1 / 45

Monarchiatípusok összehasonlítása

Monarchiatípusok összehasonlítása. Vázlat. bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése monarchiák a keresztény Nyugat-Európában a magyar monarchiatípusok. Fogalmak. Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer

hashim
Download Presentation

Monarchiatípusok összehasonlítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Monarchiatípusok összehasonlítása

  2. Vázlat • bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése • monarchiák a keresztény Nyugat-Európában • a magyar monarchiatípusok

  3. Fogalmak Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Államformák: Monarchikus: (császár, király, emír, sah = államfő) tradicionális hatalom, általában örökléssel Köztrársasági: (köztársasági elnök = államfő) rendszeres választások, népképviselet elve

  4. Államtípusok • demokratikus • autokratikus • totális • fundamentalista

  5. Uralkodó • állam (országok) vezetője • tisztségét örökléssel / beházasodással / az országgyűlés általi választással nyeri • hatalom alapja a származás • dinasztiák alakulnak ki, ezeken belül öröklődik a hatalom

  6. Ma elkülönül a modern államokon belül: • parlament: legfőbb törvényhozó szerv + végrehajtó szerv ellenőrzése • kormány: tanácsadó szervből lett a legfőbb végrehajtó hatalom • bíróság: személyi és szervezeti függetlenség, elkülönült bírói hatalom Államfő: szimbolikus szerep,korlátozott politikai jogok

  7. Régen… • nem különült el a törvényhozás, végrehajtás és a bírói hatalom • az uralkodó egységesen gyakorolta ezeket a jogokat • a történelem folyamán az uralkodói jogok fokozatosan csökkentek • Hogyan?

  8. Ókor • despotikus hatalom • jellemző az istenkirályság pl. fáraók Egyiptomban • Spártában 2 király volt • türannosz (Kr.e. 560-527, Athén) egyeduralkodó, de önkényuralom

  9. Császári cím • császár: legmagasabb uralkodói hatalom a Római Birdalomban, Ceasar nevéből ered • 395: kettéválik a birodalom - Kelet: a bizánci bazileus, mint császár uralkodik 1453-ig - Nyugat: a pápa lesz a legfőbb hatalom - 800-ban Nagy Károly császár lesz - Német-római császári cím 962-1806

  10. A középkori kereszténység - az uralkodó hatalmát Istentől eredezteti - Isten jelölte ki a nép vezetésésre • a nép nem kérdőjelezi meg a hatalmát • a király jogai: törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás • a király kötelezettsége: a nép és az ország védelme • a király hatalmát a koronázással nyeri el

  11. Koronázás • az egyház védelmezője a keresztény államokban az uralkodó • az uralkodót akkor ismeri el a többi keresztény állam, ha a pápa is elismeri hatalmát • a koronázás fő eleme a felkenés • uralkodói jelképek: korona, koronázási palást, kard, jogar, országalma

  12. Patrimoniális királyság - a hatalom egyik alapja a kereszténység • a másik a földbirtok • a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik • a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja • földszerzés öröklés + házasság + hódítás

  13. Frank Királyság • Klodvig (497) és utódai a Merovingok • Kis Pippin és a Karolingok • Nagy Károly (800-ban császár lesz) • 843. verduni szerződés Kopasz Károly Német Lajos (Francia Királyság) (Német-Római Birodalom) Lothar (Itália, Burgundia)

  14. Francia Királyság • Karolingok (843-987) • Capetingek (987-1328) • Valois -ház (1328-1589) • Bourbon -ház (1589-1830) • Orleans-i ház (1830-1848) • Császárok: I. (Bonaparte) Napóleon(1804-1815) III. Napóleon (1852-1870)

  15. Német-Római Birodalom • Karolingok (843-911) I. Ottó 962-ben császár lesz • Szász-dinasztia (919-1024) • Száli- dinasztia (1024-1137) • Hohenstaufok (1138-1254) • Interregnum (1254-1273) • Vegyesházi uralkodók (1273-1347) • Luxemburgi- ház (1347-1467) • Habsburg uralkodók (1438-1806)

  16. Anglia - Normandiai- ház (1066-1135) - Anjou- Plantagenet- ház (1154-1399) - Lancester- és York- ház (1399-1485) - Tudor- ház (1485-1603) - Stuart- dinasztia (1603-1694) - III. (Oránia) Vilmos (1689-1702) - Hannover- ház (1714-1901) - Windsor- ház (1901- )

  17. Patrimoniális -> Rendi monarchia • belső konfliktusok - államok közötti konfliktusok: a dinasztiák összefonódása hatalmi konfliktusokat eredményez a Plantagenet dinasztiának is vannak földjei Franciaországban ->100 éves háború (1337-1453) • államok és egyház közötti konfliktusok: a pápa világi hatalmat akar - az uralkodó nagyobb támogatásra szorul

