A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci esélyeinek javítása

1. A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci esélyeinek javítása Siófok, 2007. augusztus 30. Szellő János

2. Hátrányos helyzet, hátrányos szemlélet • Az esélyegyenlőség mint meghatá-rozó alap • Hátrányos helyzet (munkaerő-piaci hátrányok, nemek közötti egyenlőt-lenségek stb.) • Előítéletek, diszkrimináció, szegre-gáció • „Szegénységi csapda”

3. Munkaerő-piaci hátrányok • Család – munkahely – inaktivitás • Átalakult gazdasági szerkezet, ala-csony iskolai végzettség • Területi egyenlőtlenségek – vidékiség • A szociális ellátórendszer hiányossá-gai • Közvetett vagy rejtett diszkrimináció

4. Szemléletváltás az Európai Unióban • Holisztikus emberkép • Segély helyett munkát • Partnerség, mint az EU egyik legfon-tosabb prioritása: - a „nyerjünk együtt” kultúra, - a közösségi szemlélet, - a hozzáférhetőség.

5. A foglalkoztatáspolitika új aspektusai, specifikus céljai* • Az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci aktivitásának növelése, • A munkaerő-kereslet bővítése, több és jobb munkahely teremtése • A kereslet és kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése * Új Magyarország Fejlesztési Terv

6. A Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritásai • A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztön-zése • Az alkalmazkodóképesség javítása • Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek • Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén

7. Meghatározó törvények és jogszabályok • 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatásról • 1993. évi III. tv. a szociális igazga-tásról • 177/2005. Kormányrendelet a meg-változott munkaképességű munka-vállók foglalkoztatásának támogatá-sáról • 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabi-litációs járadékról

8. A foglalkoztatási törvény keretjellegű változásai • A szervezeti keretek változása a kapcsolódó 291/2006. kormányren-delettel • A támogatási rendszer változása a kapcsolódó 6/1996. MüM rendelettel • A szolgáltatási rendszer változása a kapcsolódó 30/ 2000. GM rendelettel

9. Szervezeti keretek változásai • Regionális Munkaügyi Központ: jogi személy, önállóan gazdálkodó, köz- ponti költségvetési szervezet • Egységei: - központi szervezeti egységek - kirendeltségek • Az országban 7 regionális munkaügyi központ működik

10. Támogatási rendszer átalakítása Az átalakítás célrendszere: • A közösségi joggal történő további harmonizáció • A támogatási rendszer áttekinthetősége • Párhuzamos támogatások megszüntetése • Eredményesebb felhasználás

11. Megmaradt, illetve átalakított támogatások • Közhasznú munka támogatása • Képzés és átképzés • Vállalkozóvá válás támogatása • Bértámogatás • Munkahelyteremtés támogatása • Munkaerő-piaci programok • Szolgáltatások támogatása (30/2000. GM)

13. Hátrányos helyzetű rétegek a munkaerőpiacon • Pályakezdők • Álláskereső nők • Megváltozott munkaképességű munkavállalók • Tartósan munkanélküliek • Roma álláskeresők

14. Pályakezdők

15. A potenciális célcsoport nagysága • Általános iskolai tanuló: 88 540 fő • Középiskolás: 47 732 fő • Egyetemi főiskolai hallgató, illetve érettségi után szakképzésben részesülő tanuló: 22 269 fő régiós szinten * KSH Mikrocenzus 2005. 9. iskolázottsági adatok

16. Problémák • Ellentmondásos pályaválasztást segítő rendszer • Szülői kényszer, tanári akarat? • Módszertani hiányosságok • Kiművelt emberfők, „diplomája legyen a gyereknek” • Hiányzó fiatal szakmunkások • Alacsony iskolai végzettség, mint meghatározó hátrány

17. Ami rendelkezésre áll • Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) információs és szolgáltató rendszere kiépült • Prevenciós szint, tanácsadási rendszer áll rendelkezésre • Az ÁFSZ rendelkezik olyan aktivizáló, támogató eszközökkel, amelyek elősegíthetik a fiatalok pályaválasz-tását.

