Egészségügyi Szakmai Kártérítési Felelősség

1. Egészségügyi Szakmai Kártérítési Felelősség

2. Kártérítési felelősség elemei • Általános felelősségi tényállás Ptk + Egészségügyi törvény • A kártérítési felelősség tényállási elemei minden szakmai felelősségnél azonosak (Ptk) • Az Egészségügyi törvény csak a felróhatóságot specializálja az egészségügyre (elvárható gondosság és teljes körű tájékoztatás hiánya miatt) • Speciális felelősségi tényállás Oviedoi Egyezmény a magyar jogban 2002. évi VI. törvény-hatályos törvény alkalmazás nélkül • Gondosság, tájékoztatás egyedi elvárhatósági előírása • Egészségügyre egyedi kártérítési felelősségi tényállás

3. Általános felelősségi tényállás-jogellenesség • Jogellenesség-felperes bizonyítja- két értelmezése van a bírói gyakorlatban: • Minden károkozás jogellenes ha nincs mentő körülmény, így a kár igazolása bizonyítja a jogellenességet is (317/2005,282/2011 BH)- ez a helyes megközelítés • Mentő körülmények, amit az alperes bizonyíthat • Jogos védelem –egészségügyben ritka Ptk. 343 • Szükséghelyzet (végszükség) Ptk. 107-egészségügyben ritka • Károsult beleegyezése ( nem a beavatkozáshoz hozzájárulás)- nincs • A jogellenesség azonos a szakmai szabályok megszegésével és a felperesnek ezt is külön igazolnia kell és ezt követően az alperes azt bizonyítja, hogy, ami jogellenes volt az nem volt felróható- Lehetséges megkettőzni a szakmai szabályszegéseket?- (Kúria 2012-ben még meg nem jelent ítélete)

4. Általános felelősségi tényállás - kár • Közvetlen kár: egészségkárosodás, halál • Ez sokszor külön bizonyítás alá nem tartozik a károsodás ténye alapozza meg (elegendő ennek igazolása 282/2010 BH)- ez a gyakoribb • Közvetett kár: az egészségkárosodás miatti vagyoni és nem vagyoni kár (károsodás)- ez már szakértői kérdés • Ha a közvetett kár is feltétele a tényállási elem igazolásának a felperes erre bebizonyítani kénytelen - Debreceni és Győri Ítélőtábla

5. Általános felelősségi tényállás- ok-okozat • Bizonyosság • Bizonyossággal határos valószínűség • Valószínűség • Lehetséges • Nem kizárt • Rész-ok is ok, ilyenkor minden okot végig kell elemezni és amelyik ok összefügg felróhatósággal azért felel a károkozó, a rész-okság aránya és a felelősség aránya nem fedi egymást, a felelősség lehet nagyobb arányú, bíróság mérlegelése alapján • Elegendő annak igazolása, hogy a kezelés során történt a kár (több alkalmas kezelésnél nem bírói gyakorlat) • Az utolsó három közvetett ok-okozati összefüggés rész-ok és nem kizárt még igényel szakértőt, során a dokumentáció alapján igazolt- az alperesnek kell ezt követően bizonyítania, hogy ha gondosan jár el akkor sem következik be a kár, tehát a közvetlen okozati összefüggés hiányát- az ok-okozati összefüggést megkettőzi a bírói gyakorlat • Felperes bizonyítja, egyre könnyebb helyzetben

6. Általános felelősségi tényállás-felróhatóság • Nem az adott helyzetben általában elvárható- Eü. Tv. 77. § (3) szerinti elvárható gondossággal történő ellátás, 13-14 § szerinti tájékoztatás, 7.§ (2) szerinti megfelelő ellátás megsértése • Vélelem: Nem volt az elvárható gondosság szerinti, nem volt megfelelő az ellátás, nem volt, illetve teljes-körű volt a tájékoztatás - Alperes kimentési kötelezettsége, sikertelenség esetén a vélelem miatti marasztalás • Elvárható gondosság és tájékoztatás tartalmi követelményeit a bírói gyakorlat határozza meg szakmai független és részben szakma függő típus-műhibák segítségével, BH -EBH - eseti ítéletek • Elvárható gondosság alapja: célszerű, indokolt, lehetséges, nem kizárt-károkozó egyre nehezebben tudja magát kimenteni • Elvárható gondosság-legnagyobb gondosság • Orvos, régész, veszélyes anyagot szállító úszójármű vezetője • Ma is van orvos, akitől a legnagyobb gondosság várható el? • 1959-2004 május 01 volt legnagyobb gondosság, 1990 előtt senkit sem zavart Nem az elnevezés, a tartalom a lényeg-bírói gyakorlat válasza, ami legnagyobb volt az elvárható, Szakma szegénységi bizonyítványa lett volna ha megkülönböztethető lett volna a két gondosság

7. Egészségügyi szakmai bizonyítási teher- • Szuper károsult kedvező • Közvetlen kár (állapot-tény) Károsult • Közvetett ok-okozat (kezelés során-tény) Károsult • Minden károkozás jogellenes (kárral igazolt) Károsult • Jogellenességet kizáró körülmény áll fenn - Károkozó • Nincs közvetlen kár – Károkozó • Nincs közvetlen okozati összefüggés- a kezelés során igazolt kár az elvárható gondosság esetén is bekövetkezik- Károkozó • Nincs felróhatóság:nem szegte meg a nem kizárt elvárhatóságot és a teljes- körű tájékoztatást- Károkozó • Károsult kedvező • Közvetett kár is van - szakértő is kell, Károsult • Ok-okozat alapja legalább valószínű, nem kizárt-szakértő is kell, Károsult • Jogellenesség szakmai szabályszegés is-szakértő is kell –Károsult • Károkozó: jogellenességet kizáró körülmény van, követett és közvetlen kár nincs, nem áll fenn az ok-okozati összefüggés olyan mértéke, aminek igazolását a felperestől elvárták (ha nem kizárt nincs ok-okozati összefüggés megkettőződése), nem szegte meg a nem kizárt vagy lehetséges elvárhatóságot

