Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006

1. Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006

2. Megszorítások, konvergencia program • A GDP 11 %-át kitevő államháztartási hiány az EU-n belül kiugróan magas deficitnek számít (1995-ben a Bokros-csomag okaként kialakult hiány nagysága a GDP 8 %-a volt) • A hiány mérséklése a lakosság minden rétegét érintő megszorításokat indokol, rövid távon megmutatkozó egyensúly javulással, tehát azonnal • Szeptember 1-én olyan konvergencia programot kellett átadni Brüsszelnek, amiben a költségvetési hiány csökkentését hitelesen meg kellett indokolni.

3. A megszorítások sajátosságairól • A hiány mértéke és gyors csökkentésének szüksége csak olyan program létrehozását engedi meg, ami bevételnövekedést és kiadáscsökkentést egyszerre előirányoz • A bevételnövekedés adóemelést igényel a közvetlen és a közvetett adók területén egyaránt • Az adóemelésnek a növekedésre és a foglalkoztatásra egyaránt negatív hatása van rövid távon

4. A konvergencia programról • Az átalakított konvergenciaprogram a GDP-ben mért 3 % körüli folyó hiány értékét 2009-re irányozza elő, az előző programnál egy évvel később • Ahhoz, hogy ez teljesüljön három év alatt a GDP 7 %-át kell megtakarítani • Ez olyan mértékű takarékoskodást igényel, amit a megszorító csomag mellett csak a nagy strukturális reformok megkezdésével lehet biztosítani • Ezért a konvergencia program a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás átalakítását is előirányozza. Ez azonban nincs részleteiben kifejtve a programban.

5. Meddig megszorítás? • A strukturális reformok olyan infrastrukturális területeket érintő átalakulást jelentenek, amelyek valamennyi állampolgár számára üzenetértékkel helyzetük javulását, vagy romlását hordozzák • Az egészségügyi és az oktatási reform is a lakosságra hárítandó új terhek bevezetésével kezdődik. Tehát a megszorító csomag szinte folytatódik a strukturális reformokban • Ha a növekvő terhek mellett párhuzamosan az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonala nő, akkor az állampolgár a korábbinál nagyobb hozzájárulásért jobb szolgáltatást kap. • Azt, hogy a lakosság különböző csoportjainak a megszorítások folyamatában meddig vannak mozgósítható tartalékai, nehéz megmondani. Egy azonban biztos. Ha romló szolgáltatást kell drágábban megvenni, az szükségképpen feszültségeket teremt. • Az egészségügyből és az oktatásból a megszorítási csomag részeként források kivonására került sor. Pedig ezek az ágazatok ezen elvonás előtt is forráshiányosak voltak.. Így nem tűnik megnyugtatónak, hogy a több évre elhúzódó megszorítások és a minőségileg javuló szolgáltatások mikor fognak találkozni

6. Reformok és versenyképesség • Ahhoz, hogy a magyar gazdasági növekedés a konvergencia program szerinti kétéves mélyrepülés után újra a régió legjobb növekedési országai közé soroljon bennünket, javulnia kell a versenyképességnek, azaz csökkenni kell a cégeket terhelő költségeknek • Adócsökkentésre van szükség. Erre annak a mértékében nyílik lehetőség, ahogy a költségvetés egyensúlya javul és így adóbevételekről tud lemondani. Persze a kisebb adókulcs egyáltalán nem biztos, hogy kisebb adóbevételt is jelent. • Csökkennie kell a munkabért terhelő adóknak is. Azoknak is, amelyeket a munkaadó, és azoknak is, amelyeket a munkavállaló fizet. Ennek a feltételei ugyanazok, mint az előző pontban elmondottak. • Az állami szerepvállalás csökkentése az egészségügyben és az oktatásban akkor valósítható meg kezelhető társadalmi feszültséggel, ha közben több pénz marad a munkavállalónál a drágább szolgáltatások kifizetésére. • Az adócsökkentés a költségvetés számára akkor hajtható végre a legkönnyebben, ha nő Magyarországon a foglalkoztatottak száma és az adómorál. • Tehát a versenyképesség javulása két olyan probléma megoldásától is függ, amire nincs recept. De sokkal biztonságosabban lehetne a magyar középtávú gazdasági jövőt előre látni, ha az inaktív lakosság száma csökkenne, és az adóbázis kibővülne.