LOGISZTIKA

1. LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar

2. Ellátási-elosztási logisztika8. előadás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

3. Az ellátási-elosztási logisztika feladatai • Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek: • a megfelelő időpontban, • a megfelelő mennyiségben, • és minőségben rendelkezésre álljanak. • Az ellátási (beszerzési) logisztika a vállalati anyagellátással (beszerzéssel) kapcsolatos anyagáramlást és az ehhez kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi, továbbá emellett ugyancsak közreműködik a beszerzéssel, anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

4. Az ellátási (beszerzési) logisztika főbb kapcsolatai és feladatai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

5. A vállalati elosztás (értékesítési) logisztika feladatai • A vállalati elosztás (értékesítési) logisztika azért felelős, hogy: • a vállalatnál előállított késztermékek a kellő időpontban, • a megfelelő mennyiségben, • és minőségben a vevők (felhasználók) rendelkezésre álljanak. • Ennek érdekében a késztermék-raktártól- a különböző értékesítési csatornákon át - a vevőkig (felhasználókig) terjedő áruáramlást (elosztást) és az ehhez kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

6. A vállalati elosztási (értékesítési) logisztika főbb kapcsolatai és feladatai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

7. A justintime (JIT)-elvű anyagellátás • A justintime (JIT, percre kész)-elvű anyagellátás esetén a felhasználó (vevő, gyártó) a termelési folyamat mindenkori igényeinek megfelelő ütemezésben hívja le a rendeléseket a beszállítóktól. • Japánban már a hetvenes évek óta eredményesen alkalmazzák, de a nyolcvanas évek óta a nyugat-európai országokban is egyre szélesebb körben alkalmazzák. • A szállítások lebonyolításával gyakran erre a feladatra specializálódott logisztikai szolgáltató (pl. szállítmányozó) vállalatot bíznak meg. • Ezek a vállalatok a szállítás mellett rendszerint egyéb kiegészítő tevékenységek, pl.: komissiózás, csomagolás, egységrakomány-képzés elvégzésére is vállalkoznak. Just intime = éppen időben (tükörfordításban) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

8. A JIT anyagellátásba való bekapcsolódások módjai A szolgáltató szállítmányozó vállalatok háromféle változatban kapcsolódhatnak be az iparvállalatok JIT-koncepciója anyagellátásába: • a beszállító és a felhasználó közötti közvetlen szállításokat bonyolítják le; • az egy adott körzetben levő beszállítók küldeményeit összegyűjtik, majd együtt továbbítják az iparvállalathoz; • a különböző beszállítók által feladott küldeményeket először egy kihelyezett (ellátó) raktárba szállítják, majd innen továbbítják a felhasználó iparvállalathoz . Koncepció = elgondolás, terv. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

9. A JIT anyagellátásba való bekapcsolódások módjai és A szállítmányozó vállalatok bekapcsolódási lehetőségei az iparvállalatok JIT -koncepciójú anyagellátásába: (részletesebben lásd a következő dián) • a, közvetlen szállítás; • b, szállítás gyűjtőjáratokkal; • c, szállítás gyűjtőjáratokkal, közbenső tárolás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

10. A beszállító-felhasználó (vevő) közötti JIT kapcsolatok fokozatai • Szakaszos ellátás (hetente egyszer vagy többször van beszállítás); • folyamatos ellátás (egy tennék esetén, az átmeneti tárolás a szállítóeszközön történik); • Kanban-rendszer (kanban = kártya; napi pontosságú finomirányításra alkalmas); • a gyártással szinkron ellátás ütemtároló stratégia (sokféle változatban előállított nagy értékű alkatrészek esetében alkalmazzák); • gyártással szinkron folyamatos ellátás beszállító-felhasználó kapcsolat (legnehezebben megvalósítható, on-line kapcsolat szükséges). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

11. KANBAN rendszerek • A kanban a „Just In Time” nevű vezetéselméleti gyártási rendszerben használatos japán fogalom, melynek szószerinti jelentése „jel”, vagy „utasítás kártya”. • A kanban funkciói: • Utasítás termelésre vagy szállításra: • Megmutatja, hogy melyik termékből, mennyit (kanbanon szereplő információk), és mikor (amikor a kanbant leveszik) kell gyártani, szállítani. • A vizuális irányítás eszköze: • Eszköz a túltermelés elkerülésére, • Eszköz a szabálytalan termelési sebesség felismerésére. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

12. Szerelősorok KANBAN elvű alkatrész ellátása • A szerelősorok KANBAN elvű alkatrészellátásával jelentős eredmények érhetők el a: • A szerelés átfutási idejének a csökkentésében, • a szerelősorok kihasználásában, • a műveletközi készletek csökkentésében, • az alkatrész és a termékkövetés megválasztásában. • A KANBAN elvű alkatrészellátás alatt azt kell érteni, hogy az egyes szerelőhelyek munkahelyi tárolói percre készen kapják a KANBAN ládákban vagy kocsikban éppen szükséges alkatrészeket. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

13. Szerelősorok KANBAN elvű alkatrész ellátása KST = késztermék-tároló SHT= szerelőhelyi tároló Debreceni Egyetem Műszaki Kar

14. A szerelősor alkatrész ellátását koordináló számítógépes logisztikai rendszer SHT= szerelőhelyi tároló Debreceni Egyetem Műszaki Kar

15. A szállítmányozó vállalatok bekapcsolódási lehetőségei Közvetlen szállítás Szállítás gyűjtőjáratokkal Szállítás gyűjtőjáratokkal, közbenső tárolás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

16. JIT-elvű anyagellátás legfontosabb feltétele • A JIT-elvű anyagellátás legfontosabb feltétele az egymástól független beszállító és felhasználó vállalatok közötti szoros partneri kapcsolat. • E kapcsolat alapját azok a hosszútávra szóló keret-megállapítások képezik, amelyek a beszállító termelési kapacitásának lekötését, előre tervezhetőségét hivatottak biztosítani. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

17. Az alkatrészek értéke (térfogata), a készletek és a gyári rugalmasság közötti összefüggés a JIT-kapcsolatok különböző fokozatai esetén Debreceni Egyetem Műszaki Kar

18. A JIT megvalósításának főbb lépései • a koncepcióba bevonandó anyagok, alkatrészek kiválasztása; • a beszállítók megválasztása; • az információáramlás kialakítása; • anyagáramlási (szállítási) és raktározási koncepció kialakítása; • a minőségbiztosítási koncepció kialakítása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

19. A JIT-elvű anyagellátás megvalósításának előnyei Debreceni Egyetem Műszaki Kar

20. Termékelemzés alapján történő csoportosítások • Az ABC elemzésekkel pl. az érték szempontjából meghatározó jelentőségű termékek határolhatók be. • Az XYZ elemzés során a felhasználás ingadozása és az előrejelzés pontossága szerint csoportosíthatók a termékek. • A raktárak konszignációs vagy szerződésesraktárként üzemeltethetők. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

21. A konszignációs raktárak • A konszignációs raktárak esetében a felhasználó raktárterületet bocsát a beszállító rendelkezésére, ahol a beszállítónak egyelőre meghatározott minimális készletszint tartását kell biztosítani. • A felhasználó a mindenkori igénye szerint le tudja hívni a gyártáshoz szükséges anyagokat, alkatrészeket az általában a gyártás helye közelében levő raktárból, a kivételt természetesen mindenkor azonnal jeleznie kell a beszállítónak, hogy a mindenkori készletmennyiséggel tisztában legyen. • A tulajdonváltás az áru fizikai kivételekor megy végbe, a számla fizetése csak ettől az időponttól kezdve esedékes. Konszignáció = feljegyzés, jegyzék Debreceni Egyetem Műszaki Kar

22. A szerződéses raktárak • A szerződéses raktárakat általában a felhasználó hely közelében telepítik, azért, hogy a gyártó vonal minél gyorsabban, nagy gyakorisággal kiszolgálható legyen. • Többnyire a különböző beszállítók termékeit tárolják itt. • A betárolt áru a felhasználási helyre való kiszállításig a beszállító tulajdonában marad. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

23. „Makeorbuy” (Gyártani vagy venni) típusú döntések • A make - egy adott alkatrész vagy alkatrészcsoport saját gyártását, illetve az adott tevékenység saját vállalat által történő elvégzését jelenti. • A buy - egy adott alkatrész vagy alkatrészcsoport külső forrásból való beszerzését, illetve adott tevékenység más vállalattal, vállalkozásával való elvégeztetését fejezi ki. • A minél hatékonyabb működtetés érdekében, ezért a beszerzések előkészítésekor gyakran van szükség "makeorbuy" típusú döntések meghozatalára. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

24. „Makeorbuy” (Gyártani vagy venni) típusú döntések • A vásárlást előirányzó (buy) típusú döntések a gyártási mélység csökkenését eredményezik. • A "makeorbuy" döntések nemcsak a gyártási, hanem egyéb vállalati (pl. számítástechnikai, csomagolási stb.) tevékenységekkel kapcsolatban is felmerülhetnek. • Insourcing alatt ekkor azt értik, ha a vállalat amellett dönt, hogy az adott tevékenységet saját maga hajtja végre, outsorucing alatt pedig azt értik, hogy a vállalat az adott tevékenységet valamilyen külső szolgáltató vállalattal végezteti el. Insourcing = belső forrás Outsourcing = külső forrás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

25. Az outsourcing térhódítása • A fejlett ipari országokban a logisztika területén is általános tendencia, hogy nő az outsourcing aránya. • A vállalatok egyre több logisztikai funkció (pl. szállítás, csomagolás, hulladékkezelés) teljesítésével bíznak meg arra szakosodott logisztikai szolgáltató vállalatot. • Ennek oka, hogy a meghatározott logisztikai teljesítmények előállítására specializálódott vállalatok nagyobb hatékonysággal tudják a logisztikai feladatokat megoldani. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

26. A készletszabályozás • A készletszabályozás feladata adott termelési, fogyasztási stb. folyamatrendszer anyag-, alkatrész-, termék stb. - szükségletének kielégítése; • általában gazdasági szempontok alapján optimalizált készlet meghatározása és annak dinamikus szinten tartása, hagyományos (nem JIT -elvű) folyamatok esetében. • A szükségesnél nagyobb készletek esetében ugyanis nagy eszközlekötés, a jelentős helyszükséglet stb. következtében a költségek megemelkednek, a kívánatosnál kisebb készletek mellett pedig zavar keletkezhet az ellátási, a termelési vagy az elosztási folyamatban. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

27. A készletezési rendszer struktúrája Debreceni Egyetem Műszaki Kar

28. Az anyagi- és a szabályozó rendszer feladata a készletszabályozásban • Az előzőekben megfogalmazott feladat csak egy jól működő, összehangoltan dolgozó anyagi és szabályozó rendszerrel oldható meg. • Az anyagi rendszer feladata a készletezésnek, mint anyagi folyamatnak megvalósítása: az igény jelentkezésekor a készlet csökkentése, az utánpótlás beérkezésekor a készlet feltöltése. • A szabályozó rendszer feladata a készletezési stratégia működtetése, a környezetből és az anyagi folyamatból származó információk fogadása, feldolgozása, továbbítása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

29. A be- és kiszállítási rendszer A be- és kiszállítás rendszerint a következő alapesetek valamelyike szerint alakul: • szakaszos beszállítás-folyamatos kiszállítás; • folyamatos beszállítás-szakaszos kiszállítás; • szakaszos beszállítás-szakaszos kiszállítás; • folyamatos beszállítás-folyamatos kiszállítás (a raktározás a biztonsági készletekre korlátozódik). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

30. A készletváltozás fogalmai • A készletváltozással összefüggő fontosabb fogalmak között a: • nyitó- és a zárókészletet, • a jelentésköteles készletet, • az időegységre vonatkoztatott szükségletet, • az utánpótlási időt, • a rendelési időközt • és a forgási időt kell megemlíteni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

31. A készletváltozás fogalmai • A nyitókészlet (Qny) a készletpolitika kialakítását képező időszak indulásakor a zárókészlet (Qz) az időszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet. A raktározási gyakorlatban az időszakonként esedékes leltározás során felvett készletet is nyitó-zárókészletnek szokták kezelni. • A jelentésköteles készlet (Qj) a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti szükséglet. ha készlethiányt nem engednek meg, vagy ha a biztonsági készleteket állandó értékén akarják tartani, a jelentésköteles készletszint elérésekor megrendelést kell feladni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

