Motiváltság és ikonicitás a jelek szerkezetében

1. Motiváltság és ikonicitása jelek szerkezetében Szabó M. Helga A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

2. A jelnyelv fonológiai jellemzői • Szó alatti („fonológiai”) szint a jelnyelv esetében is létezik. • Önálló jelentéssel nem rendelkező, ám jelentés-megkülönböztető szerepű egységek rendszert alkotnak. (Jelnyelvenként eltérő lehet a készlet) • A jelnyelv különleges: dupla artikulátorral dolgozik! • A lexikon szintjén: a jelek közt egyaránt vannak egy- és kétkezes formájúak. A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

3. A jelnyelv „fonológiai” jellemzői • Kézforma Kéz-konfiguráció • Orientáció • Artikulációs hely • Mozgás Speciális lejegyzési rendszert alkottak rá: HamNoSys = Hamburg Notation System A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

4. Hamburg jelnyelvi elnevezése HamNoSys-be kódolva Forrás: DGS Summer School, Hamburg, 2012 A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

5. Szerkezet és jelentés Fogadjuk el, hogy egy lexikai elemnek (jelnek) tekintjük mindazokat a képződményeket, amelyek: • valamilyen kézforma + orientáció, mozgási komponens, artikulációs hely elemekből épülnek fel; ÉS • valamilyen (egyszerűbb vagy komplexebb) jelentéssel rendelkeznek A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

6. Motiváltság a szerkezetben - ikonicitás A jelnyelvi jelek erősen motiváltak: • (Kvázi) ikonikus jelek: • A jelnyelvi jel képként idézi fel az adott entitást vagy tevékenységet (vagy annak valamely jellemző mozzanatát): FÉSÜLKÖDIK/FÉSŰ; KAJAK(OZIK); ŐZ, KAKAS, HÁLAPÉNZ(T-AD), ELKÉPZEL(ÉS) • Elhalványulás – felerősödés | | fonológiai egyszerűsödés vagy finomodás: CSERESZNYE (Bp.-D.-E.-V. -[S.: kétkezes])  CSERESZNYE (K.)  CSERESZNYE (Sz.) • Nem minden jel ilyen, nem kizárólag ikonikus jelek léteznek! (Vagy már teljesen elhalványultak…): BÁCSI (V.), ZÖLD (7 különböző) A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

7. Motiváltság a szerkezetben - inicializálás A jelnyelvi jelek erősen motiváltak: • Inicializált jelek • Sokszor a jny-i jel a hangzó nyelvi szó kezdőbetűjét építi bele a jel fonológiai szerkezetébe kézformaként • Daktil: VÁC, ATOM, INTERNET (c.: 2x”i”), KIWI (D.), KÉK, KEDD, DVD • Fonomimika: FIZIKA, GÖRÖG, BROKKOLI, BÜKK, MENY(E), MŰ, NÉP, NŐ, PADLIZSÁN (S. – Sz.) • A jelnyelv jellemzően akkor hívja segítségül (engedi be) a hangzó nyelvet a fonológiai szerkezetbe, amikor egy fogalom/entitás frissen felbukkant, és még nem alakult ki rá jel. • Nem minden daktil vagy fonomimikai elem alkalmas fonológiai értelemben a jelképzésre! • Néha megmaradnak… (ennek változatos okai vannak) A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

8. Nézzük meg, hogyan kapcsolódhat össze a „fonológiai” szerkezet az ikonikus jelentéssel! A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

9. Korpuszelemzés 1. Idővel kapcsolatos kifejezések A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

10. Egy nap és annak részei DÉL DÉLELŐTT DÉLUTÁN ÉJSZAKA ÉJFÉL NAPPAL HAJNAL REGGEL ESTE NAPFELKELTE NAPNYUGTA A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

11. Egy nap és annak részei – HamNoSys-ben Ide a szavak helyett fonológiai szimbólumok jönnek! DÉL DÉLELŐTT DÉLUTÁN ÉJSZAKA ÉJFÉL NAPPAL HAJNAL REGGEL ESTE NAPFELKELTE NAPNYUGTA A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

12. A napok nevei és típusai(melyik típusból hány változat van) • HÉTFŐ (3+1) • KEDD (4+2+1) • SZERDA (2+1) • CSÜTÖRTÖK (3+1+1) • PÉNTEK (2+1+1) • SZOMBAT (3+2) • VASÁRNAP (1+1) A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

13. Kitüntetett időpontok elemzése • Ide még fonológiai szimbólumok jönnek! • Ide még fonológiai szimbólumok jönnek! VASÁRNAP KARÁCSONY A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

14. Hogyan halad az idő? IDŐ AMIÓTA - AMEDDIG MÚLT ELŐTTE NEMRÉG RÉGES-RÉGEN TEGNAP TEGNAPELŐTT TAVALY JÖVŐ AZUTÁN MAJD HOLNAP HOLNAPUTÁN JÖVŐRE JELEN MOST AZONNAL MA IDÉN A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

15. Hogyan halad az idő?(HamNoSys elemzés kerül ide!) IDŐ AMIÓTA - AMEDDIG MÚLT ELŐTTE NEMRÉG RÉGES-RÉGEN TEGNAP TEGNAPELŐTT TAVALY JÖVŐ AZUTÁN MAJD HOLNAP HOLNAPUTÁN JÖVŐRE JELEN MOST AZONNAL MA IDÉN A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

16. A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

17. Korpuszelemzés 2. Kommunikációval és mentális folyamatokkal kapcsolatos kifejezések A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

18. A kommunikáció formái MEGBESZÉL TÁRGYAL (a,b) TOLMÁCSOL RELÉZIK Körkörös mozgás Kifelé mozog Befelé mozog MEGHÍV ELFOGAD HALL MEGHALLGAT KIHALLGAT MOND SZÓL KÉRDEZ BEVALL ELUTASÍT BECSAP FELJELENT MAGYARÁZ A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

19. A kommunikáció formái [egy helyben való mozgás] BESZÉL PLETYKÁL PANASZKODIK (kicsit kifelé is) REKLAMÁL TITKOL A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

20. Ami a fejünkben jár… TANUL (a, b) MEGJEGYEZ EMLÉKSZIK ÉRT ISMER ELHISZ GONDOLKODIK ELKÉPZEL / ÁLMODIK ELTÉVED / TÉVESZT ELFELEJT ÉREZ FÉL SZERET TETSZIK HARAGSZIK UTÁL AGGÓDIK AKAR MEGLEPŐDIK MEGNYUGSZIK CSODÁLKOZIK KÍVÁN TAPASZTAL LÁT BEFOGAD TANÍT MAGYARÁZ FIGYEL NÉZ A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

21. Szemantikai jegyek tettenérése a formában Szakirodalmi előzmények: • Kamp/Reyle (1993): diskurzus-reprezentáció • Chomsky (1995): logikai forma • Jackendoff (2002): konceptuális séma • Bierwisch (2001, 2007): szemantikai primitívek repertoárja A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

22. Szemantikai jegyek tettenérése a formában • A hangzó nyelvekben is találhatók egyértelmű szemantikai jegy – formai elem összefüggések (többes szám, múlt idő stb.), de ezek jellemzően morfoszintaktikai egységek. (+Gond: a kivételek – pl. angol foot/feet kezelése) • Dosszié-elmélet: bizonyos konceptuális elemek csoportosan kapcsolódnak (és tárolódnak az agyban) az adott entitás elnevezésében. Pl. kutya = állat, emlős, 4lábú, stb + 3D modell (séma) + hang (ugatás) A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

23. Szemantikai jegyek tettenérése a formában • Bizonyos felfogások szerint létezik egy univerzális szemantikai repertoár, amely egyéni tapasztalatok alapján aktiválódik és rendeződik • Léteznek ún. szemantikai primitívek, amelyek általános jelentést hordoznak, több mindennek az alapját képezik, ezek specifikálódnak egy későbbi szinten az elnevezésben is (pl. ehető dolog vagy kerek tárgy) A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

24. Szemantika és forma kapcsolata a jelekben • A jelnyelvben igen erősen jelen van ez a fajta „építkezés”: • Sok esetben egy általános mozdulat számos konkrét dolgot jelenthet. – Pl. SÍK (2xB kézforma, tenyérrel lefelé, széttartó mozgás)  konkrét jelentése lehet: • SÍKSÁG, ALFÖLD • ASZTAL • FÖLD, TALAJ A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

25. Szemantika és forma kapcsolata a jelekben • A bemutatott példák pedig azt mutatták meg, hogy bizonyos konceptuális elemek milyen formai jegyekben reprezentálódhatnak: • Ami a kommunikációval kapcsolatos, az a szájnál jön létre • Ami a mentális folyamatokra utal, az a homlok-halánték vonalában jön létre • Ami érzelmi töltetű, az a testtel érintkezve jön létre • Ami befogadó jellegű, az befelé irányuló mozgást tartalmaz, ami kiáramló, az kifelé irányuló mozgású. • Az idő haladása ugyancsak irányokkal ragadható meg • A szimbolikus időpontok pedig valamilyen jellegzetes tevékenységet / entitást idéznek fel A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

26. Köszönöm a figyelmet! A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái