Olajos Péter 2013. Május 14 kedd MaTáSzSz konferencia, Balatonfüred

1. A 2013 utáni időszak európai energiapolitikájának stratégiai irányai, valamint energetikai célra rendelkezésre álló források Olajos Péter 2013. Május 14 kedd MaTáSzSz konferencia, Balatonfüred

2. 2014–2020EU Költségvetéselőrehaladása 2011. június 29-én mutatta be a Európai Bizottság Kommunikációját „A budgetfor Europe 2020” címmel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. (Kötelezettségek: 1025 Mrd € / EU GNI 1,05%) (HU 150 Mrd €) 2011. július-2013. február között a nehéz gazdasági helyzet miatt 7 tagország (Ausztria, Csehország, Finnország, Németország, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság) 2012. március 26-ig (General AffairsCouncil meeting) kardoskodott a mellett, hogy a következő 7 éves pénzügyi keret (MFF) 100 milliárd €-val csökkentjen, sőt Svédország €100 milliárdnál is többet akart csökkenteni. 2013. február 8-án, Európai Unió vezetői megállapodtak abban , hogy a költségvetést megvágják 3.3%-kal (33.4 Mrd €); ezt terjesztették a Európai Parlament elé, egy esetleges EP jóváhagyást követően még minden tagország Parlamentjének is ratifikálnia kell; Ha ez így történne, ez lenne az első csökkentés az EU költségvetés 56 éves történetében. (2007-14 Költségvetés: 993 Mrd €) 2013. április 24.-én - Az Európai Parlament döntött arról, hogy elhalasztja a tárgyalások megkezdését a tanáccsal és a Bizottsággal az új MFF-et illetően.

3. Lewandowski az MFF tárgyalások vezetője: "We are running out of time!" Pénzügyi Programozásért és a Költségvetésért felelősEU BiztosJanusz Lewandowski: „Aggódok, hogy kifutunk az időbőlhogy Európának egy stabil, biztonságos pénzügyi keretet adjunk az elkövetkezendő 7 évre. Vállalkozásaink, tudósaink, NGO-inkés városaink nagyon nagy szükségük van az EU forrásokra, párhuzamosan azzal, hogy a tagországok csökkentik a beruházásokat, a bankok pedig a kölcsönzésüket. Ezért az Európai Bizottság nem kímélve semmilyen energiát hogy tárgyalóasztalhoz hozza a feleket a lehető legrövidebb időn belül. Megteszünk mindent az intézményközi patthelyzet feloldására, félmilliárd európai érdekében.” 2013/I. 2013/II.

4. Az EU költségvetések belső szerkezetei

5. Energiapolitikai célok Az energiapolitika fontossága jól tükröződik a több éves pénzügyi keretben (2014-2020) A prioritás ezen időszakban a következő lesz: 1. infrastruktúra, 2. technológia és innováció, 3. energiahatékonyság, 4. megújulók, 5. nukleáris biztonság és –leszerelés, ártalmatlanítás

6. 1. Energia Infrastruktúra Az EU célja, hogy biztosítsa hogy a stratégiai energia termelési, szállítási hálózat és a szükséges tároló kapacitások elkészülhessenek 2020-ig. Egy modern energia infrastruktúra elengedhetetlen feltétele az integrált energia piacnak, és az energia és klíma célkitűzések megvalósításának. Európa kénytelen modernizálni és kiszélesíteni energia hálózatát hogy integrálhassa a megújuló energiákat és növelhesse az energia ellátásbiztonságát. Szintén szükséges az okosmérők és –hálózatok kiterjesztése, hogy energiát spórolhassunk és jobb legyen az energia menedzsmentje a hálózatnak. A Bizottság identifikált 12 „priority corridors and areas” a villamos áram, földgáz, olaj, CO2 szállítási hálózatokra, amelyeket fejleszteni és megvalósítani szándékszik.

7. 2. Technológia és Innováció • Az EU-nak ahhoz, hogy elérje 2020-as és 2050-es CO2 csökkentési céljait szüksége van arra, hogy kifejlesszen és alkalmazzon nagy hatásfokú „low-carbon” technológiákat. • EU ezért ezen a területen felállított egy un. „Strategicenergytechnologiesplan” (SET-Plan), amely tartalmazza a szükséges számokat, terveket, megvalósítási elképzeléseket, forrásokat valamint a nemzetközi együttműködési lehetőségeket.

8. 3. Megújulók AzEU célja az energia 20%-nak megújuló forrásokból történő előállítása 2020-ig. Megújulók: Biomassza, nap, szél, víz (áramlási és hullám is), földhő. Több megújuló energia, nagyobb ÜHG csökkenés, kisebb függés az energiaimporttól. A megújuló energia ipar, elősegíti a technológiai innovációt és a foglalkoztatást.

9. 3.a. RES és a távhőtermelés tüzelőanyagai PJ EU-27 Forrás: EU Energy in Figures – Statistical Pocketbook 2012, Stróbl Antal

10. 3.b Bruttó távhőtermelés az EU-27-ben (2010) PJ

11. 2008-tól minden évben több mint a fele az új erőműveknek RES! 3.c Új erőműi kapacitások

12. 4. Energiahatékonyság Az EU célja 20%-kal csökkenteni Európa éves primer energia fogyasztását 2020-ra. A Bizottság számos intézkedést javasolt az energiahatékonyság növelésére a lánc minden eleménél: előállítás, átalakítás, elosztás, szállítás, és a végső fogyasztás, felhasználás. Az itt indítandó programok a tömegközlekedésre és az épületállományra koncentrálnak, ahol a legnagyobbak a megtakarítási lehetőségek. Egyéb programok pl: az okos mérés valamint egyértelműbb és szavatosabb termék és berendezés címkézés. Jövőkép/kérdések: Új Panel program?

13. 5. Nukleáris biztonság és leszerelés Az Euratom Szerződés alapján az EU célja, hogy gondoskodjon a nukleáris energia a biztonságos és fenntartható használatáról az által hogy fejleszti és átülteti a közös EU jogi keretekbe a legmagasabb biztonsági előírásokat. Segít azokat az országoknak (EU-n kívül is) amelyek a korábbi nukleáris működésből származó veszélyeket el kívánják hárítani. ITER – Cadarche – Tokamak Mágneses Fúzió

14. Energiapolitika Finanszírozása

15. Kohéziós Politika és a Regionális Alapoknagyobb koordinációja: CSF A következő 7 éves EU költségvetés (2014-2020), már tartalmazz egy új un.: Common Strategic Framework (CSF) nevű rendszert. Ez a rendszer az EU, a nemzeti, a regionális, és a helyi hatóságok között szándékszik működni, annak érdekében, hogy koordinálják a különböző pénzügyi Alapokat, melyek a múltban sok hasonló típusú projektet támogattak egymástól függetlenül. 2014-2020 között a CSF-benharmonizálásra kerül az - Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), - Kohéziós Alap (CF), - Agrár és Vidékfejlesztési Alapon (EAFRD) így a zöldgazdaság minden részeleme. Felgyorsítva a törvényhozást és annak implementálását is.

16. Új Regionális Fejlesztési Alap A költségvetési javaslat szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERDF) energiahatékonyságra és megújuló energiárakell költeni - a fejlett és átmeneti régiókban a támogatás 20%-kát, - a kevésbé fejlett régiókban pedig 6%-kát! Ez körülbelül 17 Milliárd euró, azaz közel kétszer annyi mint eddig volt.

17. Kohéziós Politikagazdasági, szociális és területi kohézió: 376 Mrd€ • Koncentráltabb finanszírozás, kevesebb prioritás! • Nagyobb figyelem a tagországi előrehaladás monitorizálásában. A Költségvetés jelen állása szerinti felosztása: • Régiók konvergenciája163 Milliárd € • Átmeneti régiók 39Milliárd € • Versenyképes Régiók53Milliárd € • Területi együttműködés12 Milliárd € • Kohéziós Alap68 Milliárd € • Legtávolabbi és legkevésbé lakott régióknak: 0.926 Mrd € • Új Alap! Connecting Europe Facility (CEF) 40Mrd € ERDF + SF

18. Új Infrastruktúra Alap: CEF (Connecting Europe Facility): 40Mrd€ Európa gazdaságának jövője egy okos, fenntartható és teljes mértékben összekötött közlekedési-, energia-, és digitális hálózatot követel meg. Ez az európai egységes piac végső formájának és az Európa 2020-as célok teljesítésének is a záloga. A CEF leginkább határon átnyúló projekteket támogat. Tervezett költségvetés(2014-2020): 40 Mrd € • Energia –9.1 Mrd € • Transzport –21.7 Mrd€ • ICT/Digital –9.2 Mrd€

19. EEPR 2009-ben hozták létre, a gazdasági válság és az EU energetikai céljai kezelésére. A majd 4 Mrd Eurót energetikai projektek ko-finanszírozására lehetett felhasználni Célok: • Gazdasági pezsgés • Energiabiztonság növelése • CO2 csökkentés 59 energiainfrastruktúraproject kapott támogatást: 44 gázésvillamos energiaprojektek, 9 offshore szél projekt és 6 carbon capture and storage (CCS)projekt.

