Fenntartható építészet és szociális bérlakásépítés

1. Fenntartható építészet és szociális bérlakásépítés Ertsey Attila A Magyar Építész Kamara alelnöke 2010 július 22

2. Lovelock forgatókönyve 2007-ből • vízözön, klímamenekültek, élelmiszerhiány • Budapest nyári klímája 20 éven belül a mai Bukaresthez ill. Taskenthez lesz hasonló • újra kell gondolni egyes épülettípusokat Tények 2009-ből • az angol energiaügyi miniszter közölte, hogy az eddig kitűzött célt, a 2050-ig történő 60 %-os emissziócsökkentést a valóság felülírta, az új cél a 80 %-os redukció • Magyarország kérte az EU-tól a 2020-ig vállalt 20 % redukció 13 %-ra csökkentését • 85 %-os gázfüggőség • az atomenergia és a fosszilis nem megoldás • fogy az idő 2010 július 22

3. a Gyurcsány-Bajnai kormány stratégiai gáztározókat épített 1000 mrd Ft-ért, a gázfüggőséget konzerválva • a világ legnagyobb gázérőműve épülne a fölső Tiszán, hulladékhőjét nem lehet használni, a hűtésre felhasználandó víz miatt a folyó vízszintje akár 20 %-kal csökkenhet • 440 MW-os gázerőművet terveznek Szegeden • Szerencsen a világ legnagyobb szalmaerőműve épülne, ellátásához az ország búzatermő területének 20%-ára van szükség, 100 km feletti szállítási távolságokkal • 2007 és 2013 közt Magyarország 83 milliárd HUF (330 millió EUR) támogatást kaphat az EU-tól, az elmúlt 3 évben ennek töredékét használtuk fel • előkészítés alatt az új paksi blokk 2500 mrd HUF-ért. Mire elkészülne, kifogy az urán. • Orbán Viktor reálisnak tartja az ország energiaönállóságának elérését 20 év alatt • Mellár Tamás: az ország jövője a vidéken dől el, két pilléren: a megújuló energiaforrásokon és a mezőgazdaságon Tények, 2009-2010 „Szakértői” grafika, 2010 június 2010 július 22

4. Álmok és valóság • Jogszabályözön, visszacsatolási lehetőség nélkül • „Maffia-szerű” versengés az állami támogatások megszerzéséért a megújuló energiaforrások területén (idézet Sólyom László köztársasági elnöktől), melynek eredményeként negatív energiamérlegű beruházások létesülnek (szalmaerőmű, biodízel-üzem, bioetanol) • A decentralizált, helyi tulajdonú megújuló energiatermelés, vízművek és a szennyvízkezelés hátrányt szenved, a rendszer a nagy, központosított, befektetői tulajdonú rendszereknek kedvez. Az eredmény: növekvő energiaárak és közüzemi díjak (1000 Ft/m3 csatornadíj), monopóliumok • Erős lobbik a fosszilis és nukleáris energia mellett • Üzleti érdeklődés az ökologikus megoldások körül, elkötelezettség nélkül • Környezeti minősítő rendszerek és intézmények (ÉMI, HuGBC) – állami monopólium és ingatlanfejlesztői üzleti érdek egyszerre • „Greenwashing” irodaépületek növekvő száma, tülekedés a passzívházpiacon • Nagy civil érdeklődés, periferikus helyzetű civil közösségek öko-házépítő törekvései, lebénító állami szabályozás (3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM rendelet) • Elégtelen támogatás, bankhitel és megfelelő gazdasági környezet hiánya • A lassú és bürokratikus EU-pályázatok mellett gyors és egyszerű finanszírozási konstrukciók születnek (EBRD) közösségek számára 2010 július 22

5. Ma: árvizek és nyári aszályok ingalengése Régen: vizekben gazdag Alföld, Európa legnagyobb halexportőre, 13.000.000 szürkemarha A sivatagi zóna felhúzódása Dél-Európa felől 2010 július 22

6. A MÉK céljai • Kimeneti követelmények felállítása az oktatás számára a fenntartható építészet és településtervezés területén • Dereguláció • Előny a kis környezetterhelésű és természetes építőanyagoknak • A jogalkotás elősegítése az energiahatékonyság és fenntartható építészet céljaiért • A helyi, decentralizált energia-, víz- és szennyvízrendszerek támogatása • Vidékfejlesztés feltételeinek segítése • Szociális bérlakásépítés és fenntarthatóság összekötése • építészeti minőség képviselete • ellensúly a lobbyérdekekkel szemben • lakáspolitikai javaslat - nemcsak bérlakásokra - különös figyelemmel a szociális bérlakásokon belül a lakásszövetkezetekre, valamint a rehabilitációra. 2010 július 22

