Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30.

1. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex 2013Magyar Kormánytisztviselői Kar Területi Etikai Bizottságok képzése Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30.

2. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Bemutatkozás Oktatók: Dr. Dargay Eszter Gáldi Edit Dr.File Beáta Dr. Tahy Ábel ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

3. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az etikai eljárás főbb részei ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

4. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Eljárási alapelvek A Kódex eljárási alapelvei • Jogszerűség és tisztességesség elve. • Ártatlanság vélelme, jó hírnévhez való jog. • Egyenlőség elve. • Egyszerű eljárás elve. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

5. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Jogszerűség és tisztességesség elve • Jogszerűség elve: a szakszerűségnek és a megbízhatóságnak az egyik leglényegesebb alkotóeleme. • Tisztességes eljárás elve: tágabb értelemben véve magában foglalja az összes eljárási alapelv érvényesülését, azaz a kormánytisztviselők eljárásban való egyenlőségét épp úgy, mint a kormánytisztviselő megfelelő tájékoztatását. A tisztességes eljárás követelménye így nem csupán a szabályok megtartását jelenti, azonban a tisztességes eljárásnak feltétele a jogszerűség. Tisztességesség Jogszerűség ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

6. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Ártatlanság vélelme, jó hírnévhez való jog • Ártatlanság vélelme: senki nem tekinthető vétkesnek mindaddig, amíg felelőssége jogerős határozatban nem került megállapításra. • Jó hírnév védelme: az ember munkájának, munkájával kapcsolatos emberi magatartásának etikai értékelése a személyhez fűződő jogokat érinti, ezért alkalmas lehet a jó hírnév megsértésére. Kiemelt figyelemmel kell lenni: • Jogok tiszteletben tartása mellett az eljárás jogszerűségére • Az eset körülményeinek és a bizonyítékok teljes körű feltárására • Az eljárás során csak a szükséges, lehető legszűkebb kör bevonására • Csak a jogerős döntésről történő foglalkoztatói tájékoztatásra • Titoktartás és a befolyásmentesség biztosítására ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

7. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Egyenlőség és egyszerű eljárás elve Egyenlőség elve: • Ez biztosítja a pártatlan és részrehajlás nélküli eljárást, amely egyben a személyek egyenlő méltóságúként történő kezelését is jelenti. • Fegyverek egyenlősége • Bizonyítékok és dokumentumok megismerésének joga • Hallgatás joga Egyszerű eljárás elve: • Eljárási terhek minimalizálása, ésszerű, szakszerű és gyors eljárás. • A Kódex nagyfokú eljárási szabadságot biztosít a TEB-ek részére, így tekintettel lehetnek a hely sajátosságaira is. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

8. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A Kódex általános rendelkezései Általános rendelkezések: mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásra vonatkoznak, ezért folyamatosan figyelni kell, hogy nem merül-e fel az alkalmazásukra okot adó körülmény. Általános rendelkezések többek között • határidők számítása • hatáskör vizsgálata • illetékesség vizsgálata • igazolási kérelem benyújtása • eljárás megindítását kizáró okok • összeférhetetlenség vizsgálata ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

9. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Határidők számítása I. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdő nap). Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

10. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Határidők számítása II. Az etikai eljárásban az eljárás valamennyi részvevője tekintetében beadványnak és más iratoknak a határidő utolsó napján meg kell érkeznie azok címzettjéhez. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Az etikai eljárásban a határidők, az eljárás megindítására vonatkozó határidők kivételével, indokolt esetbenhatáridőnként egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatók. (A Kódexben megtalálható fontosabb határidőket a diasor végén mellékelt kiegészítő diák tartalmazzák.) ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

11. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Igazolási kérelem I. Határidők elmulasztása – igazolási kérelem • Igazolási kérelem fogalma • Határidők önhibán kívül történő elmulasztása esetén az érintett igazolási kérelmet terjesszen elő. Az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. • Igazolási kérelem benyújtásának határideje • Az igazolási kérelem előterjesztésére a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül van lehetőség. • Jogvesztő határidő: az igazolási kérelmet legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy hónapon belül lehet előterjeszteni. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

12. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Igazolási kérelem II. Határidők elmulasztása – igazolási kérelem • Igazolási kérelem tartalma • Kimentési ok lehet: az érintett önhibáján kívüli akadályoztatása és az eljáró bizottság közrehatása • Önhibáján kívül akadályoztatva van pl. az, aki baleset vagy súlyos betegség miatt nem tud eleget tenni valamely kötelezettségének. • Az eljáró bizottság közrehatása folytán következik be a mulasztás, ha az tévesen jelölte meg a teljesítési határidőt vagy késedelmesen adta postára a hivatalos iratot. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

13. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Hatáskör vizsgálata I. Kormánytisztviselő követte el a cselekményt? Az MKK etikai eljárást csak az MKK tagjaival szemben folytathat le, függetlenül attól, hogy az etikai vétséget belföldön vagy külföldön követte el, ezért a TEB elnökének először azt kell megvizsgálnia, hogy az etikai vétséggel gyanúsított személy egyáltalán kormányzati szolgálati jogviszonyban áll-e vagy sem. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

14. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Hatáskör vizsgálata II. Etikai vétség a cselekmény? A hatáskör kérdésének tisztázásához szükséges annak vizsgálata, hogy az adott cselekmény etikai vétség-e egyáltalán, mert ha nem, akkor az MKK nem járhat el az ügyben. Etikai vétségnek minősül a kormánytisztviselők hivatásetikai alapelveket vagy hivatásetikai részletszabályokat megszegő azon cselekménye, amely a Kttv. etikai szabályaival, a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseivel ellentétes és az nem minősül bűncselekménynek, szabálysértésnek vagy fegyelmi vétségnek. A Kttv. által meghatározott hivatásetikai elvek és a Kódex rendelkezéseinek megsértése esetén elsősorban etikai eljárást kell lefolytatni, amelynek a végén – amennyiben az OEB úgy látja, hogy az etikai szankciók önmagukban nem elég súlyosak– az MKK fegyelmi eljárást kezdeményezhet a munkáltatónál. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

15. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Illetékesség vizsgálata I. (Főszabály) Az eljárás alá vont kormánytisztviselő azon TEB illetékességi területéhez tartozik, amelynek területén a kinevezési okiratában szereplő munkavégzési helye, illetve „változó munkavégzési hely” esetén, ahol a foglalkoztató közigazgatási szerv székhelye található. A TEB illetékességi területe a legtöbb területi közgyűlés tekintetében egyértelműen meghatározható (területi közgyűlés=megye=TEB illetékességi terület). ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

16. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Illetékesség vizsgálata II. (Főszabály) Pest megyei és a fővárosi TEB-ekilletékességének meghatározása: • amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező országos illetékességű szervnél dolgozik, a fővárosi TEB az illetékes (pl.: OTH) • amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező, Pest megyei illetékességű területi szervnél dolgozik, a Pest megyei TEB az illetékes (pl.: Pest Megyei Kormányhivatal) • amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező több megyére kiterjedő illetékességgel rendelkező területközi szervnél dolgozik, a fővárosi választókerületi TEB az illetékes (NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága), • amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező fővárosi illetékességű területi szervnél dolgozik, a fővárosi TEB az illetékes (pl.: Budapest Főváros Kormányhivatala) ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

17. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Illetékesség vizsgálata III. (Kiegészítő szabályok) Megelőzés Ha a kormánytisztviselővel szemben több etikai vétséget megalapozó, időben egymástól elkülönülő cselekmény is a TEB tudomására jut és a kormánytisztviselő ezek közül valamelyik cselekményt más TEB illetékessége alá tartozó kormánytisztviselőként követte el, az etikai eljárást ott kell lefolytatni, ahol az illetékesség alapján előbb indult meg az eljárás Illetékesség változása összeférhetetlenség ok miatt Ha az összeférhetetlenség vizsgálatakor merül fel az, hogy a főszabály alkalmazása alapján illetékes TEB elnöke, vagy a TEB tagjai legalább fele összeférhetetlen az adott ügy tekintetében, akkor a TEB nem járhat el. Ebben az esetben az OEB elnöke által kijelölt TEB az illetékes. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

18. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Illetékesség vizsgálata IV. (Határidők) Azilletékesség vizsgálata Az illetékesség megállapítására és az illetékesség hiánya esetén a bejelentés illetékes TEB-nek történő továbbküldésére a TEB elnökének a tudomásra jutástól számított 3 munkanap áll a rendelkezésére. Amennyiben nincs az illetékesség megállapításához elég adat: • a TEB elnöke jogosult a bejelentőt a bejelentés kiegészítésére felszólítani, aki a kézhezvételtől számított 8 napon belül köteles ezt teljesíteni. Amennyiben aTEB elnöke nem tudja megállapítani az illetékességet: • az egész iratanyagot megküldi az OEB részére, aki kijelöli az ügyben eljáró TEB-et. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

19. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az etikai eljárás megindításának feltételei Etikai vétség • a kormánytisztviselők hivatásetikai alapelveket vagy • hivatásetikai részletszabályokat megszegő cselekménye. Eljárás megindítását kizáró okok • Felelősséget kizáró okok fennállása (V/3.1.) • Elévülés (V/7.) • Kódex V/9.3. pontjában meghatározott okok • A Kttv. 31. § (14) bekezdésében meghatározott ok ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

20. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Eljárás megindítását kizáró okok I. • Felelősséget kizáró okok fennállása (V/3.1.) Etikai vétségért nem felelős az, • aki cselekményét tévedésben, vagy önhibáján kívüli nem beszámítható állapotában követte el, • akinek az etikai vétség elkövetésekor, a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása cselekedetének következményeiről, • aki cselekményét kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, továbbá jogos védelmi helyzetben követte el. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

21. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Eljárás megindítását kizáró okok II. • Elévülés (V/7.) • A cselekmény elévült és így nem lehet etikai eljárást indítani, ha az etikai vétség gyanújára vonatkozó bejelentés óta három hónap, illetve az etikai vétség elkövetése óta egy év eltelt. • Az elévülés határidejének kezdő napja az etikai vétség megvalósulását követő nap. • Etikai eljárás megindítása az elévülési időt megszakítja. • Kódex V/9.3. pontjában meghatározott okok • A Kttv. 31. § (14) bekezdésében meghatározott ok Nem kell az eljárást megindítani, ha a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan vagy az a kormánytisztviselő munkájának ellehetetlenítésére irányul ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

22. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az összeférhetetlenség vizsgálata Az összeférhetetlenség fogalma, célja és következménye • első fokon Az összeférhetetlenség a Kódexben meghatározott pozíciók és az eljáró tanácsi megbízatás egyidejű betöltésének tilalma. Amennyiben az összeférhetetlenségi kifogásnak helyt ad, a TEB elnöke másik tanácstagot jelöl ki. Ha nem lehet a TEB tagjai közül elfogulatlannak tekinthető háromtagú tanácsot kijelölni, az etikai eljárást az OEB elnöke által kijelölt TEB folytatja le. A képviselővel kapcsolatos különös szabály A Területi Közgyűlés tisztségviselői, és a TEB tagjai az első fokú, az OEB és az Országos Elnökség tagjai a másodfokú eljárásban képviselőként nem járhatnak el. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

23. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Összeférhetetlenségi okok • Összeférhetetlenségi okok • a) az eljárás kezdeményezője (bejelentő), • b) az eljárás alá vont kormánytisztviselő, • c) az előző pontokban felsoroltak képviselője, illetve Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, • Közeli hozzátartozók Ptk. szerinti fogalma (Ptk. 685.§ b) pont) • d) akinek tanúként vagy szakértőként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, illetve akit meghallgattak, • e) másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt, • f) az eljárás alá vont kormánytisztviselő felettese, • g) az, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

24. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Összeférhetetlenségi ok bejelentése és döntés I. Az összeférhetetlenségi ok bejelentésének határideje • az eljárás folyamán– folyamatosan vizsgálni kell és az ok tudomásra jutást követően azonnal be kell jelenteni. • az eljárás kezdetekor– az eljárás alá vont kormánytisztviselő az eljárás megindításáról szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül küldi meg az összeférhetetlenségről szóló bejelentést. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

25. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Összeférhetetlenségi ok bejelentése és döntés II. Kinek kell bejelenteni az összeférhetetlenségi okot? • Az eljáró tanács tagjai magukkal szemben: • az első fokon eljáró tanács tagjai a TEB elnökének, • másodfokon eljáró tanács tagjai az OEB elnökének jelentik be. • Az eljárás alá vont kormánytisztviselő: • alapos indoklás mellett • első fokon a TEB elnökének • másodfokon az OEB elnökének jelenthet be összeférhetetlenséget ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

26. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Összeférhetetlenségi ok bejelentése és döntés III. Ki dönt az összeférhetetlenség kérdésében? Az eljáró tanács tagjai tekintetében: • első fokon eljáró tanács tagjai tekintetében a TEB elnöke határoz. • másodfokon eljáró tanács tagjai tekintetében az OEB elnöke határoz. A Bizottságok elnökei tekintetében: • a TEB elnöke ellen bejelentett összeférhetetlenségi kifogás kérdésében az OEB elnöke határoz. • az OEB elnöke ellen bejelentett összeférhetetlenségi kifogás kérdésében az MKK elnöke határoz. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

27. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Összeférhetetlenségi ok bejelentése és döntés IV. Összeférhetetlenség esetén ki jelöli ki az eljáró tanács új tagját? • A TEB tagjával szemben fennálló összeférhetetlenség esetén a TEB elnöke jelöli ki a tanácstagot. • Elsőfokú ügyben eljáró TEB elnöke vagy a TEB tagjai többségének (azaz legalább három fő) összeférhetetlensége esetén a tanács tagjait az OEB elnöke jelöli ki. • Az OEB elnöke, vagy az OEB tagjai többségének összeférhetetlensége esetén a tanács tagjait az MKK elnöke jelöli ki. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

28. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása Az eljárás megindításának jogkövetkezményei: • beáll az illetékes TEB-et terhelő eljárási kötelezettség, • megindulnak az eljárás lefolytatására megállapított határidők ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

29. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása Az eljárás megindításának módjai: • Bejelentésre: • írásbeli • szóbeli • Hivatalból ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

30. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása Az írásos bejelentés • Címzett: a TEB elnöke • Tartalma: az ügy megítélése szempontjából jelentős tények és adatok, lehetőség szerint a bizonyítékok, valamint a bejelentő neve és elérhetősége ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

31. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása Az elektronikus úton érkezett írásos bejelentés • Az Országos Iroda minden TEB-nekelektronikus postafiókot biztosít • A bejelentő személyét tisztázni kell! • Ha ez nem sikerül: névtelen bejelentésként kell kezelni ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

32. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása A bejelentések kezelése • Biztosítani kell, hogy • a bejelentés tartalmát illetéktelenek ne ismerhessék meg, • a határidők és az egyes eljárási cselekmények nyomon követhetőek legyenek. • Nyilvántartás, iktatás! ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

33. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása A szóbeli bejelentés • A szóbeli bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni • A jegyzőkönyv felvételére fő szabályként a TEB elnöke jogosult • Adatvédelmi szempontok: adminisztrátori támogatás kerülendő! ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

34. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása A névtelen bejelentés Eljárás megindítása akkor, ha • a bejelentett cselekmény a hivatásetikai követelmények súlyos megszegését jelenti ÉS • rendelkezésre áll annyi információ, amely valós esélyt nyújt az ügy feltárására. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

35. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása A bejelentés visszavonása • A bejelentés az elsőfokú döntés meghozataláig vonható vissza. • Nem befolyásolja az eljárás lefolytatását, azaz a TEB vagy az eljárás későbbi szakaszában a tanács dönthet úgy, hogy az eljárás megalapozottan folytatható. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

36. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása Az eljárás hivatalból történő megindítása • Az etikai vétség a TEB tudomására jut, azaz a TEB valamely tagja a TEB elnökénél kezdeményezi, hogy a TEB rendelje el az eljárást. • Értékelendő szempontok: • kellően hitelesek az információk? • lesz elegendő bizonyíték az eljárás lefolytatásához? ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

37. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása Az eljárás hivatalból történő megindítása Tipikus esete lehet: • a bizonyítékok több elkövetőre utalnak, azonban csak egy kormánytisztviselő ellen érkezett bejelentés, • egy eljárás nem folyhat több kormánytisztviselővel szemben Hivatalból indul eljárás ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

38. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása A bejelentés alapján teendő intézkedések I. A TEB elnökének feladatai: • Az ügy iktatása • Hatáskör és illetékesség vizsgálata • Hiánypótlási felhívás • Bejelentés és mellékletei TEB tagjai részére történő megküldése • TEB összehívása vagy elektronikus döntéshozatal ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

39. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása A bejelentés alapján teendő intézkedések II. a hiánypótlási felhívás • A hatáskörrel rendelkező: a TEB elnöke • Figyelmeztetés: ha a bejelentő nem válaszol, akkor a TEB a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni • Határidő: legfeljebb 8 nap biztosítható, azonban kérelemre ez egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható • Módja: előnyben részesítendők a gyors kapcsolattartási módok ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

40. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása Döntés az eljárás megindításáról • A hatáskör címzettje a TEB • A TEB eljárásrendjét célszerű ügyrendben szabályozni: • kapcsolattartás, • döntéshozatal módjai ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

41. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása Az eljárás megindításáról szóló határozat • Határidő:a gyanú tudomására jutásától számított 8 napon belül (kivéve ha hiánypótlás szükséges) • A határidő számításának szabályai! ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

42. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

43. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása A határozat tartalma • Az etikai vétség megjelölése • Az eljáró tanács tagjainak személye • Figyelemfelhívás, miszerint • 8 napon belül védekezés, valamint észrevétel terjeszthető elő, • összeférhetetlenségi ok jelenthető be, • a tárgyalás időpontjáról a tanács később küld értesítést, • a kormánytisztviselő képviselőt bízhat meg • Fellebbezési lehetőség kizárása ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

44. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás megindítása Intézkedések az eljárás megindításakor • a határozatról a kormánytisztviselőt és a bejelentőt értesíteni kell, • a kormánytisztviselő részére meg kell küldeni a bejelentés másolatát, valamint annak esetleges mellékleteit • Átvétel megfelelő dokumentálása! • Az ügy összes iratát át kell adni a kijelölt tanácsnak, aki ettől kezdve kizárólagos jogkörrel rendelkezik az eljárás lefolytatására. ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

45. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az eljárás megindítása megtagadásának esetei I. • hatáskör hiánya: a cselekmény nem etikai vétség • illetékesség hiánya Az illetékességi ok eljárás folyamán történő megváltozása irreleváns! • a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

46. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az eljárás megindítása megtagadásának esetei II. • Az etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg Alapos gyanú feltételei: a vétség elkövetése valószínűsíthető, azaz a leírt cselekmény a Kódexben foglalt valamely tényállásnak megfelel ÉS a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a vétséget a bejelentésben foglalt kormánytisztviselő követte el ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

47. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az eljárás megindítása megtagadásának esetei III. • a felelősségre vonhatóság megszűnt • a bejelentésben foglalt tények miatt már jogerős határozatot hoztak Teljes tényállási egyezőség szükséges! • a cselekményt fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás során már elbírálták ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

48. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az eljárás megindításának megtagadása esetén teendő intézkedések • A határozatról a bejelentőt kell értesíteni • A határozatot a meghozatalától számított 8 napon belül az iratokkal együtt az OEB-nek meg kell küldeni. Az OEB felkérheti a TEB-et, hogy fontolja meg az eljárás megindításának elrendelését ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

49. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás lefolytatásának részletes szabályai Alapvető elvek • Az eljáró tanácsot terheli a tényállás tisztázásának kötelezettsége • Szabad bizonyítás • Az eljárás alá vont kormánytisztviselőt megillető garanciális jogok: • képviselet joga • nyilatkozattételi jog • nyilvánosság kizárása ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

50. Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. Az elsőfokú eljárás lefolytatásának részletes szabályai A tárgyalás kitűzése • Tárgyalás tartása kötelező • Határidők: 1. tárgyalás: a tanács kijelölésétől számított 30 napon belül 2. tárgyalás: az első tárgyalástól számított 30 napon belül • Tárgyalási időköz: 8 nap Az első tárgyalás előkészítését a tanács kijelölését követően haladéktalanul meg kell kezdeni! ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt