KULTURÁLIS IRÁNYTŰ – STRATÉGIA (?) Dr. Bokor Béla PhD

1. KULTURÁLIS IRÁNYTŰ – STRATÉGIA (?) Dr. Bokor Béla PhD Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, igazgató, Pécsi Tudományegyetem, egyetemi adjunktus A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŰLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlődésben Debrecen, 2010. november 18-19.

2. Kulturális iránytű? Az iránytű:  • 2000 évvel ezelőtt fedezték fel Kínában a nagy utazó kereskedők • egyszerű iránymeghatározó műszer, amely a helyes irányba áll be • apró műszer, mégis hatalmas tettek, felfedezések elérésében segítette az emberiséget Kulturális iránytű ? Helyes út ? Miért? Honnan? Hová? Hogyan? Kivel? Mivel? Mit? Miből?

3. Általános helyzetkép A globalizáció ténye visszafordíthatatlan: • a kulturális kínálat szélesedik, • megvalósul a világban való egyidejű kulturális jelenlét, • a hálózatok átalakítják az emberek és népek közti kapcsolatrendszert, • a tájékozódás szinte korlátlan (de manipulálható), • a kommersz minőség gáttalanul terjed és hat, • a nemzeti jellegzetességek egyes területeken feloldódnak, értékek devalválódnak, • másrészről viszont ismertté, sőt egyetemessé válhatnak addig elszigetelt nemzeti értékek, • a kultúrák „összeütközésének” hatására felértékelődik a nemzeti identitás,

4. Helyzetkép 2. • az uniós követelményekhez való igazodás jelentősen leköti a hazai közösségi erőforrásokat, • a forráshiány hosszabb ideig fenntartja a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, • a jelenlegi szabályok szerint más közszférák számára nyújt lehetőségeket, • nem segíti a kultúrát a közpénzek allokációjánál

5. Európai - hazai összehasonlításban: • több energiát fordítunk a munkára, mint a szabadidős tevékenységekre, • romlott a magyar fiatalok és középkorúak szövegértése, olvasási és írási képessége, aminek súlyos társadalmi következményei vannak, • visszaesett a közösségi, egyesületi keretben folytatott kulturális tevékenységek aránya, • a szabadidős művészeti tevékenységek súlya jelentősen elmarad a régi EU-s országokétól

6. A közművelődés színterei • jogállás, tulajdonviszonyok és programok tekintetében sokszínűbbek, mint a korábbi művelődési otthonok hálózati rendszere, • az ország egy részében kínálati piac, túlkínálat alakult ki, • másrészt viszont – a kulturális kínálattal ellátatlan városi peremkerületekben, az egyébként is hátrányos helyzetű falvakban – nincs (szakmailag felkészült) közösségi tér, • a helyi közművelődési intézmények sokhelyütt a szegényebb társadalmi csoportok számára egyedül kínálnak kulturális-közösségi teret, egyfajta „humán” biztonságot, • az állami (önkormányzati) intézmények mellett a közművelődés főszereplőivé léptek elő az öntevékeny civil szervezetek, ezek támogatása állandósuló probléma, • a kulturális kormányzat stratégiai súlyú feladata a kulturális civil szervezetekkel való partnerség és a lehetőségekhez és szerepvállaláshoz igazodó támogatás elősegítése

7. Kulturális stratégia 2005 2010 • Az EU-csatlakozás következményeként hazánkban szűkült a központi állami akarat érvényesíthetőségének köre ? • A döntési jogkörök egy része Brüsszelhez került, másik – jelentősebb – része pedig a régiók és kistérségek hatókörébe? • Módosította a hagyományos nemzetállami kulturális politika, illetve itthoni kulturális piac közvetlen lehetőségeit ? • Az EU-csatlakozás újrarendezi a kapcsolatokat a Kárpát-medencében.? • Harmonikusabb kulturális együttélés esélyeit teremtette meg ? • Javíthatja a határon inneni és túli magyarság kapcsolatait, erősítheti a korszerű, európai távlatú „globális” magyar nemzettudatot ?

8. A kultúraközvetítő rendszer változásainak folyamata: • a hagyományos közművelődési intézmények állapota, • a digitalizáció, • az internet-elérhetőség szélesedése, • alkalmasak és használhatók az esélykülönbségek csökkentésére, • (de) tudatos „beavatkozások” nélkül tovább atomizálják a társadalmat

9. A kultúra értéknövelő szerepe miatt világszerte felértékelődik: • a gazdaságba való beépülése, a gazdaságot megtermékenyítő hatásának tudatos növelése, • a vizuális és digitális kultúra tanítása, • a felnőttképzés, • a „kreatív” iparágak (film, tv; az ipari, az építészeti és életmódbeli design) stratégiai kezelése látványos eredményeket hoz magával, • a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt és igényeket támaszt a kulturális értékek létrehozása és közvetítése területén (archiválás, digitalizálás, …)

10. A kulturális kínálat kiszélesedésével egyidejűleg: • pl. tompul a választás tudatossága, az értékválasztás képessége, • pl. a több szabadidő, a hosszabb élettartam a kulturális befogadóképesség és igény növekedéséhez vezethet, • pl. többletigényként jelentkezik a korábban jórészt a kulturális fogyasztás peremére szorult (idősek, fogyatékosok, kisebbségek) rétegek fogyasztása, • … • ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása és az igényes kínálat bővítése az elkövetkező évek feladata, • egyben a további gazdasági innováció és a társadalmi konszolidáció feltétele is

11. Célkitűzés lehet: • szakmailag megalapozott politikai akarattal és tudatos forráskoncentrációval csillapítható a feszültség, • az olló szűkíthető a „társadalmi közép” kiszélesítésével, • az országos és helyi kulturális alapintézmények fokozottabb védelme, illetve vonzóbbá tétele (… mivel folytatódik a kulturális színterek eltolódása a hagyományos intézmények felől az otthonok falai közé /televízió, CD, videó, internet/ és az utcákra, más funkciójú terekre /pl. plázák/ )

12. A stratégia készítésének idején ismertté váltak az Európai Bizottság kulturális stratégiai irányelvei: • a kreatív ágazatok növekedése • a digitalizáció elősegítése a kultúra minden területén • a műalkotások és gyűjtemények mobilitásának élénkítése • a személyek (pl. művészek) mobilitása • az interkulturális párbeszéd erősítése A folyamatos tájékozódás és tájékoztatás, a pénzügyi és más természetű rásegítés révén a kulturális kormányzat lényegesen javíthatja a kulturális élet szereplőinek esélyeit az uniós együttműködési lehetőségekért (nem csak pénzről van szó!) vívott versengésben.

13. Stratégiai célok, értékelvek Magyarországon: (2007-től - …) stratégiai irány: a kulturális vidékfejlesztés programja stratégiai irány: több építő kultúrát iskolás korban stratégiai irány: az új közösségek elérése stratégiai irány: új távlatokat a kulturális örökségvédelemnek stratégiai irány: a magyar tehetség helyzetbe hozása itthon és külföldön stratégiai irány: kortárs újdonságokkal a jövő klasszikusaiért stratégiai irány: a kultúra, mint gazdaság- és versenyélénkítő tevékenység

14. Megállapítások • A kultúra maga is olyan eszköz lehet, amely képessé teszi az egyént a szelektálásra, • Új motivációkat kell alkalmazni, és animálni/serkenteni a kultúrák találkozását, hogy folyamatos párbeszéd és a kölcsönös cserekapcsolatok fejlődjenek, • A közösségeknek nincs elegendő regionális identitást erősítő élménye, • Megerősített és új kulturális regionális hálókra van szükség

15. Regionális tér - identitás • több/kiterjedtebb / presztizst a kultúrának, • az identitással rendelkező közösségek újszerű összefogása, • a helyi - regionális és nemzeti identitásra épülő kulturális integráció megjelenítése a különböző terekben, és a nemzetek közötti interregionális terekben, • a kulturális integráció segít megőrzni a lokális identitást, megerősíti a nemzeti identitást, és fejleszti az európai identitást (regionalizmus kulturálisan serkentheti, gyorsíthatja a lokálistól felépülő európai identitást), • a regionális tér transzformáló funkciót is teljesít, részt vesz a kultúra középszintű közvetítésben, vagyis a lokalitástól nem csak felfelé halad, hanem a globális kulturális hatás lokális szintre való adaptációjában közreműködhet, • szűrő-szelektáló funkciója is lehet,regionális tartalmak altarnativ kínálatával, • szükség van a regionális kulturális tér intézményesített formában történő nemzetközi szintű szervezésére

