízszennyezés sokszorosára nőtt • Az elefántok száma tizedére csökkent (biodiverzitás)

7. Mi a fenntarthatóság? • Fenntartható fejlődés • Több definíció: • Általános: olyan fejlődés, ami „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”, • Fenntartható mezőgazdasági-élelmiszeripari rendszerek: amelyek gazdaságosak, kielégíti a társadalom korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit, és megőrzik a környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő generációk számára • Fenntartható fogyasztás olyan felelősségteljesebb viselkedési megoldások, amelyek választ adhatnak a társadalmi és környezeti egyensúlyhiányokra. • Más megfogalmazásban: az alapvető szükségletek kielégítését és az életminőség javítását szolgáló szolgáltatások és termékek igénybevétele úgy, hogy csökken a természeti erőforrások és a mérgező anyagok használata, a hulladék és mérgezőanyag kibocsátása, így nem fenyegeti veszély a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.

8. A fenntarthatósági közös szempontok • Anyagés energiatakarékosság • Helyi erőforrások hasznosítása • Megújuló természeti erőforrások előtérbe helyezése • Szemét- és hulladékképződés minimalizálása • Szennyeződések megelőzése, csökkentése • Mennyiségi szemlélet helyett a minőség ösztönzése • Természeti értékek tisztelete és védelme

9. Kié a felelősség? • A felelősség komplex és megosztott, viseli • a társadalom, ezen belül a fogyasztók • az állam, különös tekintettel az oktatásra, tájékoztatásra és a jogszabályalkotásra • a vállalkozások • e három területnek egyensúlyban kell lennie, az ennek hiányában kialakuló folyamatok a fenntarthatóság ellenében hatnak

10. Az élelmiszeripar alapvető érdeke a jövőbeni fejlődés környezeti szempontú megközelítése • Az erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodás költségkímélő • Elejét lehet venni a gazdasági folyamatokat gátló jogszabályok kialakításának • Ezen a területen még várható támogatás

11. Az élelmiszeripar jellemző környezet terhelése • Hulladék kibocsátás • Szennyvíz kibocsátás • Erőforrás felhasználás: víz, gőz, gáz, elektromos áram

13. Az élelmiszeripar csomagolási hulladék kibocsátása • Anyagfajta: kibocs. 2008 : terv. • Üveg 163 et • Papír: 294 et • Műanyag: 163 et • Társított: 24 et • Fa: 180 et • Vas: 52 et • Aluminum: 21 et • Összesen: 897 et • Évente 4-5 % növekedéssel számolva 2010-re a kibocsátás eléri a közel 1100 tonnát • 60%-os hasznosítási kötelezettség 2012-ben : 650 etonna • 2010-ig 40%-kal kell növelni a csomagolóanyag hasznosítást, és ezt döntően lakossági gyűjtésből kell megvalósítani !!!!

14. Termékdíj – a hulladék keletkezés megelőzésére, a keletkezett hulladék kezelésére • Indok: az előállítók kis mértékű hajlandósága a hulladék keletkezés megelőzésére, a csökkentésre • 2004/12/EK irányelv Mo. számára előírt csomagolási hulladék hasznosítási kötelezettségei 2012 dec. 31.-ig • Min. 60%-os hasznosítás (anyagában+energetikai) • Min. 55% anyagában • Minél nagyobb a gyártók passzivitása, annál valószínűbb a szabályozás erősödése • A környezetvédők még nem adták fel a szabályozás szigorítását vagy a betétdíj bevezetését

15. Hulladékgazdálkodás • Új EU-s keretirányelv: 2008/98/EK a hulladékokról • 5 lépcsős hulladékhierarchia a korábbi 3 lépcső helyett (megelőzés, újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás,egyéb hasznosítás, pl. energetikai, ártalmatlanítás) • Melléktermék definíciószerűen megjelenik (5. cikk) • Hulladékstátusz megszűnése fogalom (6.cikk) • A hulladék keletkezés megelőzéséről a tagországoknak programot kell készíteni

16. Példa a szabályozás erősödésére • A 96/61/EK tanácsi IPPC irányelv (jelenleg 2008/1/EK) hatálya alá tartozó ipari vagy mezőgazdasági létesítménynek meg kellett szereznie az integrált (egységes környezethasználati) engedélyt • Az értékelések nem tartották elégségesnek a rendszer működésének eredményeit, ezért • Az irányelv módosítás során az ágazati BREF dokumentumokat mintegy minimum követelménynek tervezik minősíteni • A kibocsátási határértéktől való eltérést szigorítani szeretnék

17. Vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás • A legtöbb élelmiszeripari ágazat ivóvíz minőségű vizet használ fel (hús-, baromfiipar együtt kb. 22 millió m3/év) • A felhasznált víz kb. 80%-a szennyvízzé válik • Kutatások eredményei alapján megállapítható, hogy a felhasznált víz és a keletkező szennyvíz mennyisége nagymértékben függ a gyártástechnológiától, az üzem méretétől, az üzemi fegyelemtől, a rendelkezésre álló víz mennyiségétől és forrásától, valamint a takarítási technológiától

18. Mit lehet tenni? • A fenntarthatósági szempont figyelembevétele nem veszély, hanem LEHETŐSÉG • Szemlélet váltásra van szükség elsősorban a menedzsment részéről • A fenntarthatóság irányában mutató beruházások a K+F és az innováció szinte kimeríthetetlen tárháza • Életciklus elemzés • Életciklus szemlélet az élelmiszerlánc teljes hosszában

19. Hulladékok keletkezésének megelőzése • Kiemelt feladat – a hulladék mennyiség csökkentés leghatékonyabb módja, ezen felül: • Erőforrás takarítható meg az elő nem állított terméken keresztül • A termelés és a hulladék által keletkező károk eleve kiküszöbölhetők • Kisebb ártalmatlanítási költségek, kisebb lakossági kiadások • A lerakó kapacitások kihasználtsága optimalizálható

20. Hulladékminimalizálás • A menedzsment elkötelezettsége: szervezés, tervezés • A termelési folyamatok elemzése (hulladék keletkezési helye és oka) • A hulladékminimalizálási lehetőségek azonosítása • Üzemvezetés: leltár, karbantartás, anyagok, veszteségek csökkentése, újrahasználat visszaforgatás • Hulladékszegény technológiák alkalmazása (K+F, innováció) • Termékfejlesztés a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot eredményező termékek irányába • Termékfejlesztés az élelmiszer hulladék csökkentés irányában

21. Melléktermék • Törvényi szabályozás fogja lehetővé tenni a melléktermék külön kezelését • Jelentős pénzügyi hatás: régi adat, szakágazatban 8 mrd Ft érték a melléktermékhez rendelve • A melléktermék kikerül a hulladékokra vonatkozó szabályok alól • A hasznosítást dokumentálni kell

22. Példa melléktermékekre • Sörgyártás, szeszipar – törköly • Növényolajipar – extrahált dara, lecitin • Tartósítóipar – paradicsomtörköly • Gyümölcs feldolgozás – almatörköly, gyümölcs mag • Tejipar - savó

23. További gyakorlati ötletek • Üzemeltetési praktikák: • Tisztítószerek kiválasztása • Hűtővíz, csapadékvíz elválasztása, kezelése • Folyamat - optimalizálás: • Vízhasználat maximalizálás • Újrahasználat, visszaforgatás • Hatékonyság növelés • Megújuló erőforrás alkalmazási lehetőségek kutatása

24. Az elért és mért környezeti eredmény pénzzé tehető • Karbon lábnyom számítás: környezeti mérőszám: ÜHG gázok CO2 egyenértékben való számítása • Emisszió kereskedelem • Presztízs kérdés – karbon lábnyom érték termékeken való jelölése • Karbon lábnyom Workshop az FVM-ben június 17.-én 13.30-kor

25. Köszönöm szíves figyelmüket.