Az erdőbirtokossági társulat Schiberna Endre

1. Az erdőbirtokossági társulatSchiberna Endre

2. Történelmi előzmények • 1848 előtt • uradalmak (úrbéri használattal) • közbirtokosságok • 1848 után • megjelennek a „volt úrbéres” erdők • kisparaszti erdők • 1879. évi erdőtörvény • bevezeti a „gazdasági üzemterv”, a „szakértő erdőtisztek” és az „erdőőrök” alkalmazását • 1898. évi törvény • állami kezelésbe vétel • birtokosságok belső rendjének rendezése • 1935. évi erdőtörvény • az erdőbirtokosságok bevezetése • II. Vh után • proletár erdők • 1950-től TSZ-esítés • 1960-tól megszűnés Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

3. Kialakulási folyamat • 1989 Ptk módosítás • visszaállítják a magántulajdont • a termőföld forgalomképessé válik • 1991. évi privatizációs tv. • 1992. évi szövetkezeti tv. • 1994. évi XLIX. tv az erdőbirtokossági társulatokról • 1996. évi LIII. tv az erdőről és az erdő védelméről Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

4. Definíció Az erdőbirtokossági társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet(ek) tulajdonosai által létrehozott gazdálkodó szervezet, amelyet az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, illetve ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására hoznak létre. erdőtulajdonosok alapítják kifejezetten erdőgazdálkodással foglalkozik Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

5. Tulajdoni viszonyok • Az erdőbirtokosság használatában levő földterület a tagok, vagy maga az erdőbirtokosság tulajdonában is lehet. • A tagok tulajdonában levő terület nem feltétlenül egységesen oszlik meg a tagok között, a tulajdonosok és azok tulajdoni illetősége az egyes földrészleteken eltérő lehet. • Új földterületet az erdőbirtokosság már nem vásárolhat. • Az erdőbirtokosság területe forgalomképes, de csak a társulati tagsággal együtt. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

6. Megalakulás • Az EBT legkevesebb két erdőtulajdonossal jöhet létre. • 10 főnél kevesebb tulajdonos esetében társulati szerződést kell kötni • 10 fő feletti tulajdonosi létszám esetén alakuló közgyűlés határozatával jön létre • Megalakuláskor a legfontosabb meghatározandók: • Tagok névjegyzéke és társulati érdekeltségük megállapítása • Földterületi jegyzék készítése • Alapszabály megállapítása • Tisztségviselők megválasztása Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

7. Megalakulás • Az alapító szerződést vagy közgyűlési határozatot a cégbíróság számára kell leadni bejegyzés és közzététel céljából. • A megalakuláshoz a tulajdonosok 2/3-os egyetértő szavazatára van szükség. • A kisebbségben maradt tulajdonosok, amennyiben önálló gazdálkodási egység kialakítására nincs lehetőség, kötelesek a társulatba belépni. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

8. Társulati érdekeltség • A társulati érdekeltség a tulajdonos társulati vagyonból való részesedését fejezi ki • Kifejezi: • Szavazati jogot • Használati mértéket • A társulati érdekeltség csak a használatba adott földterülettel lehet arányos csak. (Sem a faállomány, sem a föld Ak értéke nem lehet szempont) • A társulati érdekeltség csak a föld tulajdonjoggal együtt forgalomképes Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

9. Tagok • Ebt tagja csak erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet, ami nem zárja ki, hogy erdősítésre alkalmas földterületet az erdő mellett rendelkezésre lehet bocsátani • Természetben egybefüggő erdőterületen lévő más földrészélet tulajdonosainak felvételi kérelme nem utasítható el, csakúgy, mint akinek az erdőterülete önálló gazdálkodásra nem alkalmas Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

10. Közgyűlés • A társulat legfőbb szerve a közgyűlés • Hatáskörébe tartozik minden, amit jogszabály vagy az alapszabály más hatáskörében nem sorol • Az alábbiak mindenképpen a közgyűlés hatáskörébe tartoznak: • Alapszabály módosítása • Névjegyzék, földjegyzék, társulati érdekeltség módosítása • Tisztségviselők választása, felmentése, díjazása • Értékhatáron felüli kötelezettség vállalása • Éves beszámoló elfogadása • Egyesülés, szétválás és megszűnés Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

11. Közgyűlés • Évente legalább egyszer össze kell hívni • A tagok a társulati érdekeltségnek megfelelő szavazattal rendelkeznek • Határozatképességhez az összes szavazat több mint felének meg kell jelennie • Elhalasztott közgyűlés ¼ szavat is határozatképes, de alapszabály módosításáról ilyen közgyűlés nem dönthet • Egyszerű többséggel, nyílt szavazattal dönt, kivéve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe sorolt ügyekben, amelyekben a megjelentek 2/3-os többsége kell Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

12. Tisztségviselők • Tisztségviselők: a társulat elnöke, elnökségi tagjai, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, valamint az alapszabályban meghatározott tisztségek viselői • 10 főnél kisebb taglétszám esetén csak elnököt és helyettest kell választani, 2 tag esetén az elnöki jogköröket együttesen vagy felhatalmazás alapján egyikük gyakorolja • Nem tag tisztségviselő csak az alapszabály alapján lehetséges • 10 fő felett közeli hozzátartozók nem lehetnek egyszerre elnökségi és felügyelő bizottsági tagok Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

13. Társulat elnöke és az elnökség • Az elnök vezeti az Ebt-t • Az elnök képviseli az Ebt-t harmadik féllel szemben • 20 fő taglétszám felett legalább 3 tagú elnökséget választanak • Az elnök és az elnökség jogkörét és azok gyakorlásának módját az alapszabály határozza meg Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

14. Felügyelő bizottság • 20 fő taglétszám felett legkevesebb háromtagú felügyelő bizottságot kell létrehozni • 20 főnél kisebb taglétszám esetén alapszabálytól függően FB-ot, vagy ilyen hatáskörű tisztséget hoz létre • A FB tagjai közül elnököt választ • Az FB feladata a tulajdonosi érdekek képviselete • Általánosságban minden ügyet megvizsgálhat • Véleményezhet, javaslatot tehet, tisztségviselőket felszólíthatja Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

15. Alapszabály • Az Ebt alapokmánya, amelyet a társulat közgyűlése hoz és módosít • Az alapadatokon (név, székhely, tevékenységi kör stb) kívül tartalmazza: • Képviseletre jogosultakat és módját • A társulat szervezetét és a tisztségviselők hatáskörét • Erdei haszonvételek feltételeit és az egyéni hozzájárulások elszámolásának módját • Elővásárlási jog gyakorlásának módját Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

16. Társulati névjegyzék • Az Ebt tagjait a társulati névjegyzék tartja nyilván • Tartalmazza: • Tag neve • Lakhelye • Tulajdona mértékét • Társulati érdekeltséghez igazodó szavazatok száma • Az abban foglaltakat az ellenkező bebizonyosodásáig hitelesnek kell elfogadni Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

17. Tevékenység • Az erdőbirtokosság az erdőgazdálkodási tevékenységre és az azzal összefüggő feladatok ellátására jön létre • Így lehet erdőgazdálkodás és erdőgazdasági szolgáltatás • Valamint például • Növénytermelési kisegítő szolgáltatás • Kő-, homok é agyagbányászat • Fűrészáru és fatömegcikk gyártás • Tüzelő és építőanyag kereskedelem • Korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás • Vadgazdálkodás és vadgazdálkodási szolgáltatás Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

18. Az EBT mint erdészetpolitikai eszköz • A nagyterületű gazdálkodás eszménye • Kaán Károly : „Az erdőgazdálkodás ugyanis, mely a maga természetéből folyóan fölöttébb konzervatív eljárásokat követel, az állami és a kötött birtokon találja a legbiztosabb, a legmegfelelőbb talajt” • Országos Erdészeti Egyesület • az 1919‑es birtokpolitikai változások előtt: „… az erdők feldarabolása bel‑ és külföldi tapasztalat szerint erdőpusztításhoz vezet s elaprózott birtokon az erdőgazdasági üzemben szükséges beruházások (főként szállító eszközök) nem létesíthetők, az ország erdeinek feldarabolása mellőztessék:” • 1993-ban: „Felelősségünk teljes tudatában tiltakozunk az állami erdők magántulajdonba adása ellen” Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