32. A készletváltozás fogalmai • A rendelési készletnagyság (q) az esetenként megrendelt árumennyiség. • A biztonsági készlet (Qb) tartalékolt árumennyiség, amely a szükséglet (kereslet) véletlen ingadozásai mellett is kellő biztonságú kereslet-kielégítést tesz lehetővé. • Maximális készlet (Qmax) a megrendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege: Qmax = q + Qb. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

33. A készletváltozás fogalmai • Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet meghatározott (determinisztikus), véletlenszerű, de statisztikailag stabil (sztochasztikus), véletlenszerű, de statisztikailag instabil (idényszerű) és ismeretlen. • Az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség beszállításáig eltelt idő. • A rendelési időköz vagy rendelési periódus (tf) két rendelés között eltelt idő; más értelmezésben a rendelési tételnagyság és az időegységre vonatkoztatott szükséglet hányadosa: • A forgási idő (tr) a készlet cserélődő részének kiszállítása alatt eltelt idő. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

34. Elosztási rendszerek • Az elosztási rendszerek feladata: • az áruk (kész- és félkész termékek, alkatrészek stb.) elosztásának tervezése, • szervezése, • irányítása • és ellenőrzése a termelőüzem készáru raktárától a felhasználókig (végső fogyasztókig). • A cél olyan áru- és a hozzá tartozó információáram létrehozása, amely a felhasználók, fogyasztók igényeinek legjobb kielégítését biztosítja. • Az elosztási rendszerek elemekből (feladó-, fogadóhelyek, raktárak) és az elemek közötti kapcsolatokból (pl. szállítópályák, információs csatornák) állnak. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

35. Elosztási rendszerek • A logisztikai (fizikai) elosztási rendszerek a szállítás és raktározás révén teszik lehetővé a térbeli és időbeli különbségek áthidalását. • A kereskedelmi lépcsők száma szerint (mint ahogyan ezt a következő dián megfigyelhetjük) különbséget kell tenni a közvetlen és a közvetett elosztás között. • A közvetett elosztás több lépcsőben mehet végbe. • Valamennyi elosztási rendszerben követelmény a célirányos információs rendszer kiépítése. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

36. Az elosztási rendszerek kereskedelmi lépcsők szerint megkülönböztetett alapesetei Debreceni Egyetem Műszaki Kar

37. Elosztási rendszerek • Az elosztási rendszerekben túlsúlyba kerülnek olyan döntési feladatok, mint az elosztási stratégiák, az elosztási járatok összeállítása, stb. • Az ilyen rendszerekre jellemző, hogy nagyszámú információ áttekintése alapján nem csupán matematikailag tisztázott algoritmusok szerint, hanem számos heurisztikus jellegű elem bevonásával kell döntéseket hozni. • Így az adatfeldolgozó rendszerek a döntés előkészítéséhez nyújtanak megfelelően strukturált, statisztikailag kiértékelt, vizuálisan jól áttekinthető adatokat (pl. táblázatok, diagramok, stb.). Egy ilyen számítógéppel támogatott információs és irányítási rendszer átfogó vázlatát szemlélteti a következő dia. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

38. A számítógéppel támogatott elosztási információs és irányítási rendszer elemei Debreceni Egyetem Műszaki Kar

39. Elosztási rendszerek • Az ábrán a modellbankba sorolható matematikailag tisztázott algoritmusok alapjait már korábban kidolgozták. • Konkrét gyakorlati felhasználásukra azonban csak a napjaink elosztási rendszereit irányító számítógépes, táv-adatátviteli integrált alrendszerekben kerül sor. • Ezeknek a módszereknek az alkalmazásához egyrészt naprakész, on-line információkra (igény. és készségadatok), másrészt nagy mennyiségű háttéradatra (költségek, tarifák, topológiai adatok) van szükség. Ezt pedig csak napjaink rendszerei teszik lehetővé. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

40. Elosztási rendszerek • Az elosztási rendszerekben levő különböző raktárak - irányítási szempontból - elosztó központi funkciót töltenek be. • Ezeknek az elosztó központoknak fő funkciója a hozzájuk tartozó földrajzi körzetben felmerülő fogyasztói igények kielégítése, valamint az igények kielégítésével kapcsolatos szállítási, rakodási, tárolási feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások egymáshoz rendelése. • Az optimalizálás és a feladat végrehajtása nagy tömegű adat együttes kezelése útján oldható meg. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