8. Speciális felelősségi tényállás • AZ Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről-2002. évi VI. törvény • Minden egészségügyi beavatkozást a vonatkozó szakmai előírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával kell végrehajtani (elvárható gondosság szakmai értelmezése) - 4. cikk • Egészségügyi beavatkozás csak akkor hajtható végre ha az érintett személy szabadon és tájékoztatáson alapuló belegyezését adja - megfelelő tájékoztatás a beavatkozás céljáról, természetéről, következményeiről, kockázatairól ( teljes körű tájékoztatás értelmezése-gyengébb, mint az Eü. Tv. 13-§.)-5. cikk • Egy beavatkozás következtében indokolatlan kárt szenvedő személynek joga van méltányos jóvátételre a törvény által előírt feltételek és eljárások szerint - 24. cikk- Egészségügyi szakmai kártérítési felelősség tényállása (jóvátétel csak kártérítésnél a károsulté)- Indokolatlan (4 és 5 cikket sérti) egyéb feltételek tekintetésben Ptk. és Egészségügyi törvény már ismertetett feltételei

9. Szakmai Kártérítési felelősség alanya • A kártérítési felelősség a beteggel közvetlen jogviszonyban lévő egészségügyi szolgáltatót ( működési engedély jogosultját) terheli • Ptk 348. § Munkáltató, szövetkezet (Háziorvosnál van ilyen működési forma) • Jogviszonyokat szabályozó 2003. évi LXXXIV törvény 19/A §: A beteg az egészségügyi szolgáltatás során keletkezett kára megtérítésre irányuló igényét közvetlenül a közszolgáltató egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti függetlenül attól, hogy az milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó dolgozót • Munkavállaló és szövetkezeti tag kivételével minden egyéb közvetett jogviszony esetén a beteggel jogviszonyban lévő szolgáltató felel • Miért ne lenne igaz ez nem közszolgáltatóra is még akkor is ha a jogszabály csak közszolgáltatóról szól. A finanszírozás ténye, jellege nem befolyásolja a felelősség tartalmát • Károsultnak ne kelljen felelőst kutatni vagy több felelőst perelni, felelősség megállapítása után áthárítás lehetséges

10. Egészségügyi szolgáltató helytállása I. • Munkavállalóért, közalkalmazottért, köztisztviselőért, szövetkezeti tagért • Csak ha munkakörébe tartozó feladat közben okoz kárt, vagy ha munkaköre folytán kerül olyan helyzetbe, hogy kárt okozhat- De pl szabadságon lévő orvos szívességből végzett tevékenységéért nem felel a munkáltató 89/1996 BH. A tárgyi és személyi feltételekhez elsődlegesen a munkaköre révén jut-e ez befolyásolja a munkáltató helytállási kötelezettségét • Gazdasági társaság ügyvezetőjéért (ha egészségügyi szolgáltatást végez), tagjáért ha Bt, Kkt-nál személyes közreműködést, Kft-nél mellékszolgáltatást végez • Egyéni cég a tag egyéni vállalkozó tevékenységéért • Kárt okozó és felelős egybe esik egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatónál

11. Egészségügyi szolgáltató helytállása II. • Közreműködőért, függetlenül annak működési formájától • Közreműködői szerződés tartalmában megbízás • Megbízó a beteg, megbízott az egészségügyi szolgáltató és a közreműködő a megbízott által igénybevett, akiért vagy amiért úgy felel, mint ha maga járt volna el. • Közreműködő közreműködőjéért ( a közreműködő teljesítési segédjéért)- többszörös megbízás, többszörös áthárítás • Szabadfoglalkozású orvos vagy egészségügyi dolgozóért • Önkéntes jogviszonyban lévőért • Egyház egyházi személyért

12. Egészségügyi szolgáltató helytállása III. • Betegnek kárt okozó betegért-nem áthárítható • Ptk. 347.§ Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos felelősségre nem vonható, helyette gondozója felel, kivéve ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében nem volt felróhatósága • Pszichiátriai betegnél a fokozott és állandó felügyelet hiánya szinte mindig felelősséget eredményez, más betegnél először bizonyítani kell, hogy belátási képessége hiányzott, de ott a megfelelő tartalmú felügyelet nem állandó és folyamatos, van mentesülési lehetőség • Bérlőért- Részben áthárítható (bérbeadó része nem) • Egészségügyi szolgáltatónál bérlő nyújt szolgáltatást a vele szerződött betegnek, ha a bérbeadó tevékenyen közreműködik bérlő szolgáltatásában a károsult irányában egyetemlegesen felel a bérlővel. 65/2010 BH- Károsultnak kedvező ha bérbeadó közszolgáltató a végrehajthatóság miatt. Tevékeny közreműködés kizárása a szerződésben • Perben nem álló (vagy perben álló) egyetemlegesen marasztalható másik egészségügyi szolgáltatóért- Részben áthárítható (saját rész nem ) • Ha több szolgáltató felelőssége is felmerül az egyetemleges marasztalásuk miatt károsult választása, hogy mindegyik ellen indít pert vagy csak az egyik ellen, az egyetemleges marasztalás miatt a perben álló felel és ezt követően perelheti a másik károkozót, ha perben állt, ha nem, akkor ha a szakvéleményből az tűnik ki, hogy más szolgáltató is hibázott. Károsultnak kedvező, Károkozó részben nem mentesül a felelősség alól azzal, hogy más szolgáltató is mulasztott.

13. Szakmai kártérítési felelősség alapja-jogviszony • Szerződésszegésért való felelősség vagy szerződésen kívül okozott károkért való felelősség- Jelenleg nincs érdemi eltérés, de új Ptk-ban lehet • Egészségügyi törvény Záró rendelkezések 244.§ Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigények tekintetében a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség polgári jogi szabályai kell alkalmazni. • Bírói gyakorlatban van olyan ítélet, hogy szerződésen kívüli károkozás szabályai alkalmazandók. Az Eü tv. eldönti, hogy ez nem jó, azon lehet vitatkozni, hogy van-e szerződés,ha igen milyen szerződés tartalmában, de ez másodlagos, a lényeges, hogy a felelősség szabályai közül a szerződésszegésért valót kell alkalmazni. • Nem feltétel a szavatosság, jótállás érvényesítése, ami egészségügyi szolgáltatásnál értelmezési problémákat jelenthet, hiszen hibás teljesítésnél is érvényesíthető a szavatossági jogokon kívül a kártérítési igény, a kártérítés elévülési idején belül.

