Mi fáj, gyere, mesélj! (Beszéljük ki konfliktusainkat!)

1. Mi fáj, gyere, mesélj!(Beszéljük ki konfliktusainkat!) "Ki vesz látleletet a lelki sebekről?" (Ancsel Éva) Csillag Ferenc FPPTI 2008. április 11.

2. Egy régi dal: „Mi fáj, gyere, mesélj!” Mesélsz?

3. A konfliktus fogalma: A konfliktus <lat.> : nyílt vagy rejtett ütközés, amely a tevékenységek közvetlenül tapasztalható szintjén, a társ.-i viszonyrendszerekben, tudati, érzelmi folyamatokban és az ezeket tükröző műalkotásokban jelenhet meg. A ~ során igények, szándékok, vágyak, érdekek, szükségletek, nézetek, értékek kerülnek egymással szembe. A ~ok maguk is folyamatjellegűek, vannak előzményeik, érési idejük, csúcspontjuk, leszálló águk, következményeik. Az adott csoport társas légkörének függvénye, hogy valamely ~lehetőség ~sá érlelődik-e, s ha igen, hogyan zajlik, miként zárul.

4. Alapelv: „Tisztelem igényeidet, de sajátjaimat is tisztelnem kell. Nem akarok élni hatalmammal, hogy győzzenek, miközben te veszítesz, de azt sem akarom, hogy az én vereségem árán te győzz. Egyezzünk meg tehát abban, hogy közösen keressünk egy olyan megoldást, mely mindkettőnknek jó, s így egyikünk sem veszít.”– Gordon

5. A konfliktusok létrejöttének szereplői A pedagógus, aki az iskolát és ezzel együtt a normarendszert is képviseli  a szabályzatok szerepe tanuló tanulócsoport Tanár Tanuló szülő (szülők) munkatársi kör (pedagógusok) vezető, igazgató külső kör – pl. lakosság

6. Miért bölcs élőlény a szamár?

7. A légkör definíciója: (1.) Az iskolai légkör  klíma összetett fogalom, hiszen tartalmazza: • Az iskolához való tartozás érzését, • a társakhoz fűződő viszonyt, • a tanulási motivációt, • a felnőtt társadalomhoz való viszonyulást (szülő, tanár stb.)

8. A légkör definíciója: (2.) Ormai Vera szerint: „Az iskolai légkört leginkább a személyes viszonyok és a tárgyi körülmények befolyásolják. (…) ez az elégedettségben és a produktivitásban mérhető.”

9. Az otthon légköre: A család az a szervezet, amely • az összetartozást, elfogadást, • a derűt, a melegséget, • az értéket, • a problémakezelést, stb. tudja és akarja biztosítani.

10. „Engem mindenki bánt!” Memling, Hans ([?] 1440, Seligenstadt, d. 1494, Bruges) Szt. Sebestyén

11. „Engem mindenki bánt!” Kérdéseink: -Áldozat? - Mártír? - A saját gyengeségéből előnyt kovácsoló? - Más gyengeségéből előnyt élvező? (Viktimológia)

12. Mi a pedagógus szerepe? Első megoldási mód: cselekedtetés, az érdeklődés felkeltése, motiválás, ítéletalkotásra ösztönzés alapvető ellentét a két pedagógus attitűd között Második megoldási mód: fegyelmezés

13. Mi a szülő szerepe? Első megoldási mód: • a problémák „kibeszéltetése” – okelemzés • stratégia kidolgozása, • visszatérés az alapproblémához Második megoldási mód: • „oldd meg, fiam!” – látszólagos önállóságra nevelés (hanyagoló attitűd!)

14. Nincs recept!MIÉRT? vérmérséklet beállítódás egyediség

15. Nincs recept?(TALÁN!)Megoldási lehetőségek adottak! • Az elfogadás képessége, • a különböző tanulói attitűdök megismerése, kezelése, • a belső normarendszer következetes megvalósítása, • toleráns, türelmes, nyitott pedagógusi magatartás, • pedagógiai optimizmus, • a meghallgatás készsége, • humor, esetenként nagyvonalúság.

16. … és mi van a kamaszokkal? Állandó tagadás, amely szembenállásként jelentkezik. Mi lehet az oka? - biológiai, - fokozott „éntudat” ↔ bizonytalanság, - a társas kapcsolatok nem szilárdak, - a problémák generálása = játszmává alakul!

17. A cselekvés lépcsőfokai:

18. „Vond be őket!” (1.) Miért elengedhetetlen ez a mozzanat? Amit cselekvés útján sajátít el a diák, azt memorizálja, emlékszik rá, gyakran még a szituációs helyzet is megőrződik → egy életre szól. Az információs társadalom alapproblémája, hogy „csak” befogadásra nevel. Miért jelent ez gondot?

19. „Vond be őket!” (2.) Nem alakul ki valós Segítség kell; kommunikáció, nincs válasz, tanártól, a felnőtt ám rengeteg a feldolgozatlan világtól, de a információ! társaktól is! Passzivitásra nevel! KOOPERÁCIÓ

20. „Vond be őket!” (3.) Az állandó „tempótartás”, mint elvárás. A megfelelési kényszer a munkakedvre hatást gyakorol, csökkentheti azt, ám növelheti is! Probléma, hogy szorongást idézhet elő! Csak az egyéni út követhető! → differenciálás.

21. Miért kellenek konfliktusok? Sok esetben a gyorsaság, a rátermettség bizonyítását szolgál(hat)ja. Az életkori sajátosságoknak megfelelő jelenség, melynek önérdek-érvényesítő ereje is van. De tanít a kompromisszumokra is. „FAIR PLAY”

22. Amikor a látszat csal: - erőfitogtatás, - az üzenet másnak szól

23. Mire kell a pedagógusnak a konfliktusoknál ügyelnie? • Nem minden konfliktust kell kezelni!  a tűzoltás kerülendő! • Az egyenlő elbírálás elvét kell alkalmazni! • A konfliktust kialakító tanuló gondozása, személyiségének jobb megismerése ajánlott. • A probléma objektív feltárása igen fontos. • A konfliktusok-kezelésnek nem része a szankcionálás!

24. Vajon én képes vagyok-e a konfliktusok kezelésére? • Az önvizsgálat, önelemzés felelőssége. • Örök dilemma: – akarattal bántottak meg? – véletlenül ért sérelem? A meghallgatás felelőssége, türelem, tapintat!

25. Egy záró gondolat: „(…) minden rendszer alapja a rend.” (Polc Alain)