41. Az elosztás-irányító rendszer Az elosztás-irányító rendszer szállítás irányítási alrendszere modulcsoportokból építhető fel: • 1. A fuvarigények összeállítása modu1csoport. • 2. A térképi infonnációs rendszer modulcsoport. • 3. Útvonal optimalizálás modulcsoport. • 4. Járattervezés modulcsoport. • 5. Információ szolgáltató modulcsoport. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

42. A csomagolás szerepe a logisztikában • A csomagolás a terméket körülvevő ideiglenes védőburkolatot és annak előállításához szükséges műveletek, folyamatok összességét jelenti. • A csomagolásnak: kiemelkedő szerepe van az anyagi javak piaci és használati értékének megóvásában, sőt növelésében. A csomagolás jelentős szerepet tölt be a logisztikai rendszerekben az anyag- és információáramlás hatékonyabbá tételében, az élő- és holtmunkaszükséglet csökkentésében. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

43. A csomagolás szerepe a logisztikában • A csomagolási tevékenységgel kapcsolatban minden elem, vagyis a csomagoló szerek gyártása és a csomagolástechnológia, természeti erőforrásokat (anyagot és energiát) vesz igénybe, illetve talaj-, víz- és légszennyezés formájában környezetterhelést okoz. • A csomagolás, mint a termék megjelenítője, a piacgazdaságban a versenyképesség egyik meghatározó eleme. • A csomagolás alapvető műszaki feladata a termék megóvása a külső határoktól. A veszélyes áruk esetében éppen fordított a helyzet. A csomagolásnak a környezetet kell megvédenie. A csomagolás a termékértékesítésben fontos ún. marketing-jellegű feladatot lát el. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

44. A csomagolás típusai • A fogyasztói csomagolás - szerepéből eredően - a leghosszabban tartózkodik a logisztikai láncban, egészen a végső felhasználóig "kíséri" a terméket. • A gyűjtőcsomagolás meghatározott mennyiségű azonos tennék vagy fogyasztói csomagolás ideiglenes védőburkolata. Kifejezett célja az elosztási logisztika támogatása. • A szállítási csomagolás az elosztási logisztika igazi eszköze. Szöveggel, ábrával, alfanumerikus jelekkel, vonalkóddal adja meg a termékre, a tömegre, a kezelésre és az esetleges veszélyességre vonatkozó alapvető tudnivalókat. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

45. A csomagolás szerepe a logisztikában • Az egységrakomány csomagolástechnikai szempontból a legnagyobb kezelési egységet jelenti. • Az esetek döntő többségében a csomagolás a termék-előállítás szervesen kapcsolódó része. A csomagolást, azaz a termékek ideiglenes védőburkolatba helyezését közvetlenül a gyártás befejeztét követően, ritkábban a gyártástechnológiai folyamat egyik műveleteként végzik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

46. A hulladékkezelés sajátos logisztikai problémái • Mindennemű termelési folyamat hatással van a környezetre, természeti erőforrásokat vesz igénybe, illetve különféle módon szennyezi a talajt, az élővizeket és a légkört. • A szennyeződések egyik ismert formája a hulladék, vagyis az anyagok olyan sajátos köre, amelyet tulajdonosa adott műszaki, gazdasági és társadalmi körülmények között nem tud vagy nem akar felhasználni vagy értékesíteni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

47. A hulladékkezelés sajátos logisztikai problémái • A hulladékkezelési logisztikának a jogi, műszaki szabályzás szempontjából is több sajátos vonása van. Az alapvető különbség a logisztika egyéb területeivel szemben az, hogy a hulladékkezelésre jóval szélesebb kört felölelő és szigorúbb előírások érvényesek. • A hulladékkezelési logisztika fő feladatai időrendi sorrendben: • gyűjtés, • osztályozás, • visszaszállítás, • újrahasznosítás, illetve megsemmisítés (végső tárolás vagy égetés), • nyilvántartás és ügyvitel. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

48. A csomagolási hulladékok másodlagos alapanyagkénti hasznosításához szükséges logisztikai körfolyamat. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

49. Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra! Debreceni Egyetem Műszaki Kar