14. Szerződésszegésért való felelősség • Döntően ilyenkor is a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni, de • Szerződésen kívül semmis az a megállapodás, ami életben, egészségben, testi épségben való károsodásért felelősséget előre kizár vagy korlátoz. Szerződésszegésnél ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor nem lehet csak kizárni és korlátozni a felelősséget ( Ez elsősorban a szolgáltatók közötti áthárításnál érdekes) • Szerződésszegésért való felelősségnél a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján sincs lehetőség a a felelősség alóli részbeni mentesítésre- Károkozónak kedvezőtlen • A leggyakoribb szerződési formánál a megbízásnál van eltérés harmadik személynek (betegnek) okozott károknál, ahol a beteg ad megbízást az egészségügyi szolgáltatónak és az további megbízást más szolgáltatónak (megbízottnak) • A teljesítési segédért teljes felelősség, mintha megbízó járt volna el szerződésnél • Megbízó és teljesítési segéd egyetemlegesen felelős, megbízó mentesül ha igazolja, hogy a megbízott utasításokkal ellátásában, felügyeletében, kiválasztásában mulasztás nem terheli. Állandó jelegű megbízásnál, ha mind a ketten gazdálkodó szervezetek az alkalmazottakért való felelősség is felmerülhet- szerződésen kívüli károkozásnál

15. Jogviszony I.- Megbízás • Főszabály a megbízás, mindegy minek nevezzük, tartalmában elsősorban az. Gondossági kötelem • Megbízó utasításai, érdeke szerinti eljárás, célszerűtlen és szakszerűtlen utasításnál figyelmeztetés, az ügy állásáról kívánságra, szükség esetén folyamatos tájékoztatás – az egészségügyi szolgáltatásnál teljes körű tájékoztatási kötelezettség általános követelménye • Díjfizetés közvetlensége nem feltétel és magánszolgáltatás, kiegészítő és részleges térítési díjnál még ez is fennáll, személyes eljárási kötelezettség a szolgáltatón keresztül valósul meg. • Megbízás befejezése után, ki kell adni mindent, ami a megbízás teljesítésével került a megbízotthoz, ez igaz pl a gyógykezelési iratokra, képalkotó felvételekre ha kérik

16. Jogviszony II- Megbízás • A beteg megbízására az egészségügyi szolgáltató, mint megbízott közreműködőt, konzultánst vesz igénybe: • Nem sürgős szükség esetén, mivel az egészségügyi tevékenységnél a megbízás jellegével együtt járhat, történhet ilyen, de erről tájékoztatni kell a Megbízó beteget és hozzájárulása is kell (NAV szerint járó-beteg ellátásnál is írásban) Az igénybe vett személyért a Megbízott felel, mint teljesítési segédért • Sürgős szükség esetén (beteg károsodástól való megóvása érdekében ) igénybe vett konzultánsért megbízott nem felel ha kiválasztásnál, utasításnál ellátásban, ellenőrzésnél felróhatóan nem járt el. Ilyenkor nem feltétel személy igénybe vételéhez a beteg hozzájárulása • Nem sürgős szükség esetén ha a beteg nem járul hozzá a közreműködéshez (szerintem elég szóban) megbízott egészségügyi szolgáltató felel minden kárért , ami az újabb egészségügyi szolgáltató igénybe vétele nélkül nem következett volna be ( pl szövődményekért is) • Ha a megbízott egészségügyi szolgáltató által kijelölt személyt a megbízó beteg jelölte ki, a megbízott nem felelős a kijelölt magatartásáért, ha az utasításoknál és ellenőrzésnél nem volt felróható magatartása. A kijelölés nem azt jelenti, hogy a betegnek alternatívákat adunk és ebből választ, hanem ha a beteg mondja meg, hogy ki legyen a közreműködő, konzultáns

17. Jogviszony III vállalkozás • Vállalkozás • Eredmény kötelem-eseti lehetne pl. esztétikai plasztikai beavatkozásoknál, kozmetológiai bőrgyógyászati beavatkozásoknál fogművek beültetésénél (volt ötlet terhesség megszakításra is a 90-es évek elején), itt a szavatosság, jótállási könnyebben értelmezhető • Felelősség alapja lenne a nem tetszik, a nem ilyen eredményt akartam a szolgáltató gondosságától függetlenül- Bizonyítás előtte, utána fényképekkel, felvett beteggel beszélgetés • Bírói gyakorlat nem fogadta be, kifejezett elutasítás a 17/2003 BH indokolásában. A fizikális és pszichés okból végzett beavatkozás mindig helyreállító plasztika, a helyreállító plasztika mindig megbízás. A bírói gyakorlat a plasztikai sebészeti szakma minimumfeltételeivel ellentétben nem különböztet meg esztétikai és helyreállító beavatkozást, hiszen pszichés oka mindig van egy ilyen műtétnek így az a jog oldaláról mindig helyreállító. Ez kiterjesztően értelmezhető a többi vállalkozás gyanús esetre is

18. Jogviszony IV. Megbízás nélküli ügyvitel • Amikor valaki (vagy valami) úgy jár el, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna • Ide tartozik a sürgős szükség, illetve, amikor az Eü tv. alapján nem kell hozzájárulás a beavatkozáshoz (mások élete súlyos, maradandó károsodás szenvedne, a beteg közvetlen életveszélyben van)- Megbízás szerinti felelősséggel a károkozás megelőzése miatt • Ide tartozhat, de a bírói gyakorlat még nem fogadja el: • Hozzájárulás (nem tájékoztatás) hiánya (szóbeli és ráutaló magatartás is)- túl tág, nem bizonyítható • Írásbeli hozzájárulás hiánya invazív beavatkozásnál – alakiság megsértésével kötött szerződés semmis-inkább formai hiányként kezeli a bírói gyakorlat, mint felelősséget eredményező tényezőként. Van felróhatóság, de nincs okozat, nincs felelősség • Működési engedély hiánya vagy attól eltérés - ilyen esetben nem is végezhető az adott egészségügyi szolgáltatás-de ezt is inkább formai hiányként kezelik • Szakképzettség hiánya nem érdekes, mert a szolgáltatónál van szakképzett személy az esetek többségében, és a felügyelet alatt történik az ellátás, ennek hiánya inkább az elvárható gondossággal ellentétes • Következmény lenne, ha beavatkozás nem lenne helyénvaló (beteg feltehető érdekének és akaratának megfelelő, különösen károsodástól megóvó) akkor minden kárét fel a beavatkozó,ami anélkül nem következett volna be (szövődményekért is) - Szélesebb felelősség, betegnek károsultnak lenne kedvezőbb. Ha helyénvaló a beavatkozás megbízás szabályait kell alkalmazni, nincs szélesebb felelősség

19. Jogviszony V.-veszélyes üzem felelősség • Fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség, mentesülés csak működési körön kívül eső és elháríthatatlan ok miatt • Károsultra kedvezőbb lenne, szélesebb felelősség, bár 3 éves elévülés • Egészségügyi és háztartási gépek nem tartoztak ebbe a körbe a bírói gyakorlat szerint • 306/2002 BH veszélyes üzemek köre szélesedik, mindig egyénileg kell eldöntetni, hogy alkalmazható-e a veszélyes üzemi felelősség - az egészségügyre sincs általános tiltás • 251/2005 BH Két veszélyes üzem keveredése, összeadódása (alkoholos vegyszerrel való fertőtlenítés és elektromos kés) veszélyes üzemi felelősség megállapítását teszi lehetővé • 1506 EBH/2010 Az egészségügyben működő gépek, elektromos eszközök használata, amikor az orvos azt nem megfelelően használja nem veszélyes üzem. Ettől még ha gép, vagy az elektromos eszköz okoz kárt (a hibájából) az felvetheti a veszélyes üzemi felelősséget, mert ezt nem zárja ki az EBH, de mindig csak eseti elbírálással más szakmákkal szemben általános jelleggel nem jelenthető ki, hogy az egészségügyben a gépek, elektromos eszközökre ez a felelősség alkalmazható.

20. Jogviszony VI.-fogyasztói szerződés • Fogyasztóvédelmi felelősségnél a fogalmak • Ptk. általános szerződési feltételeket és fogyasztói szerződéseket érintő részeinek és Fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek előtérbe kerülése • Ptk. fogyasztói szerződés fogalma az egészségügyi szolgáltatásra is kiterjed (685.§, e, pont első része) • A Ptk-nak a kellékszavatosságra és jótállásra vonatkozó fogyasztói szerződéssel összefüggő speciális rendelkezései az egészségügyi szolgáltatásra nem alkalmazhatóak (685.§.e pont második része meghatározza mire terjed ez ki) • Nem kizárt egyszerre a megbízási és fogyasztói szerződés fennállása, tehát az egészségügyi szolgáltatás megbízási tartalmú fogyasztói szerződés

21. Típus ügyek I. • Szakma független típus ügy: Egy adott szakmát értő konkrét ügyből levonható olyan általános következtetés, ami ezt követően több, általában invazív beavatkozást végző szakmára is kiterjeszthetően értelmezhető. (pl diagnosztikai tévedés – sebészettől - radiológiáig) • Szakma függő típus ügy, ami szintén egy adott szakma konkrét ügyéből levonható általános következtetés, de csak az adott szakmára vonatkozóan ( pl mikor végezzünk császármetszést, fejlődési rendellenesség szűrése- szülészet-nőgyógyászat) • Eset függő típus ügy, ami szintén egy adott szakma konkrét ügyből levonható következtetés, de csak az adott szakmán belül az adott esettel hasonló de inkább azonos esetekre (egy adott műtéti technikával végezett műtét adott következménye pl uréter lekötése , vagy gerincműtétnél dura, cauda sérülése szövődménynek minősíthető-e) • A szakma függő típus műhibák általában BH, EBH-k a többi csak eseti döntésben található, de van olyan BH, EBH, ami szakma vagy eset függő típusműhibát tartalmaz.

22. Típus műhibák II • Típus műhibák értelmezése inkább a BH, EBH-k indokolásában, mint a rendelkező részben • Elsősorban az elvárható gondosság, teljes-körű tájékoztatást tartalmát értelmezik, tágítják illetve ritkábban az ok-okozati összefüggést is érintik • Peres felek, elsősorban felperesek hivatkozása (anonim ítéletek csatolása) útján kezdődik el a típus műhibává válás, de a Fővárosi Ítélőtáblát kivéve a bíróságok is hivatkoznak azokra, mint kvázi precedensekre • Szakma független típus műhibákkal összhangban gyakran van az egészségügynek szakmai protokollja is, de attól a típus műhiba értelmezés többször eltér (fertőzés, idegentest, alvadásgátlás stb) • Helyi típus műhibák megjelennek, amikor az Ítélőtáblák a típus műhibákkal kapcsolatban saját, néhol kissé a Kúria gyakorlatától eltérő tartalmú, de hasonló besorolású típus műhibákat fogalmaznak meg pl. az Ítélőtáblai határozatokban ( főleg Szeged és Pécs)

23. Szakma függő típus műhibák • Szülészet-nőgyógyászat: mikor végezzünk császármetszést (bírói gyakorlat megfordítja az indikációt, kvázi főszabályként kezeli a császármetszést csak akkor fogadja el a természetes szülést, ha annak érdekében minden vizsgálatot elvégeztek), fejlődési rendellenességek felismerési gyakorlata, Ultrahangvizsgálatok követelményei • 394/2005 BH, 1206 EBH, 1/2008 jogegységi döntés. Genetikai, terratológiai fogyatékossággal született gyermek saját jogon nem érvényesíthet kártérítést. Jogegységi döntés előtt érvényesíthetett. Korábban különbség élet és károsodott élet között, jogegységi döntés után csak élet és nem élet között- Rendben van? • Sebészet: varratelégtelenség • Pszichiátria: Állandó és folyamatos felügyelet hiánya öngyilkosságra hajlamosnál • Egynapos sebészet: Az egynapos beavatkozások speciális követelményeinek megsértése, alternatíva a nem műtünk (kvázi lebeszélési kötelezettség), vagy nem egynapos keretében műtünk • Traumatológia: csavarkilazulás, nem megfelelő csavarméret • Belgyógyászat: cukorbetegség fel nem ismerése • Kardiológia: Nem megfelelő EKG vizsgálat végzése, szívinfarktus fel nem ismerése • Háziorvos, ügyelet: Indokolt hívásra otthoni ellátás elmaradása, indokolt szakellátásra utalás elhagyása, ügyeletnél háziorvoshoz utalás szakorvos helyett

24. Szakma független típus műhibák • Polgári jogi és a büntetőjogi felelősségnél elvben alkalmazható típus műhibák összehasonlítása: • Idegen test • Kórházi eredetű fertőzések • Diagnosztikai tévedés • Gyógymódválasztási szabadság • Beavatkozás kockázata, szövődmény, műtéttechnikai hiba • Alvadásgátlás • Gyógyulási, túlélési esély elvétele • Dokumentációs hiányosság • Tájékoztatás • Formai szabályszegések • Nem mellőzhető boncolás hiánya

25. Idegen test • Az elvárható gondossággal nem fér össze, ha idegen test marad a beavatkozás után a betegben. A tény határozza meg a felelősséget. Felróhatóság körében nincs kimentési lehetőség. Mentesülés: mi baja lett a betegnek az idegen testtől (halál, egészségkárosodás, új műtét gyenge pszichés károsodás). Irreleváns, hogy mi az idegen test • Büntető jog: Beavatkozás előtti és utáni számolás (még ha nem is pontos), műtéti terület revisio-ja a műtéti leírás szerint megtörtént vagy esetleg nagy volt a vérzés, vagy egyéb műtéti körülmény akadályozta a pontos számolást - ilyen esetekben nincs büntetőjogi felelősség. idegen test bennmaradás lehet kockázat, szakértői vélemény döntő szerepe a minősítésnél.

26. Kórházi eredetű fertőzés I. • Elvárható gondosságba ütközik fertőzés akár rész-tünetének megjelenésekor is: • Legrövidebb idő alatti leghatékonyabb preventív antibiotikum kezelés késedelme,elmaradása • Legrövidebb időn belüli tenyésztés (aerob és anaerob is ha lehet) elmaradása, késedelme • Tenyésztés alapján célzott antibiotikum kezelés késedelme, elmaradása • Infektológiai konzílium késedelme, elmaradása • Vélelem a kórházi kezeléskori fertőződés kialakulása kórházi eredetű is, ezzel ellentétes bizonyítás alperes feladata, szakvélemény alapján külső vagy belső eredet a valószínűbb, eredet tisztázás érdekében elmaradt FÁG vizsgálat hiánya alperes terhe • Mikrobiológus, Infektológus szakértők antibiotikum ismerete jobb, mint a klinikus orvosoké, nem elég az antibiotikumos kezelés, az is kérdés, hogy milyen, mekkora dózisban és mennyi ideig.

27. Kórházi eredetű fertőzés II • Büntető jogi felelősség: • Fertőzés miatti kezelés megkezdésének elmaradása csak akkor hiba ha a fertőzés tüneteinek többsége már fennáll • Preventív antibiotikum terápia, Tenyésztés, Célzott terápia itt is elvárható, de nem feltétel a leghatékonyabb antibiotikum alkalmazása, elégséges ha az alkalmazható és az időbeliségnek nincs érdemi szerepe. • Infektológiai konzílium elmaradása csak formai hiba, infektológus szakértők, szakközreműködők nem szerepelnek • Elsődleges szakértői kérdés a fertőződés eredete, csak akkor kórházi eredetű ha biztos (bizonyossággal határos valószínű), nincs vélelem a kórházi eredetre egyenrangú a két eredet. • A fertőzés szakértői vélemények alapján majdnem mindig kockázat, amiért nem áll fenn felelősség

28. Diagnosztikai tévedés • Minden célszerű és indokolt ( bírói gyakorlat alapján lehetséges és nem kizárt) diagnosztikai módszer, vizsgálat elvégzése elvárható annak érdekében, hogy diagnózist adhassunk • ha ezeket elvégezzük vagy azok lehetőségéről ha nálunk nem végezhető el tájékoztatást adunk, döntési helyzetbe hozza magát az egészségügyi szolgáltató és ez a döntési helyzet egyben tévedési helyzet is, ha ekkor téved az nem felróható. • Ha nem végzi el a fenti vizsgálatokat nem a tévedéséért felel, hanem,hogy nem is hozta magát döntési - tévedési helyzetbe • Büntetőjogi felelősségnél a döntési helyzetbe hozásnál csak a kell követelményébe tartozó vizsgálat elmaradása miatt lesz foglalkozási szabályszegés a tévedés

29. Gyógymódválasztási szabadság • Nem lehet olyan kezelést alkalmazni,aminek a kockázata nagyobb,mint az elmaradás kockázata, szolgáltatónak kell igazolnia, hogy adott gyógymód választása során kellően indokoltan járt-e el. • Felelősség alapja ha két gyógymód az indikált kategóriába tartozik, hogy miért nem az indikáltabb gyógymódot választotta, illetve utólag a választását meg kell indokolnia és a választásért felelős is (jó nem elég jobb kell) • Büntetőjognál csak a kontraindikált és az indikált közötti választás a felelősség alapja ha pl kontraindikált beavatkozás történik, két indikált közötti választás nem igényel utólagos indokolást és felelősséget sem (elég a jó)

30. Beavatkozás kockázata –műtét-technikai - hiba I. • Nem tartozik a beavatkozás kockázata körébe az következmény, amely elhárítható lett volna nagyobb óvatossággal, gondossággal. Ez a műtét-technikai hiba, ami felróható, tehát az olyan következmény ami a beavatkozást végző orvos tevékenységéből fakad (átvág, átszúr stb.) • Szövődmény, ami a beavatkozás kockázata, ami olyan következmény, ami a beteg, vagy a betegség adottságaiból fakad (pl. anatómiai rendellenesség következménye) Szövődmény ténye nem alapozza meg a felelősséget, de ezért is felelős lehet egészségügyi szolgáltató • Ha a beavatkozás nem volt indikált • Ha a beavatkozás során nem alkalmazott minden szövődmény elkerülési módszert • Ha a szövődmény lehetőségéről nem tájékoztatta a beteget és nem dönthetett a beavatkozás elmaradása mellett • A bekövetkezett szövődményt nem a legrövidebb időn belül észlelete és nem tett meg mindent annak következményeinek elhárítására • Újabban, ha a szövődmény nem megfelelő gyakorlati képzettség miatt következett be ( ez szubjektív, a többi inkább objektív feltétellel szemben) • A fentiek során az elvárhatóság mértéke az indokolt, nem kizárt

31. Beavatkozás kockázata II. • Büntetőjog: • Műtét-technikai hiba, mint fogalom nem létezik, de mint következmény a szövődményekkel együtt a beavatkozás kockázatába tartozik és főszabályként nincs érte felelősség. • Felelősség mégis van ha • A beavatkozás kontraindikált volt és mégis elvégezték • A műtét során nem alkalmaztak olyan kockázat elkerülési technikát, amit kell alkalmazni • A következményeket nem észlelték akkor, amikor azt a tünetek alapján már kellett észlelni és nem tettek meg mindent az elhárítására, amit meg kell tenni • Elektív műtétnél, amikor lehetőség a nem műtét, nem adtak azokról a szövődményekről tájékoztatást, amikről kell és amelyek alapvetően befolyásolták volna a beteg döntését • Gyakorlat nem kérdés, tájékoztatásnál csak szűk-körű felelősség, más kérdéseknél elvárhatóság mértéke a kell • Szakértő nyilatkozik a kockázat fennállásáról vagy hiányáról

