Növényi szövetek 1.

1. Növényi szövetek 1.

2. zöld színtest vakuólum sejtmag sejtváz mitokondrium DER SER sejtplazma sejthártya sejtfal Golgi-készülék vezikulum • A növényi sejt alkotórészei: • - sejtfal (cellulóz), sejthártya, sejtplazma, sejtmag, színtestek, egyéb sejtszervecskék

3. Szövet definíciója: • Hasonló alakú, azonos működésű sejtek csoportja • Növényi szövetek: • harasztok törzse • nyitvatermők törzse • zárvatermők törzse szövetes növények szervekkel rendelkeznek (gyökér, szár, levél) leveles szár = hajtás hajtásos növények

4. Növényi szövetek csoportosítása • I. Osztódószövetek • II. Állandósult szövetek • az osztódószövetekből differenciálódnak • 1. bőrszövet • 2. szállítószövet-rendszer • 3. alapszövetek

5. I. Osztódószövetek • a növény egész életében megőrzik osztódó képességüket • sejtek: • vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmag • funkció: • hosszirányú növekedés • csúcsi: hajtás- és gyökércsúcsban • köztes: lágyszárak szárcsomóiban (szalmaszár) levél, virág, termés kialakulásakor • vastagodás ( kambium)szár, gyökér felületével párhuzamosan • belőle differenciálódnak az állandósult szövetek

6. a hajtáscsúcs osztódószövete kambium a gyökércsúcs osztódószövete

7. s z á r t a g csomó szártag c s o m ó csomó osztódószövet pázsitfűfélék

8. hajtáscsúcs (rügy) osztódószövete (feketével: sejtmagok)

9. gyökércsúcs osztódószövete (feketével: sejtmagok) nagyítva

10. kambium kambium vastagodásért felelős osztódószövet (kambium) a szárban

11. II. Bőrszövet • általában 1 sejtrétegű • a növény azévi szerveit borítja • funkció: védelem • UV sugárzás ellen • mechanikai hatások ellen • hideg ellen • párologtatás ellen • kártevők, fertőzések ellen stb. • sejtek: • szorosan illeszkednek • nem tartalmaznak zöld színtesteket (átlátszóak) • külső felszínükön: kutikula, viasz

12. bőrszövet nyúzatkészítés technikája

13. hagyma bőrszövete sejtmagokkal korallvirág bőrszövete gázcserenyílásokkal

14. A bőrszövet képződményei • gázcserenyílások • akár 1000 db/mm2 • kétszikűek: levélfonákon, egyszikűek: levél mindkét oldalán • gyökéren soha nincs! • részei: 2 db babszem alakú zárósejt + légrés • funkció: kapcsolat a külvilággal • CO2-felvétel + O2-leadás (fotoszintézis) • O2-felvétel + CO2-leadás (légzés) • vízpára leadás (párologtatás) • a babszem alakú zárósejtek különleges bőrszöveti sejtek: • bennük zöld színtestek (fotoszintézis) • egymás felé néző oldalukon sejtfalvastagodás • → légrés nyitódása-záródása gázcsere

15. zárósejtek a zöld színtestekkel nyitott, illetve zárt légrés

16. pásztázó elektronmikroszkópos kép gázcserenyílásokról különböző növények gázcserenyílásai

17. A bőrszövet képződményei • b) növényi szőrök • egy vagy többsejtűek • típusaik: a, hajtáson • - fedőszőr (pl. hideg ellen, párologtatás ellen) • - mirigyszőr (váladéktermelés) • - repítőszőr (magok, termések terjesztése) • - csalánszőr (védekezés)- kapaszkodószőr • b, gyökéren- gyökérszőr (víz + ionok felszívásához a felszívó felület növelése)

18. leánykökörcsin fedőszőrei (védekezés a hideg ellen)

19. ragadós galaj kapaszkodószőrei

20. ökörfarkkóró csillag alakú fedőszőrei (védekezés a párologtatás ellen)

21. kereklevelű harmatfű mirigyszőrei (rovarfogó növény)

22. nagy csalán szőrei csalánszőr- a tartalma viszketést vált ki

23. repítőszőrök a gyapot és a pongyola pitypang termésein

24. gyökérszőrök (felszívó felület növelése)

25. A bőrszövet képződményei • c) Tüskék • olyan felületi képződmények, melyek felépítésében a bőrszövet, ritkán az az alatti rétegek is részt vesznek • funkció: védekezés

26. III. Alapszövetek • minden olyan állandósult szövet, ami nem bőrszövet vagy szállítószövet • típusai funkció szerint: • táplálékkészítő (= fotoszintetizáló = asszimiláló) • raktározó • víztartó • átszellőztető • szilárdító • kiválasztó

27. Táplálékkészítő alapszövet • hely: levél, fiatal szár • sejtek: zöld színtesteket tartalmaznak → fotoszintézis • levél keresztmetszeti képe: oszlopos alapszövet szivacsos alapszövet

28. Raktározó alapszövet • Tartalék tápanyagot raktározóhely: fénytől elzárt növényi részekben (termés, mag, gyökér, föld alatti módosult szár…) • sejtekben: keményítő-, olaj- és fehérjezárványok • példa: burgonya gumója: keményítőszemcsék

29. 2. Kiválasztó alapszövet (tekinthető raktározónak is) • hely: levél, szár, virág, termés • funkció: káros / felesleges anyagok kiválasztása1-1 sejtbe vagy sejtközötti járatokba • fajták: • kristálytartó sejt (idioblaszt) • gyantajárat • illóolajtartók • tejcsövek • példa: tejcsövek

30. vöröshagyma kálcium-oxalát kristályai

31. illóolajtartók citrom héjában gyantajárat fenyőtűben

32. 3. Víztartó alapszövet • hely: pozsgás növények – szár, levél • sejtekben: nagy központi vakuólumban nyálka → víz megkötése • példa: medvetalpkaktusz víztartartó sejtek

33. Átszellőztető alapszövet • hely: vízi és mocsári növények – szár, levél, gyöktörzs • sejtközötti járatokban gazdag → levegő • funkció: fajsúlycsökkentés, gázcsere • példa: fehér tündérrózsa szár km. levegővel telt járatok

34. Szilárdító alapszövet • hely: szár, termés • különböző sejtfalvastagodások • funkció: szilárdítás, tartás a nehézségi erővel szemben • fajták: • Még növekedő növényi részekben: élő sejtek, kisméretű sejtfalvastagodással • Már nem növekedő részekben:elhalt, erősen megvastagodott sejtfalúsejtek vagy hosszúkás rostok • példa: Növekedő rész sarkokban megvastagodott sejtfallal

35. len, kender: rostok a már nem növekedő részekben