“A HUNYAD MEGYE I CSERT É S (CERTEJ)

1. “A HUNYAD MEGYEI CSERTÉS(CERTEJ) KÖRZETÉBEN FELLELHETŐ ARANY- ÉS EZÜSTTARTALMÚ ÉRCEK KITERMELÉSE” A kitermelés jogosult kivitelezője:S.C. DEVA GOLD S.A., amelynek közigazgatási székhelye a következő cím alatt található: Certeju de Sus, str. Principală nr. 89, jud. Hunedoara (Hunyad megye). A főtervező S.C. CEPROMIN S.A. Deva, amelynek székhelye az alábbi cím alatt található: Deva, Str. 22 Decembrie nr. 37A, jud. Hunedoara „Babeș - Bolyai” Tudományegyetem, Kolozsvár Környezettudományi KarTermészetkatasztrófák menedzselésének kutatóközpontja

2. A Hunyad megyei Csertés (Certej) körzetében fellelhető arany- és ezüsttartalmú ércek kitermelése cím alatt indított projekt a Dévától 24 km-re fekvő, Hunyad megyei Felső-Csertés (Certej)helység közelében kerül kivitelezésre. • A projekt kivitelezésének célja: A Hunyad megyei Csertés (Certej) körzetében fellelhető arany- és ezüsttartalmú ércek kitermelése című projektnek a célja a csertési bányából feltárandó aranyérc feldolgozása és hasznosítása. A projektfejlesztési javaslat a következőket feltételezi: • A jelenlegi bánya felszíni kitermelésének bővítése • A meddőhányok felszín- és csapadékvizének optimális menedzselését biztosító munkálatok létesítése • A talajfedőréteges hányok létesítése, talajok amelyek az érckitermelés befejezése utáni tereprendezésben felhasználhatók. • A kitermelés helyszíneit megközelítő utak korszerűsítése • Az ércfeldolgozó üzem(őrlő-, osztályozó-, flotációs-, sűrítő- és koncentrálórészleg létrehozása)és az Albion és CIL üzemberendezésekfelszerelése -Közűzemi munkálatokkal kapcsolatos problémák megoldása (villamosáram, ivóvíz, a csatornarendszeri hálózatok kiépítése, ipari vizek tisztítása, telefonszolgáltatás biztosítása) • Két zagytározó felépítése, amelyek a csapadékokból származó és a felszíni vízlefolyások összegyűjtésére és tárolására kialakított berendezésekkel felszereltek • A bánya belterületéhez tartozó melléképületek felépítése -A szennyvizek szelektív tisztítását biztosító berendezések beszerzése

4. A BÁNYAKITERMELÉS 28,2 millió tonna nyersanyag kitermelésének technológiai folyamata: • Fúrólyukak létrehozása az elsődleges és másodlagos robbantások céljából • A feltöltött fúrólyukak anyagának robbantása • - A kirobbantott ércmennyiségszállítójárművekre való felrakása • A kirobbantott ércmennyiség zúzóművekhez való szállítása Termelőkapacitás: • Kitermelt ércmennyiség 15 mil t/év -A hányókban tárolandó meddőanyag 12 mil t/év • A feldolgozóüzemhez szállított hasznos anyag 3 mil t/év • A flotációs zagytározóban tárolt zagymennyiség 2.8 mil t/év • A CIL zagytározóban tárolt zagymennyiség 0.5 mil t/év

5. ÉSZAKI MEDDŐHÁNYÓ HELYSZÍNRAJZA A fedőletakarítás útján nyert salakanyag a Valea Corănzii-n található 32.6 ha területű, 20,5 millió m3 tároló kapacitású, 48,7 millió tonna tömegű

6. DÉLI MEDDŐHÁNYÓ HELYSZÍNRAJZA Az érckitermelés útján nyert salakanyag a Valea Ciongani-on található 40,22 ha területű, 15,1 millió m3, illetőleg 36 millió tonna tároló kapacitású

7. AZ ÉRCFELDOLGOZÁS I. Szakasz – az érc az aranykoncentrátum előállításával járó flotációs feldolgozása a. Az érc aprítása egy forgó zúzómalom segítségével b.A zúzott érc tárolása c. Az érc őrlése egy SAG féle őrlőmalom segítségével d. A durva őrlemény nedves újraőrlése egy golyósmalom segítségével e. Az ércflotáció , az aranytartalmú pirit és a végső flotációs meddő előállítása f. A koncentrátum és a flotációs meddő besűrítése -A besűrített, aranytartalmú koncentrátum az ércfeldolgozás II. szakasza felé irányított (Albion eljárással végbemenő oxidáció) -A besűrített meddő az ülepítő zagytározóhoz lesz vezetve, a besűrítés nyomán keletkező derített víz egy tároló medencébe jut ahonnan vissza lesz áramoltatva az őrlési folyamatba. g. A reagensek preparálása és adagolása, a flotációs eljárásban ,a koncentrátum és a meddőanyag besűrítésében felhasznált sűrített levegő előállítása.

8. II.Szakasz – Az aranytartalmú pirit koncentrátum oxidációja ( Albion eljárás) a. Az aranytartalmú pirit koncentrátum nagyon finom őrlése egy ISA MILL féle malom segítségével b.Az aranytartalmú koncentrátum oxidációja ( Albion eljárás), normál légnyomáson, gáznemű oxigén befecskendezésével, a pH érték, porított mész segítségével,5,5 – 6 pH tartományban való tartásával történik c. Az oxidált termék besűrítése egy sűrítő-berendezésben történik. A besűrített termék a semlegesítő részlegbe kerül míg a sűrítő-berendezés túlfolyó derített vize szivattyúk segítségével vissza lesz áramoltatva az őrlőműbe és utólag a koncentrátum oxidációs folyamatában újrafelhasználásra kerül(Albion eljárás) d. A koncentrátum oxidációjából származó besűrített anyag semlegesítése és hűtése III. Szakasz – A CIL eljárás a. Az Albion eljárás során keletkező oxidált pirit megtört oldatának aktív szenes,cianiddal való lúgosítása b.A drágafémekkel telített szén elkülönítése a cianidos lúgosítás nyomán keletkező meddőanyagtól c.Az aktív szén savas mosása, az elúció és az aktív szén regenerálása d. Az aktív szénről kimosott drágafémek elektrolitikus kivonása e.A Dore ötvözet rudakba való öntése ( az elektrolízis útján nyert iszap megolvasztásával) f. A cianid tartalmú meddőanyag méregtelenítése (DETOX 1) és az ülepítő zagytározóba való szivattyúzása

16. A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK ÚTJÁN KELETKEZŐ MEDDŐANYAGOK TÁROLÁSA A két zagytározó a Maros (Mureș) jobb oldali mellékvizeként szereplő Valea Măcrişului-on található, amely a Csertej völgyébe torkollik és amely az alábbi telekkönyvi szám alatt szerepel: IV-1.120. Az ércfeldolgozás útján keletkező flotációs és ciántartalmú meddőanyagok két, az ércfeldolgozó üzemtől É-NY-i irányban kb. 2 illetve 4 km-re, a Valea Măcrişului-on található flotációs és CIL ülepítő tározókba jutnak. A két tározó megépítése egy elsődleges és egy magasított, völgyet eltorlaszoló gát építését feltételezi. A flotációs meddőanyagot tartalmazó tározó egy oldalnyerget záró és egy tározó fölötti zárógáttal is rendelkezik.

18. Az ülepítő zagytározó alkotóelemei Flotációs zagytározó: -A flotációs zagytározó kőtöltéses főgátja, a flotációs zagytározó végső magassági szintjére emelt gát -Flotációs zagytározó oldal-zárógátja -Flotációszagytározó fölötti zárógát -A zagyfolyadék elosztórendszere -A derített vizek elvezetési rendszere -A gáton átszűrődő vizek tároló tartályai és ezek gyűjtőrendszere -Biztonsági gyűjtőárkok -A zagytározót övező út