20. 2013 március:megjelent a következőIntelligent Europe Energy III (IEE III) végső riportja. Intelligent Europe Energy az egyike aCompetitiveness and Innovation Framework Programme(CIP) három pillérjének. A megelőző 2007 -2013 uniós költségvetésben 730 millióeuró volt az IEE II programjaira. • Az új költségvetésben (2014-2020), az IEE III része lesz Horizon 2020 framework programnak: a költségvetés legnagyobb részét éves programkiírásokon keresztül 3 fő célra irányozták elő: • nagyobb energiahatékonyság; • több megújulóenergia; • jobbközlekedés és szállítás. Mindezek fenntartható, hatékony és versenyképes energetikai rendszereken keresztül, melyek figyelembe veszik a véges források létét, a növekedő energiaigényeket és a klímaváltozást.

21. A kutatáspolitikát érintő újdonságok: egységes keret, -célok, -finaszírozás • Egységes Keret. A kutatás és fejlesztés közös stratégiai keretének (amelyet Horizont 2020-nak hívnak majd) létrehozása azt jelenti, hogy a három meglévő kutatási és innovációs program (FP7, a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet-EIT) egységes keretet kap. ++ • A keret szorosan kapcsolódik majd a fő ágazati szakpolitikai prioritásokhoz, mint például az egészségügy, az élelmezésbiztonság és a biogazdaság, az energiaügy és az éghajlatváltozás. • Az Európai Technológiai Intézet (EIT) a Horizont 2020 program részét képezi majd, és jelentős szerepet fog játszani a tudásháromszög három oldalának (oktatás, innováció és kutatás) a tudás- és innovációs közösségek révén történő közelítésében. • A finanszírozási oldalon innovatív pénzügyi eszközök segítik a magántőke bevonását. Egyaránt ösztönözni fogják a köz- és magánszféra közötti partnerséget (PPP), valamint a közszféra szereplői közötti partnerséget. A finanszírozási programokat egységesítik és egyszerűsítik. Hasonlóképpen valamennyi finanszírozási program esetében egységes szabályrendszert alakítanak ki a részvételre, az auditra, a támogatási struktúrákra, az eredmények terjesztésére és a visszatérítési rendszerekre vonatkozóan.

22. Horizon 2020 A következő EU Kutatási és Innovációs keretprogram A Horizon 2020 új uniós K+F+I keretprogramja 2014 január 1-től indul. A keretprogramra vonatkozó javaslat szintén az EP és a Tanács közötti egyeztetés és együttdöntés tárgya. A Bizottság javaslata szerint 3 fő prioritás lenne benne: 1.Excellent Science 2.Industrial Leadership 3.Societal Challenges Javasolt költségvetés: 80 Mrd Euro Ezta forrástjelentős, a strukturálisalapokbólszármazótámogatás (60 milliárd EUR a 2007-2013 közöttiidőszakban) egészítiki. 6,5 B EUR

23. Európai Beruházási Bank EIB RE & EE lendinginthe EU Region* 2005-2009

24. Összefoglalás • Az energiapolitika és az energetika egyre szervesebb részét képezi az EU közös politikájának és költségvetésének; • Uniós támogatásra az innovatív, zöld, energiahatékony és országokat összekötő infrastruktúra projektek számíthatnak; • A hazai kiírások (közvetett uniós) források az aktuális hazai kormányzati döntésektől függnek majd, de várhatóan erősebb brüsszeli kontroll és determináció mellett • A távhő szektor uniós irányból is változások, kihívások és lehetőségek elé néz: épületenergetikai szigorítások, növekvő megújuló részarány integrálása, új K+F+I megoldások, CO2 kibocsájtási előírások (kvóták), levegő szennyezettségi határértékek (PM10, 2,5),… • EU filozófia: Pro-aktivitás, felkészülés a változásokra, projekt-előkészítési támogatások (Széchenyi István vs Pató Pál)

25. Köszönöm a figyelmet! peter.olajos@greenplayer.hu