a Maisons Familiales Rurales javaslatai alapján

1. A váltakozás a Maisons Familiales Rurales javaslatai alapján MFR: mezőgazdasági szakmákat oktató képzési központ (a ford.) Louis-Marie BOUGES

2. Áttekintés A váltakozás 3 szintje Képzési terv A TÉMA A társadalmi-szakmai közeg TANULMÁNYOZÁSA Louis-Marie BOUGES

3. A képzési terv figyelembe veszi: Az adminisztratív kereteket: A képzés céljait: pl: a társadalmi és a szakmai közegbe történő beilleszkedés A képzési követelmények tartalmát: a képzési program A képzési terv: A váltakozásra épülő képzések irányításához szükséges dokumentum, a képzés repülési terve,amely a társadalmi-szakmai közegben végzett tanulmányok köré épül A helyi kontextust: A gyakornokokat fogadó szervezeteket, a szakembereket foglalkoztató problémákat, a kiemelt szakmai eseményeket A gyakornokokat, érdeklődésüket, aggodalmaikat, fejlődésüket Louis-Marie BOUGES

4. A képzési terv Miért? • A képzési terv (KT) a„repülési terv”, amely nélkülözhetetlen egy váltakozásra épülő képzés levezényléséhez. • Úgy mint minden repülési terv, a képzési terv: • -a képzési útvonalon tájékozódási pontokat és esedékességi határidőket jelöl ki a kétéves ciklusra • - igazodik a végcélhoz • - megenged eltéréseket, módosításokat és alkalmazkodást bizonyos kényszereknek és felmerülő lehetőségeknek megfelelően • - megkívánja a rendszeres ellenőrzést a pilóta részéről • - írásba foglalt és nyilvánosan kihirdetett, mindenki (oktatók, gyakornokok, a gyakorlati felelősök) által ismert • - megbízható • - nem marad egyszer és mindenkorra változatlan: minden évben megújított, átdolgozott B.A váltakozásra épülő képzés szívében található képzési terv a társadalmi-szakmai közeg tanulmányozására épül. A vizsgálat 3 módszertanilag gazdag, kiemelt fontosságú eseményre tagolódik: 1. A tanulmányi terv (T.T.) elkészítése 2. A szó szerinti tanulmányozás 3. A tanulmány eredményeinek közzététele Louis-Marie BOUGES

5. A képzési terv felépítésének lépései (A képzést nyújtó szervezeten belül, csapatmunkában íródik) A haladás logikája 1. A képzés végső céljainak megfogalmazása (fontossági sorrendben), valamint azévenkénti és félévenkénti célok megfogalmazása(műveleti sorrendben) 2. A váltakozás ritmusának, a gyakorlaton, illetve a képzési központban töltött hetek meghatározása 3. A gyakorlatok részleteinek pontosítása: célok, jelleg, időtartam, helyszínek ... 4. A témák rögzítése=összefogó témák, amelyek a szakmai-társadalmi közegben tanultakra alapulnak és a kiemelt események: utazások: felfedezés, nyelvészet, kulturális csereprogramok... a szakmai közegben végzett tevékenységek:kutatás, programok, társalgás, rendezvények kiemelt szakmai esemény (találkozó a partnerekkel) A témák és a kiemelt események naptárban való rögzítése haladási sorrendben, egységesen (lehetőség van a témák képzési egységekben történő csoportosítására) A társadalmi-szakmai szituációk logikája 5. Az egyes témák kidolgozása: A. Feladatok, gyakorlati munkák B. A társadalmi-szakmai közegben végzett munka: felkészülés (tanulmányi terv),megvalósítás, felhasználás (közzététel) C. A követelmény tartalma:interdiszciplinaritás(kurzusok) D. a témához kötődő pedagógiai tevékenységek: látogatás, közreműködés, konkrét eset, helyzetbe helyezés... A témafeldolgozás logikája:átfogó koherencia Louis-Marie BOUGES

6. A képzési terv felépítésének lépései (folytatás) 6. A képzési követelmény azon tartalmi elemeinek kiegészítése és megszervezése, amelyek nem kötődnek közvetlenül a témához. A tantárgyakra vonatkozó szabályok 7. Az értékelési terv felépítése: - A képzés keretében zajló számonkérések naptára: év végi vizsgák és záróvizsgák VIZSGA 8. A partnerekkel való találkozók idejének meghatározása találkozók, konzultációk a szakmai gyakorlat vezetőjével A képzési terv levezényléséhez meg kell TERVEZNI a csapatmunkát igénylő pedagógiai feladatok idejét: ellenőrzés, aktualitások, igazítás… Louis-Marie BOUGES