  18. Rendi monarchia • az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat • rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja • az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

  19. Német-Római Birodalom • a császár hatalma gyenge • az invesztitúra- harc különösen gyengíti az uralkodó hatalmát • klasszkius rendiségről nem beszélhetünk • 1356-ban a német aranybulla elfogadásával a birodalom megosztottsága szentesítetté válik • 7 választófejedelm beleegyezése kell a császári címhez

  20. Francia Királyság • IV. Szép Fülöp (1285-1314) hódításaihoz pénz kell • meg akarja adóztatni az egyházat • az egyházzal szembeni támaszát a rendi gyűléssel biztosítja • 1302-ben hívja össze az első rendi gyűlést • egykamarás gyűlés, de ülön tanácskozik a 3 rend

  21. Anglia 1215. június 15. Magna Carta Libertatum • 63 követelés betartására tesz ígéretet az uralkodó • a Nagy Államtanács beleegyezése kell az adókivetéshez • tárgyalás nélkül nem ítélhetnek el szabad embert • nemesek szembeszállhatnak a királlyal

  22. Anglia • 1265-ben hívják össze az első rendi gyűlést, mert a király nem tatja be a Magna Carta Libertatumot • a gyűlésre a városok és grófságok képviselőit is meghívják • a Simon de Monfort által vezetett felkelés elbukik, de a király (III. Henrik) rájön, hogy a polgárság támasz lehet a nemességgel és a papsággal szemben • kialakul a kétkamarás rendi gyűlés

  23. Rendi monarchia ->Abszolutizmus • az uralkodó és a rendek közötti erőviszony megváltozik • feudális viszonyok felbomlása • felfedezések -> polgárság megerősödése -> adókon kívüli egyéb bevételek • az uralkodó a rendek félretolásával irányít

  24. Abszolutizmus • az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz • eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő abszolutizmusok Közös: - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) • nincs rendi gyűlés • zsoldos hadsereg • királytól függő hivatalnoki réteg

  25. Abszolutizmus a király általában korlátozza a rendeket: egyházzal + nemesekkel + polgársággal milyen a viszonya az uralkodónak az adott országban?

  26. Német-Római Birodalom • V. Károly (1519-1556) tipikus abszolutista uralkodó: zsoldos sereg, hivatalnokok, hatalmas gyarmati bevételek • a katolikus egyház az uralkodó támasza: hosszú távon azonban lemarad - 1556-ban a birodalom ketté válik II. Fülöp (spanyol ág) Ferdinánd (osztrák ág)

  27. Francia Királyság • vallásháborúk után 1589-től IV. Henrik és a Bourbon- dinasztia • 1614-től nem hívnak össze rendi gyűlést 1789-ig • tipikus abszolutista uralkodók: XIII. Lajos (1610-1643) XIV. Lajos (1643-1715) - de ált. jellemző a társadalmi életben a nemesség meghatározó szerepe (taláros nemesség)

  28. Anglia • tőkés átalakulás korán végbemegy • a nemesség is vállalkozik • az uralkodó és a rendek érdekei egyeznek: van rendi gyűlés • egyetértés -> nem kell zsoldoshadsereg -> nem kell önálló hivatalnoki réteg • az egyházzal viszont érdekellentét: VIII. Henrik (1509-1547) 1534. Anglikán egyház -egyetértés megszűnik : Stuart abszolutizmus 1603-tól

  29. Mi vezet az abszolutisztikus hatalom végéhez? • felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél • a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés • változás: Anglia : alkotmányos monarchia Franciaország: forradalom

  30. Angol polgári forradalomAlkotmányos monarchia • Stuart abszolutizmus 1603-tól • 1629-től nem hívják össze a parlamentet • 1642. jan. 10-én kitör a polgárháború • 1649. Anglia Köztársaság lesz 1688-ig • 1689. Jognyilatkozat

  31. Francia forradalom • 1791. polgári liberális alkotmány -> alkotmányos királyság • 1792. szept. 20. köztársaság • 1804. Napóleon császár lesz: a tradíciók dominálnak, dinasztiát akar létrehozni • 1815. restauráció • 1852. III. Napóleon császár lesz

  32. Felvilágosult abszolutizmus • Habsburg Birodalom, Poroszország, Oroszország a 18. században • a centrumon kívül a tőkés fejlődés és polgári átalakulás késik • az uralkodók átvesznek néhány praktikus dolgot a felvilágosodásból • a reformok felülről jönnek, abszolutisztikus eszközökkel • a felvilágosodás eszméinek terjedését igyekeznek meggátolni (cenzúra)

