Molnár 2007

2. KÖRNYEZETI NEVELÉS - TERMÉSZETBENI TANULÁS A FENNTARTHATÓSÁGÉRT Molnár 2007

3. Az erdő szerepe a gyermekek szocializációjában Molnár Katalin PhD egyetemi docens

4. A környezet mint érték Felelősségvállalás Érzelmek Az érték és ismeretátadás területei Oktatás Ismeret- terjesztés Nevelés Értékvédelem Állam Spontán szerveződések

5. Szocializáció erdei hatásokkal • Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja (XV-XIX.század) • Helyzetkép a téma kapcsán - gondolatok • A folyamat tervezett elemei

6. Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja • Rotterdami Erasmus 1469-1536 • „ A természet kitűnő talajú, noha még megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe, te azonban gondatlanságból elnézed, hogy a tövis és csipke belepje, ámbár ezeket később alig lehet emberi munkával kiirtani.”

7. Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja • Luther Márton 1483-1546 • Úgy tekintett a gyermekekre, mint „pompás, örök kincs”-re amelyet meg kell óvni Isten számára • A legmegfelelőbb cselekedet a gyermekek helyes nevelése • A bibliát mindenki saját maga olvashatja (német nyelven), mely számtalan természeti képet hoz az ember erkölcsi fejlődésének segítésére is.

8. Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja • John Locke 1632-1704 • A természet empirikus megismerése vezet a világ megismeréséhez • Sok mozgás, úszás a friss levegőn • Az elme a tapasztalásból meríti a tudásanyagát - a tapasztalás forrása: a külső világ megtapasztalása az érzékelés útján

9. Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja • Rousseau 1712-1778 • A gyermek nevelődjön a természet éltető közelségében - szabadon • az értelmi nevelés szakaszában (12-15 év) nevelője segítségével fedezze fel az őt körülvevő természet jelenségeit (természetes, természetközeli életmód: olvasásra csak Robinson történetét javasolja

10. Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja • Pestalozzi 1746-1827 • munkára nevelés: háziipari munkák, mezőgazdaság • a „szemléltető tanítás” - a népiskola célja (ellentétben korával) ez azért fontos, hogy felnőttkorban önállóan tudjanak neveltjei tájékozódni az őket körülvevő világban

11. Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja • Tessedik Sámuel 1742-1820 • természet-szeretet - gazdálkodás • ismeretközlés • kutatómunka (könyvtár) • Festetics György - gazdatisztképző intézete 1797-ben nyitotta meg kapuit (Georgikon - Keszthely)

12. Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja • Brunszvik Teréz krisztinavárosi óvodája 1828. június 1. • Természetismeret mint tantárgy • fontos a friss levegő, a séták folyamatossága • a tanulást versek, mesék történetek segítették

13. a mesékben a természet érintetlen - szépsége a nyelvi kifejezésekben is követhető az ember és a természet közötti interakció zavartalan a szereplő jótéteményét a természet mindig meghálálja Érdekesség - a természeti környezet és a nevelés összhangja a mesékben

14. Mondóka • I II I I • A Fertő tóba’ • II II I I • megdöglött egy béka • I II I I • Apraja nagyja • II II I I • mind azt siratgatja

15. Mondóka • II II I • ‘Ágok, vágok fát, • II II I • de micsoda fát? • II II II I • Régi rózsa-rekettyét, • II II II II • fogadjunk egy icce borba, • II II I • hogy ez tizenhét!

16. Dalok • Erdő, erdő, erdő... • Erdő mellett nem jó lakni... • Erdő, erdő de magas a teteje... • A soproni fenyves erdő...

17. Gondok Az emberiség sorskérdésévé váltak a környezeti problémák Meggyökerezett pazarlásaink vannak Tennivalók Az emberek értékrendjét és mindennapi magatartását kell megváltoztatni A tájékoztatás, az ismeretek átadása hozza a szemléletváltozást Ökológiai helyzetkép a téma kapcsán

18. Ökológiai helyzetkép a téma kapcsán • Az egyén interakcióban áll környezete valamennyi összetevőjével • A szocializációs folyamatot megközelíthetjük: • Szocioökologikus (ember és környezete viszonya) • szocioökonomikus (gazdasági, takarékossági) • szociokultúrális szempontból

19. Miként szocializálódik a kisgyermek az erdei hatásokkal - „Hogyan tanulja az erdőt?” • Alkalmazkodik a környezet kihívásaihoz - ez az akkomodáció folyamata • Amit látott követi, utánozza - majd egyre többször önállóan gyakorolja. A szabályokat először figyelmeztetésre, majd automatikusan hívja elő - ez a folyamat az asszimiláció • Az új elemek (tudnivalók) folyamatosan beépülnek a régiek közé, a gyermek az ismereteit előhívni képes - ez az interiorizáció

20. Szocializáció - tanulásTanulás - szocializáció

21. HUMANISTA EMBERKÉP A tanulás a természetben zajlik - a természet, mint tanulókörnyezet Kaland – Élmény nevelőcélzat Mozgás, Művészet Kultúra, Technika AGY SZÍV KÉZ HUMANISTA EMBERKÉP HUMANISTA EMBERKÉP A tanulás konkrét, - érdekes szituációk HUMANISTA EMBERKÉP

22. Idegrendszeri struktúrák szerint megkülönböztetünk: • Motoros vagy mozgástanulást: munka, sport, kirándulás, túra, tánc, • Szenzomotoros vagy perceptuális tanulást: látási, hallási ingerek befogadása: képek, dallamok felismerése, megtanulása • Verbális tanulás: szóbeli anyag értelmes, gondolkodás alapján történő megtanulása

23. Az akarati működés szerint megkülönböztetünk: • Szándék nélküli • szándékos, koncentrált figyelemmel folyó tanulást • A tanulás módja lehet: • mechanikus • intellektuális

24. Az emlékezeti tanulás feltételei: • A tanulásra való beállítottság • a koncentrált figyelem • a szöveg értelmi feldolgozása • a lényeg kiemelése, az összefüggések meglátása, visszajelzések, a tanultak alkalmazása, megfelelően elosztott ismétlés, hibátlan felidézés, • a siker a bevésést, a tanulást elősegíti.

25. A szocializáció egy tanulási folyamat - társak között könnyebb • Tervezett, szervezett, irányított cselekvéssor - eredménye az értékek belsővé válása és a tudás. • Az ember tartalmi tevékenységei: • tanulás (irányított szocializációs folyamat) • önképzés • rekreáció: szellemi, fizikai, szabadidő, sport, kulturális tevékenységek • közéleti és társadalmi tevékenység (védelem, kommunikáció, média)

26. Az erdő szerepe a szocializációs folyamatban • az ember alapvető tevékenysége a megismerés és a cselekvés, • az érzéki tapasztalattól az elvont gondolkodáson át a gyakorlatig minden beletartozik ebbe a folyamatba, • ismereteket közvetít, • olyan teljesítmény, viselkedés, vagy tudásbeli változás, amely tapasztalás, gyakorlás, ismétlés révén jön létre

27. Ezért az erdő - az erdei séta: • Fejleszti a megismerő funkciókat, a készségek alakulását, a képességek fejlődését • ismereteket nyújt, erősít, rendszerez, • újabb kérdések megválaszolására serkent, • komplexitásra, analízisre késztet, • élményt nyújt, - pszichés funkciókra hat, • jellem és magatartás formálódást is eredményez.

28. Pedagógiai tennivalókA személyiségfejlődést elősegítő csomópontok • Élményadás: minél rendszeresebb az élmény a szocializációs folyamat annál gyorsabb ütemben alakítja a személyiséget • Szemléletformálás: a feldolgozott és rendszerezett ismeretek megváltoztatják a magatartást, a témával kapcsolatos gondolkodást • Példa: utánzásra késztet,reciprocitást (viszonosság) vált ki, motívumokat erősít. • Tervezés: nélküle nincs előrelátó, igényekre, szükségletekre épülő fejlesztő munka

29. TERVEZÉS CSELEKVÉS INFORMÁCIÓK, ISMERETANYAG (olvasás, kutatás, össze- függések keresése stb.) MEGÉRTÉS (válogatás, vita, átdolgozás, saját elképzelések, általánosítás stb.) HANGSÚLYOK MEGADÁS

30. Felkészülés a szocializációs folyamat segítésére • Előkészítő szakasz: • tájékozódás • feladatok számbavétele • az egyéni munka megtervezése, megszervezése - segítségek • nehézségek és azok leküzdése, stratégiák • a feltételek megteremtése (objektív - szubjektív)

31. Felkészülés a szocializációs folyamat segítésére • Önálló szakasz: • a konkrét munka koncentrált elvégzése a legcélravezetőbb módszerekkel • pár, csoport, csapat • ellenőrzések,

32. Felkészülés a szocializációs folyamat segítésére • Az ellenőrzés és értékelés szakasza: • önellenőrzés, mások ellenőrzése • módosítások, • individualizált értékelés, • távlatok mutatása, • kiegészítő ismeretek

33. A befogadás alapja a mentálhigiénés állapot • Kitüntetett szerepe van az kortársaknak (serdülőkor, de bármely életkorban) • a csoportok tagjai közötti kohéziónak • az előzetes élményeknek, • a megszerzett ismeretek újra felhasználási sikerének • újabb kérdéseknek (kutató munka)

34. Csoport-módszerei: szerepjáték szituáció-feldolgozás esetelemzés ötletek (brainstorming) pantomim megerősítés (shaping) fantázia-utazás kollázs csoportrajz munka Eszköze a természeti tanulási tréning: önismeret énkép egymás elfogadása kommunikáció konfliktus kezelés együttműködés önkifejezés önérvényesítés vélemény- -nyilvánítás szervezés vezetés Tanuló Szülő/k Tanulást szervező, irányító közösség Tanulást szervező SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

38. „Nincsenek nagy reményeim az emberiséggel kapcsolatban, mert túlságosan is találékony, ha saját javáról, azonnali előnyéről van szó. A természethez való viszonyunkban a hangsúly annak leigázására, a fölötte való uralkodásra esik. Nagyobb esélyünk lenne a fennmaradásra, ha megpróbálnánk alkalmazkodni ennek a bolygónak az adottságaihoz, és kíméletlen zsarnokoskodás helyett értő méltányossággal bánnánk vele.! (E:B: White)

39. Szabó ÉvaÉletrajz Fának születtem. Állva élek. Nem voltam szeszélye a szélnek. Levél vagy? Azt kell megtanulni Nem szabad, csak fölfelé hullni.

40. Köszönöm megtisztelő figyelmeteket! molnar.katalin@bpk.nyme.hu