TANÉVNYITÓ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL OKTATÁSI FŐOSZTÁLY 2013. augusztus 28.

1. Az Oktatási Hivatal közneveléssel kapcsolatos néhány tevékenysége a 2013/2014. tanévben – A pedagógiai-szakmai ellenőrzés TANÉVNYITÓ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL OKTATÁSI FŐOSZTÁLY 2013. augusztus 28. Pósfai Péter elnök

2. 1. Középfokú beiskolázás A középfokú iskolák felvételi rendszere (KIFIR) • Alapelvek 15. éve: • Szabad iskolaválasztás a tanuló részéről • A középfokú iskolák igazgatói törvényben biztosított döntési jogának érvényesülése • Informatikai támogatás a felvételi eljáráshoz (KIFIR) és a központi írásbeli vizsgákhoz (Közfelvir)

3. Az általános felvételi eljárásban felvett tanulók számának változásai a KIFIR 14 évében iskolatípusok szerint * A szakiskola és a speciális szakiskola együtt ** A számok a 2012/2013. tanévi felvételi adatok

4. a) Továbbtanulási szándék a 2013/2014. tanévre első helyen benyújtott tanulói jelentkezések alapján* * Az általános felvételi eljárásban résztvevő valamennyi tanulóra vonatkozó adatok

5. A felvettek aránya az általános felvételi eljárásban a 2013/2014. tanévre iskolatípusok szerint

6. A 2013/2014. tanévre történő beiskolázás felvételi típusai(A 9. évfolyamra történő felvételi valamint a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumi felvételi eljárások együtt) *az intézmények a különböző tanulmányi területeiken eltérő felvételi követelményeket is támaszthattak, ezért több sorban is szerepelhetnek

7. A 2013/2014. tanévre történő beiskolázás írásbeli vizsgáinak adatai * egy-egy iskola többféle képzési típusban is hirdetett felvételit, amelynek keretében kérte a központi írásbelin való részvételt a diákoktól

9. A központi írásbelik eredményei (mentességgel rendelkező vizsgázók nélkül)

10. A 9. évfolyamra történő beiskolázás néhány számadata a 2012/2013. tanévben (felvétel a 2013/2014-es tanévre) • a jelentkezést leadó tanulók száma 84 179 fő (az előző tanévben 87 581 fő) • a beküldött tanulói adatlapok száma 97 342, ebből módosító adatlap 13 100 • (a tanulók 15,5 %-a élt a módosítás lehetőségével) • a diákok 96,5 %-át felvették az általános felvételi eljárásban • (81 269 tanuló) • a felvett diákok 77,0 %-át az általuk elsőnek jelölt tanulmányi területre vették fel • a felvett diákok 95,1 %-át az általuk első három helyre jelölt tanulmányi terület valamelyikére vették fel • az ekkor kimaradók részére (2 910 tanuló) létszámuknál 20,2-szer több szabad férőhely maradt a középfokú iskolákban a rendkívüli felvételi eljárás időszakára

11. A középfokú felvételi eljárás néhány fontos időpontja a 2013/2014. tanévben • a középfokú iskolák meghatározzák tanulmányi területeiket: 2013. október 15. • a középfokú iskolák nyilvánosságra hozzák felvételi tájékoztatójukat: 2013. október 31. • a tanulók jelentkezése a központi írásbeli felvételi vizsgákra: 2013. december 10. • az általános felvételi eljárás időszaka: 2014. január 17. – 2013. március 7. • a központi írásbeli felvételi vizsgák időpontja a kilencedik évfolyamra, a 6 és 8 évfolyamos • gimnáziumokba felvételizők számára: 2014. január 18. • (változás!az írásbeli vizsgák mindenkinek ugyanazon a napon, szombaton lesznek!) • a KIFIR jelentkezési lapok benyújtásának határideje: 2014. február 14. • a szóbeli meghallgatások időszaka: 2014. február 18. – március 7. • a tanulói adatlapok módosításának lehetősége: 2014. március 17-18. • a Felvételi Központ kialakítja a végeredményt és megküldi azt a középfokú iskolának: 2014. április 18. • a középfokú iskolák értesítik a felvételről vagy az elutasításról a jelentkezőket és az általános iskolákat: • 2014. április 25.

12. 2. Országos tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása • Néhány adat az elmúlt tanévből: • OKTV • versenyek 27 tantárgyból, 38 kategóriában • 625 középiskolából indult kb. 34 000 versenyző • a döntőkben kb. 1100 versenyző (976 fő) szerepelt (246 középiskolából) – közülük 820 fő szerezhetett többletpontot a felsőoktatási felvételijén • a legnépesebb kategóriák évek óta: matematika II. (4165 fő), biológia II. (3555 fő), angol nyelv I. (3280 fő), történelem (3249 fő), angol nyelv II. (2125 fő), informatika I. (2098 fő) • Országos művészeti tanulmányi és művészeti szakmai tanulmányi versenyek • évente mintegy 25 verseny(országos döntő) • 2012/2013-ban 12 verseny az alapfokú művészeti iskolák és 13 verseny a művészeti szakközépiskolák tanulóinak – ezekből 8 ill. 9 zenei verseny volt, a többi pedig a három másik művészeti ágban zajlott, összesen kb. 4700 indulóval • A fenti versenyek egy részén a döntőkben elért helyezésekért a felsőoktatási felvételi eljárásban többletpont szerezhető. • SNI tanulók versenyei • 4 országos verseny (egyéni- és csapatversenyek)

13. b) Versenyek a 2013/2014. tanévben • OKTV • Versenykiírás az OH honlapján (www.oktatas.hu), valamint az Oktatási és Kulturális Közlöny V. évf. 13. számában (2013. júl. 22.) • Az egyes versenyek kategóriáiban, lebonyolítási rendjében nincs alapvető változás • Jelentkezési határidő : 2013. szeptember 20. (a filozófia versenynél: 2014. január 10.) • Az első fordulók időszaka: - pályázatos versenyeknél (7 db): 2013. november 5. - 2014. január 9. - nem pályázatos versenyeknél (25 db): 2013. november 7. – 2014. január 30. - nemzetiségi versenyeknél (6 db): 2014. január 16. • Országos művészeti versenyek • 14 verseny az alapfokú művészeti iskolák tanulói, 11 verseny a művészeti szakközépiskolák és szakiskolák tanulói részére • A művészeti és az SNI tanulmányi versenyek egyedisége miatt az egyes versenyek lebonyolítási rendjét és időpontjait az adott verseny versenykiírása tartalmazza (www.oktatas.hu)

14. Országos mérési rendszer - hazai és nemzetközi pedagógiai mérések • Országos kompetenciamérés • 2013. május 29-én 2791 iskola 3632 telephelyén összesen mintegy 280 ezer tanuló vett részt a mérésen: • a 6. évfolyamon 93 550, • a 8. évfolyamon 89 747, • a 10. évfolyamon 94 868 fő. • Az eredmények a szokásos módon, 2014. február 28-án jelennek meg a www.oktatas.hu oldalon. • A következő mérés lényegi változások nélkül szintén a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók részvételével 2014. május 28-án lesz. • PISA 2012 • Az eredményeket bemutató nemzetközi sajtótájékoztató 2013. december 5-én lesz. • 2012 március-áprilisban, 208 iskolában összesen kb. 5300 tizenöt éves tanuló írta meg a felmérést. • Az OH feladata a magyar jelentés elkészítése. • PISA 2015 • A PISA2015 előkészületei megkezdődtek, 2014 március-áprilisban lesz a próbamérés, mintegy 60 iskola 15 éves diákjainakrészvételével. • A 2015-ös felmérés már teljesen digitális mérés lesz, a tanulók számítógépen dolgoznak majd a természettudomány, matematika és szövegértés feladatokon.