  33. Felvilágosult abszolutizmus Habsburg Birodalom Mária Terézia (1740-1780) II. József (1780-1790) Poroszország II. Frigyes (1740-1786) Oroszország I. Péter (1689-1725) II. Katalin (1762-1796)

  34. Változások a 19-20. században • az alkotmányok fejlődése • a montesqueieu-i elvek megvalósítása • népképviselet • a legtöbb királyság demokratikus • 25 királyság létezik ma • a királyhoz hasonló státusz más kultúrákban: emír, szultán, omán, cár

  35. Parlamentáris monarchiaAnglia - az államfő örökli tisztségét • közszereplő, a nemzet egységének kifejezője • az öröklés biztosítja a folytonosságot és a méltóságot II. Erzsébet 1953. jún. 2. óta uralkodik - államfő - egyházfő - a brit nemzetközösség feje

  36. II. Erzsébet államfői feladatai • a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival tárgyal • napi összegzést kap a parlamenti munkáról • aláírása kell a törvények életbelépéséhez, de a vétójoggal az uralkodók 1707 óta nem éltek • Ő jelöli ki a miniszterelnököt

  37. Magyar Királyság Patrimoniális királyság 1001-től kb. 1222-ig (koronázási rend) Rendi monarchia kb. 1300-tól (rendek: papok, főnemesek, serviensek) speciális helyzet:törökök+ Habsburgok miatt Abszolutizmus 1687-től (a pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról)

  38. Felvilágosult abszolutizmus 1740-1790 Alkotmányos monarchia 1848 április 11. • szakítás a rendi szemlélettel: választójog, közteherviselés • az első független, parlamentnek felelős kormány • választott parlament Neoabszolutizmus 1849-1867 Parlamentáris monarchia 1867-1918

  39. Köztársaság 1918 nov. 16. Tanácsköztársaság 1919. márc. 21. Király nélküli alkotmányos királyság 1920. márc. 1. II. Köztársaság 1946. február 1.

  40. Királyok a házban… • Árpád-házi királyok (1000-1301) • Vegyesházi uralkodók (1304-1540) • Anjou • Luxemburgi • Jagelló • Hunyadi • Szapolyai • Habsburgok (1526-1918)

  41. I. (Szent) István 1000-1038 Péter 1038-1041 Aba Sámuel 1041-1044 Péter másodszor 1044-1046 I. András 1046-1060 I. Béla 1060-1063 Salamon 1063-1074 I. Géza 1074-1077 I. (Szent) László 1077-1095 (Könyves) Kálmán 1095-1116 II. István 1116-1131 II. (Vak) Béla 1131-1141 II. Géza 1141-1162 III. István 1162-1172 II. László ellenkirály 1162-1163 IV. István ellenkirály 1163-1165 III. Béla 1172-1196 Imre 1196-1204 III. László (kiskorú) 1204-1205 II. András 1205-1235 IV. Béla 1235-1270 V. István 1270-1272 IV. (Kun) László 1272-1290 III. András 1290-1301 Árpád-ház

  42. (Cseh) Vencel 1301-1305 (Bajor) Ottó 1305-1307 (Anjou) I. Károly Róbert 1308-1342 (Anjou) I. (Nagy) Lajos 1342-1382 (Anjou) Mária 1382-1385 II. (Kis) Károly 1385-1386 (Anjou) Mária 1386-1395 (1387-től társuralkodó) (Luxemburgi) Zsigmond 1387-1437 (Habsburg) Albert 1438-1439 (Jagelló) I. Ulászló 1440-1444 (Habsburg) V. László 1444-1457 Hunyadi János kormányzó 1446-1453 (Hunyadi) I. Mátyás 1458-1490 (Jagelló) II. Ulászló 1490-1516 (Jagelló) II. Lajos 1516-1526 Szapolyai János 1526-1540 Vegyesházi uralkodók

  43. I. Ferdinánd 1526-1564 I. Miksa 1564-1576 II. Rudolf 1576-1608 II. Mátyás 1608-1619 II. Ferdinánd 1619-1637 III. Ferdinánd 1637-1657 IV. Ferdinánd 1647-1654 I. Lipót 1657-1705 I. József 1705-1711 III. Károly 1711-1740 Mária Terézia 1740-1780 II. József 1780-1790 II. Lipót 1790-1792 I. Ferenc 1792-1835 V. Ferdinánd 1835-1848 I. Ferenc József 1848-1916 IV. Károly 1916-1918 Habsburg-ház

  44. Köszönöm a figyelmet! Készítette: Fekete Zsófi Fizsó

More Related