Férfi és nő (gipszkő szobor i. e. 2700.)

1. A nemiség (sexus) meghatározása Férfi és nő (gipszkő szobor i. e. 2700.)

2. ♀? ♂?

4. A nemet determináló tényezők Hogyan lesz a férfi férfi és a nő nő? Nemi jellegek: - elsődleges (már a születéskor jelen vannak) - másodlagos (később jelennek meg) - harmadlagos (pszichés, viselkedésbeli különbségek; kultúrafüggő) Nemi differenciálódás több, egymással szoros összefüggésben álló fejlődési lépcső összhangjának eredménye

5. A nemiség szintjei: 1. Genetikai nem FÉRFI: XY NŐ: XX Nemünk alapvetően a fogantatáskor dől el és a nemi kromoszómák döntik el

7. Nemi arány (férfi-nő arány) • Elsődleges /Megtermékenyítéskor: • Másodlagos / Születéskor: • Harmadlagos /Születéstől az aggkorig terjedő időszak átlaga Világ   Magyarország születés (másodlagos nemi arány) 1,05 1,07 15 év alatt 1,04 1,05 15–64 év   1,02 0,96 65 év fölött 0,78 0,59 átlagos (harmadlagos nemi aránya) 1,01 0,91

8. Első 7-8 hétben látszólag nincs különbség a fejlődésben: indifferens stádium - első 6 hétben a külső és belső nemi szervek bipotenciálisan vannak jelen, mindkét nemben azonos kezdetleges gonád - 7. Hét: Y kromoszóma rövid karja - TDF (tesztisz determináló faktor) : indifferens gonádtelep hereszövet (tesztoszteron; MRF-Müller féle regressziós faktor- Müller-cső visszafejlődését okozza) - TDF hiányában petefészekszövet (hormont még nem termel) A nemiség szintjei: 2. Szint Gonadális nem FÉRFI NŐ Here struktúra, androgén hatás Petefészek struktúra ösztrogén hatás -később!

9. Genitális régió kifejlődése hormonok hatásán alapul A nemiség szintjei: 3. Szint Genitális nem FÉRFI NŐ Belső nemi szervek: Wolff-cső eredet (ondóvezeték, prosztata, ondóhólyag) Külső nemi szervek (hímvessző, herezacskó) Belső nemi szervek: Müller-cső eredet (petevezeték, méh, hüvely felső 2/3-a) Külső nemi szervek (csikló, szeméremajkak)

10. 11. hétre a külső nemi szervek is felismerhetőek - megmutatkozik az elsődleges nemi jelleg (ultrahangon a 16-18. héten válik igazán láthatóvá)

11. A nemiség szintjei: 4. Szint Szomatikus nem (fenotípus) Elsősorban a gonádok érésével, valamint az általuk termelt nemi hormonok szabályozó szerepével van összefüggésben Kromoszómák által meghatározott és a kifejlődött gonádok által termelt nemi hormonok következménye a másodlagos nemi jellegek kialakulása

12. A férfi és a női test alapvető szomatikus eltérései *KSH adat, 2004

13. A nemiség szintjei: 5. Szint Pszichoszociális nem (nemi identitás) Fiú vagy lány? Újszülöttek döntő többségénél a külső nemi szervek morfológiája (genitális nem) egyértelműen tükrözi a gyermek génállományát (genetikai vagy kromoszomális nem), ivarmirigyének milyenségét (gonadális nem), belső nemi szerveinek felépítését (genitális nem „belső oldala”). Mindezek alapján egyértelműnek tűnik az is, hogy milyen fenotípussal rendelkezik majd nemi érésének beköszönte után (szomatikus nem) és milyen nemi szerep vár rá az életben (pszichoszociális nem)

14. Interszexualitás (kevert neműség) - A nem kialakulásának zavarait genetikai rendellenességek okozzák, s a magzati fejlődés során következnek be - Nem mindegyik ismerhető fel a születéskor, egyes szindrómák csak a pubertáskorban válnak felismerhetővé

15. Az oszteoarcheológiai leletek esetében a csontozaton megfigyelhető másodlagos nemi jellegek alapján következtethetünk a sexusra (befolyásoló tényezők: pl. rasszbeliség, konstitúció, életkörülmények, stb).

16. A csontváz sexusának eldönthetősége függ: - a csontok megtartási állapotától (mennyiségi és minőségi) - az elhalálozási életkortól Az emberi csontváz csak 14-15 éves kortól mutat olyan jól megfigyelhető morfológiai különbségeket, amelyek alkalmasak a nem meghatározására Befolyásoló tényezők:rasszbeliség, egyes betegségek, a genetikus háttér. A sexus nagy biztonsággal csak az Adultus korcsoporttól határozható meg.

17. Általánosan alkalmazott módszer : Éry-Kralovánszky-Nemeskéri (1963)22-24 markáns nemi dimorfizmust mutató jelleg vizsgálata a koponyán és a vázon5 fokozatú jellemzés valamennyi jellegre: -2, -1, 0, +1,+2 -2 / hyperfeminin -1 / feminin 0 / indifferens +1 / masculin +2 / hypermasculin

18. Nemmeghatározó jellegek és azok fokozatai a koponyán

19. Nemmeghatározó jellegek a koponyán

20. Nemmeghatározó jellegek és fokozataik a koponyán

21. Nemmeghatározó jellegek és azok fokozatai a vázcsontokon

22. Nemmeghatározó jellegek a vázcsontokon

23. Nemmeghatározó jellegek és fokozataik a koponyán Arc composé

24. Sexualizáltsági index Minden vizsgálható érték kap egy számot, majd a kapott értékeket átlagoljuk. A kapott szám a szexualizáltsági index-előjele a vizsgált egyed nemi hovatartozását dönti el, abszolút értékeegyenes arányban a nőiesség és a férfiasság mértékére, fokára utal. A kapott számadatok beosztása a következő: -2,0 - -1,1 a csontváz erősen nőies (hyperfeminin) -1,0 - -0,4 a csontváz nőies (feminin) -0,4 - +0,4 a csontváz nem kifejezett, jellegtelen (indifferens) +0,4 - +1,0 a csontváz férfias (masculin) +1,1 - +2,0 a csontváz erősen férfias (hypermasculin)

25. Egyéb lehetőségek A régészeti mellékletek, temetési rítus is felvilágosítást nyújthatnak az eltemetett egyén neméről (specifikus mellékletek – pl. az avar korban az övgarnitura tipikus férfi melléklet; korai bronzkor: férfiakat a bal, nőket a jobb oldalukra fektették)

26. Egyéb lehetőségek A sexus meghatározása a csontok citráttartalma alapján (Lengyel Imre) a csontok citráttartalma a serdülőkor és a klimax közti időszakban a nőknél magasabb (ugyanabból a temetőből származó csontvázleletek esetében)

27. Egyéb lehetőségek A kromoszomális nem meghatározása csontvázmaradványokból - leggyakrabban használt primer: amelogenin gén egy rövid szakasza (X és Y kromoszómán is jelen van, a különbség: Y kromoszómán 112 bp hosszú, X kromoszómán 106 bp)