Ady Endre

1. Kuruc versek AdyEndre

2. A Kuruc versek általános jellemzői • A kuruc versek Ady egyik legsajátosabb, legegyénibb ciklusa. • Először a ‘Szeretném, ha szeretnének’ kötetben az ‘Esze Tamás komája’ ciklusban jelenik meg • A témakör felbukkanásának többféle oka van. • A kuruc hagyomány rendkívül erőteljesen élt a kálvinista közösségekben, így az Ady családban is. • A kurucok a magyar függetlenségért vívott harc jelképei voltak, a meg nem alkuvásé, az igaz magyarságé. • A kurucokhoz kapcsolta Adyt származása is, hiszen a kurucok nem szegénylegények, hanem többnyire elszegényedett kisbirtokosok voltak.

3. A kurucok öltözete:

4. Bujdosó kuruc rigmusa: • A reménytelenségében, céltalanságában, értelmetlenségében fölvállalt küzdelem adja meg Ady magyarságsorsának, illetve e sors értelmezésének heroikus, illetve felemelően tragikus voltát. • A balladás tömörségű és hangvételű költemény utolsó két versszakában tudatosan idézi Arany ‘Rege a csodaszarvasról’ című Ady által a legszebb magyar balladának nevezett művét, pontosabban Arany fájdalmasan költői vízióját az örök magyar úttévesztésről: “Kerek az ég mindenfelé, / Anyánk, anyánk meghalsz belé.”

5. Négy-öt magyar összehajol: • Ady nemzetkarakterisztikájában, történelemértelmezésében a magyarság, illetve annak sorsa determinált, illetve a legjobb szándék és akarat ellenére is örökké kényszerpályán mozog. • Mivel a nekibuzdulásokat végig nem vitt tettek követik csak, nem marad más, mint a históriára és a végzetre való rákérdezés, illetve a könny, a sírás. • Ez a tehetetlen magatartás mégis hordoz valami mélyen emberit és igazat, a ráció , a kívülállók számára felfoghatatlant, emberibbet az egyértelmű válaszok hahotájánál.

6. Hajó a ködben: • A vers középpontjában az egyik legtalálóbb Ady-jelkép áll, a köd-ország.

7. A föl-földobott kő: • Az elemi egyszerűségű kép, mely a verset szervezi, látszólagos egyszerűségével a legelemibb emberi érzések egyikének, a hazaszeretetnek és identitásnak, a közösséghez való tartozásnak a kifejezője. „Föl-földobott kő, földedre hullva,Kicsi országom, újra meg újraHazajön a fiad.”

8. Két kuruc beszélget (Tyukodi pajtásom...) • „Tyukodi pajtásom,Ne siess strázsára:Mért siessünk, holott megnőttMagunkféle ködmönösnekMostanán az ára.”

9. Ülj törvényt Werbőczi: • „Szende Pálnak küldöm.” • A baloldali polgári radikalizmus eszméinek hatására jelennek meg a ’10-es évek elején az ún. úri Magyarországot ostorozó versek. „Még magasról nézvéstMegvolna az ország,Werbőczi-utódokFoldozzák, toldozzák.A Föld nem tud futni,Csak a Földnek népeS ezer Kinizsi semTérülhet elébe.”

10. Az Idő rostájában: • A jelkép azért találó, mert magába sűríti a történelem végzetszerűségét és alakíthatóságának lehetőségét. „Kezében óriás rostávalÁll az Idő és rostál egyre,Világokat szed és rostál kiVidáman és nem keseregveS búsul csak az, akit kihullat.”