360 likes | 539 Views
Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Energiapolitika 2000 Társulat Energetika és Társadalom kurzus 2007. őszi szemeszter. ENERGIAELLÁTÁS Dr. Petz Ernő c. egyetemi tanár 2007. 09.11 Tartalom Bevezető fogalmak Fizikai alapismeretek
E N D
Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Energiapolitika 2000 TársulatEnergetika és Társadalom kurzus 2007. őszi szemeszter ENERGIAELLÁTÁSDr. Petz Ernő c. egyetemi tanár2007. 09.11 Tartalom Bevezető fogalmak Fizikai alapismeretek Energiaátalakítás, a termodinamika II. főtétele Hőkörfolyamatok Erőművek, villamosenergia-termelés, hőszolgáltatás Energiarendszerek (rendszerszemlélet)
1. BEVEZETŐ ALAPFOGALMAK • Mi az energia? -- Filozófiai szint: az anyag egyik megnyilvánulási formája -- Max Plank: valamely rendszernek az a képessége, amelynek révén a környezetére hatást képes gyakorolni, pl. munkavégzés útján. -- Közbeszédben: munkavégző képesség
Energia fajták -- mechanikai -- vegyi (tüzelőanyagok) -- hő -- nukleáris (atom) -- villamos -- sugárzási (fény, röntgen, elektromágneses)
Az energia mértékegységei 1 J = 1 Nm (kJ, MJ, GJ, TJ, PJ, EJ) 1 cal = 4,19 kJ 1 Wh = 3,6 kJ 1 eV = 1,602 19×10-19 J
Energiaátalakítás Az energiafajták egymásba átalakulhatnak, ill. átalakíthatók. -- Közvetlen átalakítás (pl. napenergia>villamos energia) -- Közvetett: közbenső energiafajtákon keresztül kapjuk az un. végső energiát (erőműben: vegyi >hő > >mechanikai >villamos) -- Az átalakítás veszteséges -- Hatásfok: hasznos energia/bevezetett energia (%) -- Energetikai hatékonyság: az energiafelhasználás eredményessége (összehasonlítás céljára) -- Energiaigényességi mutató: egységnyi gazdasági eredmény előállításához szükséges primer energia mennyisége (pl. J/GDP)
Energia felhasználás -- Fő alkalmazás szerint szerint: > közvetlen felhasználás (melegítés, fűtés, hevítés) > emberi munka helyettesítésére > nemesebb energiafajtára való átalakítás -- Fő csoportok szerint: > lakossági felhasználás (végső fogyasztás) > termelési célú (ipari) felhasználás (beruházási javak, fogyasztási cikkek előállításához)
Energiaellátás -- Energiatermelés (kazántelepek, fűtőművek, erőművek) -- Energia szállítás (pl. villamos hálózaton) -- Energia szolgáltatás (elosztó rendszer, szolgáltatók) • Energetika Az energiaellátással foglalkozó szaktudomány, ill. szakágazat (ipar). -- Fő sajátossága: érzékenyen reagál a társadalmi-gazdasági viszonyokra, és jelentősen visszahat azokra (stratégiai ágazat) -- Fő területei: bányászat (szén, kőolaj); szénhidrogén ipar (kőolaj feldolgozás); villamosenergia-ipar (teljes vertikum) • „Honnan jön az energia? Válasz: a konnektorból.”
2. FIZIKAI ALAPISEMERETEK • Hőmérséklet (t oC, T K). A testek (közegek) hőegyensúlyi állapotára, a tárolt (hő)energiára jellemző fizikai paraméter. • Hőfolyamat. A testek hőmérsékletének (nyomásának) változásával járó fizikai változás. • Hőmennyiség (Q J). A hőfolyamat során átadott energia. • Munka (W J). A munkavégzés során átadott energia. • Hőszigetelő. Az energiacserét kizáró anyag. • Zárt rendszer. Az energiacserét kizáró (hőszigetelővel körbezárt) rendszer.
Termodinamika (hőtan). A fizika hőjelenségekkel foglalkozó területe. • A termodinamika I. főtétele. ΔU = Q + W , ahol U a belső energia. (Pl. térfogati munkavégzés). • Az általános energia-megmaradás elve. Zárt rendszerben – bármilyen folyamatok is mennek végbe – az energiák összege változatlan. • Állapotjelzők. A rendszer (test, közeg) egyensúlyi állapotát egyértelműen meghatározó fizikai mennyiségek. Extenzívállapotj.: a rendszerek egyesítésekor összeadódnak (tömeg, térfogat, belső energia). Intenzív állapotj.: rendszerek egyesítésekor kiegyenlítődő állapotjelzők (nyomás, hőmérséklet, koncentráció)
Termodinamikai hajtóerő. Valamely intenzív állapotjelző inhomogenitásával arányos hatás, amely meghatározott extenzív mennyiség áramát idézi elő (ill. tartja fenn). Például: -- nyomáskülönbség > térfogatáram -- hőmérsékletkülönbség > hőáram. • Transzport folyamat. Olyan kiegyenlítődési folyamat, amely valamely extenzív mennyiség árama, a meghatározott intenzív mennyiség (fenntartott) inhomogenitása következtében jön létre. • A termodinamika nulladik főtétele. Az egyensúly szükséges és elégséges feltétele, hogy a kölcsönhatás valamennyi intenzív mennyisége (a rendszeren belül) homogén eloszlású legyen. A termikus egyensúly feltétele a hőmérséklet egyenlősége.
Állapotváltozások. A testek/közegek állapotjelzőinek megváltozásával járó folyamatok. Fontosabb hőtani állapotváltozások: -- hőtágulás (lineáris, térfogati) -- folyadékok, gőzök, gázok nyílt termodinamikai folyamatai (pl. ideális gázok > gáztörvények). -- halmazállapotváltozások. A hőkörfolyamatoknál a két utóbbinak van fontos szerepe.