32. Alvadásgátlás • Legújabb-kori típus műhiba. A Thromboemboliálk megelőzéséről szóló szakmai protokoll megjelenése után. • A Protokoll megkülönböztet kis, közepes, nagy és igen nagy kockázatot a megelőző kezeléssel összefüggésben, és szakterületenként be is mutatja, hogy milyen okok miatt lehet az adott területen az adott kockázati típusokról beszélni • Polgári jogi felelősség: Kis kockázatnál tájékoztatni kell a beteget a megelőző alvadásgátló kezelésről és a beteg dönt annak alkalmazásáról, ha ez a tájékoztatás marad el az mulasztás. Közepes kockázatnál nem kizárt, lehetséges az alkalmazása az alvadásgátlásnak, így ha elmarad az felróható, míg nagy és igen nagy kockázatnál a kezelést alkalmazni kell, tehát annak elmaradása is felróható. Mulasztás még ha a kezelés dózisa vagy időtartama nem megfelelő • Szakkérdés tulajdonképpen, hogy a beteg hova tartozik a protokoll alapján a többit eldönti a kockázat besorolás • Büntetőjogi felelősség csak akkor van ha nagy vagy igen nagy kockázatnál nem alkalmazzák a megelőző alvadásgátló kezelést. Időtartam és dózis hiba nem alapja a büntetőjogi felelősségnek

33. Gyógyulási, túlélési esély elvétele • A bírói gyakorlatban a biztos előírását 2000-ben minden átmenet nélkül felváltotta a gyógyulási , túlélési esély elmaradása, mint a felelősség alapja. Elég gyorsan a nem kizárt esély alapozta meg a felelősséget. • Jelenleg az alperesnek kell azt igazolnia, hogy ha az elvárható gondossággal jár el, akkor sem lett volna a felperesnek nagyobb ( kizárt lett volna) túlélési, gyógyulási, egészségkárosodás elkerülési esélye. Az esély mértéke tehát irreleváns a jogalapnál, azt az esély ténye alapozza meg a mérték legfeljebb az összegszerűségnél vehető figyelembe • A bírói gyakorlat ez túl tág esély kívánja jelenleg korrigálni a reális, az értékelhető esély fogalmával vagy túl korrigálni az érdemi esély vagy a túlélés, gyógyulás nagyobb esélyének ( 50%+1) elvételénél történő felelősség megállapítással. Az esély mértéke és ha a korrekció megtörténik az esély tényének előző minősítései is szakértői kérdések lesznek • Büntetőjogi felelősségnél elvileg az esély elvétele nem alapozza meg a felelősséget különösen a minősítő körülménynek számító eredmények vonatkozásában, de nem kizárt, hogy ha egy foglalkozási szabályszegés érdemi gyógyulási túlélési esélyt vesz el itt is megállapítható lesz majd a felelősség, ami jelenleg csak akkor áll fenn, ha a foglalkozási szabályszegés biztosan elvette a túlélési, gyógyulási esélyt

34. Dokumentációs hiányosság • A Bírói gyakorlat szerint a dokumentációs hiányosság mellett az alperes elzárja magát attól, hogy igazolja az elvárható gondossággal járt el, más ítéletben úgy fogalmaz, hogy dokumentációs hiányosság mellett lehetetlen igazolnia a felróhatóság hiányát. • A dokumentációs hiányosság azt jelenti, tehát, hogy akkor is felelősség lehet, ha nincs mulasztás, de ezt a hiányos dokumentáció miatt nem tudja igazolni a felperes • Dokumentációs hiányosság ha nincs, ha hiányos, ha olvashatatlan, ha értelmezhetetlen rövidítéseket tartalmaz ha ellentmondó, ha más dokumentációval részben - egészben ellentétes az irat. • A dokumentációs hiány tartalma tanúvallomással nem pótolható,a tanú csak elmondhatja, hogy a dokumentációban rögzítetteket miért végezte, de nem egészítheti azt ki. Azokat a vizsgálatokat is rögzíteni kell, aminek az eredménye negatív, a státusz idem nem állapotról szóló dokumentációs tartalom • Büntetőjogi felelősségnél a tanúvallomás pótolhatja, kiegészítheti a dokumentációs hiányt. A hiányzó dokumentáció néha segítheti a nyomozás megszüntetését, mert nem igazolható annak tartalmával a mulasztás. Nincs olyan feltétel, hogy lehetetlen hiányosság esetén az igazolása a szakmai szabályok szerinti eljárásnak, ami szintén szakértői kérdés.

35. Formai szabályszegés • A működési engedély hiányát, az írásbeli hozzájárulás hiányát, esetleg a minimumfeltételeknek nem megfelelést, felelősségbiztosítás hiányát a polgári jogi felelősség is jelenleg a megbízás nélküli ügyvitel helyett formai hiányosságnak kezeli, ami önmagában lehet nem az elvárható gondosság szerinti eljárás, de azokkal, mint hiányokkal nincs összefüggésben a bekövetkezett egészségkárosodás vagy halál, ezért az nem vezet kártérítési felelősségre. • A büntetőjogi felelősség hasonlóan nem tekinti ezeket olyan foglalkozási szabályszegésnek, ami az egészség élet, testi épség közvetlen sérelmét jelentené, tehát ez a felelősségi forma sem állapítható meg

36. Nem mellőzhető boncolás hiánya • Az Egészségügyi törvény és végrehajtási rendeletei meghatározzák mikor mellőzhető a boncolás a hozzátartozó kérésére ( egyértelmű halál ok a rendelkezésre álló adatok alapján). • Abban az esetben, ha ilyen feltétel hiányában történik a kérésére a boncolás mellőzése azt eredményezi, hogy szakértő által meghatározott minden halálokot, ami az iratok alapján lehetséges haláloknak kell tekinteni és mindegyik alól ki kell mentenie magát az alperesnek, mivel az alperes terhe, hogy elmaradt a boncolás (vagy szakmai hiba a boncolás elengedése, vagy nem megfelelően lett a hozzátartozó tájékoztatva ezért döntött a boncolás elengedése mellett) • Ilyenkor lehet, hogy egy kevésbé valószínű halálok alól nem tudja magát kimenteni és ezért fogják a felelősségét megállapítani. • Büntető jogi felelősségnél halálesetnél nélkülözhetetlen a boncolás, az mindegy milyen okból marad el, boncolás hiányában halálesttel összefüggő büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. A halálok valószínűség alapján itt nem elégséges.

37. Tájékoztatás I. • Az Egészségügyi törvény • teljes-körű és egyéniesített formában történő • a beteg állapota által indokolt részletességű, az orvos legjobb tudása szerinti • fokozatos tájékoztatást vár el és annak fontosabb részeit fogalmazza meg a 13.§-ban • A tájékoztatás formai követelménye: • Írásbeli tájékoztatás nem kötelező (Eü. Tv szerint, de Fogyasztóvédelmi törvény), de annak tartalmának rögzítése a dokumentáció része (lehet, hogy elég annyit írni, tájékoztattunk?), írásbeliség célszerű • Szóbeli tájékoztatás nem mellőzhető, írásbeliség nem pótolhatja, de a kettő egymást kiegészítheti, átfedheti, egyéniesíteni a szóbeli tájékoztatással lehet • Szóbeli tájékoztatás bizonyítása a tárgyaláson nehézkes

38. Tájékoztatás II. • Tájékoztatás tartalmi követelményei a bírói gyakorlatban • Tájékoztatás önálló marasztási ok az orvos-szakmai mulasztás mellett, lehet, hogy csak tájékoztatás hiánya miatt ítélnek kártérítést EBH 200. • Tájékoztatás akkor felel meg a törvény előbbi követelményeinek, ha az valóságnak megfelelő, tárgyilagos, részletes, azaz ha döntési helyzetbe hozza a beteget, ami akkor ilyen tartalmú, ha minden lényeges, ismert és súlyos hatással járó következményre kiterjed EBH 428 • Vélelem a nem megfelelő tartalmú tájékoztatás ki kell mentenie magát a szolgáltatónak • Felperesi álláspont, ha tudtam volna, hogy milyen következményekkel járhat a beavatkozás nem kértem volna, így esély lett volna arra, hogy a károsodás ne következzen be • Kimentés írásbeli tájékoztató: megértette, a szavak jelentését is elmagyarázták ( vérzés, fertőzés) Jövő kiemelt betűtípussal a lényeget • Ami nincs leírva az a szóbeli tájékoztatás során hangzott el, a szóbeli tájékoztatás tartalmának általános ismertetése nem elég, szerencsés ha a szóbeli tájékoztatás tartalmát nem csak az orvos, hanem más tanú is megerősíti (se kevesebbet, se többet ne mondjon a tanú)

39. Tájékoztatás III. • Van olyan ítélet, ami ha nincs választási lehetőség csak a tájékoztatáshoz való jog, mint személyhez fűződő jog megsértését szankcionálja alacsony kártérítéssel, mert a kár nem lett volna elkerülhető • Abszolút indikációnál is van tájékoztatási kötelezettség, 2012 februári ítélet ekkor is van a betegnek döntési lehetősége, hogy inkább lebénul vagy meghal- kérdés, hogy ilyenkor a kártérítés mértéke milyen? • Relatív indikációnál mindig van tájékoztatási kötelezettség, és nem megfelelő tájékoztatásnál mindig szankcionálható a kár is, de kérdés mindig ha nem történik műtét milyen túlélési, gyógyulási esély lett volna, de ezt az alperesnek kell bizonyítania • Elektív műtétek, egynapos sebészet alternatíva a lebeszélés, a nem egynapos formában történő műtét végzése, itt a tájékoztatásnak fokozott követelménye van. • Tájékoztatási hiány és orvos-szakmai mulasztás elvileg együtt nem állapítható meg, mert szövődménynél tájékoztatási hiány, műtét-technikai hibánál orvos-szakmai mulasztás áll fenn és a következmény vagy az egyik vagy a másik kategóriába tartozik, de természetesen kereset minden esetben szólhat mind a két hiányosságról- válasszon a bizonyítás és az ítélet

40. Tájékoztatatás IV. • Büntetőjogi felelősség: • Elsődlegesen személyhez fűződő jogsértés ezért az polgári jogra tartozik. • Másodlagosan a tájékoztatási hiány közvetlenül nem veszélyezteti az életest, testi épséget, egészséget ezért vagy csak formai szabályszegés, vagy olyan foglalkozási szabályszegés, ami önmagában nem elég. • Legújabb irányzat elektív műtéteknél, olyan relatív indikációnál, amikor a nem műtét, vagy a későbbi műtét konzervatív kezelés mellett érdemi alternatíva ott megalapozhatja a büntetőjogi felelősséget a nem megfelelően végzett tájékoztatás. Szakértő határozza meg, hogy ilyen esetről van-e szó • Tájékoztatás tartalmi követelménye, amit csak el kell mondani, nem amit el lehet, ami szintén szakértői kérdés • Szóbeli tájékoztatás elsődlegessége, tanúvallomások, vélelem a megfelelő tájékoztatás, könnyebb kiindulási helyzet bizonyításnál

41. Egészségügy mentesülési Nemzeti Weiss Erik terve I. • Más szolgáltató felelőssége • Egyetemlegesség miatt csak közvetett, de veszélyes, mert a másik szolgáltató is védekezhet támadással. • Felperes ráébresztése a kereset kiterjesztésre, vagy alperesi beavatkozóként perbe hívás, perbehívottnál célszerű a belépés. • Beteg közrehatása • Csak felróható közrehatás csökkenti a felelősséget, károsult igazolhatja annak hiányát. • Károsult közrehatása valamennyi felperesre kihat • Utasítások be nem tartásánál veszélyes, hogy az utasítás megértetése a szolgáltató kötelezettsége. Panasz estén kontroll LB ítélete alapján nem elég, milyen panasz, tartalmi megjelölés. • Beteg kötelezettsége a kórelőzményekről tájékoztatás, de ha az nem történt meg mindig felmerül, hogy az orvos jól kérdezte-e ki. A kikérdezési kötelezettség mindig megelőzi a beteg tájékoztatási kötelezettségét, a laikus betegnek honnan kellene tudnia mit kell ismertenie.

42. Mentesülés II. • Természet közrehatása: • Más betegség is előidézte a károsodást, nem csak a mulasztással összefüggő ok • LB ítélet: bizonyítatlan, adatokkal alá nem támasztott, általános kijelentésen vélekedésen felelősség csökkentése nem állhat. Szakértői feladat. • Felelősség megosztás mértéke, nem határozható meg, így az 50%-os (184/2008 BH) • Protokollok, ajánlások, módszertani levelek, különösen belső protokollok stb. felhasználása • 47/2007 BH az elvárható gondosság szélesebb körű, mint a szakmai protokoll, de ennek ellenére a megfelelő tartalmú protokoll, segíthet az elvárható gondosság kereteinek meghatározásánál, de az alpereseknek kellene rá hivatkozni nem a felpereseknek. • Mindent megtettünk, ami lehetséges, nem kizárt mert betartottuk a fenti előírásokat - Szakértői feladat • Teljes-körű tájékoztatás igazolása • Ez alól lenne a legkönnyebb kimenteni magukat. Megfelelő tartalmú tanúvallomások és miért emlékszem?

43. Mentesülés III. • Nem a mulasztástól van , kizárt az ok-okozat • Szakértői feladat, annak egyértelmű igazolása, hogy más az ok, halálesetnél napjainkban gyakori a patológia vizsgálatok újraértékelése, szülészeti hibáknál a genetikai ok, ilyenkor hiába van mulasztás, okozat hiányában nincs felelősség • Nincs esély • Szintén szakértői feladat, azt igazolni, hogy kizárt lett volna más eljárásnál az esély túlélésre, gyógyulásra • Reális, értékelhető esély bevezettetése, utána szakértői vizsgálata • Alperes is hivatkozhat az esélyre, valószínűségre fordított előjellel? • Szakvélemény felhasználás: más eljárásokban kedvező vélemények csatolása és ellentmondás bemutatása, további bizonyítás • Esély mértéke, ha az esély ténye fennáll, az összegszerűségnél értékelés • Felelősségbiztosítók pénzügyi segítsége • Szakmai Társaságok szakértői segítsége • Utólagos ügyelemzés-megelőzés a későbbiekre • Korlátolt felelősségű működési forma, korlátozott végrehajthatóság • Kifizetendő összegekre részletfizetés • Kifizetett kártérítési összegek áthárítása, felhárítása • Először gyógyítani kell, de ha támadnak védekezni és nem elszenvedni kell, a támadással vegyes védekezés követelménye nem rontja le a gyógyításba vetett bizalmat, azt a nem megfelelő gyógyítás veszi el.

44. Egészségügyi szakmai kártérítési felelősség változása • Bírói gyakorlat-meddig elvárható a gondosság? • Új Polgári törvénykönyv: • Szerződés szegéssel okozott károkért való felelősség új szabályai • Szerződésen kívüli okozott károkért való felelősség „új” szabályai • Felelősségbiztosítás új rendelkezései • Sérelemdíj

45. Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség • Mentesül a felelősség alól a károkozó ha bizonyítja: szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, kárt elhárítsa • Ha marad az Eü. Tv 244.§-a, nehezebb kimentési körülmények lesznek, de bírói gyakorlattól függ majd : ellenőrzési kör ( nem azonos a működési körrel), illetve az előreláthatóság fogalma • Kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amennyiben jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint lehetséges következmény a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt-Táguló felelősség, szűkülő kárfogalom? • Személyhez fűződő jogot is sérthet a szerződésszegés, de ekkor nem kártérítés, hanem sérelemdíj

46. Szerződésen kívül okozott károkért való felelősség • Aki másnak jogellenesen kárt okoz kötles azt megtéríteni, mentesül ha bizonyítja nem volt felróható • Nem állapítható meg okozati összefüggése azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia - Előreláthatóság, mint az alperesi mentesülés új formája? • Kártérítési kötelezettség terjedelme vagyoni károkra, nem vagyoni sérelemnél sérelemdíj személyhez fűződő jog megsértése miatt • Nincs jogszabály alapján emelkedő járadékmérték (korábbi tervezetben volt) • Ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik az ár és értkviszonyok kockázatát maga viseli

47. Felelősségbiztosítás • Felelősségbiztosító jogosult a felelősségi kérdések vizsgálatára és az alapos követelések kielégítésére-biztosító nem csak pénztár érdemi ellentmondásnak károkozó és biztosító között jogszabályi alapja is lesz • Biztosítási esemény károkozói bejelentésére legalább 30 nap ( Ha ez előírható jogszabályban a többi biztosítási feltétel miért nem?) • Jogi képviselt a biztosító útmutatása alapján ( pl. peren kívüli elutasításnál) a biztosított kérésére a jogi képviselet költségeit előlegeznie is kell. • Jogi képviselet költségét és a kamatokat akkor is meg kell téríteni, ha azok a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják (jogi képviselt költsége nem kamatozik, akkor ez milyen kamat, a késedelmi?) • Károsult nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja a felelősséget biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni • Felelősségbiztosítók fentiek szerinti önállósodása, nem a beavatkozói, hanem a közvetlen szerepének erősödése. Nincs közvetlen perlés kötelező biztosításnál általában, csak ha jogszabály megengedi - egészségügyi terület még nem ilyen, de lehet? • Egészségügy 2013-ra legalább az irányelv miatt megoldás kell - érdemi felelősségbiztosítás vagy „magyar no fault”

48. Sérelemdíj • Személyhez fűződő jogsértésnél a nem vagyoni sérelemért. • Jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges ( bár célszerű, mert emeli a sérelemdíj összegét) • Egy összegben meghatározott-nem vagyoni kártérítés elvi járadék formájának megszüntetése • Sérelemdíj iránti igény nem ruházható át, nem örökölhető, csak személyesen érvényesíthető (perbeli jogutódlás egyik esetre sem tartozik, tehát ez is folytatható lesz halálesetnél?) • Sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire- különösen a jogsértés súlyára, felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel- állapítja meg. • Sérelemdíj, mint büntető kártérítés, nem csak a károsodás súlyához igazodik - bírói gyakorlatnak kiemelt szerep • Peres eljárás csak kártérítésre nem indulhat, mert ott csak a vagyoni sérelem kompenzálható, mindenképpen kell másik jogcím is a személyhez fűződő jog megsértése és ezért sérelemdíj. Bármilyen pertárgy értéket érintő hatáskörváltozásnál ez segítheti a törvényszéki hatáskör megmaradását

49. Objektív felelősséget nem vállalja fel, új Ptk. mellett nem is teheti- elvárható gondosság értelmezése elérte a legtágabb formát. Értelmezés fennmaradása alperestől függ, felperesek már újat nem tudhatnak kitalálni. Szakma független típusügyek már nem bővülhetnek, szakma függőek igen. Felperesi mozgástér: kártérítések összegszerűsége, különösen sérelemdíj Alperesi mozgástér elvárható gondosság és ok-okozati összefüggés szűkítése, új Ptk előreláthatóság fogalmával, vagy akár az Alkotmánybíróságon az egyedi ügyek elbírálásának lehetőségével - Az állami fenntartás segítheti az indítványok befogadását Bírói gyakorlat

50. Kártérítés összegszerűsége I • Kártérítésként vagyoni és nem vagyoni kártérítés fizethető-mindkettő pénzben kifejezve • Nem vagyoni kártérítés :személyhez fűződő jog (egészségkárosodásnál-egészséghez fűződő jog, halálesetnél - teljes és egységes családi élethez való jog) megsértése miatt bekövetkezett életvitel, életmód, életkörülmény változások miatt • Vagyoni kártérítés:Vagyonban bekövetkezett konkrét csökkenés, kiadások, költségek elmaradt haszon ( amihez nem jutunk hozzá pl. munkabér) megtérítése