Közüzemi szolgáltatás Közszolgáltatás Egyetemes szolgáltatás

1. Közüzemi szolgáltatás Közszolgáltatás Egyetemes szolgáltatás Blaha Béla Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

2. Közüzemi szolgáltatás – Közszolgáltatás A közüzem fogalmi meghatározásában, a közüzem fogalmának használatában igen nagy a bizonytalanság a magyar szakirodalomban és a magyar jogrendszerben, a jogszabályokban, jogalkalmazásban egyaránt. A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv a közüzemi szolgáltatások között csak a villamos energiát, a gázt és a vizet nevesíti; a közüzemi szerződést tulajdon-átruházási szerződésként önálló szerződéstípusként szabályozza. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény a közüzemi szolgáltatást „ külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás”-nak definiálja. A várhatóan 2010-ben hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv „közüzem” helyett a „közszolgáltatás” elnevezést használja; közszolgáltatási szerződésként a vállalkozási szerződés altípusai között és nem tulajdon-átruházási szerződésként szabályozza. A közüzemi szolgáltatások ma már igen szerteágazóak lehetnek: ide tartozik a villany,gáz, távhő, víz, szennyvíz (csatorna) szolgáltatás, szemétszállítás, telefon (mobiltelefon), televízió, rádió jeltovábbítás (kábeltévé), az internet szolgáltatás, postai szolgáltatások (újság előfizetés) stb.

3. Egyetemes szolgáltatás A gáz- vagy villamosenergia-szolgáltatás esetén sokkal nagyobb hangsúly van a szolgáltatónak a szolgáltatás folyamatos és biztonságos teljesítésére irányuló helytállási, készenléti kötelezettségén. ( Ezt a díjstruktúra is tükrözi, hiszen nemcsak a szolgáltatott energiahordozó árát, hanem a folyamatos szolgáltatási készenlét, a hálózatok karbantartásának, felújításának, szolgáltatásra alkalmas állapotban tartásának és fejlesztésének díját is meg kell fizetni a díjban.) Egyetemes szolgáltatás:a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető; Egyetemes szolgáltatás:a jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szolgáltatások értékesítése.

4. Közüzemi szolgáltatásokra jellemző fogyasztói problémák Hiányoznak az alkotmányos alapelvek, hiányzik a törvényességi felügyeletek teljes körű kijelölése, hatékony működtetése, pl.: • Közös képviselőknek nincs törvényességi felügyelete. • A méréssel, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos fogyasztói panaszok intézésére nincs hatóság kijelölve az ivóvíz szolgáltatásnál, a távhőszolgáltatásnál. • A villamosenergia és földgáz esetében a fogyasztó az, aki a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi, ennek keretében a villamos energiát és földgázt saját céljára felhasználja. • Az ivóvíz,- távhőszolgáltatás és a települési szilárd hulladékkezelés igénybevétele esetén a külön jogszabályok szerint fogyasztó a lakóközösség, a lakástulajdonos (, aki saját céljára felhasználja az ivóvizet és a távhőt, akinél keletkezik a háztartási hulladék) pedig „elkülönült vízhasználó” illetve „díjfizető”. Előadások ebben a csoportosításban: • Villamos energia és gázszolgáltatás • Távhő – ivóvíz és csatorna – települési szilárd hulladék.

5. Villamos energia – Földgáz szolgáltatás

6. Forrás: Magyar Energia Hivatal

8. Villamos energia – földgáz szolgáltatás PIACNYITÁS - EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS 1. • A villamos energia és a földgázpiac fokozatos átalakulása miatt szükséges új szabályozás a közüzemi szolgáltatás helyett az egyetemes szolgáltatást vezette be.(Áram:2008, földgáz 2009.) • Az új modellben az elosztói és kereskedelmi funkciók szétválnak, az egyetemes szolgáltató vagy a versenykereskedő csak magát a villamos energiát, illetve földgázt biztosítja, azonban a hálózati hozzáférést a hálózat tulajdonosa, az elosztói engedélyes teszi lehetővé. • Az áram és a földgáz fogyasztóknak történő értékesítésével kizárólag az erre – a Magyar Energia Hivataltól – engedélyt szerző ún. egyetemes szolgáltatók (továbbiakban:ESZ) és kereskedők foglalkozhatnak. • Ezek a kereskedők ( ESZ) csak eladják az áramot és földgázt, annak eljuttatása a fogyasztóhoz továbbra is – hatósági ár ellenében – a hálózatok üzemeltetőjének (az ún. elosztónak) a feladata.

