VEGETÁCIÓISMERET 9. előadás Dr. Bartha Dénes

1. VEGETÁCIÓISMERET9. előadásDr. Bartha Dénes

2. ERDŐSSZTYEPP ERDŐK ÉS CSERJÉSEK

3. ERDŐSSZTYEPP ERDŐK ÉS CSERJÉSEK • a keleti erdőssztyepp zóna legnyugatibb nyúlványa elér a Kárpát- medencébe • a makroklíma (ESZTY) hatását bizonyos edafikus tényezők (alapkőzet: homok, szik) módosíthatják, és jelentősek az antropogén hatások is • az erdőssztyepp erdők a zonális erdőhatár déli, a regionális erdőhatár alsó részén helyezkednek el • a mozaikos felépítésű társulások, az erdőfoltok sztyeppfoltokkal váltakozhatnak • lombkoronaszintjében a KST dominál, hozzá más szárazságtűrő tölgyfajok elegyedhetnek (CS, OT) • cserjeszintje fejlett, fajgazdag, zömmel xerofil fajokkal • lágyszárú szintje közepes vagy magas borítású, a xerofil fajok az uralkodóak (erdei sztyepp és gyepi sztyepp fajok keverednek)

4. ERDŐSSZTYEPP ERDŐK ÉS CSERJÉSEK

5. ERDŐSSZTYEPP ERDŐK ÉS CSERJÉSEK

6. ERDŐSSZTYEPP ERDŐK ÉS CSERJÉSEK

7. ERDŐSSZTYEPP ERDŐK ÉS CSERJÉSEK

8. LÖSZTÖLGYESEK

9. LÖSZTÖLGYESEK Termőhelyi viszonyok: D: síkvidékek árvízmentes hátságai, széles löszhátakon plakor helyzetben, alföldperemi és hegylábi részek, alacsony dombvidékek, előhegységek – alacsony tszf. magasság (200 m tszf. magasság alatt) K: erdőssztyep klímaöv  klímaregionális és klímazonális társulás A: lösz, (pannon agyag) H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: humuszban gazdag barna erdőtalajok (CBE, KMBE, ritkábban BFÖLD), kőzethatású humuszkarbonát talaj (HK)

10. LÖSZTÖLGYESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: nyílt, mozaikos (helyenként löszgyepekkel, cserjésekkel váltakozó), alföldperemi, hegylábi és alacsony dombvidéki részeken zártabb, esetenként kétszintes – extrém termőhelyi részek felé letörpülhet - fajgazdag, xerofil fajok B: magas borítás, fajgazdag, szegélycserjések –, xerofil fajok C: magas borítás – fajgazdag, xerofil (részben löszjelző, ill. erdőssztyepp) fajok D: jelentéktelen

11. LÖSZTÖLGYESEK Faji összetétel: A:KST, (OT), (CS), (KTT), MJ, MSZ, KT, AL B: törpemandula (Amygdalus nana) parlagi rózsa (Rosa gallica) csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) tatár juhar (Acer tataricum) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) fagyal (Ligustrum vulgare) bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus) varjútövisbenge (Rhamnus catharticus) csíkos kecskerágó (E. europaeus) vörösgyűrűsom (Cornus sanguinea) kökény (Prunus spinosa)

12. LÖSZTÖLGYESEK C: bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollissima) magyar zergevirág (Doronicum erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) hungaricum) tarka nőszirom (Iris variegata) tavaszi hérics (Adonis vernalis) bugás macskamenta (Nepeta pannonica) pusztai meténg (Vincaherbacea) nagyezerjófű (Dictamnus albus) erdei gyöngyköles (Lithospermum macskahere (Phlomis tuberosa) purpureo –coeruleum) orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum) szarvas kocsord (Peucedanum herék(Trifolium spp.)cervaria) sátorozó margitvirág(Chrysanthemum cormbosum) sások-füvek tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) barázdált csenkesz (Festuca rupicola) erdei szálkaperje (B. sylvaticum) vékony csenkesz (F. valesiaca) magas gyöngyperje (Melicaaltissima) sárgás sás (Carex michelii) D: -

13. LÖSZTÖLGYESEK Földrajzi elterjedés: Egykor az Alföld és Kisalföld löszhátain sokfelé. Ma már csak maradványállományok: Északi-középhegység (pl. Bükkalja: Kerecsend, Ostoros), erősen átalakultan Nagyalföld, Mezőföld, valamint további szórvány előfordulások

14. LÖSZTÖLGYESEK Ökológiai és földrajzi változatok: NYÍLT LÖSZTÖLGYES Löszgyepekkel mozaikoló, szegélycserjésekkel átmeneteket képező nyílt állományok, főleg a Nagyalföld belső, aridabb területein. ZÁRT LÖSZTÖLGYES Alföldperemi részeken, hegylábakon és alacsonyabb dombvidékeken kialakult zárt állományok, (cserrel és esetenként kocsánytalan tölggyel is).

15. LÖSZTÖLGYESEK Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: - K: nemesnyáras, akácos, erdeifenyves, feketefenyves Vízgazdálkodási fokot jelző növények: nincsenek

16. LÖSZTÖLGYESEK

17. LÖSZTÖLGYESEK

18. PUSZTAI CSERJÉSEK

19. PUSZTAI CSERJÉSEK Termőhelyi viszonyok: D: peremhegyek lábai, alföldi hátságok – általában alacsonyabb tszf. magasság (300 m tszf. magasság alatt) K: erdőssztyepp és cseres-tölgyes klímaöv A: lösz H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: csernozjomok (KC, MLC, SC), karbonátmaradványos barna erdőtalaj (KBMBE)

20. PUSZTAI CSERJÉSEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: B: alacsony termetű (kb. 1 m magas), változó borítású – xerofil fajok (gyökérsarjas szaporodással polikormontelepek jöhetnek létre) C: a felnyíló foltokon és erdőszegélyeken nagyobb borítás, (a polikormonok alatt alacsonyabb borítás) – xerofil (főleg sztyepp és erdőssztyepp) fajok D: hiányzik

21. PUSZTAI CSERJÉSEK Faji összetétel: B: törpe mandula (Amygdalus nana) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) kökény (Prunus spinosa) jajrózsa (Rosa pimpinellifolia) tatár juhar (Acer tataricum) parlagi rózsa (R. gallica) veresgyűrűsom (Cornus sanguinea) C: macskahere (Phlomis tuberosa) borzas peremizs (I. hirta) magyar repcsény (Erysimum odoratum) nagyezerjófű (Dictamnus albus) selymes peremizs (Inula oculus-christi) tarka nőszirom (Iris variegata) tavaszi hérics (Adonis vernalis) pusztai meténg (Vinca herbacea) kökörcsinek (Pulsatilla spp.) deres tarackbúza (Agropyron intermedium) sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys) szakállas tarackbúza (A. pectinatum) piros gólyaorr (Geranium sanguineum) tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) D:-

22. PUSZTAI CSERJÉSEK Földrajzi elterjedés: Alföld, középhegységek alföldre néző lábai; sokszor másodlagosan jön létre. Változatok: TÖRPEMANDULA - CSERJÉSEK Ritkább társulás. CSEPLESZMEGGY-CSERJÉSEK Gyakoribb társulás.

23. PUSZTAI CSERJÉSEK

24. PUSZTAI CSERJÉSEK

25. SZIKI TÖLGYESEK

26. SZIKI TÖLGYESEK Termőhelyi viszonyok: D: síkvidékek (ma már) árvízmentes, de a talajvíztükörrel kapcsolatban álló, szikes lapályai – alacsony tszf. magasság (200 m tszf. magasság alatt) K: erdőssztyep klímaöv A: öntés eredetű hordalék (agyag, homok, stb.), áthalmozott lösz H: változó vízhatás(VÁLT) T: szikes talajok (SZRSZC, RSZC), réti erdőtalaj (RÉTIE) mozaikosan

