Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2012. november)

1. Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2012. november) 2012. november 5.

2. Pénzügyi stabilitási hőábra Forrás: MNB.

3. Összefoglaló I. – A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk • Hitelezési feltételek:A bankrendszer a gazdaság támogatási funkcióját korlátozottan képes betölteni. • A bankrendszer az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati szegmensen erősen prociklikus. • Sokkellenálló képesség: A bankrendszer sokkellenálló képessége javul. • LIKVIDITÁS: A dinamikus külföldi forráskivonás ellenére az erősödő árfolyamnak, a mérséklődő CDS feláraknak, valamint a nettó swapállományok csökkenésének és átlagos hátralévő futamidejének növekedésének köszönhetően a likviditási kockázatok érezhetően mérséklődtek. • TŐKE: Az anyabanki tőkeemelések, a folytatódó mérlegalkalmazkodás, valamint az árfolyam erősödése a tőkemegfelelési mutató növekedését eredményezte, annak ellenére, hogy a hitelkockázati költségek és az adóterhek továbbra is magasak.

4. Összefoglaló II. – A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk • Kockázatok: Számos külső és belső veszélyfaktor • A javuló befektetői hangulat ellenére az eurozóna adósságválságának elhúzódása továbbra is kiemelt kockázat. • A magyar gazdaság növekedési kilátások tovább romlanak. • A külföldi források kiáramlás gyorsulhat, miközben a nettó swapállomány továbbra is magas. • Magas a hazai pénzügyi rendszer nemteljesítő hiteleinek aránya és emelkedik annak kockázata, hogy mögötte nem áll megfelelő értékvesztés. • A bankok romló hitelportfoliója és magas adóterhelése miatt a szektor jövedelmezősége alacsonyan maradhat, ami tovább ronthatja az így is már alacsony hitelezési hajlandóságot. • A bankok a kamatmarzs emelésével részben ellensúlyozzák a növekvő veszteségeket, ugyanakkor ez a jövedelemstruktúra hosszabb távon nem fenntartható.

5. Hitelezési feltételek

6. A bankrendszer a gazdaság növekedését támogató funkcióját nem tölti be Pénzügyi Kondíciós Index (PKI), a reál GDP és a kibocsátási rés Megjegyzés: A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a pénzügyi közvetítő szektor (bankrendszer) hozzájárulása a reál GDP éves növekedési üteméhez. Ha a PKI előjele megegyezik a kibocsátási rés előjelével, akkor a bankrendszer prociklikus. Forrás: MNB.

7. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon - már hosszú ideje hitelszűkét okoznak A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása Forrás: MNB.

8. Kínálati oldalon a vállalati hitelezés visszaesésében a meghatározó a hitelezési hajlandóság csökkenése Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához a vállalati szegmensen Forrás: MNB.

9. A szigorodó hitelezési feltételek ellenére a romló gazdasági feltételek miatt a bankok egyre kockázatosabb vállalatokat finanszíroznak Az új kibocsátású hitelek nemteljesítési valószínűség szerinti eloszlása az adott években Forrás: KHR, MNB becslés.

10. A vállalatok romló minőségére a bankok mennyiségben és lejáratban is alkalmazkodnak Az új kibocsátású vállalati hitelek lejárati struktúrája Forrás: KHR, MNB becslés.

11. A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők dominálnak A háztartások hitelállományának nettó negyedéves változása Forrás: MNB.

12. A állami kamattámogatás érdemben csökkenti az induló kamat-költséget (8-9%-ra), ami a kereslet növekedését eredményezheti Hitelintézetek bruttó hitelkihelyezései a háztartási szegmensben Forrás: MNB.

13. Sokkellenálló képesség

14. Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) alacsony szinten A Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index Megjegyzés: A magasabb érték nagyobb mértékű stresszt takar. Forrás: MNB.

15. A likviditási stresszteszt forgatókönyve Megjegyzés: A likviditási stresszteszt 30 napra előretekintő. Forrás: MNB.

16. Likviditási Stressz Index (LSI) jelentősen javult A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stressz pályán Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB.

17. A szolvencia stresszteszt forgatókönyve • Nyolc negyedéves előrejelzési horizont 2012. félévtől, a sokk 2012 Q4-ben érkezik. • Alappályánk a 2012. szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése. • Stresszpályán az alappályához képest: • 4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés; • 15 százalékkal gyengébb forint árfolyam; • 300 bázispontos kockázati prémium sokk; • 10 százalékos lakásár-csökkenés. • Stresszpályán a már nemteljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztést számoltunk el, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is csökken a megtérülési arány. • Az árfolyamgátnál alap- és stresszpályán egyaránt 70 százalékos belépési aránnyal számoltunk. • A bankadó megfelezésének elhalasztását már figyelembe vettük, a tranzakciós adó teljes áthárításával számoltunk.

18. A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a stressztesztben, két éves időhorizonton Forrás: MNB.

19. Tőke Stressz Index (TSI) a válság kezdete óta az egyik legalacsonyabb értéket mutatja Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya a stressz pályán Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvencia kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB.

20. A külföldi tulajdonú bankok 2009 óta 2,4 milliárd euro tőkeemelést hajtottak végre A jelenleg működő külföldi tulajdonú bankok adózott eredménye, osztalékfizetése és tőkeemelései Forrás: MNB.

21. Kockázatok

22. Kockázatok a pénzügyi közvetítő rendszer külső környezetében • Eurozóna adósságválsága elhúzódik. • Számos periféria ország a korábbiaknál nagyobb költségvetési megszorításra kényszerül. • Egyes centrum országokban is a kormányok várhatóan jelentős költségvetési megszorításokat hajthatnak végre. • Jelentősen romolhat az eurozóna gazdasági növekedési kilátása, miközben a befektetői hangulat is hektikus maradhat. • A magas forrásköltségek és a romló portfólió miatt gyenge az európai bankok jövedelemtermelő képessége. • A romló növekedési kilátások nyomás alá helyezhetik az európai bankok mérlegeit. • Több országban a bankrendszer jelentős tőkeinjekcióra szorul. • Folytatódó, illetve akár gyorsuló mérlegalkalmazkodás az anyabankoknál.

23. A hazai gazdasági kilátások romlanak Gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban Forrás: Eurostat.

24. A kedvező befektetői hangulat és az EU/IMF megállapodással kapcsolatos várakozások jelentősen csökkentették a magyar szuverén kockázati felárat A magyar 5 éves szuverén CDS-felár dekomponálása Forrás: MNB.

25. A külföldi források kiáramlása továbbra is dinamikus, jelentős esés a hitel/betét mutatóban A külföldi források és a hitel/betét mutató, valamint azok előrejelzése Forrás: MNB.

26. A még mindig magas swapállomány (mérleg szerint nyitott devizapozíció) miatt korlátozás szükséges A bankrendszer mérleg szerinti pozíciója és a 15 százalékos korlátot túllépők mérlegfőösszeg arányos részesedése Forrás: MNB.

27. A hazai pénzügyi közvetítő rendszer legfontosabb kihívása a romló hitelportfólió kezelése A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása Vállalatok Háztartások Forrás: MNB.

28. A problémás portfólió lassú tisztítása miatt sokáig fennállhat a magas nemteljesítő arány A bankrendszer nemteljesítő hiteleinek tisztítása Forrás: MNB.

29. A portfólióminőség értékelésékor a dinamika mellett a szint is kiemelt jelentőségű • Változásbeli („flow”) probléma: Az új nemteljesítő hitelek (NPL) növekedése a megképzendő új értékvesztésen keresztül rontja a jövedelmezőséget. (alacsony kockázat) • Szintbeli („stock”)probléma: 1. A magas NPL állomány lefagyasztja a mérlegeket. (alacsony kockázat) • Önmagában csökkentheti a hitelezési hajlandóságot, különösen a vállalati szegmensben. • A nemteljesítő állomány finanszírozása erodálja a jövedelmezőséget. • Gyengíti a likviditást, rontja a lejárati összhangot, forrásokat von el az új hitelezéstől. 2. Nemcsak önmagában az NPL szintje, hanem annak értékvesztéssel való fedezettsége is számít. (magas kockázat) • Minél nagyobb a nemteljesítő hitelek aránya, annál nagyobb lehet a fedezetek hibás értékeléséből fakadó kockázat. 3. Az elemzők az összehasonlíthatóság korlátossága ellenére ezt a mutatót kiemelten figyelik a régiós bankrendszerek kockázatosságának megítélésekor. (magas kockázat)

30. Az NPL arány csökkentése fontos cél • Az NPL arányának csökkentése: 1. Számláló csökkentése: • A nem teljesítő hitelek állományát portfóliótisztással vagy adósmentő csomagokkal (a nem teljesítő rész újra teljesítővé tételével) lehet csökkenteni. 2. A nevező növelése: • A hitelezés beindulásával növelhető a portfólió állománya. • Ha az arány nem csökkenthető a fentiekkel, akkor az értékvesztéssel való fedezettség emelése célszerű: • A magasabb értékvesztés elszámolás miatt gyorsabb lehet portfóliótisztás vagy • Ha elszámolják a magasabb értékvesztést akkor biztonságosabb lesz a bankrendszer, bár még kevésbé fognak portfóliót tisztítani. Forrás: MNB.

31. A fedezettség tekintetében is gyengébben teljesít a hazai bankrendszer A nemteljesítő hitelek aránya és azok értékvesztéssel való fedezettsége a szélesebb régióban Megjegyzés: (1)= 2011Q4, (2)= 2012Q1, (3)= 2012Q2. Forrás: EBCI, MNB.

32. A projekthiteleknél és az átstrukturált deviza jelzáloghiteleknél alulfedezettség valószínűsíthető Fedezetek és az értékvesztés viszonya az NPL állományhoz - vállalatok Fedezetek és az értékvesztés viszonya az NPL állományhoz - háztartások Forrás: MNB.

33. A magas költségeket a bankok a kamatmarzs növelésével próbálják ellensúlyozni A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (kamatmarzs) (2011. dec – konszolidált adatok) A bankrendszer ROE mutatója nemzetközi összehasonlításban Forrás: IMF GFSR, EKB CBD adatbázis MNB.

34. A teljesítő állományon magas marad a kamatmarzs A kamatmarzs alakulása (aggregált egyedi, nem konszolidált adatok alapján) Forrás: MNB.

35. A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk • A hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége, hitelezési képessége erős. • A bankok romló hitelportfoliója és magas adóterhelése miatt a szektor jövedelmezősége alacsonyan maradhat, ami tovább ronthatja az így is már alacsony hitelezési hajlandóságot. • A bankrendszer prociklikus viselkedése az új kihelyezéseket és a fennálló állományt egyaránt érintik. • Az új hitelezésben nem várunk fordulatot a következő két évben, ami a hitelállomány további tartós csökkenését jelenti. • A bankrendszer főként a fennálló állományon a kamatmarzs szélesítésével (a terhek jó ügyfelekre való hárításával) képes ellensúlyozni a növekvő veszteségeket. • A pénzügyi közvetítés megdrágul, ami egy nem fenntartható állapothoz vezethet, negatív spirál beindulását eredményezheti: veszteségek  kamatmarzs  ügyfelek adósságterhe  fogyasztás és beruházás  nemteljesítő hitelek  kamatmarzs ….

36. A pénzügyi stabilitási hőábra Forrás: MNB.