Hallás

1. Hallás „….nicsak, ki beszél…..”

2. A fül felépítése A fül a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve. A hallás az egyik legfontosabb érzékelési lehetőségünk. Három része van: a külső, középső és a belső fül.

3. A fül elhelyezkedése

4. A fül részei

6. Animáció http://celebrate.ls.no/english/animations/science/orepuslespill.swf

7. Külső fül

8. Külső fül részei • A külső fül részeit – a fülkagylót, a külső hallójáratot – a dobhártya választja el a középfültől (dobüreg) • A fülkagyló többszörösen görbült, jellegzetes redőket alkotó porcból és az azt borító bőrből áll. Feladata a hanghullámok összegyűjtése és a hallójáratba irányítása.

9. Külső fül • A hallójárat a hanghullámokat a dobhártya felé továbbítja. A hallójáratban szőrszálak és speciális faggyúmirigyek helyezkednek el. Ezek a mirigyek termelik a barna, kenőcsös váladékot, a fülzsírt. • Minél többet piszkáljuk, annál több zsír termelődik • Védelmet, síkos felületet biztosít.

10. Fülzsír

11. Középső fül

12. Középfül • A középfül a dobhártyától befelé elhelyezkedő dobüregből és 3 hallócsontocskákból áll. • A dobhártyának három rétege van: kívülről elszarusodó laphám, középen egy rostos réteg, belülről pedig nyálkahártya. Olyan, mint egy hangszóró membránja. Normál esetben ezüstszürke, fénylő. • A dobhártyától befelé, dobüreg, a dobüregben a három, egymással ízülettel kapcsolódó parányi hallócsont foglal helyet. Ezek kívülről befelé a kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes). • A kalapács "nyele" a dobhártyába ágyazott,"feje" az üllő testével ízülettel kapcsolódik.

13. Középfül • A hanginger a hallójáraton áthaladva a dobhártyának ütközik. • A dobhártya rezgésbe jön, a rezgés áttevődik a kalapácson és az üllőn keresztül a kengyelre. • A kengyel talpa az ovális ablakon át továbbítja a rezgéseket a belső fül folyadékterének

14. Belső fül

15. Belső fül • A belső fülben (labirintus) található a hallás és egyensúlyozás érzéksejt-rendszere; • A csiga és az egyensúlyozás szerve/ tömlőcske-zsákocska-három félkörös ívjárat/ • A belső fület folyadéktér veszi körül.

16. Hallószerv 3D http://www.3bscientific.hu/animations.html

17. A hallás folyamata • A kengyel, a hang hatására rezeg. • Talpa úgy helyezkedik el az ovális belső fül ablakban, hogy meglöki a csiga folyadékterét. A csigát a hosszában végigfutó hártya két folyadéktérre osztja. Ennek az alsó fala az alaphártya.   • Az alaphártyán helyezkednek el a szőrsejtek / 20.000/. Nevükhöz híven tetejükből szőrszerű képződmény áll ki. • A szőrsejtek felé még egy fedőlemez húzódik. A hanghullám rezgésbe hozza a folyadékteret, ami megmozgatja az alaphártyát, benne a szőrsejteket, s nekifeszülnek a fölöttük húzódó fedőlemezhez. Ennek hatására jön létre az ingerület. Ez a Corti-szerv, a hallás érzékszerve, ahol a mechanikus rezgés idegingerületté válik.

18. Animáció • http://celebrate.ls.no/english/animations/science/orets_sanseceller.swf

19. Corti-szerv felépítése

22. Egyensúlyérzékelés • A belső fül másik része az egyensúlyozás érzékszerve. Ennek részei a lévő tömlőcske és zsákocska, valamint a tér három, egymásra merőleges síkjában elhelyezkedő ívjáratok. Mindezeket folyadék tölti ki. • A tömlőcske és zsákocska szintén szőrsejtekkel rendelkezik. A szőrsejteket kocsonyás burokfedi, ebben apró mészkristályok helyezkednek el, amelyek a vízszintes és függőleges sebességváltozást érzékelik. A kocsonyás burok a gyorsulásra, illetve lassulásra elhajlik, és a szőrsejtek ingerületbe jönnek. • A tér különböző síkjában lévő három ívjárat hasonló kocsonyás burkolatú szőrsejtek vannak. Ezek a test valamely síkjában történő forgó elmozdulásralépnek ingerületbe.

23. Egyensúlyérzékelő-szerv felépítése

24. Halláskárosodás/nagyothallás/siketség • A kutatások szerint számos oka lehet a hallásvesztésnek. Némelyek, mint az életkorunk(idõsebbeket inkább érint), nemünk (férfiak körében gyakoribb), genetikai adottságok(öröklõdõ betegségek, pl. otoszklerózis) olyanok, amelyeken nem áll módunkban változtatni.

25. Halláskárosodás/hallásvesztés • Két fõ típusa van a hallásvesztésnek, attól függõen, hogy melyik funkcionális rész károsodott. • Az egyik esetben a hang nem éri el a belsõ fület, mivel a külsõ vagy középsõ részek eltömõdtek vagy sérültek. • Lehet az ok fülzsír, valamilyen folyadék a fülben, kilyukadt dobhártya, sérült fülcsontok vagy ritkábban rákos megbetegedés

26. Hallásvesztés • A másik esetben a hang ugyan eléri a belsõ fül részeit, ám az képtelen a vett jeleket továbbítani az agy hangfeldolgozó részeihez. • Ez utóbbinak oka lehet az idõs kor, túl erõs hang, vírusos megbetegedés.

27. Süketség • A süketség lehet veleszületett vagy szerzett. • A túl sokáig tartó, túl erõs ingert a belsõ fülben lévõ szõrsejteknem viselik el károsodás nélkül. • Elõbb felélik biológiai tartalékaikat, majd ha továbbra is hat az inger, elpusztulnak.

28. Jelbeszéd A jelbeszéd a non-verbális kommunikáció egyik szegmense.itt a világon mindenhol használt nemzetközi"egy kezes" daktil ABC. Minden betûhöztartozik egy kéztartás vagy mozdulat,melyet megtanulva könnyedén alkalmazhatunk. „Engem már más nem ért, csak az, ki jól megfigyel Így aztán hallgatok és ezzel többet mondok el” / Bródy János/