A fogyasztóvédelem szervezeti felépítése, tagozódása, feladatai.

1. A fogyasztóvédelem szervezeti felépítése, tagozódása, feladatai. Samu Béla Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Bp, József krt. 6. 459-4848

2. A kereskedők visszaéléseivel szembeni védelem szinte egyidős az árutermelő társadalmak történetével. A legkorábbi fogyasztóvédelmi szabályok egyike a Bibliából: „Ne legyetek igazságtalanok az ítélkezésben, hosszmérték, súlymérték és az űrmérték használatában. Legyen hiteles a mérleged, a súlyod, hiteles a mértéked és a vékád.” Zsigmond király (1405) idejében az építőmester, ki házat épített és az összedőlve agyoncsapta a ház urát (asszonyát, fiát, szolgálóját), akkor agyon kellett csapni az építő mestert (asszonyát, fiát, szolgálóját). A vásárokon megjelentek a hiteles „kóstoló emberek), akik szemrevételezéssel, avagy tényleges kóstolással minősítették az eladásra kínált árut. (Pl. ha a hal (amely erősen romlékony élelmiszer) aznap nem kelt el a piacon, akkor le kellett vágni a farkát, így megjelölve azt, hogy másnap ne lehessen eladásra kínálni a piacon. Magyarországon a piaci ellátás színvonalát és minőségét -a belkereskedelmi miniszternek alárendelt Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség (korábban Állami Kereskedelmi Felügyelőség). -a minisztériumok minőségellenőrző szervei (KERMI, MEEI, FAIMEI, TEXIMEI, ÉMI, ÁMEI, AGMI, BCK) -az Árhivatal, a Vám és Pénzügyőrség -a Szabványügyi Hivatal és a hozzájuk hasonló szakmai szervek ellenőrizték. 1982 Fogyasztók Országos tanácsa Az 1991. évi XX. Tv alapján jött létre a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. -állami fogyasztóvédelem -lehetőség a „civil” fogyasztóvédelemnek

3. A fogyasztóvédelem intézményrendszere -állami fogyasztóvédelem (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, 19 megyei és fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőség) -önkormányzati fogyasztóvédelem -civil (érdekképviseleti) fogyasztóvédelem

4. Önkormányzati fogyasztóvédelem -az önkormányzati képviselő testület fogyasztóvédelmi vonatkozású határozatai -az önkormányzat jegyzőjének szerteágazó fogyasztóvédelmi jellegű feladat és hatásköre -a fogyasztók önszerveződései -a békéltető testületek -a fogyasztói tanácsadó irodák működésének támogatása

5. A civil (érdekképviseleti) fogyasztóvédelem A fogyasztók önszerveződésében a fogyasztói érdekvédelmet, érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek (pl. egyesületek) alapításában, működtetésében nyilvánul meg

6. Állami fogyasztóvédelem A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) önálló feladat és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, amelynek irányítására a Kormány az ifjúsági, szociális, családügyi és esélyegyenlőségi minisztert jelölte ki. Vezetője: dr. Geri István mb. főigazgató (150 fő)

7. Megyei felügyelőségek Szervezetileg a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok szervezetébe tartoznak és azon belül szakmailag önálló igazgatási szervként működnek az FVF szakirányításával. (megyénként 7-10 fő, főváros 25 fő)

8. Fogyasztóvédelmi feladatok: -megyei felügyelőségek irányítása -országos vizsgálatok összehangolása -elbírálni a felügyelőségek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket -fogyasztóvédelmi politika politika kidolgozásában szakmai részvétel -jogszabálytervezetek véleményezése -a fogyasztóvédelmi jogszabályok megtartásának felügyelete -áruk forgalmazására, szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok betartatása, vizsgálatok fogyasztói ügyekben

9. -termékbiztonsági ellenőrzések, Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer működtetése -általános szerződési feltételek figyelemmel kisérése -fogyasztók minőségi kifogásaival és panaszaival kapcsolatos ügyek intézése -fogyasztóvédelmi feladatot ellátó más állami szervekkel való együttműködés -szakmai segítség a fogyasztói érdekvédelmi szervek tevékenységéhez a fogyasztók oktatásához -fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg -termék-összehasonlító vizsgálatok eredményeinek közzététele

10. Mindezeken túl ellenőrzi: -a áru mérését, elszámolását, a kiállított számla, ill. nyugta helyességét -hatósági árak megtartását -fogyasztók tájékoztatását -közterületi árusítás jogszerűségét -minden fogyasztókat érintő jogszabályi és hatósági előírás megtartását -gazdasági reklámtevékenységet -távollévők között kötött szerződéseket -tisztességtelen szerződési feltételeket -üdülési jogok betartása

11. Intézkedések: -elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését -veszélyes áru forgalomból kivonása, megsemmisítése - elrendelheti az üzlet bezáratását -fogyasztóvédelmi bírságot kiszabni (nincs felső határ) -szabálysértési hatóságként eljárva szabálysértési bírságot szabhat ki a hatáskörébe tartozó szabálysértési tényállások esetén -reklám-felügyeleti eljárás esetén „reklámbírságot” (nincs felső határ) szabhat ki -élelmiszer –forgalmazás területén minőségvédelmi bírságot szabhat ki -a kötelezésre szóló államigazgatási határozatok végre nem hajtása esetén „végrehajtási bírságot” szabhat ki.

12. A piacfelügyeleti tevékenység • A piac szabályozásának egyik eszköze a fogyasztóvédelem. • A fogyasztók életének egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó szabályok: • -forgalomba csak biztonságos áru hozható • -a gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról • -a forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja, ill. tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos • -a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni úgy, hogy a fogyasztó felismerhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó kockázatot • -a gyártó köteles a forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni és megtenni a megelőzésükhöz , illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket.

13. Ennek érdekében a fogyasztóvédelem jogosult: • -tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól • -biztonságossági vizsgálat céljából ingyenesen mintát venni • - biztonságossági vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel az áru forgalmazását megtiltani • -a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás és megfelelőség-tanúsítási kötelezettség alá eső áruk tekintetében ellenőrzi egyrészt ezek meglétét, másrészt azt, hogy az áru megfelel-e a tanúsítványban, szakvéleményben, vagy nyilatkozatban foglaltaknak. • Hiányosság esetén: • -az áru használatából származó veszélyekre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni • -széles körű tájékoztatást elrendelni, hogy a veszélyekről a fogyasztók időben értesüljenek • -az áru forgalmazását korlátozni, vagy megtiltani, ha indokolt akkor az áru megsemmisítését elrendelni.