Download
1 / 36
360 likes | 563 Views
A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintő 2010. január 1-jétől hatályos változások. Fogalmak.
E N D
A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintő 2010. január 1-jétől hatályos változások
Fogalmak • Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. • Biztosított: hatályát veszti az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy.
Fogalmak • Foglalkoztató: a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár. • Tevékenységre jellemző kereset : a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.
Járulékalapot képező jövedelem • Az összevont adóalapba tarozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. • Az Szja. tv. 69. § szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege. • Hatálytalan: hallgatói munkadíj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra tekintettel fizetett ösztöndíj, a borravaló és a felszolgálási díj.
Járulék típusok • Járulék: a nyugdíjjárulék, - a magánnyugdíjpénztári tagdíj, - az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, - a társadalombiztosítási járulék, - a táppénz-hozzájárulás, - az egészségügyi szolgáltatási járulék, - a korkedvezmény-biztosítási járulék.
A foglalkoztatót terhelő járulékok mértéke • társadalombiztosítási járulék 27 százalék, - ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, - az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. • A korkedvezmény-biztosítási járulék 9,75 százalék
A biztosított által fizetendő járulékok • A nyugdíjjárulék mértéke nem változott. • A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül • a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, • a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, • a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
Járulékalapot nem képező jövedelmek • Munkaerő-piaci járulék alapját sem képezi: • a társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege, • a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), • a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, • a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. A felsorolásból hatályát vesztette a az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a foglalkoztató által fizetett tagdíjnak, hozzájárulásnak az a része, amely a magánszemélynél nem minősül jövedelemnek. Ez a juttatás továbbra sem képezi járulék alapját, tekintve, hogy az Szja tv. 70. §-ában szerepel.
A foglalkoztatott nyugdíj, egészség- és munkaerő-piaci járulék alóli mentesítése • Továbbra se terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulék a természetbeni juttatást. • Nem terheli egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék a jubileumi jutalmat, a végkielégítést, az újrakezdési támogatást, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatást, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt.88. §-ának (2) bekezdése és a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeget. • Pénzbeli egészségbiztosítási járulék alól mentes a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás.
A járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok I. • Nem fizet a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulékot • a) az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot -,
A járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok II. • b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, • c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (Megszűnt: jogosulttá vált rá.) • Korm. rendelet tervezet - nem munkaviszony a fizetés nélküli szabadság!
A társas vállalkozások és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége • Minimálbér kétszerese helyett: de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset. • A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét.
Az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége • Minimálbér kétszerese helyett: havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset. • Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset. • Az egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig.
Eva adózó egyéni vállalkozó járulékalapja • Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége • A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét nem érinti a tevékenységre jellemző kereset bevezetése, a járulékok alapja változatlan.
Egyéni vállalkozó, egyéni cég • Új: egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személy. • Új:társas vállalkozás az egyéni cég. • Új: társas vállalkozó az egyéni cég tagja. • Új: segítő családtag az egyéni cég tagjának közeli hozzátartozója.
Egyéni vállalkozó, egyéni cég • Szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. (1 hó-5 év) • Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától a nyilvántartásból törlés napjáig tart. • Az egyéni cég tagjának biztosítási kötelezettsége az egyéni cég tagjává válás napjától a tagság megszűnése napjáig tart.
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó • Nem kell a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra sem, amely alatt egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. • Egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 4950, napi 165 forint.
A biztosítási kötelezettség alá tartozó magánszemély járulékfizetési kötelezettsége • 30. § (1) Az 5. § (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet.
A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettsége Pontosítás: A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeliegészségbiztosítási járulékot, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Munkaerő-piaci járulék nincs a felsorolásban!
Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony • A munkaerő-piaci járulékot is meg kell fizetni mindegyik jogviszonyban . • Nem változott, ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. • A Tbj. 31. §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben - átlagosan legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül.
Nyilvántartás, adatszolgáltatás • A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. • A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, valamint nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.
Hatálybalépés • A Tbj.-t módosító rendelkezéseket a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni. • Ettől eltérően a Tbj. 19. §-a szerinti járulékmértékekre vonatkozó módosított szabályt a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Egészségügyi hozzájárulás • Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére vonatkozó 2010. január 1-jétől hatályos előírások egy része már az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvényben kihirdetésre kerültek. Szintén az egészségügyi hozzájárulás tekintetében tartalmaz előírásokat az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény is.
Nem kell bevallani • A 2009. december 31-éig hatályos rendelkezések szerint a magánszemélyt az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelme, értékpapír-kölcsönzésből megszerzett jövedelme, osztalékjövedelme, árfolyamnyereségből származó jövedelme és ingatlan bérbeadásból származó jövedelmével – a törvényben előírt egyéb feltételek teljesülése esetében – akkor terheli 14 százalék egészségügyi hozzájárulás, ha az említett jövedelmekkel összefüggésben szja. bevallási kötelezettség is felmerül. Bevallási kötelezettség hiányában egészségügyi hozzájárulás fizetésére sem kötelezett jelenleg a magánszemély. A hatályon kívül helyezett szövegrész eredményeként megszűnik ez az ellentmondás. Ennek a szabálynak a módosításával függ össze az Eho tv. 11/A. § (4) bekezdésének módosítása is.
Változás a bevallási kötelezettségben • 2010. január 1-jén az Eho. 11/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: • Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.
Egészségügyi hozzájárulás I. 27százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alap: az Szja tv. szerintiösszevont adóalapba tartozó jövedelemnél • az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, • a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része, (nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja a ekho szerinti kötelezettséget teljesít),
Egészségügyi hozzájárulás II. • b) külön adózó jövedelmek közül • ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, • bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem, • bc) az egyösszegű járadékmegváltások, • bd) a kisösszegű kifizetések után. Nem kell megfizetni a százalékos egészségügyi hozzájárulást az Szja tv. 70. §-ában említett juttatások azon része után, amely 25 %-os adókulccsal adózik. Kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani, a magánszemélyt terheli az eho.
A társas vállalkozások eho-ja • Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított eho alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét.
Ezt a rendelkezést a vállalkozás 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni.
A 27%-os eho elszámolása • Mentesül az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott kötelezettség alól a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a (4) bekezdés szerint egészségügyi hozzájárulás-fizetés történt. • Nem fizet a magánszemély egészségügyi hozzájárulást az osztalék azon része után, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a társas vállalkozás 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetett.
Költségkülönbözet eho-ja • Az eho tv.-ben a költségkülönbözetet terhelő eho-ra vonatkozó szabály hatálytalanná vált. (Az Szja tv-ben a 12%-os mérték 39%-ra módosult.)
E101-es igazolás és a százalékos mértékű eho • A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a mentességet a magánszemély az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.
Ingatlan bérbeadás • A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza. (14%-os eho alap!) • Egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határ: a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék helyett a biztosított által fizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, illetve az magánszemélyt terhelő ekhoból az 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell figyelembe venni (a kifizetői 1,2% helyett).
Egészségügyi hozzájárulás • Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást február 15-e helyett a tárgyévre vonatkozó bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. Ezt a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyi hozzájárulás kötelezettségre kell alkalmazni.
Egyéb kötelezettségek (rehabilitációs hozzájárulás, kulturális járulék,) • A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év. • Pftv: felsőfokú végzettségű pályakezdő esetén az érvényesség időtartama 1 év, melyből a foglalkoztatás első 9 hónapjára a kedvezmény mértéke 10, a második 3 hónapra 20 százalék. (A törvény hatálybalépését követően kiváltott kártyákra kell alkalmazni.) • A kulturális járulék kötelezettség megszűnik.
