VEGETÁCIÓISMERET 11. előadás Dr. Bartha Dénes

1. VEGETÁCIÓISMERET11. előadásDr. Bartha Dénes

2. FÉLSZÁRAZ GYEPEK

3. FÉLSZÁRAZ GYEPEK • - mindenféle alapkőzeten vannak • - elsősorban hegy- és dombvidéken találhatók meg, de alföldi erdősztyepp • területeken is előfordulnak • - főleg cseres-tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, erdősztyepp tölgyesek • kiirtása után létrejött másodlagos társulások • - a szukcesszió lassabb, mint az üde gyepeknél • - állományaik zártak, fajgazdagok • elsősorban xeromezofil fajok vannak jelen állományaikban • - az ország 0,1 %-án találhatók állományai • fűfélék • sudár rozsnok (Bromus erectus) csomós ebír (Dactylis glomerata) • tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) pusztai csenkesz (Festuca rupicola) • árvalányhajak (Stipa spp.)

4. FÉLSZÁRAZ GYEPEK színező fajok mezei zsálya (Salvia pratensis) bakfű (Betonica officinalis) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) szarvaskocsord (Peucedanum cervaria) pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum) borzas peremizs (Inula hirta) festő rekettye (Genista tinctoria) kardos peremizs (Inula ensifolia) csillag őszirózsa (Aster amellus) harangvirág fajok (Campanula spp.) Veszélyeztető tényezők: Állományaik az extenzív legeltetés, kaszálás felhagyása után cserjésednek, gyomosodnak. További veszélyforrás a feltörés, gyomosodás,gyakori égetés, intenzív legeltetés, kaszálás.

5. FÉLSZÁRAZ GYEPEK Félszáraz gyepek

6. FÉLSZÁRAZ GYEPEK Félszáraz gyepek

7. SZIKI NÖVÉNYZET

8. SZIKI NÖVÉNYZET - egykori öntésterületeken alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb talajvízszint összeér - Na-(Mg-)sók altalajból talajfelszín irányába történő vándorlás által jönnek létre (ennek feltétele közeli talajvíztükör, sókban gazdag talajvíz, kontinentális klíma, intenzív párologtatás ami a kapilláris zónán keresztül felemeli a sókat) - a pannon szikesek az eurázsia sztyeppzóna szikeseinek legnyugatibb képviselői - az ősi szikesek a posztglaciális mogyoró korban jöttek létre - ma a szikesek nagyobb része másodlagos, melyek a XVIII.-XIX. századi vízrendezések és erdőirtások miatt alakultak ki - a szélsőséges ökológiai viszonyok miatt térben és időben változó mozaikkomplexek jönnek létre  átmeneti sáv (szikpadka) - a halofil növények sikeres életformái, stratégiái: elterülő termet, karógyökér, pozsgás felépítés, rövid életciklus - fennmaradásukat a kellő mértékű legeltetés ill. kaszálás biztosítja

9. SZIKI NÖVÉNYZET - a mikrodomborzat, a talajvízszint helyzete, a felszíni vizek évi tartósságának ritmusa és a sókoncentráció együttesen határozzák meg a szikesek típusait - osztályozásuk többféleképpen történhet: 1. talajtípus alapján : szoloncsák~, szolonyec~ és átmenetük 2. erdészeti hasznosíthatóságuk alapján:I-II-III-IV. osztályú szikesek 3. vízháztartásuk alapján: száraz és nedves szikesek - szikes növényzet az ország területének 2,0 %-án található

10. SZIKI NÖVÉNYZET száraz szikesek - szikes puszták legjellemzőbb, legkiterjedtebb képviselői - tavasszal lehetnek vízzel borítottak, de nyárra kiszáradnak sziki csenkesz (Festucapseudovina) sziki üröm (Artemisiamaritima) bárányüröm (Artemisiapontica) sziki őszirózsa (Astertripolium) sziki cickafark (Achilleaasplenifolia) sóvirág (Limoniumgmelini) pusztai cickafark (Achilleasetacea) herefajok (bodorkák) (Trifoliumspp.)

11. SZIKI NÖVÉNYZET Száraz szikesek

12. SZIKI NÖVÉNYZET Száraz szikesek

13. SZIKI NÖVÉNYZET vakszik - a száraz szik szélsőséges típusa - alacsony borítás, kevés, de speciálisan alkalmazkodott faj - dominálnak a szukkulensek bárányparéj (Champhorosma annua) sziksófű (Salicornia prostrata) sziki ballagófű (Salsola soda) sóballák (Suaeda spp.)

14. SZIKI NÖVÉNYZET Vakszik növényzet

15. SZIKI NÖVÉNYZET Vakszik növényzet

16. SZIKI NÖVÉNYZET nedves szikesek (szikes rétek) - ősztől tavaszig bő vízellátásúak, vegetációs időszak elején vízzel borítottak, nyárra is nedvesek maradnak - zömében másodlagosak, mocsarakból jöttek létre - száraz szikesek és a szikes mocsarak közti térszínen helyezkednek - kaszálással hasznosítják ennek elmaradása esetén gyomosodás jelentkezik fehér tippan (Agrostis alba) hernyópázsit (Beckmanniaeruciformis) réti ecsetpázsit (Alopecuruspratensis) réti sás (Carexdistans) sziki szittyóval (Juncusgerardi)

17. SZIKI NÖVÉNYZET Nedves szikesek

18. SZIKI NÖVÉNYZET Nedves szikesek

19. SZIKI NÖVÉNYZET szikfok - a nedves szikes szélsőséges típusa kamilla (Matricariachamomilla) sziki zsázsa (Lepidiumcrassifolium) sziki mézpázsit (Puccinellialimosa) kékmoszatok (Nostocspp.)

20. SZIKI NÖVÉNYZET Szikfok növényzet

21. SZIKI NÖVÉNYZET Szikfok növényzet

22. SZIKI NÖVÉNYZET Szikes pusztai gyepek növényvilága

23. SZIKI NÖVÉNYZET Veszélyeztető tényezők: Gyepjavítás céljából végzett mezőgazdaságitevékenység, alul- vagy túllegeltetés, kaszálás elmaradása, feltörés, spontán cserjésedés és erdősödés, erdőtelepítés, a termőhely kiédesedése, túlzott égetés, taposás, gyomosodás, kiszárítás, trágyázás, halastavak és rizsföldek létesítése, sáv- illetve mozaikkomplexek homogenizálása.

24. SZÁRAZ GYEPEK

25. SZÁRAZ GYEPEK - a síkvidéktől a középhegységeik különféle alapkőzeteken alakulhatnak ki - karakterüket a xeromorf felépítésű fűfajok adják meg - az ország területének 0,8 %-án találhatók típusai

26. LÖSZGYEPEK

27. LÖSZGYEPEK - az Alföldön lösztölgyesekkel és pusztai cserjésekkel mozaikosan, máshol önmagukban helyezkedn(t)ek el - alföldi vagy hegylábi lösz alapkőzeten alakultak ki  csernozjom talajok (talajuk nem kőzettörmelékes) - egykor az alföldi löszhátakon (gyakran szikes területekkel érintkezve),vagy löszvölgyek lejtőin, löszpartokon, a középhegységek alföldperemi részein fordultak elő - ma csak maradványfoltok vannak (kunhalmokon, ősi földvárakon, mezsgyéken, stb.) - másodlagosan is létrejöhettek (irtásgyepek), ezek ma esetenként több száz évesek - az ország területének 7,5 %-át borították - leghamarabb a löszgyepeket törte fel az ember - fajai a posztglaciális mogyoró korban jutottak be a Kárpát- medencébe Kelet-Európából

28. LÖSZGYEPEK pusztai csenkesz (Festucarupicola) ligeti zsálya (Salvianemorosa) héricsek (Adonisspp.) kónya zsálya (Salvianutans) szennyes ínfű (Ajugalaxmannii) macskahere (Phlomistuberosa) tátorján (Crambetataria) vetővirág (Sternbergiacolchiciflora) piros kígyószisz (Echiumrubrum) őszi csillagvirág (Scillaautumnalis) Veszélyeztető tényezők: Cserjésedés, erdősödés (pl. akác, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa), taposás, túllegeltetés esetén gyomosodás, illetve fragmentális megjelenésük miatt a környező területek hatása is jelentős.

29. LÖSZGYEPEK Löszgyepek

30. LÖSZGYEPEK Löszgyepek

31. HOMOKI GYEPEK - homok alapkőzeten alakultak ki  homoktalajok (futóhomok, humuszos homok, csernozjom jellegű homok) - alföldi homokterületeinken találhatók (Nyírség, Belső-Somogy  mészmentes homok, Duna-Tisza köze, Kisalföld, Tengelic  meszes homok) - elsődlesen mozgó homokfelszíneken, meredek, délies kitettségű buckalejtőkön vagy nagyon mély talajvizű területeken alakultak ki - másodlagosan homoki tölgyesek kiirtása után keletkeztek - fajai között uralkodó életformák: Th, G és félcserjék - területük java részét részben feltörték, részben beerdősítették - két típusuk a nyílt és a zárt homoki gyepek Veszélyeztető tényezők: Gyomosodáshoz vezet a taposás, legeltetés és a gyakori égetés, jelentős veszélyforrást jelentenek az özönfajok (pl. selyemkóró, akác), valamint a kultúrerdők telepítése.

32. HOMOKI GYEPEK nyílt homoki gyepek - a növényzettel borított foltok kiterjedése 75 % alatti, jellemző a szabad homokfelület - talajai humuszban szegények meszes homokon mésztelen homokon homoki csenkesz (Festuca vaginata) ezüstperje (Corynephorus canescens) árvalányhajak (Stipa spp.) kékcsillag (Jasione montana) báránypirosító (Alkanna tinctoria) juhsóska (Rumex acetosella) kései szegfű (Dianthus serotinus) mohok, zuzmók homoki ternye (Alyssum tortuosum) naprózsa (Fumana procumbens) csikófark (Ephedra distachya) pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana) homoki kikerics (Colchicum arenarium) mohok, zuzmók

33. HOMOKI GYEPEK Nyílt homoki gyepek

34. HOMOKI GYEPEK Nyílt homoki gyepek

35. HOMOKI GYEPEK zárt homoki gyepek - a növényzettel borított foltok kiterjedése 75% feletti - a szabad homokfelületek aránya csekély - a homok kolloidokban gazdag - az erőteljes legeltetés állományaikat fellazítja - állományait szinte mindenütt beszántották, ma csak töredékesen, degradáltan találhatók meg - másodlagosan kiszáradó láprétek helyén is kialakulhatnak pusztai csenkesz (Festuca rupicola) poloskaszagú kosbor(Orchis coriophora) csűdfüvek (Astragalus spp.) agárkosbor (Orchis morio) tavaszi hérics(Adonis vernalis) kökörcsinek (Pulsatilla spp.) homoki nőszirom (Iris arenaria)

36. HOMOKI GYEPEK Zárt homoki gyepek

37. HOMOKI GYEPEK Zárt homoki gyepek

38. LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők) - a sziklagyepek záródásával, a talajok termőrétegének mélyülésével a szukcesszió folyamán alakultak ki - állományai sziklagyepekkel, cserjésekkel, erdőfoltokkal mozaikolnak - másodlagosan korábbi bokorerdők, sekélyebb termőrétegű mész- és melegkedvelő tölgyesek helyén is létrejöhetnek (irtásgyepek) - az alapkőzet közvetlen hatását mérsékli a vastagabb és humuszosabb talajréteg - szikla már alig bukkan a felszínre - a növényzet záródása nagyobb, mint 50% (záródó, vagy zárt gyep) - az egyéves növények ritkák, jellemző életformák: G, H - középhegységekben fordulnak elő állományai - erős taposás, erózió, gyakori tűzek hatására másodlagos sziklagyepekké degradálódhatnak

39. LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők) - típusai: 1. szilikát – lejtősztyepp (legfajszegényebbek) 2. mészkő – lejtősztyepp (leggyorsabb szukcesszió) 3. dolomit – lejtősztyepp (legfajgazdagabbak, leglassúbb szukcesszió) pusztai csenkesz (Festuca rupicola) harangvirágok (Campanula spp.) vékony csenkesz (F. valesiaca) kökörcsinek (Pulsatilla spp.) sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica) őszi csillagvirág (Scilla autumnalis) árvalányhajak (Stipa spp.) tavaszi hérics (Adonis vernalis) élesmosófű (Chrysopogon gryllus) piros virágú szegfűk (Dianthus spp.) kései perje (Cleistogenes serotina) pusztai meténg (Vinca herbacea) magyar rozsnok (Bromus pannonicus) hangyabogáncs (Jurinea mollis) aranyfürt (Aster linosyris) borzas szulák (Convolvulus cantabrica)

40. LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők) Veszélyeztető tényezők: A másodlagos típusok cserjésedhetnek, vagy agresszív fajok (pl. bálványfa, akác) hódítását lehet megfigyelni. Korábbi erdőtelepítések (főleg feketefenyővel, ritkábban erdeifenyővel), vadkár (rágás, taposás). Erős taposás, erózió, gyakori tüzek esetén másodlagos sziklagyepekké degradálódhatnak.

41. LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők) Lejtőgyepek

42. LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők) Lejtőgyepek

43. SZIKLAGYEPEK - szilárd alapkőzeten, csekély talajborítottságú, szélsőséges mikroklímájú helyeken alakultak ki - köves, sziklás váztalajokon, kőzethatású talajokon találhatók - állományaik általában lejtőgyepekkel, cserjésekkel, erdőfoltokkal mozaikosak – „hegyvidéki erdősztyepp” - a meredek lejtőviszonyok miatt jelentős és állandó az erózió - két típusuk van 1. nyilt sziklagyep 2. zárt sziklagyep különböztetünk meg - nyilt sziklagyepek: - alacsony növényborítás (<50%) - a kőzet nagy foltokban a felszínen van - uralkodó életforma az egyévesek - zárt sziklagyepek: - magas növényborítás (>50%) - szintezettek - uralkodó életforma az évelők, félcserjék, pozsgás növények

44. SZIKLAGYEPEK - kialakulásukban, típusaikban az alapkőzet jellegének döntő szerepe van - alapkőzet szerinti típusai: 1. szilikát - sziklagyepek 2. mészkő - sziklagyepek 3. dolomit - sziklagyepek - a szilikátos kőzetek (pl. andezit, bazalt, gabbró) és a mészkő könnyen mállik  gyors szukcesszió - a dolomit aprózódik  lassú szukcesszió (reliktumok, endemizmusok) - fajgazdagság: dolomit sziklagyep>mészkő sziklagyep>szilikát sziklagyep - veszélyeztető tényezők: erdőtelepítések (fenyvesítések), nagyvad (főleg muflon) rágása, taposása, szabadidősportok folytatása

45. SZIKLAGYEPEK fűfélék deres csenkesz (Festuca pallens) nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica) törpe sás (Carex humilis) magyar rozsnok (Bromus pannonicus)gyöngyperjék (Melica spp.) páfrányok fodorkák (Asplenium spp.) pikkelypáfrány (Ceterach officinale) szirtipáfrányok (Woodsia spp.) pozsgások kövér daravirág (Draba lasiocarpa) kőtörőfüvek (Saxifraga spp.) varjúhájak (Sedum spp.) kövirózsák (Sempervirum spp.)

46. SZIKLAGYEPEK törpe- és félcserjék henye boroszlán (Daphnecneorum) hegyi gamandor (Teucriummontanum) szürke napvirág (Helianthemumcanum) naprózsa (Fumanaprocumbens) kakukkfüvek (Thymusspp.) egyéb fajok törpe nőszirom (Irispumila) hangyabogáncs (Jurineamollis) fehér virágú szegfűk (Dianthusspp.) gurgolyák (Seselispp.) hagymák (Alliumspp.) mohák, zuzmók Veszélyeztető tényezők: Erdőtelepítések (fenyvesítések), nagyvad (főlegmuflon) rágása, taposása, szabadidősportok folytatása.

47. SZIKLAGYEPEK Mészkedvelő nyílt sziklagyepek

48. SZIKLAGYEPEK Mészkedvelő nyílt sziklagyepek

49. SZIKLAGYEPEK Nyílt szilikát sziklagyepek

50. SZIKLAGYEPEK Nyílt szilikát sziklagyepek