1 / 52

Schiberna Endre

Schiberna Endre. Szektorok arányai. 500 ezer ha szövetkezeti erdő 200 ezer ha állami erdő. Magyarország erdőterületének tulajdonforma szerinti megoszlása Adatok forrása: [ÁESZ, 2001. 25. oldal]. A magyarországi erdőterületek tulajdonmegoszlása a magánosítás előtt

huy
Download Presentation

Schiberna Endre

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Schiberna Endre

  2. Szektorok arányai 500 ezer ha szövetkezeti erdő 200 ezer ha állami erdő Magyarország erdőterületének tulajdonforma szerinti megoszlása Adatok forrása: [ÁESZ, 2001. 25. oldal] A magyarországi erdőterületek tulajdonmegoszlása a magánosítás előtt Adatok forrása: [ÁESZ, 1996. 21. oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  3. Fafaj-eloszlás Fafaj(csoport)ok szerinti területmegoszlás a különböző tulajdonformákban Adatok forrása: [ÁESZ, 2002. 107. oldal] Az egyes fafaj(csoport)ok területének megoszlása tulajdonformák szerint Adatok forrása: [ÁESZ, 2002. 106. oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  4. ADOTTSÁGOK Az erdőterületek megoszlása az erdőtest jellege szerint az egyes tulajdoni csoportokban (Forrás: [ÁESZ, 2002. 29. oldal.]) Az egyes tulajdonformákba eső erdőterületek fatermőképesség szerinti megoszlása Adatok forrása: [ÁESZ, 2002. 88. oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  5. FAHASZNÁLATOK Kitermelt fatérfogat az állami és magántulajdonú erdőterületen 2002-ben Adatok forrása: [FVM, 2003.a 4.-10. oldal] 2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH) Véghasználati fakitermelések fafaj(csoport)ok szerint Adatok forrása: [FVM, 2003.a 12.-17. oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  6. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  7. 2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  8. ERDŐFELÚJÍTÁS Erdőtelepítések és erdőfelújítások területe az állami és a magánszektorban 2001/2002. tenyészeti évben Adatok forrása: [FVM, 2003.a 18.-32. oldal] Erdősítési hátralékok alakulása Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2013

  9. ERDŐTELEPÍTÉS Adatok forrása: [FVM, 2003.a 51. oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  10. Gazdálkodási formák • Erdőbirtokossági társulat • Erdőtulajdonosok alakíthatják, a tagviszony csak tulajdonnal együtt forgalomképes • Legfontosabb célja az erdőgazdálkodás • A megalakuláshoz a tulajdonosok 2/3-os egyetértése szükséges • A legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonosok (tagok) közgyűlése, de a gazdálkodás és a tulajdon elválik, a hasznosítást a birtokosság végzi • Magánszemély • Lehetséges egyéni gazdálkodás formájában, ha 1/1-es tulajdon esetén az önálló gazdálkodás feltételei fennállnak • Ha nem az egyszemélyi tulajdonos, akkor lehet bérlő, vagy megbízott Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  11. Gazdálkodási formák • Szövetkezet • A tagok egyenlő szavazattal rendelkeznek a tagi részesedésüktől függetlenül • Létezik erdőszövetkezet, amely csak erdőgazdálkodással foglalkozik • Működését a szövetkezeti törvény szabályozza • Gazdasági társaságok • A gazdasági társaságokról szóló törvény által szabályozott • Legtipikusabb: Kft, Bt, Kkt, Rt Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  12. Gazdálkodói szerkezet ~845 ezer ha 2011 évi kerekített adatok Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2013