27. SZIKI TÖLGYESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: nyílt, mozaikos (helyenként szikes gyepekkel [sziki magaskórósokkal] váltakozó), gyenge növekedésű, elágazó, letörpülő (a gyenge záródás miatt), jobb termőhelyű foltokon kétszintes – fajgazdag, xerofil fajok B: magas borítás, mozaikos – fajgazdag, xerofil és xeromezofil fajok C: magas borítás, mozaikos – fajgazdag, xerofil–higrofil (részben sziki) fajok D: jelentéktelen

28. SZIKI TÖLGYESEK Faji összetétel: A: KST, MAK, FRNY, MJ, MSZ, KT B: tatár juhar (Acer tataricum) csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) vörösgyűrűsom (Cornus sanguinea) kökény (Prunus spinosa) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) fagyal (Ligustrumvulgare)

29. SZIKI TÖLGYESEK C: nyílt részek (magaskórósodásra is hajlamos sziki fajok) bárányüröm (Artemisia pontica) magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) sziki üröm (A. maritima) orvosi kocsord (Peucedanum officinale) sziki csenkesz (Festuca pseudovina) fűzlevelű peremizs (Inula salicina) réti őszirózsa (Aster sedifolius) sokvirágú boglárka (Ranunculus polyanthemos) sóvirág (Limonium gmelini) zárt részek (xeromezofil-lomberdei fajok) erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum) erdei gyöngyköles (Lithospermum magas gyöngyperje (Melica altissima) purpureo-coeruleum) bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollissima) széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum szálkás tarackbúza (Agropyron caninum) latifolium) D: pintycsőrű moha (Brachythecium rutabulum) csőrös moha (Eurhynchium striatum)

30. SZIKI TÖLGYESEK Földrajzi elterjedés: Vélhetően egykor a Nagy- és Kisalföld szolonyec szikesein többfelé volt. Ma már csak maradványállományok vannak: Hortobágy (pl. Ohat, Újszent- margita), Körösök mente (pl. Hencida, Bélmegyer), Zagyva alsó folyása, Kisalföld (Kemenesalja). Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: - K: akácos, amerikaikőrises, ezüstfás, gyalogakácos Vízgazdálkodási fokot jelző növények: nincsenek

31. SZIKI TÖLGYESEK

32. SZIKI TÖLGYESEK

33. HOMOKI TÖLGYESEK

34. HOMOKI TÖLGYESEK Termőhelyi viszonyok: D: síkvidékek árvízmentes hátságai, ritkábban ártérből kiemelkedő térszinek sík, enyhén hullámos felszínein – alacsony tszf. magasság (200 m tszf. magasság alatt) K: erdőssztyep klímaöv, a Nyírségben zárt tölgyes klíma A: savanyú vagy meszes homok H: nyílt változatnál:többletvízhatástól független (VFLEN), zárt változatnál: időszakos vízhatás (IDŐSZ) T: nyílt változat: humuszos homok talaj (HH), zárt változat: barna erdőtalajok (KBE, RBE), illetve talajkombinációk

35. HOMOKI TÖLGYESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: nyílt változat: alacsony záródású, letörpülő / zárt változat: gyakran kétszintes – mindkettő változat: fajgazdag, xerofil és xeromezofil fajok B: magas borítás – nyílt változat: fajgazdag, xerofil fajok / zárt változat: fajgazdag, xerofil és mezofil fajok C: magas borítás – nyílt változat: fajgazdag, xerofil (részben homoki) fajok /zárt változat: fajgazdag, xerofil (részben homoki) és mezofil (részben üde lomberdei) fajok D: jelentéktelen

36. HOMOKI TÖLGYESEK Faji összetétel: A: KST, FRNY, MJ, MSZ, KT, (RNY), (NYI), (OT), EH* B: boróka (Juniperus communis) vörösgyűrűsom (Cornus sanguinea) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) fagyal (Ligustrumvulgare) sóskaborbolya (Berberis vulgaris) kökény (Prunus spinosa) varjútövisbenge (Rhamnus catharticus) mogyoró (Corylus avellana) gyepűrózsa (Rosa canina) tatár juhar (Acer tataricum) ostorménbangita* (Viburnum lantana)

37. HOMOKI TÖLGYESEK C: nyílt változat - nyílt részek (homokpusztai fajok) homoki csenkesz (Festuca vaginata) ágas homokliliom (Anthericum ramosum) barázdált csenkesz (F. rupicola) koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris) vékony csenkesz (F. valesiaca) magas kocsord (Peucedanum alsaticum) árvalányhajak (Stipa spp.) szarvaskocsord (P. cervaria) erdélyi gyöngyperje (Melica transsylvanica) citromkocsord (P. oreoselinum) illatos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum) homoki nőszirom (Iris arenaria) illatos szentperje (Hierochloë odorata) sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys)

38. HOMOKI TÖLGYESEK zárt változat – és a nyílt változat zárt részei erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum) erdei gyöngyköles (Lithospermum ligeti perje (Poa nemoralis) purpureo-coeruleum) szálkás tarackbúza (Agropyron caninum) kőmagvú gyöngyköles (L. officinale) gyöngyvirág (Convallaria majalis) enyves zsálya (Salvia glutinosa) széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) latifolium) bársonyos tüdőfű (Pulmonaria soktérdű salamonpecsét (P. odoratum) mollissima) erdei ibolya (Viola sylvestris) kéküstökű csormolya (Melampyrum nemorosum) D: -

39. HOMOKI TÖLGYESEK Földrajzi elterjedés: Egykor az Alföld (Nyírség, Duna-Tisza köze, Tengelici-homokvidék), és Kisalföld (Szigetköz, Komáromi-síkság) homokvidékein sokfelé. Ma már csak maradványállományok.

40. HOMOKI TÖLGYESEK Ökológiai változatok: NYÍLT HOMOKI (PUSZTAI) TÖLGYES Erdőssztyepp jellegű, alacsony záródású, xerofil jellegű társulás. ZÁRT HOMOKI (GYÖNGYVIRÁGOS) TÖLGYES Záródott, xeromezofil jellegű társulás. Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: fehérnyáras K: akácos, nemesnyáras, erdeifenyves, feketefenyves, simafenyves, feketediós, vöröstölgyes

41. HOMOKI TÖLGYESEK Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

42. HOMOKI TÖLGYESEK A térkép a nyílt homoki tölgyes előfordulását mutatja.

43. HOMOKI TÖLGYESEK

44. HOMOKI ERDEIFENYVES

45. HOMOKI ERDEIFENYVES Termőhelyi viszonyok: A: kilugózódásra hajlamos homok H: többletvízhatástól független (TBLVHF) T: humuszos homok talaj (HH)

46. HOMOKI ERDEIFENYVES Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: nyílt, alacsonyzáródású, egyszntű B: hiányzó, vagy alacsony borítású C: kettős, meszes homoktakarón- bazifil és xerofil fajok, de a kilúgózódás következtében acidofil fajok is megjelennek D: -

47. HOMOKI ERDEIFENYVES A:EF, CS, KST, VK B: közönséges boróka (Juniperus communis) sóskaborbolya(Berberis vulgaris) egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

48. HOMOKI ERDEIFENYVES C: mészkedvelő xerofil homoki fajok homoki csenkesz (Festuca vaginata) homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata) homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) homoki szegfű (Dianthus arenarius) naprózsa (Fumana procumbens) fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans) homoki vértő (Onosma arenaria) pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana) mészkerülő fajok orvosi veronika (Veronica officinalis) fenyőspárga (Monotropa hypopytis) zöldes körtike (Pyrola chlorantha) gyöngyvirágos-körtike (Orthilia secunda) D: - Előfordulás: Bakonyszentlászló – Fenyőfő †

49. BORÓKÁS – NYÁRASOK

50. BORÓKÁS – NYÁRASOK Termőhelyi viszonyok: D: síkvidékek árvízmentes hátságai, homokbuckák változatos felszíni formáin – alacsony tszf. magasság (200 m tszf. magasság alatt) K: erdőssztyep klímaöv A: (durvaszemcsés) meszes homok H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: futóhomok és humuszos homoktalaj(FH, HH)