18. Álláskereső nők

19. Munkaerő-piaci hátrányok • Család – munkahely – inaktivitás • Átalakult gazdasági szerkezet • Területi egyenlőtlenségek – vidékiség • A szociális ellátórendszer hiányossá-gai (óvodák, bölcsődék stb.) • Közvetett vagy rejtett diszkrimináció

20. Következtetések • Komplex, innovatív programok meg-tervezése és megvalósítása a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítására • Kapacitásfejlesztés a nők munkába állását segítő szolgáltatások kialakí-tásával • Mindenki számára elérhető család-segítés

21. Roma álláskeresők

22. Problémák • Alacsony iskolázottság • Hozott negatív örökségek • Információhiány • „Mit kezdjünk önmagunkkal” • Magas munkanélküliség • Szocializációs és szociális hátrányok • Előítéletek

23. Meglévő adottságok • Hozott örökség pozitív elemei • A meglévő roma szervező erő • Támogatási rendszerek • Eredmények a foglalkoztatás, képzés és átképzés, a kultúra területén

24. Szükségletek • Munkahelyek teremtése • A foglalkoztathatóság elősegítése, felzárkóztatás • Interperszonális kapcsolatok • Integrált foglalkoztatás • Partnerség, társadalmi párbeszéd

25. Lehetőségek • Információs, kommunikációs rend- szerek fejlesztése • Átfogó szolgáltatási rendszer biztosítása • Komplex foglalkoztatási programok • Foglalkoztatási partnerség • Összefogás a szemléleti hátrányok enyhítésére, leküzdésére

26. Megváltozott munkaképes-ségű munkavállalók

27. A Dél-Dunántúli régió helyzete • A munkaerő-piaci helyzet jelenleg nem kedvező a hátrányos helyzetű szabad munkaerő számára • A régióban élő fogyatékos emberek száma eléri a 46 ezer főt • Regisztrált megváltozott munkaképességű személyek száma több mint 4000 fő

28. Feladatok • Az ellátórendszer jobban igazodjon az egészségi állapothoz és ezzel összefüggésben a tényleges munka-végző képességhez, jelenjenek meg benne a szakmai fejlődés elemei • Legyen lehetőség az egyén számára foglalkozási rehabilitáció segítségével a munka világában maradni, vagy oda visszatérni

29. A megváltozott munkaképességhez kapcsolódó egészségügyi, szociális, foglalkoztatási problémák kezelése összhangban történjen • Csökkenjenek az ezzel együtt járó terhek.

30. Foglalkozási rehabilitáció

31. A foglalkozási rehabilitáció változásai • Új minősítési rendszer kialakítása • A rehabilitációs járadék bevezetése • Az egészségügyi, a szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgál-tatások egységes rendszere • Új támogatások bevezetése a mun-káltatók rehabilitációs kötelezettsé-geinek növelésével

32. Alapfogalmak • Egészségkárosodás: az egész emberi szervezetre vonatkoztatott betegség, sérülés vagy veleszületett rendelle-nesség következtében kialakult ked-vezőtlen változás • Rehabilitáció: orvosi, foglalkoztatási, szociális és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a szakmai munkaképesség biztosítása

33. Minősítési rendszer változásai • A megmaradt munkavégző képessé-gek a meghatározók • Az egészségkárosodás mértékét és a szakmai munkaképességet veszi ala-pul • Az orvosszakértői bizottságokat re-habilitációs szakértő szervezet váltja fel (ORSZSZ)

34. A rehabilitációs járadék • Bevezetése a III. csoportos rokkant-sági nyugdíjas csoportot érinti • A minősítés és a rehabilitálhatóság megállapítása az ORSZSZ által lét-rehozott szervezetek hatásköre • A járadékot a NYUFIG állapítja és a folyósításáról is e szervezet gondos-kodik (maximum 3 évig)

35. A rehabilitációs járadékos: • nem minősül álláskeresőnek, • rehabilitációs terv alapján együttmű- ködési kötelezettsége van (ÁFSZ), • egy komplex rehabilitációs szolgálta-tási rendszer áll a rendelkezésére

36. Komplex rehabilitációs szolgálta-tási rendszer létrehozása • Az egészségügyi rehabilitáció fejlesz-tésének fontossága • A szolgáltatások jogi garanciáinak megteremtése • A szolgáltatási kapacitások bővítése, szolgáltatások vásárlásával

37. Prevenció • Olyan egészségfejlesztő és betegség- megelőző programokat, tevékenysé-geket kell szervezni, amelyek hozzá-járulnak a munkaképes korú lakós-ság egészségi állapotának javításá-hoz a tartós egészségkárosodás megelőzéséhez • Az ergonómia mint tudomány követ-kezetes alkalmazása

38. A komplex foglalkozási reha-bilitáció főbb elemei • A foglalkozási rehabilitáció folyamatát már az orvosi rehabilitáció alatt meg kell kezdeni. • A minősítési rendszer alapját szolgálná az FNO* általános alkalmazása a rehabilitáció során. * Fogyatékosság, egészség, funkcióképesség, nemzetközi osztályozása

39. FNO – adaptációs technikák • A fizikai képességek hasznosítása • Az érzelmek befolyásolása • Adott problémák megoldása • A munkavégzés módjának megvál-toztatása • A kapcsolatok befolyásolása • Jövőbeli tevékenységek támogatása

40. A megmaradt képességek és fejleszthetőségének feltárása Kompetenciák: • Ismeretek szintje • Jártasság szintje • Készségek szintje • A képességek bázisa • Belső feltételrendszer

41. Ami rendelkezésre áll • Az ÁFSZ rendelkezik egy viszonylag képzett szakembergárdával • Kialakultak gyakorlatok, módszerek és protokoll a képességalapú foglal-kozási és foglalkoztathatósági diag-nózis felállítására • Rendelkezésre állnak Rehabilitációs Információs Centrumok

42. A támogatási rendszer változásai • Megszűnt a korábbi dotációs rend-szer • Kialakult a munkaadói akkreditáció • Új támogatási formák: - költségvetés alapú bértámogatás, - költségkompenzációs támogatás, - rehabilitációs költségtámogatás.

43. Bértámogatások A munkabér és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet: • munkába helyezéshez, • munkahely megtartásához, • foglalkozási rehabilitációhoz, • munkahelyi segítő foglalkoztatásához

44. Költségkompenzációs támogatás • A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kap-csolódó elismert és igazolt költségek, amelyek egészséges munkavállalók foglalkoztatása esetén nem merülné-nek fel.

45. Rehabilitációs költségtámogatás • Nonprofit szervezetek számára, ha olyan speciális élethelyzetben lévő személyek foglalkoztatását vállalják, akiknek munkához jutásának esélyei – a munkavégzést gátló egészségi körülmények miatt – rendkívül kor- látozottak

46. Integrált szolgáltatási rendszer

47. Európai Foglalkoztatási Stratégia • A 2005-től hatályos lisszaboni stratégia újdonsága az hogy az aktivitáshoz és a megelőzéshez kapcsolódóan megjelennek a szociális szolgáltatások is, amelyek a leghátrányosabb helyzetűek munkaerő-piaci integrációját segítik elő.

48. Nemzeti akcióprogram a növeke-désért és a foglalkoztatásért • Létre kell jönnie egy olyan integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszernek, amely összehangoltan képes kezelni az inaktivitást és a szociális hátrányokat, a munkaerő-piaci aktivitás ösztönzésére helyezve a hangsúlyt

49. II. Nemzeti Fejlesztési Terv (TÁMOP) • Az ÁFSZ tevékenységét ki kell ter-jeszteni az álláskeresők és munka-nélküliek mellett az inaktív népes-ségre is, ezért egy integrált foglal-koztatási és szociális ellátó- és szol-gáltató rendszert kell kialakítani, amely tevékenységet a szociális szektor szereplőivel együttműködve végzi.

50. Integráció • Egységesülés, beilleszkedés, egyes részek egyesülése egy egésszé. • Esetünkben a munkaerő-piaci és szociális szolgáltató rendszerek összekapcsolása, egységes szolgáltatási rendszer kialakítása.