Reális gázok, gőzök. A közeg viselkedése eltér az ideális gáz viselkedésétől. A p-V állapot-diagram:
Hőhordozó közegek. Reális hőfolyamatok (Hőátadás, hővezetés, hőcsere, melegítés, hűtés, elgőzölögtetés, expanzió stb.) megvalósítására alkalmas közegek: -- folyadékok (pl. víz, folyékony Na) -- gőzök (pl. vízgőz, szerves vegyületek gőzei) -- gázok (pl.levegő, H, O2, N, CO2). • Munkaközeg. Munkavégzésre alkalmazott hőhordozó. -- a vízgőz expanziója közben munkát végez (gőzturb.) -- A gáz expanziója közben munkát végez (gázturbina)
Hőkörfolyamatok. Egymáshoz kapcsolodó hőfolyamatok, ált. energiaátalakítás céljából, az erre célszerűen megválasztott hőhordozó közeg alkalmazásával. > Technológiai felépítésük szerint: -- zárt körfolyamatok -- nyitott körfolyamatok (környezeten keresztül zárodnak) >Feladatuk szerint: -- energiatermelő körfolyamatok (erőművek) -- hűtő körfolyamatok (hűtőgépek, klíma ber.)
3. ENERGIAÁTALAKITÁS, ENERGIATERMELÉS • Energiatermelés. A természetben előforduló primer energiaforrásból, közvetlenül hasznosítható un. végső energia fajta előállítása (energia átalakítás!) Pl.: szénbányászat > szén > elégetés (tüzelés) > hő. hő > melegítés, ízzitás, fűtés, ipari hőellátás (hőhaszn.) > mechan. munka > villamosen. termelés (erőmű). > az erőgép lehet \ robbanó motor (benzin, dízel) \ gázmotor \ gázturbina \gőzturbina (gőzmotor)
Hőkörfolyamatok ábrázolása. -- p-V diagramban (hagyományos) -- T-s (hőmérdóséklet-entrópia) diagramban -- h-s (entalpia-entrópia) diagramban. • Ideális körfolyamat: -- veszteségmentes, reverzibilis állapotváltozásokból áll -- hőkőzlés és hőelvonás állandó hőmérséklet mellett -- kompresszió és expanzió állandó entrópia mellett.
Hőkörfolyamatok tulajdonságai: > a T1 kezdő hőmérséklet (3. pont) bizonyos határokon belül megválasztható (gőz-körfolyamatoknál 500-600 oC) > a T2 hőelvonás hőmérsékletének alsó határa a környezet által adott > a munkát a hőhordozó expanziója szolgáltatja > az expanzió max. a környezet által meghatározott állapotig történhet • Következtetések: > a hő ideális esetben sem alakítható át ηc = 100 %-os hatásfokkal mechanikai munkává! (A termodinamika II. főtételének egyik megfogalmazása)
> adott T2 hőelvonási hőmérséklet mellett T1 növelésével ηc értéke nő (hatásfokjavítás!) > adott T1 és T2 hőmérséklethatárok között az elérhető maximális hatásfok a Carnot-hatásfok > a valóságos közegekkel megvalósított körfolyamatok hatásfoka csak kisebb lehet: -- mivel a hőhordozókkal nem valósítható meg az ideális Carnot-ciklus -- mivel az egyes állapotváltozások nem valósíthatók meg reverzibilisen (az entrópia nő!) -- az entrópia növekedése az irreverzibilitás, és egyúttal a veszteség mértékére jellemző.
Valóságos körfolyamatok. Valóságos hőhordozókkal megvalósított körfolyamatok. Fontosabb energiatermelő körfolyamatok: a./ Vízgőz körfolyamatok b./ Gázkörfolyamatok c./ Kombinált ciklusú körfolyamatok d./ ORC körfolyamatok Zárt körfolyamatok > a., c., d. Nyitott körfolyamat > b.
a./ Vízgőz körfolyamat -- Hőhordozó (munkaközeg): víz, ill. annak gőze-- Alapkapcsolása (Clausius-Rankine körfolyamat):
Vízgőz körfolyamat hatásfokjavítása--újrahevítés -- tápvíz előmelegítés
b./ Gázkörfolyamat (nyitott) -- Hőhordozó: ált. levegő -- Alapkapcsolása:
c./ Kombinált ciklusú körfolyamat -- A vízgőz- és a gázkörfolyamat előnyeit egyesíti -- Alapkapcsolás:
d./ ORC-körfolyamat ( Organikus Rankine Ciklus) -- Alacsony hőmérséklet tartomány (T1= 90-200 oC) -- Ehhez illeszkedő organikus hőhordozó
Kapcsolt energiatermelés-- hőszolgáltatással kapcsolt villamos energia termelése -- Alapkapcsolása (a kondenzációs term.-el összevetve):
4. EGYÜTTMŰKÖDŐ ENERGIARENDSZEREK • Az energiaellátás együttműködési szintjei: -- egyedi fogyasztók ellátása -- fogyasztói körzet ellátása (szigetüzem) -- országos együttműködő rendszer (VER) -- nemzetközi együttműködő rendszer (UCTE)
Az együttműködő rendszer előnyei: -- Nagyobb ellátásbiztonság -- Kisebb tartalék nagyság -- A fogyasztói igényváltozások rugalmasabb követése -- Optimalizálható (olcsóbb) üzemvitel (gazdaságos terheléselosztás) -- Központi irányítás -- Nemzetközi energiatranzit lehetősége • Hátrány: Ki kell építeni a költséges, magasfeszültségű átviteli hálózatot.