15. Országos mérési rendszer- hazai és nemzetközi pedagógiai mérések • TIMSS 2015 • Próbamérés 2014 március-áprilisban mintegy 60 iskola részvételével a 4. és 8. évfolyamon, matematika és természettudomány területen. • Az OH feladatai a tanévben a PISA és a TIMSS próbamérés esetében: • a próbamérés előkészítése, • a mintaválasztás, • a tesztanyagok és kérdőívek fordítása és nyomtatása, • a próbamérés koordinálása, • a nyílt végű feladatok kódolása és az adatrögzítés, • a próbamérés eredményeinek elemzése. • PIRLS 2016 • A felmérés előkészítése megkezdődött: • Feladatírás, • a 4. évfolyamos tanulók számára megfelelő szövegek kiválasztása, • a tartalmi keret és a mérési terv véglegesítése.

16. Érettségi vizsgák • a) A 2013. május-júniusi (és 4 előző tavaszi vizsgaidőszak) vizsgaszervezésének néhány számadata Az írásbeli feladatsorok száma 246 265 231231 298 írásbeli feladatsor 4547444042 hanganyag – a honlapon A tételkészítő bizottságok száma 79818581 80 A vizsgabizottságok száma 37393686370436163524

17. Tények, számok a vizsgákról 2013 május-júniusában érettségi vizsgát tett 136 102138 180 141 286136 250 131 696 fő • Az összes értékelt tantárgyi vizsga: • 533 871 529 375 532 166 521 032 501 803 • - középszintű tantárgyi vizsga: 460 187 447 855 443 051423 307 402 393 • - emelt szintű tantárgyi vizsga: 24 91726 953 30 774 36 867 38 717 • - korábbi vizsgaeredmények beszámítása: 48 76754 567 58 341 60 858 60 693 Érettségi bizonyítványt kapott 89 184 85 586 84 046 82 172 76 303fő Tanúsítványt kapott 10 68713 637 17 15316 887 15 450 fő – 11 71715 024 19 174 18 801 17 140 vizsgáról

18. „Új” vizsgafajták Vizsgaszámok mentességek nélkül:

19. Tanulói észrevételek Az emelt szintű írásbeli dolgozatok javításával kapcsolatban tett tanulói észrevételek száma néhány vizsgatárgy esetében (2009.–2010.– 2011. – 2012. – 2013.)

20. Az összes középszintű vizsgaeredmény megoszlása 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban (mentességek nélkül)

21. Az összes emelt szintű vizsgaeredmény megoszlása 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban (mentességek nélkül)

22. b) Az érettségi vizsgák legfontosabb időpontjai a 2013/2014. tanévben • Október-novemberi vizsgaidőszak jelentkezési határidő: 2013. szeptember 5. írásbeli érettségi vizsgák: 2013. október 11-25. emelt szintű szóbeli vizsgák: 2013. november 6-12. középszintű szóbeli vizsgák: 2013. november 21-29. • Május-júniusi vizsgaidőszak jelentkezési határidő: 2014. február 15. írásbeli érettségi vizsgák: 2014. május 5-26. emelt szintű szóbeli vizsgák: 2014. június 5-13. középszintű szóbeli vizsgák: 2014. június 16-27.

23. Változások az érettségi vizsgák szabályozásában a 2013/2014. tanévtől Előrehozott vizsgák: csak „két” tavaszi vizsgaidőszakban, csak idegen nyelvből és informatikából. A középiskola befejezése előtti szintemelő vizsgák ugyanezekből, de ősszel is Javítani csak a rendes vizsga keretében lehet Nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak megszűnnek A művészeti tárgyak megszűnnek, marad: művészettörténet, népművészet Az Utazás és turizmus csak 6. tárgy lehet Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele: 50 óra közösségi szolgálat Akkreditált vizsgatárgyból nem lehet érettségi vizsgát tenni Pszichológia választható vizsgatárgy Szakközépiskolában kötelező a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy

24. 5. Érettségizők és felvételizők 2007-2013.

25. a) Jelentkezők – felvettek száma 2013 A Finanszírozási forma szerint 25

26. b) A 2014. évi általános felvételi eljárás (1.) • 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról: • Maximum 5 jelentkezés • Szóbeli felvételi bevezetése a 2015/2016. tanévtől • Felsőfokú végzettség birtokában a belépés nem csak az érettségi alapján történhet, hanem a korábbi felsőoktatási tanulmányok szerint is (az adott felsőoktatási intézmény felvételi szabályzata szerint).

27. A 2014. évi általános felvételi eljárás (2.) • A részletszabályokról a felsőoktatási felvételi kormányrendelet szól: • 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet • Felsőoktatási felvételi tájékoztató elektronikus formában: • 2013. december 31. (kiegészítés, módosító közlemény 2014. január 31-éig) • Jelentkezési határidő: • 2014. február 15.

28. FELVÉTELI ÉS ÉRETTSÉGI • Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni az alábbiak szerint: • aközépiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a középiskolai osztályzatok és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredmények átlaga alapján): tanulmányi pontok • + • a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredmények alapján kapott pontok: érettségi pontok, • vagy • az érettségi pontok kétszerezése, • vagy • korábbi felsőoktatási végzettség figyelembevétele (alapszakon, osztatlan képzésen, felsőoktatási szakképzésen) – intézményi döntés alapján. • Minden esetben az esetleg szerzett többletpontok hozzászámításával; a számítási módok közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. • 2014-ben alapképzésben, osztatlan képzésben a felvétel jogszabályi minimális követelménye 260 pont, a felsőoktatási szakképzésben 220 pont lesz.

29. FELVÉTELI ÉS ÉRETTSÉGI 2014-ben Érettségi eredmények Középiskolai osztályzatok Magyar nyelv és irodalom (átlaga) Történelem Matematika Idegen nyelv Választott term. tud. tárgy* utolsó két (tanult) év végi jegyei összegének kétszerese Érettségi átlageredmény Az adott szakon előírt két érettségi tárgy %-os vizsgaeredményei a pontok Az érettségi bizonyítványban szereplő %-os vizsgaeredmények (4 köt., 1 vál.) átlagát egészre kerekítve Tanulmányi pontok max. 100 pont max. 200 pont max.100 pont Érettségi pontok Többletpontok: max. 100 Felvételi pontszám max. 500 pont

30. A 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet – 2013. január 1-jén hatályba lépett –3. számú melléklete tartalmazza a felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgák jegyzékét szakonként, képzési területenként. • Több alapszakon, valamint osztatlan képzésen feltétel egy emelt szintű érettségi letétele, négy osztatlan képzésen pedig két emelt szintű érettségi kell. • Két emelt szintű érettségi szükséges: • osztatlan állatorvosi mesterképzési szakon (biológia és kémia); • osztatlan általános orvos mesterképzési szakon, fogorvosmesterképzési szakon, • gyógyszerész mesterképzési szakon (biológia és fizika vagy kémia); • egy emelt szintű érettségi szükséges (a kijelölt vagy a megnevezett több közül választható tárgyból): • a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési terület szakjain, továbbá az erdőmérnöki, a jogász, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, az építész, az építészmérnöki, az energetikai mérnöki szakokon. • Ezek a követelmények voltak érvényben 2013-ban, és maradnak 2014-ben is. • A különböző szakokon választható érettségi vizsgatárgyak is lényegében változatlanok lesznek 2014-ben, csak az igazságügyi igazgatási és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakokon bővül a választható vizsgatárgyak köre. Felvételi követelmények 2014-ben

31. Felvételi követelmények az osztatlan (kétszakos) tanárképzésben • Ezeket először 2013-ban hirdethették meg a felsőoktatási intézmények. • Az érettségi követelmények azonosak az azonos alapképzési szak érettségi követelményével. • Ez azt jelenti, hogy ha az alapképzési szakon van emelt szintű érettségi követelmény, akkor az az osztatlan tanárképzési szakon is kötelező jelentkezési feltétel. • Az olyan szakpárok esetében, ahol így két emelt szintű érettségi kellene a jelentkezéshez, ott is csak egy a kötelező a kormányrendelet szerint.

32. 6. Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság Tagjai: - KIM és EMMI államtitkár ill. az általuk delegált képviselők; - az OH elnöke, közoktatási elnökhelyettese ill. az általuk delegált személyek; - a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottjai, a KH-k oktatási főosztályainak vezetői ill. az általuk delegált képviselők; Az OSZTB célja: a jogszabályok által az OH-hoz ill. a kormányhivatalokhoz delegált egyes (országos) oktatási feladatok végrehajtásának előkészítése, megszervezése, így ezek körében a Bizottság problémafelvető, egyeztető fórumként, az országosan egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében való működtetése; a felmerülő problémák megvitatása, egységes álláspont kialakítása, az elvégzett feladatokkal kapcsolatos tapasztalatcsere, a kölcsönös tájékoztatás. Az OSZTB általában havonta ülésezik; titkársági feladatait az OH TEO látja el. A közös munkát az új tanévben is folytatjuk!

33. Köznevelés-fejlesztési tervek készítése a) 2013. évi feladat volt: • Az Nkt. 75. § és 97. § (8) bekezdése alapján (a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2013. márciusában történt módosításának megfelelő tartalommal) az oktatásért felelős miniszter … az OHelőterjesztése alapján, a kormányhivatalok közreműködésével … köznevelés-fejlesztési tervet készít…; első alkalommal 2013. április 30-áig; • az OH, a kormányhivatalok oktatási főosztályai és az EDUCATIO Kft. összehangolt együttműködésének eredményeként elkészítettük a megyei köznevelési-fejlesztési terveket; • az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta ezeket; • a tervek nyilvánosak, elérhetők az alábbi linken: http://www.kormany.hu/hu/dok?type=306#!DocumentBrowse

34. b)OH Projektigazgatóság: a 2013. évi tervek felülvizsgálata 2014-ben • A felülvizsgálatot az Oktatási Hivatal Projektigazgatósága végzi a TÁMOP 3.1.10. keretében. • Cél: stabil, hiteles, a köznevelési rendszer átalakításán túljutva letisztult adatok alapján készítendő tervek. • A hosszabb távú cél: egy informatikailag támogatott vezetői információs-, illetve modellezést is lehetővé tévő „visszajelző rendszer” és egyben „tervező eszköz” létrehozása. • A fejlesztés eredménye egy olyan szoftveres megoldás lesz, amely automatikusan frissülő, illetve (intézményi szinten) folyamatosan frissített elemi adatokból, megmutatja a feladatellátás aktuális jellemzőit, és prognosztizálja az esetleges fenntartói intézkedéseknek az indikátorokra gyakorolt várható hatásait, ezzel támogatva az optimalizációs döntés-előkészítést, illetve a döntéshozatalokat.

35. A fejlesztési tervekkel kapcsolatos további feladatok • OH : évente jelentést készít, először 2014 őszén • (229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. 21/B §, 21/C. §.) • Alapja: • - a fejlesztési tervek adatai; • - a KIR más közérdekű adatai; • Tartalma: a köznevelési intézmények • alapfeladatai; • feladatellátásihelyei; • a felvehető maximális gyermek- és tanulólétszám stb. • Ha az ellátott köznevelési alapfeladatok eltérnek az elfogadott köznevelés-fejlesztési tervtől, az OH előterjesztése alapján a miniszter felülvizsgálja a köznevelés-fejlesztési tervet.

36. 8. Aktuális szakmai ellenőrzés a 2013/2014. tanévben (1.) • Az oktatásért felelős miniszter az Nkt. 77. § (2) bek. d) pontja alapján hatáskörével élve, a 2013/2014. tanév rendjéről szóló 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet 9. § (8) bekezdésében országos szakmai ellenőrzés lefolytatását rendelte el: • 2014. január 2. és április 1. között szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a magántanulóvá nyilvánítással kapcsolatos eljárást a tanügyi nyilvántartásokra és egyéb dokumentumokra alapozva az általános és a középiskolákban. Az ellenőrzést az OH folytatja le. • Az ellenőrzés célja: - a magántanulóvá nyilvánítás iskolai döntéshozatalának szakmai vizsgálata, - a szülői magántanulóvá nyilvánítási kérelmekben megjelölt indokok feltárása, - a szakértői vélemények alapján magántanulóvá nyilvánított SNI tanulók számára az előírt iskolai ellátás biztosításának ellenőrzése. • Ellenőrzésben résztvevő intézmények A KIR-ben nyilvántartott, magántanulókat oktató általános és középiskolák száma alapján kerülnek meghatározásra a mintaválasztási szempontok. A Hivatal célja az érintett intézmények minél nagyobb számú megjelenítése az ellenőrzési mintában.