19. FLOTÁCIÓS ZAGYTÁROZÓ INDÍTÓGÁTJA

20. FLOTÁCIÓS ZAGYTÁROZÓ GÁTJA- VÉGSŐ MAGASSÁGI SZINT

21. FLOTÁCIÓS ZAGYTÁROZÓ GÁTJÁNAK KERESZTMETSZETE

22. FLOTÁCIÓS ZAGYTÁROZÓ OLDALZÁRÓ-GÁTJA

23. Flotációs zagytározó fölötti gát metszete

24. CIL zagytározó - CIL zagytározó indítógátja, a tározó végső magassági szintjére magasított gát • A zagyfolyadék elosztórendszere • Aderített vizek elvezetési rendszere • A gáton átszűrődő vizek tároló tartályai és ezek gyűjtőrendszere • Biztonsági gyűjtőárkok • A zagytározót övező út

25. CIL ZAGYTÁROZÓ INDÍTÓGÁTJA

26. CIL ZAGYTÁROZÓ GÁTJA-VÉGSŐ MAGASSÁGI SZINT

27. CIL ZAGYTÁROZÓ GÁTJÁNAK KERESZTMETSZETE

28. Zagytározó ellenőrző rendszerek • Átfolyásmérők – a gátakon átszűrődővizek hozamának mérése- Víznyomásmérő-csövek – 6 darab gátonként- Süppedést jelző teleszkópos mélységoszlopok – 4-6 db gátonként • A töltésbe fokozatosan beépítendő süppedés- és elhajlásmérő oszlopok • Topogeodéziai illesztési jelek és cölöpök – a gáton és a zagytározók oldalán • A zagytározók oldalán elhelyezett hidrometriai mérőlécek – 2 darab zagytározóként

29. CONSIB BUCUREŞTI engedélyei a gátak megépítésére • 58. sz./2011. febr. 24-ei engedélye, amely A Hunyad megyei Csertés(Certej) körzetében fellelhető arany- és ezüsttartalmú ércek kitermeléséhez tartozó gátak című műszaki tervezetben szereplő technikai kivitelezés biztonságos levezetését illeti, amely a Maros folyó vizgyűjtő medencéjében, a Csertés (Certej) folyóba torkolló Mǎcriş patak völgyében található gátakra vonatkozik • 58. sz./2011.febr.21-ei jóváhagyás, amely A Hunyad megyei Csertés (Certej)körzetében fellelhető arany- és ezüsttartalmú ércek kitermeléséhez tartozó gátak című technikai tervezet szakértői szakvéleményezését illeti, amely a Maros folyó vizgyűjtő medencéjében, a Csertés (Certej) folyóba torkolló Mǎcriş patak völgyében található gátakra vonatkozik

30. KÖRNYEZETVÉDELMI MUNKÁLATOK • Ipari térségek • Az esetleges vagy üzemzavarból származó szivárgásokkal veszélyeztetett épületek/ platformok/ berendezések (Albion berendezés, CIL berendezés, DETOX 1 tisztítóállomás, DETOX 2 tisztítóállomás) olyan létesítményeket körülvevő betonfalakkal lesznek ellátva, amelyek a tartályok tartalmának befogadására képesek • A berendezések/ építmények gyűjtőgödröslejtős padlózattal rendelkeznek • a szivattyúkkal ellátott gyűjtőgödrökbe jutott esetleges kiszivárgások visszajutnak a technológiai folyamatba • a +593 m magassági szinten található platformon, a flotációs zagysűrítő-berendezés mellett egy medencetalálható, amelynek megfelelő méretezése egy esetleges üzemzavar esetén képes befogadni a flotációs zagyot szállító csövek tartalmát. • a +538 m magassági szinten található platformon, a CIL zagysűrítő-berendezés mellett egy medence található, amelynek megfelelő méretezése egy esetleges üzemzavar esetén képes befogadni a CIL zagyot szállító csövek tartalmát. • A +538 m-es, +548 m-es, +565 m-es és +593m-es magassági szinten található platformok tervezésekor figyelembe vették a csapadékvizek – a platformok körül épített vízelvezető árkokba való – lefolyását biztosító 0,5%-os lejtőszöget.

31. 2. A Csertési kitermelés, a csertési robbanóanyag-lerakat • A csapadék és a nedves robbantásokból származó bányalejtőn lefolyó vizek a bányatalp szintjén található, ürítőszivattyúval ellátott zsompba jut. Az itt összegyűlt savanyú vizek a +593m magassági szinten található platform savanyú vizek tisztítóállomásába kerülnek. • Az érckitermelés megfelelő robbantási eljárásokat feltételez (nedves befúrás), a robbanóanyag-használat korlátozott lesz, a jóváhagyott kitermelési eljárások alapján történik • a robbanóanyag a lerakatba, illetve a lerakatbóla kitermelés helyszínéig való szállítása a hatályban levő törvények alapján történik. 3. Az Északi és a Déli meddőhányó • A meddőhányók helyes megépítése a hányó15-20 fokos és valamennyi lépcső 25-35 fokos rézsűszögének tekintetbe vételével • Réteges, szelektív meddőelhelyezés létrehozása, a hányók alsó szakaszába olyan homokos réteg kell kerüljön, amely ezek lépcsőzet-együttesének jó folyadék-levezető képességét kell biztosítsa • A hányóba jutó anyag állandó tömörítése • A meddőhányókat körülvevő biztonsági árkok létrehozása a csurgalékvíz összegyűjtése és az ülepítőmedencékbe való elvezetése céljából; az ülepítőmedencékből túlfolyó anyag az elvezetőcsatornák segítségével a tárolómedencékbe jutnak. A tárolómedencékből a savanyú vizek két motoros szivattyú alkotta rendszer segítségével a savanyú vizek tisztítóállomásába jutnak.

32. 4.A flotációs és a CIL zagytározó • A flotációs és a CIL zagytározóból átszivárgó vizek a gátak völgymenti aljába lesznek irányítva vízgyűjtő csatornák segítségével és minden tározó talpánál található tárolótartályokba lesznek kiürítve. • A tárolótartályok olyan szivattyúkkal vannak ellátva, amelyek az átszűrődött vizet visszajuttatják a zagytározóba • A derített vizek – a szilárd frakciók leülepítése után – mindkét zagytározó felszereléséhez tartozó úszószivattyúállomás segítségével a következő utat követik: • A flotációs zagytározóból származó derített víz a feldolgozóüzem visszaáramoltatottvíz tartályába kerül vezetékek segítségével – tartály – amelyből a vizek visszakerülnek a technológiai munkafolyamatba; nagy vízhozamok esetén a folyadéktöbblet a +593m magassági szinten található flotációs meddőhányókból származó derített vizek tisztítóállomásához vezethető el. • A CIL zagytározó derített vize a DETOX 2 visszaáramoltatottvíz tartályába kerül vezetékek segítségével – tartály – amelyből a vizek visszakerülnek a technológiai munkafolyamatba; csapadékoknak köszönhető nagy vízhozamok esetén a folyadéktöbblet tisztítása a DETOX 2 állomáson történik.

33. TISZTÍTÓÁLLOMÁSOK 1.+538m magassági szint platformjának DETOX 1 tisztítóállomása A CIL folyamatból származó zagy cianid-mentesítésea DETOX 1 állomáson az INCO-SO2 / levegő eljárással történik. A folyamatban felhasznált SO2 nátrium metabiszulfitból származik. A tisztítóállomás a tervezés szerint a CN wad szintjét 10 mg/l alá kell juttatnia.

34. 2. +538m magassági szinten található CIL üzem területén elhelyezett DETOX 2 tisztítóállomás – CIL zagytározó derített vizeinek tisztítóállomása A semlegesítési folyamat a cianid hidrogénperoxiddal történő kezelésére alapszik, a felhasznált katalizátor a rézszulfát formájában előforduló réz. A semlegesítés célja a CNwad 0,1 mg/l szint alá süllyesztése.

35. 3. +593 m magassági szinten található üzem területén elhelyezett flotációs zagytározóból származó derített vizek tisztítóállomása. A tisztítási folyamat a fémionok oltott mésszel, nehezen oldódó fémhidroxidok formájában történő kicsapódásából áll.4. +593m magassági szinten található preparálóüzem területén elhelyezett savanyú vizek tisztítóállomása. A csertési bánya és a meddőhányóktól származó savanyú vizek tisztítása a klasszikus, a víz savasságát megszüntető semlegesítési módszerekkel és a nehézfémek oltott mésszel való kicsapódásával történik.

36. Egy határon túli hatás a bányászati tervezet által javasolt tevékenységek sajátosságait és a létesítmény helyszínének a legközelebb eső magyarországi határtól 140 km-re valóelhelyezésétfigyelembe véve csak a felszíni vizek révén léphet fel. Egy esetleges folyóvizeken továbbterjedő szennyezési hullám által megtett út hossza a csertési(CERTEJ) bányakitermelés és Magyarország határa között kb. 250 km

37. A Csertési (Certej) bányatervre alkalmazhatók a Helsinki-i ipari balesetek határon átterjedő hatását illető Egyezmény előírásai. (Convention on the Transboundary Effects of Industrial Accidents). Az ,,Egyezmény szerinti veszélyes tevékenységek azonosításának megkönnyebítése érdekében kitűzött irányelvek” ,, A helyszínhez fűződő kritériumok’’ című 5-ik cikkelyének megfelelően, annak érdekében, hogy a határon átterjedő hatásokat okozó veszélyes tevékenységek azonosítása az Egyezmény alapján történjék, a következő kritériumokat kell alkalmazni: • (a)A határtól 15 km-es távolságra kell legyenek azon tevékenységek helyszínei amelyek tűzet vagy robbanást okozó anyagok használatát feltételezik és munkabaleset esetén a levegőbe a mérgező anyagok kibocsátását okozzák • (b) Az Egyezmény I. Mellékletében található anyagok használatára utaló tevékenység helyszíne, amely a használt anyagok, egy baleset következtében, a határokon áthaladó folyóvizek gyűjtőmedencéjében található folyóvizekbe kerülnének. Az ipari baleset- és a vízügyszakértők közös csoportjának ajánlata az lenne, hogy a fenti távolság a folyó vízhozamának egy átlagos sebességgel való lefolyása esetén két nap alatt megtett útnak feleljen meg. Ha számításba vesszük, hogy a legközelebbi országhatár 140 km-i távolságra van gyakorlatilag lehetetlen, hogy a javasolt tevékenység, a levegő útján egy határon átterjedő hatással rendelkezzék. Átlagos vízhozamok esetén a Maros( Mures) mentén lefolyó víz a határig megtett távolságot kb. 4 nap alatt teszi meg, tehát a javasolt tevékenység nem kellene a víz útján sem határon átterjedő hatásokat keltsen.

38. 2010 decemberében a Bukaresti Műegyetem Építészeti Kara kidolgozta „A Csertési (Certej) övezetben található arany- és ezüsttartalmú ércek kitermeléséhez tartozó ülepítő zagytározók gátjainak kockázat felmérő tanulmánya” című dolgozatot, tanulmány, amely összegezte a TMF zagytározók gátjainak szennyezettvíz és meddőanyag veszítőképességének, illetve a gátak alatti káros környezeti hatással rendelkező események kialakulásának lehetőségét. A kockázat felmérése a következmény-ágazatok módszerével történt. Számításba vették egymás után következően a CIL zagytározó (a ciántartalmú zagytározó) és a TMF zagytározó (flotációs zagytározó) gátját. Mindkét gát esetén a megépítésfázisok, az indítógát, az első tengelymenti gátfelemelés és az utólagos gátfelemelések elemzésére és tanulmányozására került sor. A gát kritikus veszélyes anyag veszíthetőségét kezdeményező események forgatókönyve a katasztrofális csapadékmennyiségeket, a nagyon erős földrengéseket és a statikus cseppfolyósítást tartalmazza. A TMF zagytározó gátjánál megemlíthetők a CIL zagytározó gátjának megszakadása esetén a tározóból kifolyó vizek és meddőanyagok.

39. A tanulmány eredményei kimutatták a következőket: • A kritikus eseményszekvenciák előfordulásának valószínűsége – amely veszélyes anyag veszítést jelenthet – nem nagyobb, mint 10-7(tízmillió évenként egyszer); • A gátak veszélyes anyag veszítés kialakulásának legnagyobb valószínűsége egy nagyságrenddel is kisebbek a „A gátakhoz rendelt kockázatok elemzése és felmérés”’ című román normatívák által előírt határértékeknél. • A gátak veszélyes anyag veszítése és a gátak alatti káros környezeti hatással rendelkező események kialakulásának valószínűsége kisebb, mint egy víztározó gát vagy más mérnöki szerkezet esetén.

40. Köszönhetően annak, hogy mind a verespataki (Rosia Montana) mind a csertési (Certej) arany- és ezüsttartalmú érckitermelő bányászati projektek helyszíne a Maros (Mures) vízgyűjtő medencéjében található, 2010 novemberében Prof. Steven Chapra , az University Boston és Prof. Paul Whitehead, Oxford Centre for Water research, Oxford Universitykutatói kidolgozták „A Verespataki (Rosia Montana) És Csertési (Certej) Bányászati Projektektől Származó Véletlenszerű Kifolyások Potenciális Hatása A Maros Vízgyűjtő Medencéjében Levő Folyóvizek Minőségére Való Tekintettel’’ című projektet. Egy potenciális cianid (CN-) kifolyás hatásfelmérését illetően egy olyan balesetet feltételeztek, amely Verespatak (Rosia Montana) fölött jönne létre és az ülepítő zagytározóból nagy cianid tartalmú víz szivárogna ki. Egy második kifolyás a csertési (Certej) bányászati projekthez tartozó két zagytározó gátjának egymás utáni szakadásának következtében történő gátalatti kifolyás lenne.A kifolyásokat okozó esemény az egy, a helyi vízgyűjtő medence térségében történő rendkívüli csapadékviszonyoknak köszönhető.Egy második szennyező árhullám Marosba (Mures) való torkollásának időpontja egybeesik azzal a pillanattal, amikor az első árhullám csúcsa eléri Dévát.

41. Egy nagy vízhozam esetén egy nagymértékű hígítás következik be és annak ellenére, hogy a cianid nagy sebességgel jut le a völgybe, a cianid CN koncentrációk nagyon alacsonyak, sokkal alcsonyabbak a felszíni vizek esetében megengedett határértékeknél. Az alábbi térkép a szennyező hullám cianidkoncentráció fejlődését mutatja be a folyók nagy vízhozamát tanulmányozó forgatókönyv esetén. A szennyező árhullám a Csertés (Certej) és a magyarországi határ közötti utat kb. 2 nap alatt tenné meg.

42. Egy közepes vízhozam esetén a szennyező árhullám hatása a folyó dévai és Déva alatti szakaszának cianidkoncentráció növekedésében nyilvánulna meg – koncentráció – ami jóval a megengedett 0,1 mg/lértékek alatt van. Az utólag, a szennyezőanyag kifolyásának helyszíne alatt a vízgyűjtőmedencében bekövetkezett hígítási és diszperziós folyamatok következtében a cianidkoncentráció jelentősen csökken, míg eléri a magyarországi határt. Az alábbi térkép a cianidkoncentráció fejődését szemlélteti a folyók közepes vízhozama esetén kigondolt forgatókönyv esetén. Az árhullám a csertési (Certej) bányakitermelés és a magyarországi határ közötti utat kb. 4 nap alatt tenné meg.

43. Alacsony vízhozamok esetén, a szennyező árhullám a Maros (Mures) dévai szakaszán a cianidkoncentráció jelentős növekedését okozza. Mindezek ellenére a hígítási és a diszperziós folyamatok következtében a CN koncentráció a szennyezés helyszíne alatt a 0,1 mg/l-nél jóval kisebb értékű lesz, mikor az árhullám eléri Magyarország határát. Az alábbi térkép az árhullám cianidkoncentrációjának fejlődését szemlélteti a folyóvizek alacsony vízhozamára és a maximális értékű cianidkoncentrációkra kidolgozott tanulmány alapján. Alacsony folyóvízhozamok esetén a szennyező árhullám Csertés (Certej) és Magyarország határa közötti távolságot kb. 7 nap alatt tenné meg.

44. KÖVETKEZTETÉSEK • Normális, megfelelő üzemeltetés esetén nem létezik határon túli környezethatás; • Annak ellenére, hogy bizonyos kivételes körülmények között előfordulhatnak a felszíni vizek szennyezésével járó balesetek, ezek bekövetkezésének valószínűsége nagyon kicsi és a negatív hatások rövid ideig, illetve kis távolságokon mutatkoznak. Ebből következően a határon átterjedő hatás gyakorlatilag kizárt.