7. Táblázat a képzési terv megírásához Louis-Marie BOUGES

8. Áttekintés A váltakozás: 3 szint A képzési terv Egységet teremt és értelmet ad a váltakozás minden egységének (tematikus szervezés) és a képzés teljes folyamatának. Egyesíti az élet és az iskolai tanterv logikáját. Egységesített képzést (szakmai és általános) tesz lehetővé, és jelentést konstruál: interdiszciplináris, globális, szisztematikus megközelítés A TÉMA A társadalmi-szakmai környezet TANULMÁNYOZÁSA Tapasztalatra épül Louis-Marie BOUGES

9. A váltakozásra épülő képzés középpontjában álló TÉMA VEZETÉSE TANULMÁNYI TERV Kérdések megfogalmazása A tapasztalatokról szóló tanulmány előkészítése Korrekció KÖZZÉTÉTEL Kommunikáció, Adatok felhasználása ÓRÁK Elméleti kiegészítés Tanulmányi látogatásKözreműködés Új látásmódKísérletekMegfigyelésekKritika Javítások Új kérdések feltevése A társadalmi-szakmai környezet tanulmányozása Megfigyelés Kérdések megfogalmazása Megvitatás (írásbeli beszámoló) Társadalmi-szakmai környezet Társadalmi-szakmai környezet Képzési központ Képzési központ Louis-Marie BOUGES

10. A társadalmi-szakmai környezet tanulmányozása (2) A diák tapasztalatai alapján 1. Tanulmányi terv (TT) (folytatás) c) A Tanulmányi terv megszerkesztése(2 példa) - Utolsó lépésként az oktató a csoport részvételével, a táblánál véglegesítheti - A kérdéseket és az ötleteket az óra után a tanuló formába öntheti és egységbe szervezheti - A folyamatot mind időben, mind a szintnek megfelelően variálni kell d) A Tanulmányi terv bemutatása a csoportnak - A tanulmányi terv leadható gépelve. Leadása a kurzus végén történik, előkészíti a vállalatnál töltött időszakot - Alkalmat nyújt a terepmunka lefolytatásakor alkalmazott módszer és rendszer átgondolására Louis-Marie BOUGES

11. A társadalmi-szakmai környezet tanulmányozása (1) A diák tapasztalatai alapján 1. Tanulmányi terv (TT) Lehetőséget nyújt a gyakornoknak, hogy megfogalmazza tapasztalatait: amit megél, amit lát, amit hall, és amit mondanak neki a családi, a társas és a szakmai környezetében: 4 lépés a) A tanulmányt végző hallgató elkészíti a prezentáció vázlatát – a TT bemutatása: - a tanulmány célja: milyen célt szolgál a tanulmány, - a későbbi közzététel tervezett tartalma és struktúrája, - a kiegészítő képzésben tanulni kívánt tantárgyak és tevékenységek. - a tanulmány kiemelt elemei: az oktatónak ismernie kell a tanulmány témáját (ha mégsem, akkor adatokat kell gyűjtenie és a gyakorlati felelősökkel találkoznia...). - az animációs folyamat: személyes kutatás, páros munka, kiscsoportos munka, nagycsoportos munka, időzítés - a prezentáció formai elemei: táblázatok, ábrák, interjúk… b) Beszélgetés és felkészülés a gyakornokkal közösen: - A legfontosabb a gyakornok inspirálása, hogy kifejezze gondolatait a tanulmány témájáról és a témakörről. Amit elmondanak, kérdéseket fog felvetni, amelyek köré a tanulmány szerveződik majd - A kérdések megfogalmazása a módszerre és a kommunikáció pontosságára hívja fel a figyelmet. A kérdések célja párbeszéd kialakítása. Louis-Marie BOUGES

12. A társadalmi-szakmai környezet tanulmányozása (5) A diák tapasztalatai alapján 2. A szó szerinti tanulmányozás: A tanulmányozás során a gyakornok kérdéseket tesz fel az őt körülvevő világ szereplőinek (család, szakemberek, a városában lakók, döntéshozók, gyakorlati vezetők…) Ez a párbeszéd, a másik tapasztalatainak megismerésének ideje. A tanulmányozás módszertana: - meghallgatás - megfigyelés - párbeszéd a társadalmi-szakmai környezet képviselőivel - jegyzetelés - logikusan felépített fogalmazás írása Louis-Marie BOUGES

13. A társadalmi-szakmai környezet tanulmányozása (6) A gyakornok tapasztalatai alapján 3. A tanulmány közzététele. A közzététel céljait már a képzési terv elkészítésekor tisztázzuk: A teljes tanulmányt nem feltétlenül kell közzétenni. - a közzététel mely elemeit mely tantárgy tudja felhasználni? - A közzététel mely elemeit és milyen formában fogjuk rögzíteni? - 1 vagy 2 oktató fogja bemutatni az eredményeket? - globális lesz vagy a kurzusok között felosztott? - milyen animációs formát alkalmazunk: kis csoportok, kerekasztal, beszámoló egyes szituációkról,demonstrációs eszközök... A közzététel módszertana : - tapasztalatok, nézőpontok ütköztetése - a tolerancia tanulása: a teljesen eltérő tapasztalatok elfogadása - elemzés: miért vannak ezek a különbségek? - szintézis: a tanulmányok közös elemei - nyitottság: a tapasztalatok különbözőségének gazdagsága + megtanulni az azonosságok és a különbségek kibékítését - érvelés: miért cselekszik így az én gyakorlati vezetőm? - kérdésfelvetés: milyen tudományos összefüggést világít meg ez a gyakorlat? Louis-Marie BOUGES

14. A társadalmi-szakmai környezet tanulmányozása (7) A szakmai képzés menete A társadalmi-szakmai környezetben folytatott képzés A képzési központban folytatott képzés Eltávolodás Szubjektivitás (helyi tudás) Közzététel A csoport ÉLET (tapasztalat) BESZÉD Objektivitás (tudás + általános, fejlődő) Bevonódás Louis-Marie BOUGES

15. A váltakozás: a „törések” kezelése Törés Törés Társadalmi-szakmai környezet KÉPZÉSI KÖZPONT Társadalmi-szakmai környezet 1. Felkészülés a közzétételre:a TANULMÁNYI TERV elkészítése - A tanulók megismertetése a célokkal, a következő téma tartalmával, - A közzététel időszakában elkészítendő tanulmány tartalmának kidolgozása az osztállyal közösen, a téma megalapozása. Péntek délutáni kiemelt esemény: 2. A családi gazdaságnál lezajlott munkamenet mérlege 3. A közzététel időszakának előkészítése: „kapcsolattartó leckekönyv”:a mérlegről és a munkáról szóló jegyzetek a közzétételre való felkészüléshez. • Hétfő reggeli kiemelt esemény: • A FOGADÁS • - A gyakornokok gondolatkifejtésének ideje: • A vállalatnál és a társas környezetben megélt események megosztása • - Egymás meghallgatásának, a kölcsönös információ-megosztás ideje, • -a „kapcsolattartó leckekönyv” jelentősége: • A társadalmi-szakmai környezetben töltött időszak fontos eseményei, az időszak mérlege… • 2. Prezentáció, a hét megszervezése3. A társadalmi-szakmai környezetben tanultak korrekciója Louis-Marie BOUGES

16. A váltakozás tevékenységei és eszközei Tanulmányi terv Közös megfigyelési, kutatási, vitatkozási, gondolkodási eszköz a társadalmi-szakmai környezet szereplőivel. Szóbeli, írásbeli és ábrázolási eszköz. A gondolkozás tanulása. Közzététel A hatékony együttműködés eszköze. Szocializációs tevékenység, összekötő kapocs a tapasztalat (az élet) és a tudás között. Az eltérő tapasztalatok kifejezésének ad helyet. Tanulmányi látogatás Az eltérő tapasztalatok közzétételét egészíti ki, a látogatás közös referenciaponttá válik a csoport számára, és szélesíti minden diák látókörét Eszközök (többek közötta pedagógiai dokumentumok), amelyek célja az életről való tudás és a tantervi tudás közötti összefüggések feltárása: életet ad egy aktív pedagógiának (önkifejezés a közzétételkor, munkairányítás, kiscsoportos munka…) Pedagógiai eszközök Kapcsolattartó A képzés különböző szereplői közötti kommunikációs eszköz: gyakornokok, gyakorlati vezetők, tantestület. Valójában leckekönyv, amely kapcsolatban tartja és informálja a két képzési helyszínt. leckekönyv Louis-Marie BOUGES