37. Aktuális szakmai ellenőrzés a 2013/2014. tanévben (2.) • Az ellenőrzés módszerei: • A KIR-ben nyilvántartott adatok felhasználása • célzott intézményi adatszolgáltatás • helyszíni ellenőrzés (dokumentum vizsgálat) • Közreműködők: A Hivatal Tanügy-igazgatási és Ellenőrzési Osztálya az Országos szakérői névjegyzéken nyilvántartott tanügy-igazgatási szakértők közreműködésével folytatja le a szakmai ellenőrzést. • A szakmai ellenőrzés következménye: Ha a szakmai ellenőrzés eredményeként felmerül, hogy az iskola jogsértést követett a magántanulóvá nyilvánítási eljárásban, az OH kezdeményezi hatósági ellenőrzés lefolytatását a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes kormányhivatalnál.

38. 9. A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata (1.) • A KIR két alapnyilvántartásának megújítása már a 2012/2013. tanévben elindult: a köznevelési intézménytörzs, illetve a személyi nyilvántartás az elmúlt tanévben új alapokon, új rendszerként indult el. A 2013/2014. tanévben ezek az alapnyilvántartások az intézményi, fenntartói visszajelzések alapján, illetve a jogszabályi változások alapján továbbfejlesztésre kerülnek a következő területeken: • Köznevelési intézménytörzs (KIR INT) • A 2013 tavaszán bevezetett új intézményi kereső felületet továbbfejlesztjük az oktatas.hu portálon. • Az adatok feldolgozását gyorsítjuk a közhiteles nyilvántartásokból (MÁK, OH). • A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézmények közhiteles nyilvántartását továbbfejlesztjük, a közhiteles adatokat folyamatosan publikáljuk az oktatas.hu portálon. • A köznevelési intézmények tájékoztató rendszerét (KIR INFO) az ősszel nyitjuk meg, mellyel az intézményeknek lehetőségük lesz a jogszabályban rögzített közzétételi lista elemek rögzítésére, valamint a pedagógiai programot, a házirendet, illetve az SZMSZ-t a központi nyilvántartásba megküldeni. • Személyi nyilvántartás (KIR SZNY) • A személyi nyilvántartás olyan irányú átalakítása a cél, hogy az ne csak egyszerű adatbejelentő felületként szolgáljon, hanem segítse a napi intézményi adminisztrációt is. • Beépítésre kerül a tanulók évfolyamba, osztályba történő besorolási lehetősége. • A csoportos adatmódosító kérelmek körét bővítjük. • Az adatellenőrzések számát ugyancsak bővítjük, illetve a KIRSTAT-ban közölt adatokkal a KIR SZNY adatokat összevetjük.

39. A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata (2.) − a tanfelügyelet és a minősítés informatikai támogatása • Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések lebonyolítását támogató informatikai rendszer a teljes ellenőrzési folyamatot támogatni fogja. - Az informatikai rendszer a KIR intézménytörzsi és személyi nyilvántartására fog épülni, valamint az országos szakértői névjegyzékkel is összekötésre kerül. - A cél, hogy az ellenőrzések adminisztrációs munkái egyszerűen elvégezhetőek legyenek a rendszer segítségével, s a rendszer minden szereplőt hatékonyan segítsen, legyen szó kormányhivatalról, intézményről, ellenőrzött pedagógusról, illetve az ellenőrzésben részt vevő szakértőről. • A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése szükségessé teszi, hogy a KIR központi nyilvántartásai támogassák az előmeneteli rendszer nyilvántartási feladatait, illetve a minősítési eljárások is a KIR-ben rögzített adatokra támaszkodva kerüljenek lebonyolításra a jövőben. - Ennek megfelelően a KIR személyi nyilvántartásában a 2013/2014. tanévtől kezdve rögzíteni kell a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez szükséges alap- és besorolási adatokat. - Az Oktatási Hivatal megkezdte a minősítési eljárásokban kiemelt fontosságú elektronikus portfólió felület (e-portfólió) kialakítását, mely szoros kapcsolatban fog működni a KIR személyi nyilvántartásával.

40. 10. Köznevelés-fejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán • TÁMOP 3.1.1.XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz • pl. A Köznevelési Információs Rendszer megújítása • TÁMOP 3.1.10. Helyi oktatásirányítás fejlesztése • pl. A köznevelési intézmények komplex helyzetfelmérése; helyzetelemzés, javaslatok megfogalmazása • TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban • pl. A tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a közoktatásban • Az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének fejlesztése a közoktatásban – tanfelügyelet • TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés támogatása • pl. Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kidolgozása • A pedagógus-életpályamodell fokozataihoz kapcsolódó képzési és minősítési rendszer kidolgozása • A pedagógusok szakmai előmenetelét támogató szaktanácsadói szolgáltatások megújítása

41. 11. A) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet • Köznevelési rendszerünkben hosszú ideje nem működik egységes, nyilvános szempontrendszer alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés. • Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereteinek kidolgozásakor e hiány megszüntetése volt a cél, olyan módon, hogy a köznevelésben korábban már használt ellenőrzési elemeket – pl. a belső önértékelést, az elégedettségmérést – beépítették a tanfelügyeleti ellenőrzés folyamatába.

42. Tanfelügyelet – jogszabályi háttér • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§) • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§: - a tanfelügyeleti ellenőrzés célja, „hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”

43. Tanfelügyelet – jogszabályi háttér A cél: - a pedagógus, - az intézményvezető - és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása; - a nevelő-oktató munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése; a pedagógiai értékek megmutatása; a jó gyakorlatok elterjesztése; egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása.

44. Tanfelügyelet - jellemzők • Intézménytől, fenntartótól független külső értékelés - Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok közreműködésével. - Az értékelést független, külső szakértők végzik a megyei kormányhivatalok megbízásából. • Rögzített, nyilvános standardok - Az értékelés eljárásrendje, területei, a feladatellátás típusának megfelelő eszközrendszere és módszertana adott a pedagógus, a vezető és az intézmény esetében is. - A fenti standardok a készülő tanfelügyeleti kézikönyvekben minden érintett számára elérhetővé válnak.

45. Tanfelügyelet – jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§) • Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelésiszakértő vehet részt, aki a külön jogszabályban előírt továbbképzés követelményeit teljesítette. • A köznevelési intézményben a szakmai ellenőrzést végző személynek nincs döntési, intézkedési jogköre. • A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni. • Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára nyilvánosak.

46. Tanfelügyelet – menetrend, jellemzők 20/2012. (VIII. 31.) EMMI 145-156.§ • A kormányhivatal minden év május 31-éig elkészíti a következő tanévre szóló megyei ellenőrzési tervet; • anevelési-oktatási intézmények által beküldött adatoknak megfelelően ezt augusztus 31-éig felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja; • ellenőrzések 5 évente legalább egyszer; • egy pedagógust és egy vezetőt 2-2 szakértő, egy intézményt 3-5 szakértő ellenőriz.

47. Tanfelügyelet - területek Legalább 60% Pedagógus Intézmény Intézményvezető Lehet párhuzamosan

48. A pedagógusok ellenőrzésének területei • A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése • Módszertani felkészültség • A pedagógiai folyamat tervezése • A tanulás támogatása, szervezése és irányítása • A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése • A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás • Az autonómia és a felelősségvállalás

49. A pedagógusok ellenőrzésének eszközei • Dokumentumelemzés (pl.: önértékelés, tervezési, értékelési dokumentumok, portfólió) • Óra-/foglalkozáslátogatás (legalább 2 óra) • Interjúk (a pedagógussal és a vezetővel)

50. A vezetők ellenőrzésének területei • A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása • A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása • Saját tevékenysége • A pedagógusok és egyéb alkalmazottak stratégiai vezetése és operatív irányítása • Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása