1 / 44

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 4. előadás Dr. Bartha Dénes

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 4. előadás Dr. Bartha Dénes. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS (A vegetáció térbeli tagozódása). VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS (A vegetáció térbeli tagozódása). Vegetációtagozódás

ryan-gibson
Download Presentation

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 4. előadás Dr. Bartha Dénes

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN4. előadásDr. Bartha Dénes

  2. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása)

  3. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Vegetációtagozódás = a Föld pólusaitól való távolság, ill. a tengerszint feletti magasság szerint a növényzet szabályszerű rendeződése Típusai: - horizontális vegetációtagozódás (a Föld pólusaitól való távolság szerinti tagozódás) - vertikális vegetációtagozódás (atengerszint feletti magasság szerinti tagozódás)

  4. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Horizontális vegetációtagozódás alapegysége: azóna A. Zonális vegetáció - a makroklíma hatására jön létre - a klíma- és talajzónákkal fedésben van - klimax vegetációtípusok - plakor helyzetben és szélsőségektől mentes lejtőkön találhatók - nagy kiterjedésűek - állományai + egyöntetűek - termőhelye: VFLEN, MÉ, közepesen kötött

  5. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) B. Extrazonális (megjelenésű) vegetáció - egy-egy zónán belül egy másik vegetációzóna vegetációtípusai lépnek fel - a mezoklíma (és edafikus tényezők) hatására jön létre - a déli zónák növényzete az északi zónák délies, meleg, száraz lejtőin jelenhetnek meg - az északi zónák növényzete a déli zónák északias, hűvös, párás völgyeiben, lejtőin jelenhetnek meg - kisebb kiterjedésűek

  6. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) C. Azonális vegetáció - több vegetációzónában ugyanaz a vegetációtípus jelenik meg - szélsőséges termőhelyi viszonyokra, edafikus okokra vezethető vissza: vízhiány vagy -többlet, sekély termőréteg, vázalkotó-részek dominan-ciája, talajhiba, etc. D. Intrazonális vegetáció - egyetlen zónán belül, de elsősorban edafikus okok miatt jön létre

  7. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Európa beosztása az óceáni-kontinentális hatás alapján

  8. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Vertikális vegetációtagozódás alapegysége: arégió (magassági öv) A. Regionális vegetáció - a makroklíma hatására jön létre - a vegetációrégiók a klímarégiókkal fedésben vannak, s egymásra kölcsönösen hatnak - mindig klimax állapotúak, szélsőségektől mentes viszonyok között találhatók - a regionális vegetációtípus nagy kiterjedésű, állományai többé–kevésbé egyöntetűek - termőhelyeik szélsőségektől mentesek

  9. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) B. Extraregionális (megjelenésű) vegetáció - egy–egy régión belül egy másik régió vegetációtípusai lépnek fel - a domborzati tényezők (relief faktorok) módosító hatására, s az ennek következtében létrejövő sajátos mezoklíma (és edafikus tényezők) miatt jön létre - az extraregionális megjelenés a régió alá- és fölévetődésben testesül meg, azaz a régió (makroklimatikus hatásra kialakult) vegetációtípusai az alacsonyabban vagy magasabban elhelyezkedő régiókban is meg-jelenhetnek mezoklimatikus (és edafikus) hatásra

  10. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) a. Régió alávetődés - északias oldalak, völgyek, töbrök, dolinák esetében figyelhető meg - itt a mezoklíma hűvösebb, árnyékosabb, csapadékosabb a makro-klímához képest b. Régió fölévetődés - délies oldalak, meredek lejtők esetében figyelhető meg - a mezoklíma melegebb, naposabb, szárazabb a makroklímához képest

  11. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Vertikális vegetációtagazódás

  12. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A Magyar-középhegység déli lejtőinek régiói és módosulásai

  13. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Regionalitás és extraregionalitás a Budai-hegységben

  14. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A vertikális vegetációtagozódást befolyásoló tényezők: 1. geográfiai helyzet (szélességi kör)  - dél felé haladva a régiók fölfelé tolódnak, mert növekszik a hőmennyiség A ± ugyanazon a hosszúsági körön található Északkeleti-Kárpátok (48,5o szélességi kör) és Déli-Kárpátok (45,5o szélességi kör) néhány állományalkotó fafaja megjelenésének vertikális különbsége

  15. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) 2. a hegység kiterjedése és magassága - a hegységrendszerek (tömeges hegységek) belsejében a régiók följebb tolódnak, mert csökken a csapadék és szélhatás, a hőmennyiség növekszik (kevesebb felhőzet)

  16. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) 3. a kitettség (expozíció) - északi oldalakon a régiók határai alacsonyabban futnak, déli oldalakon magasabban