  13. A magán erdőgazdálkodók főbb csoportjai és erdőterületük (Adatok forrása: MgSZH, 2005) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  14. 2. ábra: Az erdőbirtokossági társulatok és a magánszemély erdőgazdálkodók darabszámának és gazdálkodási területének eloszlása (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007-es állapot) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  15. Gazdálkodói szerkezet Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  16. Gazdálkodói szerkezet Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  17. 4. táblázat: Passzív ebt.-k a METH által vizsgált mintában Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  18. GAZDÁLKODÁSI LEHETŐSÉGEK SZABÁLYOZÁS TULAJDONOSI SZÁNDÉK ERDŐ TULAJDONOS GAZDÁLKODÓ KIVITELEZŐ GAZDÁLKODÁSI KÉPESSÉGEK A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEI Az igazgatás ellenőrzi az erdőgazdálkodás törvényességét és előírásszerűségét. Az erdőingatlan hasznosításához négy körülmény tisztázására van szükség. Az erdőgazdálkodó az, aki a szakismeretek felhasználásával gazdálkodási döntéseket hoz, élvezi a gazdálkodás hasznait és viseli kockázatait, valamint vállalja a törvényi kötelezettségeket. Az erdő hasznosításának alapja a tulajdonosi szándék. A kivitelező tevékenyen elvégzi az erdőgazdálkodási műveleteket. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  19. BEJELENTETT GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÍTÓ ÁLLAMI MAGÁN SZABÁLYOZÁS SZABÁLYOZÁS ERDŐ TULAJDONOS TULAJDONOS GAZDÁLKODÓ GAZDÁLKODÓ KIVITELEZŐ KIVITELEZŐ E négy funkció az állami és a magánszféra között oszlik meg vegyesen, kivéve az igazgatást, ami állami feladat, és a kivitelezést, ami jellemzően a magánszektor feladata. A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEI A ’90-es évek közepén az ország erdőterületének 40%-a magántulajdonba került. A tulajdonváltozással egy időben felbomlottak a korábbi kezelő szervezetek, és szétváltak a gazdálkodás funkciói. ERDŐGAZDA A korábbi erdőgazdasági dolgozókból kialakult egy erdőgazdálkodási kivitelezésre szakosodott vállalkozói réteg. A megváltozott körülmények mellett alig változó igazgatási gyakorlat. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  20. A HASZNÁLAT JOGCÍME gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és kockázatainak viselése (erdőgazda) az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó) TULAJDONOS ERDŐGAZDA (JOGI) GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÍTÓ SZAKHATÓSÁG az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  21. Az erdőgazdálkodó fogalma • döntés az erdővagyon hasznosításával kapcsolatban, gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és a kockázatainak viselése, (erdőgazda) • az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó) • az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  22. TULAJDONOS A legegyszerűbb esetben a tulajdonos képes az önálló hasznosításra, és gazdálkodásának eredményét közvetlenül élvezheti. A gazdálkodó megbízhat valakit azzal, hogy „nevében és számlájára” végezze el a gazdálkodási feladatokat. A megbízott gazdálkodó a megbízó felé elszámol a gazdálkodás bevételeivel és költségeivel, munkájának fejében pedig megbízói díjra tarthat számot. A gazdálkodó lemondhat a gazdálkodásról, és a hasznok szedésének jogát bérbe adhatja. Ekkor a bérlő gazdálkodik az erdő hasznaival, és gazdálkodásának eredménye őt illeti meg, aminek fejében bérleti díjat fizet a bérbeadónak. ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS BÉRLET TULAJDONOS ERDŐGAZDA BEJELENTETT EG. MEGBÍZÁS Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  23. GAZDÁLKODÓ Erdőgazdálkodóról tehát két értelmezésben beszélhetünk. Jogi értelemben erdőgazdálkodónak ma Magyarországon az tekinthető, aki, vagy amely szervezet az Állami Erdészeti Szolgálatnál erdőgazdálkodóként bejegyzésre került, és a törvény által előírt erdőgazdálkodói kötelezettségeket vállalja. Gazdasági megközelítésből az tekinthető erdőgazdálkodónak, aki az erdő hasznait szedi és viseli a gazdálkodás kockázatát. Előfordul, hogy a bármelyik értelmezésben vett erdőgazdálkodó nem rendelkezik megfelelő szakismerettel, ezért szakirányítót szerződtet, aki képviseleti joggal rendelkezik, és szerződés szerinti felelősséget vállal át. ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS BÉRLET TULAJDONOS HASZONSZEDŐ GAZDÁLKODÓ MEGBÍZÁS SZAKIRÁNYÍTÓ SZAKHATÓSÁG Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  24. Jogviszonyok Forma Magánszemély Gazdasági társaság Szövetkezet Erdőbirtokossági t. Jogviszony Megbízás (50%) Bérlet (100%) Erdőgazdálkodási bérlet (50%) Alapító okirat v. szerződés Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  25. Az erdőgazdálkodók tipizálása Az erdőgazdálkodók típusai az erdőgazdálkodói és kivitelezői funkciók integrálása szerint Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  26. Rendezetlenség az erdőgazdálkodásban • Két megjelenési formája van: • erdőtulajdonosi • erdőgazdálkodói • Az erdőgazdálkodói rendezetlenség jelentése, hogy az erdészeti hatóságnál nincs bejelentett erdőgazdálkodó • Nyilvántartási probléma, ami működőképességi problémákat is jelez, még ha közvetlenül nem is az. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  27. folyamatos megalakulási kudarcok JOGI, HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK túlzó adminisztráció induló költségek DÖNTÉSKÉPTELENSÉG ÉRDEKTELENSÉG TÁJÉKOZATLANSÁG TULAJDON TULAJDONOS soktulajdonosú osztatlan tulajdon része kicsi, szétdarabolt, jövedelem nélküli információhiány a lehetőségekről információhiány a kötelezettségekről Rendezetlenség Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  28. Rendezetlenség A rendezetlen gazdálkodású erdők területe (ezer ha) Forrás: FVM A rendezetlen erdőterületek abszolút kiterjedése (fekete korongok) és aránya a magán‑erdőterülethez viszonyítva (színskála) Forrás: [ÁESZ 2005] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  29. Hatósági nyilvántartás szerint Rendezett rejtett rendezetlenség veszélyeztetett erdővagyon Rendezetlen 1/1 törvényen kívüli gazdálkodás alvó gazdálkodás Működőképes Működésképtelen elégtelen nyilvántartás Hosszú távú szervezeti működőképesség Rendezetlenség és működőképesség 57. ábra: A rendezetlenség és a hosszú távú működőképesség szerinti kategorizálás kiemelt jelenségei Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  30. FÖLDRÉSZLETEK MÉRETE Földrészletek méret szerinti kumulált darabszám eloszlása

  31. TULAJDONOSOK SZÁMA A földrészletek darabszámának eloszlása a társ‑tulajdonosok száma szerint

  32. TULAJDONI ILLETŐSÉGEK A földrészletek darabszámának eloszlása a tulajdoni illetőségek területkategóriái szerint A 0,3 ha nál kisebb tulajdoni illetőségek összesített aránya a földrészleten belül

  33. TULAJDONOSOK A magánszemély erdőtulajdonosok lakhely szerinti koreloszlása A magánszemély erdőtulajdonosok koreloszlása

  34. A rendezetlen gazdálkodójú földrészletek darabszámának és területének fordított kumulált eloszlása a földrészletek méretkategóriái között

  35. Rendezetlenség okai • Van kapcsolat: • erdőállomány gazdasági értéke (nem ellentmondásmentes), • a földrészletek mérete és • a tulajdoni illetőségek abszolút és relatív elaprózottsága • Nincs kapcsolat: • a tulajdonosok kora illetve • lakhelye és • a tulajdonosok száma (ha van kapcsolat, akkor is fordított) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  36. Rendezetlenség okai tulajdoni szerkezet motiváció tulajdonosok száma hozamlehetőségek vagyon-érdekeltség elaprózottság szervezőerő működőképesség tartósság külső vagy belső Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  37. Szakirányítás • A szakirányító olyan erdészeti szakember, akit az erdészeti hatóság eskütétel után nyilvántartásba vesz • Feladata, hogy az erdőgazdálkodási munkák szakszerűségét felügyelje és a szükséges szaktudást rendelkezésre bocsássa Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  38. Integráció • Integrátor az a vállalkozás, amely erdőgazdálkodással és szikirányítással is foglalkozik előírt nagyságú területen, és az előírt feltételek teljesítése után az FVM ilyen címen nyilvántartásba vette. • Stratégiai együttműködés, amelyben az integrátor megosztja a piaci információit és tapasztalatait az integráltakkal, összehangolhatja a beszerzéseket és értékesítéseket, miközben a szakirányított területen felmerülő munkákra ajánlatot tehet és ezzel piacot szerezhet. • Az együttműködés piaci alapú. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  39. Integrátori hálózat • (a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet alapján): • legalább 200, de legfeljebb 4000 hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója, • legalább 200 hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít, • legalább 50 hektár fahasználati és erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van, • nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, melynek legalább 75 százaléka erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02.0) származik, • elfogadja a miniszter által kiadott kényszerkezelői megbízást, • tagja a MEGOSZ-nak. átlagos terület 500ha gazdálkodói + 2000 ha integrált Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  40. Integráció vs. rendezetlenség Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  41. Európa • Az Európai Unióban 160 millió ha erdő és egyéb fás terület található, amelyből 117 millió ha fatermelési célú, ezzel pedig az EU erdősültsége 35%. Az erdőterület 40%‑a állami, 60%‑a pedig magánkézben van. [European Commission, 2005. 8.-10.o.] • Az erdőtulajdonosok száma 16 millió, akik jellemzően (módusz) 3 ha átlagterületű kisbirtokon gazdálkodnak, az átlagos gazdálkodói méret 13 ha, amely nagy regionális eltérések eredménye. 3. ábra: Európa országainak erdőtulajdoni térképe Adatok forrása: [FAO, 2005] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  42. Észak-Amerika keletről nyugat felé haladva csökken a magán erdőtulajdon aránya • Kanada: az erdő tulajdonjoga többnyire állami, de hasznosítása magán Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  43. Standard Fedezeti Hozzájárulás • A „Standard Fedezeti Hozzájárulás” a kibocsátás értékének (termelési érték) és meghatározott közvetlen változó költségeknek az egyenlege. • A figyelembe vett költségek köre egyezményes, és kiválasztásukban a legfontosabb szempont, hogy a termeléshez könnyen hozzárendelhetők legyenek. • A be nem számított költségek: • Munkabér; • Gépköltség (javítás, értékcsökkenés) üzemanyag és kenőanyagok; • Épületek; • A legtöbb szerződéses munka, különösen a betakarítás. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  44. AZ SFH SZÁMÍTÁSA • Az üzemág termelési alapegységére fejeznek ki: ha‑ra vagy db‑ra. • A „standard” jelző azt jelenti, hogy az SFH értékek 3 vagy 5 éves időszakok átlagértékeit jelentik (évente számított 3 vagy 5 éves mozgóátlag), ezzel egyenlítve ki a rövid távú gazdasági ingadozásokat. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  45. SFH A 23/2007 FVM r. ALAPJÁN Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  46. AZ SFH KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATA • Az SFH-t az EU hozta létre az EUROSTAT koordinálásával. • Elsősorban statisztikai osztályozásra szolgál (ökonómiai méret: EUME és termelési irány) • Másodsorban gazdasági indikátor • Széles körben használják, mert szorosan kapcsolódik a tesztüzemi hálózatokhoz, amelyek megbízható adatokat szolgáltatnak. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  47. ÖKONÓMIAI MÉRET - EUME Egy gazdálkodó egység „ökonómiai mérete” a művelt üzemágak teljes SFH összegének értéke. Ennek egységes osztályozására került bevezetésre az Európai Méret Egység (EUME) 1999‑ben, amikor 10 méretkategóriát hoztak létre. 1 EUME = 1200 €, amit az EU‑ra egységesen határoztak meg, értéke az inflációval változhat a jövőben. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

  48. TERMELÉSI IRÁNY • Egy gazdálkodó egység un. „termelési iránya”, azaz a jellemző üzemágai, a gazdálkodó egység üzemági szerkezetét jellemzi, meghatározása az egyes üzemágaknak a gazdálkodó egység teljes SFH‑jához való hozzájárulása alapján történik. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

More Related