19. Az EBT mint erdészetpolitikai eszköz • FVM tájékoztató 1994.: „Az erdőbirtokosságok tagjai által választott vezetőség [...] viszonya úgy a tagokhoz, mint a gazdálkodás szakszerűségét ellenőrző erdőfelügyelethez általában véve felhőtlen volt. A közös erdő tulajdonosai örömmel vettek részt a közös munkákban és éberen ügyeltek arra, hogy illetéktelenek erdeikben kárt ne tegyenek. A tagok részére ünnepnek számított az, amikor az erdőfelügyelet az évi fahasználatot kijelölte.” • A politikai szándék ellentmondása • A privatizáció az új tulajdonosok birtoklási vágyának kielégítését kívánta szolgálni, különösen a vidéki lakosság földszerzési vágyát. • Mindeközben a megvalósulás során több eszközzel erőltették a társulást (pl. Evt és Szöv tv.) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

20. Társulási kényszer • „A szövetkezet közös használatából kikerült erdőben és legelőn – ha jogszabály másként nem rendelkezik – osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni. • Evt. Vhr. 14. § (1) A tv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott társult erdőgazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság az alábbi feltételek esetén köteles előírni: • a) ha a természetben összefüggő erdőterület egy földrészletből áll és több tulajdonosa van, vagy • b) ha a természetben összefüggő erdőterület több földrészletből áll és a földrészletek tulajdonosai - tulajdonrészük szerint számítva - többségükben azonosak. • (2) Ha a természetben összefüggő erdő több földrészletből áll, és az egyes földrészletek tulajdonosai többségükben nem azonosak, a társult erdőgazdálkodást a több földrészletre vonatkozóan abban az esetben kell előírni, ha • a) a földrészletek határai, valamint az erdőrészletek határai nem esnek egybe; • b) az egyes földrészletek közúton való megközelítése nem biztosított; • c) az adott erdőterületnek a tv. hatálybalépését megelőzően egy erdőgazdálkodója volt. • Természetben összefüggő terület tagfelvételi kérelme nem utasítható el, mint ahogy az egyéni gazdálkodásra alkalmatlan erdőterület kérelme sem. • A kisebbségnek kötelező a belépés, ha az egyéni gazdálkodás feltételei nem állnak fenn. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

21. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

22. Területfoglalás változása • Az elterjedését befolyásolták: • a hagyományok • a jogszabályi előírások • támogatások • földvásárlási jog Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

23. Elterjedés Domb- és hegyvidékek hagyományos gazdálkodási formája Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

24. Méretjellemzők Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

25. Megkülönböztető jellemzők • Tagja csak erdőtulajdonos lehet, a társulati tagságot átruházni is csak a tulajdonjoggal együtt lehet • 2/3-os szavazataránnyal jön létre • Tevékenysége erdőgazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek • 2001-ig földet is vásárolhatott Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

26. Előnyök - hátrányok • Korábban előny volt a földvásárlási lehetőség • A tulajdonosok szervezett formában gazdálkodnak, rendezett jogi feltételek mellett • Hátrányos, hogy a magánszemélyekhez képest magasabbak az adminisztrációs terhek. • Adózni kell a saját erdő gazdasági hozama után, ami magánszemélyek esetében nem áll fenn. • A tulajdon mozgását hátráltatja. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

27. Szervezeti működés • Jogi személy • Kettős könyvvitelre kötelezett • Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés • Működésének alapdokumentuma az alapító okirat vagy az alapító szerződés, valamint a társulati névjegyzék • Ügyvivő szervei az • elnök illetve elnökség • felügyelő bizottság • Egyéb tekintetben a gazdasági társaságok általános szabályai az irányadók. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008