„ A hulladékgazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatok, kihívások kezelése”

1. „A hulladékgazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatok, kihívások kezelése” 2013.május 28.

2. Alaptörvény XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

3. Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv.( Htv.) • Htv. hatálya 2013. január 1. illetve 2014.,2015. • A hulladékgazdálkodást érintő további törvények: • Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, • a számvitelről szóló törvény, • a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, • környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény • közbeszerzésről szóló törvény • fogyasztóvédelemről szóló törvény • önkormányzati hatásköri törvény ( 1991. évi XX. tv.)

4. Központi szabályozás alakulása 1976. évi II. tv. az emberi környezet védelméről 1/1986. (II.21.) ÉVM-Eüm együttes rendelet a köztisztaság és szilárd hulladék kezeléséről 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról 1991. évi XX. tv. az önkormányzatok hatásköréről 1995. évi XLII. tv. a kötelező közszolgáltatásokról 1995. évi LIII. tv. a környezetvédelméről 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról

5. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( Mötv.) 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösena hulladékgazdálkodás. Htv. szerint a hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása.

6. Önkormányzat feladata a Htv. alapján A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.

7. Önkormányzat feladata a Htv. alapján A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval írásban legfeljebb tíz évre kötötthulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. Közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe, vagy ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése a Kbt. szerinti kivételi körbe esik.

8. A közszolgáltatás ellátására vonatkozó átmeneti szabályok A meglévő begyűjtésre és tárolásra szóló engedélyek kettő évig hatályosak, ezt követően hatályukat vesztik. A Htv. szerint, ha a közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási közszolgáltatásiengedéllyel, valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel2013. június 30-ig nem rendelkezik, a települési önkormányzat a 2013. július 30-ig hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 6 hónapos határidővel felmondja. A települési önkormányzat e kötelezettségét a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

9. Ht. rendelkezéseinek módosító javaslata A T/11206 törvényjavaslat módosító rendelkezés célja, hogy az átmeneti szabályok egyértelmű rendelkezéseket tartalmazzanak arra vonatkozólag, hogy a közszolgáltatóknak 2013-ban milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy 2014. január 1-jével a működésükhöz szükséges valamennyi feltétellel rendelkezhessenek, és az új közszolgáltatási rendszer országosan egységes képet mutasson. 2014. január 1-jétől csak az a gazdálkodó szervezet végezhet hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, az OHÜ által kiadott minősítő okirattal, valamint a települési önkormányzattal a törvény hatálybalépését követően megkötött érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, kivéve azt a speciális esetet, amikor a Ht. hatálybalépésekor működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetnek a települési önkormányzattal érvényes szerződése van. Ebben az esetben a közszolgáltatónak a megkötött szerződés időbeli hatályának lejártáig, de legkésőbb 2014. június 30-ig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul el kell látnia.

10. Baranyai közszolgáltatási szerződések 2013. március

11. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a közszolgáltató, illetve a tagok (részes felek) azonosító adatait (név, cím, KÜJ-, KTJ-, KSH-azonosítók), b) a közszolgáltatási tevékenység megnevezését, c) a közszolgáltatási tevékenységgel érintett területet, d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát. Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására csak 1 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köthet.

12. Önkormányzati rendeletben állapítja megHtv. 35. § a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató tagjai (részes felei), illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi; c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit; e) az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit;továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit*; f) az üdülőingatlanokra és „az időlegesen használt ingatlanokra*11206”vonatkozó sajátos szabályokat; g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. * T/11206

13. Felhatalmazó szabályok Ör. alkotásra a Htv. 88. § (4) bekezdésében Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a 35. §-ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat; b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat; c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.

14. A közszolgáltatás díjának alakulása2012. január 1. napjától április 15-ig Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 196. § (2) bekezdése a 2012. január 1-jétől kiegészítette a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt (Hgt.) az alábbi szakasszal: „57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét.

15. A közszolgáltatás díjának alakulása2012. április 15. napjától december 31-ig A hulladékkezelési közszolgáltatási díjként fizetendő egyszeri ürítési díj mértéke 2012. évre, ha 2011. évre az egyszeri ürítési díj mértéke a) meghaladta a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, nem haladhatja meg a 2011. évre megállapított egyszeri ürítési díj mértékét, b) nem haladta meg a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, önkormányzati rendeletben legfeljebb 650 Ft-ig, vagy ennek arányos mértékéig emelhető. Ha 2012. évre a közszolgáltatási díj alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj megállapításával történik, a közszolgáltatási díj egyszeri ürítésre eső mértéke nem haladhatja meg a nettó 650 Ft-ot.

16. A közszolgáltatás díjának alakulása2013. január 1-től június 30-ig Főszabályként a miniszter díjmegállapító rendeletének hatálybalépéséig a közszolgáltató a 2012. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2012. december 31-én hatályos települési önkormányzati rendelet szerint díjat nem alkalmazott, a közszolgáltató a 2012. december 31-én érvényes közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhatja. Az a közszolgáltató, amely működését 2013-ban kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja.

