A termékdíj, mint gazdasági szabályozó eszköz Dócsné Balogh Zsuzsanna igazgató, bzs@cowi.hu 2009. január 21.

1. A termékdíj, mint gazdasági szabályozó eszköz Dócsné Balogh Zsuzsanna igazgató, bzs@cowi.hu 2009. január 21.

2. Termékdíj rendszer felülvizsgálata • Elindult a sokszereplős felülvizsgálati folyamat • Főbb kérdések: • Kell-e • Ha igen, mi legyen a célja • Mentesség, kedvezmény mire vonatkozzon • Adminisztrációs költség hogyan csökkenthető • Betartatás hogyan növelhető • Lehet-e, kell-e kötelező csatlakozás elrendelése kezelést koordináló szervezethez • Cél: OHT-ból és KEOP-ból adódó követelmények elérése

3. A “szennyező fizet” elv • Állandóan használjuk, jogszabályokban hivatkozásként szerepel …. De tudjuk, hogy mit is jelent ez??? A környezetvédelmi költségek viseléséről és a hatósági működésről szóló 75/436 Ajánlás • alapelv: nem lehet támogatások nyújtására támaszkodni a környezetszennyezés elleni küzdelemben, a “szennyező fizet” elv alóli kivételként támogatás (mentesülés) adható: • meghatározott átmeneti időszakra, programszerűen, lehetőleg degresszív módon, azoknak a meglévő üzemeknek, melyekkel szemben új, szigorú környezetvédelmi szabályozási követelmények érvényesülnek, vagy ahol más ágazatpolitikai v. területfejlesztési célok érdekében engedélyezett támogatások • az összefüggô szennyezés vagy az ún. szennyezôi láncok tekintetében a költségeket azon a ponton kell a szennyezőkkel szemben érvényesíteni, ahol a résztvevô gazdasági szereplôk száma a legkisebb és az ellenôrzés a legkönnyebb, vagy azon a ponton, ahol a leghatékonyabban járulhatnak hozzá a környezet javításához, és amikor a verseny torzulása a leginkább elkerülhetô, • a díjak elsősorban ösztönző, illetve újraelosztó funkciót teljesítenek, • a szennyezőt terhelő költségek közé tartoznak a környezetvédelmi beavatkozásának megvalósításával közvetlenül kapcsolatos adminisztratív költségek is, • a “szennyező fizet” elvvel nem ellentétes bizonyos környezetvédelmi célú közüzemi létesítmények beruházásnak és működésének támogatása, ha a költség az igénybevevők által fizetett használói díjakból nem fedezhető, továbbá a kivételesen magas fokú környezeti állapot megkövetelése miatt a szennyezőre háruló különösen súlyos költségtöbblet kompenzálása, végül pedig a környezetvédelmi K+F támogatása.

4. A szabályozók célja • A szabályozók típusai • ösztönzési célú: jogi normaként nem meghatározott, környezetvédelmi cél elérését a kötelezettek piaci magatartásának befolyásolásán keresztül éri el • finanszírozási célú: állami feladatok finanszírozását szolgáló • betartatást elősegítő: meglévő jogi norma fedezetteremtéssel, kilátásba helyezett fizetési kötelezettséggel történő kikényszerítését szolgáló eszköz • forrásteremtő célú:nagy adminisztratív hatékonyságú eszköz, amely általános környezetvédelmi célokat szolgál, jelentős bevételt eredményez • A szennyező fizet elv megvalósulását a gazdasági szabályozó és a jogi előírás egyaránt szolgálja, a köztük lévő választás a hatásosság és a hatékonyság alapján történik: költség-haszon elemzési eszközrendszer • A gazdasági szabályozók céljait nem szabad összekeverni, az adott célra vonatkozó követelményeknek kell megfelelni

5. Az ösztönzési célú eszközökre vonatkozó következtések • Ha a jogi előírás jellege hagy lehetőséget a megoldás mértékének, módjának megválasztására egyedi környezethasználó számára, akkor ösztönzési célú eszköz alkalmazható • Országos hulladékgazdálkodási célkitűzések megosztására • üvegházgázok kibocsátására ktd jellegű, települési szennyvizek kibocsátására, • természeti erőforrások optimális használatának elérésére • határérték alatti szennyezéscsökkentésre csak akkor érdemes bevezetni, ha • a határérték alkalmatlan kibocsátások eltérő kockázatának figyelembe vételére • a határértékeket a kötelezettek már teljesítik (finanszírozási hiány esetén ez különösen igaz) és indokolt a határérték alatti szennyezés elérése

6. A betartatási célú eszközökre vonatkozó következtések • nagy igény van, legfőbb ilyen eszköz: biztosíték • ha van egyedi kötelezettre vonatkozó előírás • képes kezelni a beruházások és az éves jellegű kötelezettségek kikényszerítését • hatékonyságát más betartatást elősegítő eszközökkel kell összevetni (ellenőrzés minden esetben kell), • a biztosíték jó hatékonyságú lehet, mivel: • a hatósági határozattal szorosan összekapcsolható • a kötelezettség határidejéig nem von el forrást a kötelezettől (bankgarancia költsége 2%) • csak a kötelezettség nem teljesítése esetén lép be, akkor viszont a fizetés viszonylag egyszerűen kikényszeríthető

7. A finanszírozási célú eszközökre vonatkozó következtések • jelentős volumenű környezetvédelmi feladat van, ezért szükségesek a finanszírozási célú eszközök • szét kell választani • az állami feladat jelentős mértékű, gyakran 100%-os finanszírozását és az egyéb kötelezettek feladatainak ösztönzési célú támogatását • az intézmény finanszírozást és a feladat finanszírozást • meg kell felelni az EU előírásoknak

8. A forrásteremtő célú eszközökre vonatkozó következtések • a környezetvédelmi feladatok finanszírozási hiánnyal rendelkeznek, a forrásteremtés is feladat • követelmény • az adminisztratív hatékonyság • teherelosztás egyenletes legyen • negatív környezeti hatást nem eredményezhet • Illeszkedni kell az adópolitikához

9. Termékdíj hulladékgazdálkodási ösztönzése és jogszabályi előírásokVigyázat, nem teljeskörű

10. Termékdíj szabályozás irányai az elérendő célok alapján • A nem hulladékképző termékek esetében alapvetően forrásteremtési cél van • A hulladékképző termékek esetében, ha a gyártó számára hulladék visszavételi, hasznosítási, újrahasználati kötelezettséget kell elrendelni az EU előírásokkal összhangban, • akkor a kötelezettséget be kell tartatni, ekkor a termékdíj helyett inkább betartatási célú gazdasági szabályozó eszközök • A kötelezettségnél magasabb célkitűzés elérésére lehet gazdasági ösztönzőt kialakítani, ha a cél elérésének az a hatékonyabb eszköze • A hulladékképző termékek esetében, ha a gyártó számára hulladék visszavételi, hasznosítási, újrahasználati kötelezettséget nem rendelnek el • Ezen termékek esetében a termékdíjak a hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott célkitűzések elérését ösztönözhetik • Kiterjesztési lehetőségek, ha a cél elérésének az a hatékonyabb eszköze • a hulladék keletkezés megelőzésére • Szelektív gyűjtés ösztönzésére