16. Lokalitás – regionalitás -globalitás • a globalizációs folyamatok több területen jelentősen megrendítették az identitások eddigi formáit, • hogy a kulturális identitás a mindennapok működőképességét és fejlesztéseit befolyásolni tudja, erősíteni kell a lokális-regionális kötődést, • tudatosabban kell az"identitások hálóját" szervezni-fejleszteni, • őrizni a kulturális sokféleséget és segíteni a nemzetek, népek közötti globális megértést

17. Gondolkozzglobálisan! Cselekedjlokálisan! Fejlessz regionálisan!

18. Cél 1. • a kulturális régiók felértékelődése, • az önkormányzatok és a közösségek felelősségvállalásának erősítése, • új gazdasági befektetők vonzása, • a gazdasági befektetések megsokszorozása , • a régiók kulturális szereplőinek aktív közreműködése, • kikényszeríteni, hogy a régiók és államok politikusai a jövőben egyértelműen kultúrapártoló és támogató politikát folytassanak (!) • A felértékelődő régiókba tehát kulturális befektetések, „befektetők” kerestetnek!

19. Cél 2. • a kulturális befektetések az eddiginél nagyobb és komplexebb haszonnal járhatnak, • ennek feltétele, hogy a kulturális tevékenységek és terek felértékelődjenek, • a befektetések fő irányai: a fejlesztendő kulturális térszintek és a működést szervező terek Fejlesztési terek: • A regionális szint • Interregionális térszint • Nemzeti – állami szint • Kisebbségi kultúrák szintjei • Művészeti szakterületek szintjei Működtetési-szervezési térszintek: • Lokális terek (város, falu) • Mikrotérségek • Mezoszintű térségek(megyék,földrajzi kultúrtájak) • Regionális terek

20. Cél 3. • Erősítendők a regionális kultúraközvetítő rendszerek és a kulturális hálózatok. • Növelendő a kulturális kontroll szerep , hiszen a globalizáció nem tudja és nem is érdekelt a regionális és lokális diverzitást értékkén kezelni, sőt háttérbe szorítja. • Alapvető fontosságú a következő években a kulturális ipar és a szociokulturális szolgáltatások megkülönböztetése, szétválasztása. • A művelődéshez való jog egyetemes emberi jog, ezért államok és önkormányzatok együttesen felelősek, hogy polgáraik művelődése, szociokulturális szolgáltatásai közpénzekből élvezzenek támogatást.

21. Cél 4. A kulturális folyamatok és tevékenységek interregionális és nemzetközi presztizsének újrafogalmazásához sürgősen szükség van : Nemzetközi munkacsoportra: • interregionális tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel, • az UNESCO képviselőivel, • kutatókkal

22. A jövő kutatási feladatai: A nagymértékű átstrukturálódás miatt átfogó képet akkor adhatunk, ha figyelembe vesszük valamennyi indikátort: • az intézményrendszereket, formáit • azok helyzetét, környezetét • technikai eszközeit, módszereit • virtuális tereit • fentiek viszonyát, egymáshoz viszonyított arányait • igénybevételeit ... és ezek folytonosan átalakulnak, változnak, fejlődnek, bővülnek, …..

23. A kutatási fontos elemei pl.: • új kommunikációs eszközök • mennyiségi mutatók mellé tartalmi/minőségi indikátorok • régi és új kultúraközvetítés, -fogyasztás kapcsolódása • fiatalok kultúrafogyasztói magatartása • a motivációk, az érdeklődés változásainak okai • a finanszírozás adatainak elemzése Mindezek nélkül nem lehet sikeres stratégiát készíteni!

24. Szükséges: A vizsgálatok (szempontok) radikális és folytonos megújítása! azaz: A „kulturális iránytű” folytonos ellenőrzése!

25. Az út maga a cél ! Márai Sándor: Arról, hogy mindig útközben élsz „Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy félórára útközben. Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.” (Füveskönyv, 1998. - Első kiadás: Révai Kiadó, Budapest, 1943)

26. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! bokor.bela@baranyaikultura.hu