  17. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A kitettség hatása a régióhatárok magassági elhelyezkedésre

  18. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) 4. a hajlásszög, lejtőszög, meredekség (inklináció) - meredekebb lejtőszög esetében a régiók határai alacsonyabban futnak, kevésbé meredek lejtőszög esetén magasabbra tolódnak a hajlásszög növekedésével - növekszik a napsugarak beesési szöge (melegebb mezoklíma) - csökken a termőréteg vastagsága - csökken a hótakaró vastagsága - növekszik a törmelék mozgása

  19. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) 5. a domborzati formák a. sík vagy kis lejtőszögű (plakor) felületek - elegendően nagy területnél a növénytakaró a makroklímától (és a síkvidéken az alapkőzettől, vízháztartástól) függ - hegy- és dombvidékeken itt (természetes körülmények között) mindig klímaregionális vegetációt találunk

  20. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) • b. Lejtők • a lejtőszög növekedése megváltoztatja a regionális makroklíma jellegét, mezoklímát hoz létre • domború lejtő esetében az inflexiós vonal a lejtő alsó felében fut • - a domború lejtő alján és tetején találjuk a klímaregionális vegetációt, míg a lejtő középső, jelentősen erodált, legnagyobb területű részén extraregionális megjelenésű vagy edafikus vegetációtípus fordul elő • - homorú lejtő esetében az inflexiós vonal a lejtő felső felében fut • - a homorú lejtő nagy részén klímaregionális vegetáció van, míg az extraregionális megjelenésű vagy edafikus vegetációtípus a kevés erodált területű, kis kiterjedésű inflexiós sáv környékén jellemző • - a sík lejtők a két előző lejtőforma sajátosságait egyesítik

  21. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Lejtőformák és a vegetáció sematikus profilja

  22. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) c. Völgyek - a típusoknak megfelelően a makroklímával és a mezoklímával jellemezhető területek eltérő aránya tapasztalható - a szűk, meredek falakkal határolt szurdokokban a makroklímától jelentősen eltérő mezoklíma alakul ki, klímaregionális vegetáció itt sohasem jelenik meg - a szélesebb V-keresztmetszetű völgyekben az eltérő mezoklíma mellett már a makroklíma is szereppel bír; itt gyakran fellép a vegetációrégiók inverziója (régió alávetődés) - a tál-keresztmetszetű völgyekben a makroklíma hatása jut uralomra, a mezoklíma ettől alig tér el; a széles völgytalpon és a lejtőoldalon is rendszerint klímaregionális vegetáció van

  23. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Völgykeresztmetszet-típusok és a növényzet sematikus profilja

  24. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) d. Medencék - bizonyos fokig védve vannak környezetük hatásaitól, zártak - különbséget kell tenni a nagy medencék és a kis medencék között - a nagy medencék nálunk meleg-kontinentális, a kis medencék hideg-kontinentális klímájúak - a nagy medencékben szabályos a vegetációrégiók elhelyezkedése - a kis medencékben az inverzió jelensége figyelhető meg - (a mészkőhegységekben található nagyobb töbrök, dolinák hasonlóan viselkednek a kis medencékhez) - a medencék (valamint a síkságok és a tengerek) a szomszédságukban emelkedő hegységekben a vegetációrégiók felső határát süllyesztik, az alsó határát viszont emelik, tehát a régiók összehúzódását idézik elő

  25. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Medence növényzetének sematikus profilja

  26. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) • e. Tetők és gerincek • - a völgyekkel és medencékkel ellentétben a környezeti behatásoknak mindig jobban kitettek, azoktól jobban függenek • a lapos tetők és gerincek kevésbé pusztuló formák, itt rendszerint klímaregionális vegetáció lép fel, a vegetációhatárok itt magasabban futnak, mint az ugyanolyan magasságban lévő völgyekben (lásd völgyhatás, régió alávetődés jelensége) • - a csúcsos tetők és élelt gerincek pusztuló felületek, ahol edafikus vegetáció alakul ki • f. Lábak • - mindig épülő domborzati formák • - enyhe lejtőiken klímaregionális vegetáció, vagy azok extraregionális megjelenése jellemző

  27. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) 6. az alapkőzet és a talaj sajátosságai - kevésbé pregnánsan hatnak a régiók futására - meszes alapkőzeten a vegetációhatárok magasabban futnak, mint mészmentes alapkőzeten - sziklás, görgeteges talajokon alacsonyabban futó határokat lehet megfigyelni