9. PIACNYITÁS - EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS 2. • A fogyasztó – a választott egyetemes szolgáltatótól vagy kereskedőtől függetlenül – fizikailag ugyanolyan módon kapja az áramot és a földgázt. A fogyasztó választási lehetősége csak az értékesítést végző cégekre vonatkozik. • A lakossági fogyasztók egyetemes szolgáltatásra is jogosultak. Ennek keretében az egyetemes szolgáltatóktól (meghatározott minőségű villamos energiát és földgázt vásárolhatnak méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árakon. • A közüzemi szolgáltatók ellátási területükön kötelesek egyetemes szolgáltatás nyújtására az egyetemes szolgáltatást választó lakossági fogyasztók részére. • A felhasználók és a kereskedők (ESZ) az áramot és a földgázt szabadpiaci körülmények között szerezhetik be, illetve értékesíthetik azt. • Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó eldöntheti, hogy a szabadpiacra lép, vagy marad az egyetemes szolgáltatónál.

10. PIACNYITÁS - EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS 3. • Az ESZ hatóság által ellenőrzött árszerkezetben és árszinten adják az áramot és a földgázt. (A kereskedők a piaci viszonyok függvényében határozzák meg az áraikat.) • Az ESZ ellenőrzött beszerzési költségeit jogszabályban meghatározott és a MEH által ellenőrzött kereskedelmi árréssel növelheti, e két tényező határozza meg az ESZ-ben részesülő felhasználók díjait. • Az együttműködő villamosenergia és földgázrendszer használatá-nak vonatkozásában megmarad a miniszteri hatósági árkontroll. (A rendszerhasználati díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg.) • Az ESZ díja tehát: az energia beszerzési árából és egy hatóságilag megállapított rendszerhasználati (pl. rendszerirányítási, elosztási) díjból, valamint árrésből áll. • Az egyetemes szolgáltató negyedévenként módosíthatja árait.

11. Egyetemesszolgáltatás szerződései Az ESZ-t szerződéskötési kötelezettség terheli; a lakossági fogyasztók számára a szerződéses kapcsolatok jogutódlását a törvény biztosítja. A liberalizált piacon három szerződést kell kötni: • Csatlakozási szerződést a hálózati(elosztói) engedélyessel. (Célja annak biztosítása, hogy a villamosenergia,- ill. földgázrendszerre kapcsolt fogyasztási hely megfeleljen a vonatkozó műszaki-biztonságtechnikai előírásoknak.) • Hálózathasználati (elosztói)szerződést is a hálózati(elosztói) engedélyessel. (Ebben a villamos energia és a gáz szolgáltatásának feltételeit kell rendezni.) • Energia-vásárlási (egyetemes szolgáltatási)szerződést a kereskedővel (az egyetemes szolgáltatóval). (Ebben a számlázás, ügyfélkiszolgálás, fogyasztói kapcsolattartás részleteiről kell megállapodni.) A fogyasztó kérésére az egyetemes szolgáltató, ill. a kereskedő köteles a hálózatra csatlakozási és hálózathasználati szerződéseinek megbízottként vagy bizományosként történő összevont kezelésére. Mindhárom szerződés egy lépésben megköthetővé válhat. (A szerződéseket villamos energiánál 2009. 12.31.-ig, földgáznál 2010. 12. 31-ig. kell megkötni.)

12. Közüzemi szolgáltatás – Egyetemes szolgáltatás • A közüzemi szolgáltatás közhatalmi rendelkezésen alapul, az egyetemes szolgáltatás jogszabályban meghatározott ellátás-biztonsági szintet nyújtó szolgáltatási csomag és nem egy piaci viszonyoktól „eltérített” szolgáltatás. • Feladata az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók összehasonlítható és átlátható árak ellenében, szabályozott színvonalon (folyamatos ellátás, garantált szolgáltatások, ügyfélszolgálat, mérőleolvasás, elszámolás, számlázás stb.) történő ellátása. • A közüzemi szolgáltatáshoz képest szűkített körű szolgáltatás(a lakossági fogyasztók és földgáznál –2010. 06.30-ig- a 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő felhasználók, illetve villamos energiánál a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*25 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók) • Fokozott fogyasztóvédelem a védendő (szociálisan rászoruló és a fogyatékkal élő) fogyasztók körében, • Egyetemes szolgáltatók szabad piaci beszerzési lehetősége. (ESZ a gázbeszerzésről szabadon dönthet, és a fogyasztói energia árat a költségek alapján határozza meg)

13. Köszönöm a figyelmet!