7. Fenntarthatóság és autonómia • Körfolyamatok, egyensúly, életciklus-elemzés • Fenntartható tájhasználat • Energiatakarékosság • Passzív ház • Passzív hűtés, napvédelem • Megújulók használata • nap, szél, víz, geotermia • Zéró CO2 emisszió • Fenntartható vízhasználat • Energetikai önellátás • Klimatikus fenntarthatóság - zöldfelületek 2010 július 22

8. 2010 július 22

9. Az EU épületenergetikai céljai • 2019 után új építésű épület csak alacsony energiaigényű, vagy annál jobb(pl. passzívház) lehet. • A Zéró CO2 emissziós és energetikailag önellátó épületek követelményeinek bevezetését 2019-től több ütemben tervezik. 2010 július 22

15. Bérlakás-építési program „ … Egy fenntartható, kezelhető bérlakás rendszert építéssel (!) lehet kialakítani. Az államilag ösztönzött bérlakásépítés egy olyan konjunktúra-kiegyenlítő eszköz lehetne az állam kezében, amellyel közvetlenül tud hatni a lakásépítésekre. … (ÚSZT, 98. old.)” Mit tehet az állam a kitűzött cél érdekében? Állami Otthonteremtési Programot alkot, ennek részeként bérlakás építési programot indít. Milyen elvárásokat fogalmazzon meg az állam? A bérlakás építési rendszer javasolt alapelve, hogy az állam a támogatásért cserébe alapfeltételként határozza meg / írja elő: - maximált bérleti díjat, - bérlőkiválasztás szempontjait, - bérlői igénynek az építést megelőző bizonyítását, - az életciklus-költségek figyelembevételével meghatározott - maximált kivitelezési költséget, - minőségi, építészeti követelményeket, - használati, fenntartási alapelveket. Jelen anyag a bérlakás építési rendszer minőségi, építészeti hátterének alapjait dolgozza ki. 2010 július 22

16. Építészeti-településfejlesztési célok • A fejlesztések legyenek alátámasztva Integrált Városfejlesztési Stratégiával. • Városrehabilitációhoz puffer lakásokra van szükség • A felépülő bérlakások bizonyos hányadában (min.: 10 %) az önkormányzatok kapjanak bérlő kijelölési jogot. • Ki kell alakítani a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó ellátó funkciókat, ezek céljára szolgáló helyiségeket (óvoda, bölcsőde, fodrász, klub, egyéb szolgáltatások). • Ki kell alakítani a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó közösségi és köztereket (pl.: lakóegységen belüli közösségi terek, közparkok, játszóterek, stb.) 2010 július 22

17. Le Corbusier centralizált • városutópiája 1922-ből: • ötmilliós nagyvárosok • zónásítás • tömegközlekedés • 40 m2-es lakáscellák • 20 emeletes lakótornyok • F. L. Wright decentralizált • városmodellje 1930-ból: • ötezer fős kertvárosok • városon belül csak • gyalogos közlekedés • 4000 m2-es lakótelkek • munkahely + lakhatás • egy helyen 2010 július 22

18. Fenntarthatósági követelményrendszer A közpénzek felhasználását össze kell kötni a környezeti és gazdasági fenntarthatóság követelményével. • Osztrák gyakorlat: a „Közpénzből csak fenntarthatót!” elve szerint szociális bérlakást csak passzívházként építenek. A javasolt irány az alacsony energiafelhasználású épületek és ezek megújuló energiával történő kiszolgálása. Az egyedi projekteknél meg kell vizsgálni, hogy az alábbi szempontok közül melyek valósíthatóak meg: • éghajlatálló, lakható épületek • klímaszabályozás, zöldfelületek • zéró karbon épületek • életciklus-költségelemzés • anyaghasználat, minősítések • újrahasznosítás, hulladék-minimalizálás • természetes szellőzés, passzív hűtés • légkomfort • vízhatékonyság: esővíz, szürkevíz hasznosítás, szennyvízkezelés-visszaforgatás • árvíz és földrengés elleni védelem • természetes megvilágítás, napvédelem • passzív fűtés, hőtároló tömeg • megújulók: geotermia, nap, biomassza, szél • zöldtetők, zöldépítészet • hulladékgazdálkodás • zajvédelem, akusztika • akadálymentesség • városi környezet • közlekedés • üzemeltetés 2010 július 22

19. Gazdasági fenntarthatóság • Az alacsony rezsivel működő lakások révén a lakosság adósságcsapdája felszámolható, ez a segélyre szorulók körét szűkíti. • Az alacsonyabb üzemeltetési költség magasabb bérleti díjat tesz lehetővé, ez csökkenti a szükséges állami támogatás mértékét. • Cél a hatékonyan, olcsón üzemeltethető, értékőrző lakások építése, ezek hosszútávon történő hatékony fenntartása. • Az életciklus-költségelemzés (LCC – Life Cycle Cost Analyses) az épület (mint szolgáltatás) szolgáltatási szintjei és a várható költségek összefüggését optimalizálja, amely alapján a megtérülés nemzetgazdasági szinten is számolható. 2010 július 22

20. Életciklus-vizsgálat Forrás: www.foek.hu Medgyasszay Péter 2010 július 22

21. Energia • A fejlesztésekkel a 2019-ben életbe lépő EU energetikai szabályozást kell közelíteni energiahatékonyság szempontjából. Minimális cél az alacsony energiaigényű épületek építése,megengedve a passzívházak (15 kWh/m2év) megvalósítását is. • A fejlesztések fűtési energia ellátását döntően megújuló forrásból (biomassza, geotermia, napenergia) kell biztosítani. Az adott projektnél az egyedi döntést az életciklus költségek elemzésre, valamint a helyi adottságokra tekintettel kell meghozni. • Cél a hosszútávon is alacsony működési költségek, közműdíj árstabilitás biztosítása, az ország energia függőségének csökkentése. • Az alacsony energiaigényű épületek a jelenlegi átlaghoz képest ~70%, a passzívházak ~ 90% fűtési energia (földgáz) megtakarítást jelentenének és hozzájárulnak a CO2-emisszió csökkentési célkitűzések eléréséhez. A vegyes övezetek és a barnamezős hasznosítás megszünteti az alvóváros-jelleget, helyi munkalehetőségek teremtésével csökkenti a tömegközlekedés volumenét 2010 július 22

23. Vízellátás, vízhatékonyság, szennyvízkezelés • Meg kell oldani az esővíz hasznosítást és a szürkeszennyvíz újrahasznosítását, továbbá • víztakarékos berendezéseket kell alkalmazni. megvalósuló lakóegységek vízhasználatát min. 50%-kal az átlagos vezetékes vízigény alá kell szorítani (napi 150 l/fő-ről 70 l/fő-re). • Ezen megoldások részben mérséklik a hálózatfejlesztést, részben tehermentesítik a fennálló hálózatokat, valamint csökkentik a szennyvíz-emissziót és az üzemeltetési költségeket: • Egyes területeken 1000 Ft/m3 a csatornadíj, ez egy családnak havi 25-30.000 Ft állandó költséget jelent, ami több, mint a fűtés. • Ez a költség minimum megfelezhető • A zöldfelületek intenzitása révén klimatikus egyensúlyt kell teremteni. • Ezáltal mérsékelni lehet pl. a városi hősziget effektust. A hűtést tudatosan kiültetett növényzettel és passzív eszközökkel célszerű megoldani, kiváltva ezzel az energiaigényes gépészeti megoldásokat. 2010 július 22

24. Növényi szennyvíztisztítók Városon belül is telepíthető (Berlin, Kreuzberg) 2010 július 22

25. Példák: öko-lakópark Alacsony energiaigényű, favázas vályogházak zöldtetővel, autonóm működés, napvédelem, falfűtés-hűtés, bioszolár fűtés, növényi tisztító, esővíz-hasznosítás, szürkevíz-visszaforgatás 2010 július 22

26. Anglia, Bill Dunster – Zéró CO2 házak 2010 július 22

27. Első minősített magyar passzívház • 125 nm • Polisztirol zsalus technológia • Lemezalap • Levegős talajkollektor • Vákumcsöves napkollektor • Fűtési költség: évi 20.000 Ft alatt • Bruttó 230 eFt/m2

28. A bérlakás-építés az építőipar zászlóshajója lehet:háttéripar fejlesztési lehetőségei - költségleszorítás • megújuló energiás háttéripar: • kollektor-összeszerelő üzemek • szélgépek gyártása, fejlesztése • erdőművelés, fahulladék-feldolgozás, faapríték és pelletgyártás • energiahatékonysági háttéripar: • hőszivattyú összeszerelő üzemek • hővisszanyerő szellőztető rendszerek gyártása-fejlesztése • építőipar: • nyílászárók, falazatok, szigetelések passzívház-követelményre 2010 július 22

29. Közműszolgáltatások • Célszerű az energiaellátást és közműszolgáltatást közösségi tulajdonú (szövetkezeti vagy nonprofit kft) vállalkozásba (osztrák és német példák: falufűtőművek, szélerőmű-szövetkezetek, etc.), vagy magánfejlesztés esetén a tulajdonos üzemeltetésébe adni • Távlati cél: : energetikailag önellátó települések (Ausztria, Burgenland) 2010 július 22

30. Nap (hő) Bioszolár fűtőművek, Burgenland 2010 július 22

31. Összefoglaló javaslatok • Jövőkép: autonóm települések, energiaönállóság • A bérlakások és magántulajdonú lakások arányainak lassú javítása • Ingatlanspekuláció letörése, lakásárak mérséklése • mintaprojektek szociális lakásépítésre 2010 július 22

32. Köszönöm a figyelmet! 2010 július 22