  28. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Megjegyzendő, hogy - a geográfiai helyzet és a hegység kiterjedése → elsősorban a makroklímát módosítják, - a kitettség, a hajlásszög és a domborzati formák → főként a mezoklímát befolyásolják. A vertikális vegetációtagozódás jellemzői (a tszfm. emelkedésével): - csökken az átlaghőmérséklet (kb. 0,5 oC / 100 m) és a hőmennyiség, - nő a csapadék mennyisége, változik formája, - nő a párolgás, magasabb a relatív páratartalom az alacsonyabb hőmérséklet miatt, - erősödik a besugárzás, - erősödik a szélhatás, - az előbbiek miattrövidül a vegetációs időszak (kb.1 hét / 100 m)

  29. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása)

  30. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A régiók és a jellemző vegetációtípusok (kelet-)alpi – kárpáti viszonylatban (Megj.: A tengerszint feletti magasság értékei hozzávetőlegesek és földrajzi helyzettől függően változhatnak)

  31. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A zónák és a régiók megfeleltetése - a hasonlóság alapja: a termoperiódus - a különbözőség oka: a fotoperiódus A tundra zóna és az alpin régió közötti ökológiai különbségek

  32. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Vegetációhatárok - a különböző vegetációtípusokat a területen konkrét határok választják el egymástól - a vegetációhatárokat többféleképpen lehet csoportosítani: a. természetes határok és b. mesterséges határok; c. éles vagy d. elmosódott (fokozatosan átmenő) határok; e. klimatikus határok és f. edafikus határok

  33. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Klimatikus vegetációhatárok 1. Erdő- és fahatár 2. Cserjés- és cserjehatár 3. Gyephatár

  34. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) 1. Erdő- és fahatár erdőhatár = a zárt és a fölszakadozó erdő határa fahatár = a fafajok faalakú előfordulásának határa (amely megfelel a legmelegebb nyári hónap 10 C-os átlag-hőmérsékleti izotermájának) - a fahatár az erdőhatárhoz képest szélsőségesebb ökológiai feltételek mellett alakul ki, azaz mindig az erdőhatáron túl keresendő

  35. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Az erdő- és fahatárt befolyásoló ökológiai tényezők - a vegetációs időszak hőmennyisége, - a vegetációs időszak hossza, - a vízháztartás, - a szélhatás, - a kitettség, - a hótakaró tartóssága, - a fagyszárazság, - az extrém hőingadozás, - az emberi hatások (pl. legeltetés)

  36. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) • Az erdőhatár és a fahatár között megfigyelhető sajátos jelenségek • - az állományok kiritkulása, fölszakadozása • - zászlós fák létrejötte • - a fák letörpülése, elcserjésedése • Típusai: • A. Vertikális erdő- és fahatár • B. Horizontális erdő- és fahatár

  37. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A cirbolyafenyő (Pinus cembra) habitusának változása a tszfm. emelkedésével

  38. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A. Vertikális erdő- és fahatár a. felső erdő- és fahatár - a szupermontán régió felső és a szubalpin régió alsó határán található - alpi-kárpáti viszonylatban a felső fahatár mintegy 100–150 m-rel magasabban húzódik, mint a felső erdőhatár - a lucfenyves fölszakadozása, a lucfenyő, a vörösfenyő letörpülése, zászlósodása, elmaradása figyelhető meg, - e sáv jellemző fafaja a cirbolyafenyő b. alsó erdő- és fahatár - csak arid klímában kiemelkedő hegységekben figyelhető meg - az alsó fahatár alacsonyabban húzódik, mint az alsó erdőhatár

  39. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A lucfenyő előfordulása a Magas-Tátrában

  40. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Négy fenyőfaj vertikális előfordulása a Magas-Tátrában

  41. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A lucfenyő viselkedése az erdőhatáron (letörpülés, zászlósodás, vegetatív szaporodás)

  42. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) A lucfenyő vegetatív újulása az erdőhatáron

  43. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) B. Horizontális erdő- és fahatár - szélesebben, elmosódottabban ismerhető fel, mint a vertikális erdő- és fahatár - az erdőhatár és a fahatár között több kilométer, több tíz kilométer széles sáv figyelhető meg a. északi erdő- és fahatár - a tajga és a tundra határán húzódik, ez az erdőstundra b. déli erdő- és fahatár - a kontinensek belsejében ismerhető fel - Kelet-Európában a zárt erdők és a sztyepp átmeneti sávja, ez az erdőssztyepp zóna

  44. VEGETÁCIÓTAGOZÓDÁS(A vegetáció térbeli tagozódása) Edafikus vegetációhatárok - a klimatikus vegetációhatárokhoz képest kisebb távolságokon belül találjuk - az erdő-, cserjés és gyephatár itt is felismerhető - táji léptékben (tehát vegetációkomplexek esetében) és állomány léptékben (azaz egy állományon belül) is jelentkezik

More Related