17. A közszolgáltatás díjának alakulása2013. január 1-től június 30-ig jóváhagyással Ha a 2012. december 31-ig létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó szerződésalapján a települési önkormányzat vagy a törvény hatálybalépésekor működő települési önkormányzati társulás hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos beruházás finanszírozásához ISPA vagy Kohéziós Alap társfinanszírozású projekt, illetve a KEOP keretében támogatást vett igénybe, és ilyen támogatásból megvalósult hulladékgazdálkodási rendszert fejleszt vagy üzemeltet, a szerződéses kötelezettségvállaláson alapuló költségeket a Magyar Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján a díjba beépítheti, és a főszabály szerint alkalmazható díjnál magasabb mértékű díjat is alkalmazhat. Az a közszolgáltató, amely működését e törvény hatálybelépését követően kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2013. április 4-től az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.

18. Díj mértéke 2013. július 1-től a rezsicsökkentések végrehajtásáról 2013. évi LIV. törvény 12. §-amódosította 2013. május 10-kei hatállyal a Htv. 91. §-át: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét 2013. július 1-jétől 2014. december 31-éig az e §-ban foglalt eltérésekkel kell megállapítani. A természetes személy ingatlantulajdonos részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.

19. Rezsicsökkentés végrehajtása A hulladékgazdálkodási közszolgáltató 2013. május 10. után, első alkalommal 30 napon belül, ezt követően - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak a rezsicsökkentésről szóló törvényben foglalt előírások teljesülését.

20. Társasházak, lakásszövetkezetek A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező társasházat és lakásszövetkezetet a díjcsökkentés a társasházban, illetve lakásszövetkezetben az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek vonatkozásában illeti meg. A társasház, illetve a lakásszövetkezet írásban tájékoztatja a közszolgáltatót az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek és más ingatlantulajdonosok társasházon, illetve lakásszövetkezeten belüli megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követő hónapban esedékes számlájában érvényesíti az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyeket e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető tulajdoni hányadok aránya alapján kell elszámolni. A közszolgáltató a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg részletes írásbeli tájékoztatást nyújt a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére a díjcsökkentés teljesüléséről.

21. Díjhátralék A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi. A NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül - jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.

22. A Kúrai iránymutató döntése Mulasztásban megnyilvánuló jogsértés önkormányzati rendeleti szabályozás hiánya miatt Az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy az érintett Önkormányzat nem tett eleget a Hgt. 23. § h) pontjában foglalt jogalkotási kötelezettségének, mert az Ör.-ben nem szabályozta a gazdálkodó szervezetek kötelező közszolgáltatás igénybevételének helyi sajátosságokon alapuló feltételrendszerét, ezért felhívta e mulasztás pótlására.

23. A Kúrai iránymutató döntése Rendeletalkotási eljárás megsértése miatt az Ör hatályon kívül helyezése Az SZMSZ. alapján a képviselő-testületi ülések összehívása során a meghívóban nemcsak az ülés helyét, napját, és napirendjét kell szerepeltetni, hanem meg kell jelölni az ülés kezdő időpontját is. Az ülés kezdő időpontjának adott napon belüli megváltoztatására - különösen az előre meghirdetettnél korábbi időpontban történő megtartására - is csak az SZMSZ.-be foglalt szabályok betartása útján van lehetőség, azaz módosított meghívó, a lakosság újbóli tájékoztatása és az újból kezdődő határidők betartása mellett. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága tehát a demokratikus önkormányzati működés előfeltétele. Sérül ezen működési elv akkor, ha a lakosságot nem tájékoztatják az SZMSZ.-be foglalt módon a képviselő-testületi ülés megtartásának helyéről és idejéről. Jelen ügyben a polgármester az Ötv.-ben és az SZMSZ.-ben meghatározott módon 2011. december 15-én 18 órára (és nem reggel 7 órára) hívta össze a képviselő-testület ülését. A reggel 7 órai ülés képviselő-testületi ülésként történő megtartása törvénysértő volt.

24. A Kúrai iránymutató döntése Jogszabálysértő rendelkezés miatti megsemmisítés Az önkormányzatok a település tisztaságát közszolgáltatásként biztosítják, de az ahhoz kapcsolódó önkormányzati szabályozást nem helyi közügyként, hanem törvényi felhatalmazás alapján alkotják meg. A tárgykörben szabályozó törvények és más jogszabályok pedig megadják az önkormányzati jogalkotó szabadságának kereteit. Valamennyi hivatkozott jogszabályi rendelkezésből egyértelmű, hogy a kötelezettség a kérdéses területek rendeltetésszerű használatához szükséges tisztán tartására, a környezet közegészségügyi és környezeti károk megelőzésére irányuló rendben tartására vonatkozhat csupán. Ebbe a körbe a növénytelepítés, avagy növények kertészeti szakmunkának minősülő gondozása, ápolása kötelezettségként már nem tartozik bele. Az érintett Önkormányzat tehát túllépte a Htv. 21. §-ában, a Hgt. 31. § (2) bekezdésében és a R. 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás kereteit akkor, amikor a tisztán tartáson túl, egyéb, a tisztaság megteremtéséhez és fenntartásához képest további kötelezettségeket rótt a lakóközösségekre.

25. Köszönöm a figyelmet! Baranya Megyei Kormányhivatal 2013.05.28.